Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-30 / 178. szám

-ff Zlí VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! DELMAöYARORSZAG 77. évfolyam, 178. szám 1987. július 30., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint fl pályakezdők elhelyezkedése A napjainkban zajló gazdasági folyamatok befolyásolják a fiatalok pályakezdésének esélyeit is. Az előző évek tapasztalatainak birtokában, összesítve a gazdálkodó egységek, idei előzetes bejelentéseit, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei megállapították, hogy országos szinten minden pályakezdő fiatalra jut egy munkahely. Ebbe a megállapításba azonban azt is belekalkulálták, hogy mintegy 120 ezernyi pályakezdő egy része például „hagyományos" módon, szülei, ismerősei révén talál olyan munkahelyet, amely a hivatalos előrejelzésben nem is szerepel. Az idén ugyanis — az előzetes bejelentésekben — a tavalyinál mintegy 15 ezerrel kevesebb munkahelyet ajánlottak fel a vállalatoka pályakezdőknek. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a népgazdaság munkaerőhelyzetében dinamikus változások vannak folyamatban, a gazdálkodó egységek többsége a létszám szinten tartására, vagy csökkentésére, illetve minőségi cserékre törekszik. Szokatlan széls6ségek De a konkrét elhelyezkedési lehetőségekben nagyarányú eltérések vannak, a szerint is, hogy ki, milyen típusú iskolában fejezte be tanulmányait, milyen irányú képzettséget szerzett, milyen településen lakik, és az ország mely részében van szülővárosa, szülőfaluja. A bejelentett munkahelyek 26 százatéka Budapestre koncentrálódik, ezen belül a nem fizikai jellegű állásoknak több mint 40 százalékát a fővárosban kínálják. A többi városban és városi jogú nagyközségben jelentkezik a munkaerőigény 57 százaléka, a községekben pedig az összes munkahelyek 17 százaléka található, de a segédmunkások iránti igény 24 százaléka jelentkezik a kis településeken. Az egyes megyék helyzetében jelentős eltérések vannak. Az idei, előzetes bejelentések szerint az általános és középiskolát végzett, illetve szakmunkásképesítést szerzett fiatalok számára Baranya és BácsKiskun megyékben a legkedvezőbbek a lehetőségek: itt száz fiatalra 105. illetve 114 munkahely jut, míg TYilna megyében csak 65, Hajdú-Bihar megyében 69, Szabolcsban 73, a mostanában sokat emlegetett Borsodban pedig 84. A munkaerő-kereslet csökkenése a különböző végzettségű fiatalokat eltérően érinti. (Csak a felsőfokú képesítésnek számára növekedtek — 3 százalékkal — az elhelyezkedési lehetőségek.) Hogy a borsodi példánál maradjunk: az idei előzetles jelzések szerint o szakmai szakközépiskolát végzetteket százszázalékosan tudják foglalkoztatni a megyéljen, a szakmunkásképzőkből kikerült pályakezdő fiatalok közül százra 93 munkahely jut, viszont' a borsodi gimnáziumban érettségizett, tovább nem tanuló diákok közül csak minden másodiknak kínálnak állást u vállalatok. És még ez is jobb arány az országos átlagnál (40), amelyben HajÓriési különbségek a megyék között dú-Bihar megyéé a negatív „csúcs"; itt száz, gimnáziumban érettségizett pályakezdőre 17 munkahely jut az előzetes információk szerint. Ismétlődő feszültségek Az idén is több mint tízezer, gimnáziumban érettségizett pályakezdő — mintegy 70 százalékuk lány — keres munkát. Az előzetes munkáltatói igényből arra lehet következtetni, hogy különösen nehéz a nem fizikai munkakörben elhelyezkedni szándékozó lányok helyzete, főként a kisebb településeken. Segítséget jelent, hogy például a MAV és a posta továbbképző tanfolyamokkal, szaktanfolyamokkal várja a fiatalokat. Valószínű ez is, hogy mind az általános iskolai, mind a felsőfokú végzettségűek számára bejelentett állások egy részét gimnáziumban érettségizett pályakezdők töltik be. De az évről évre ismétlődő feszültséget jelentősen csak az enyhítené, ha a gimnáziumok nappali tagozata valamilyen szakképesítést is nyújtana a diákoknak. Kevesebb gondjuk van azoknak a fiataloknak, akik az általános iskola után állnak munkába, illetve, akik lemorzsolódtak valamilyen középiskolából. A mintegy 22 ezernyi ifjú pályakezdőt szakképzettség nélkül is várják betanított és segédmunkásnak, az iparban éppúgy, mint a szállítás, hírközlés területére, de a mezőgazdaságba is. Főként Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Heves és Békés megyében kedvezőek a szakképzetlen pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei. '(Bács megyében például száz, általános iskolát végzett pályakezdőre 443 állás jut.) Bár például az iparban mintegy 20 százalékikal csökkent a munkaerőigény, a szakmunkásképzőt végzett fiatalok létszámánál valamivel magasabb az előzetesen bejelentett munkahelyek szárna. A feszültséget az okozza, hogy a „divatszakmákban" az idén is túlnélpesedés várható, viszont például a forgácsoló, hegesztő, lakatos, kőműves, ács-állványozó, mezőgazdasági gépszerelő, állattenyésztő szakmákban nagyobb az igény, mint a jelentkezők száma. Két állás minden diplomásra A felsőfokú oktatási intézményekben idén oklevelet szerző, mintegy 13 ezer frissdiplomásra 25 és fél ezer állás vár. Tehát még választási lehetőségük is van, főként a műszaki egyetemet végzetteknek, mivel a részükre meghirdetett állások száma hab és félszerese a pályázók létszámának. De a többi értelmiségi pályán is maradnak betöltetlen állások, valószínűleg főként a kisebb településeken hiányzik továbbra is a képzett pedagógus, gyógyszerész vagy egyéb szakember. Foglalkoztatáspolitikánkat a gazdasági változásokkal összhangban tovább kell fejleszteni, s a feladat része a pályakezdők támogatása. De arra is szükség van, hogy a képzési struktúra jobban igazodjon a munkaerő-kereslethez. A területi feszültségek pedig csak a gazda-" ságilag elmaradt települések fejlesztésével csökkenthetők. Mindez persze nemcsak a pályakezdők érdeke, hanem mindannyiunké, a! jövőnkről van szó, amelyet a következő évezred elején már a mai, holnapi pályakezdők formálnak. Imre Erzsébet Élénkülő építőipari termelés Az év eleji tetemes kiesést követően, márciustól folyamatosan élénkül a kivitelező építőipar termelése. A félév végére a kivitelező szervezetek teljesítménye a tervelőirányzat körül alakult, pótolták a mintegy 1,3 milliárd forintnyi termelési lemaradást. Egyebek között ezeket állapítja meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium most elkészült első félévi jelentése. Az év első hat hónapjában összességében mintegy 3 százalékkal több építésiszerelési munkát végeztek el a vállalatok, mint tavaly ilyenkor. Az építőipari munkák iránti kereslet a beruházási területeken élénkült, a fenntartási munkáknál viszont mérséklődött. A szakés szerelőiparban keresleti, a mélyépítőiparban pedig kínálati piac alakult ki. A lakásátadások üteme javult. Befejeződtek a magyar -malaysiai tárgyalások Mahathir Mohamad elutazott Budapestről Grósz Károly miniszterelnök ős Mahathir Mohamad, malaysiai kormányfő vezetésével magyar—malaysiai plenáris zárótárgyalást tartottak szerdán a Parlament delegációs termében. A magyar tárgyalócsoport tagjai voltak: Várkonyi Péter külügy-, Kaponyi László ipari, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Bartha Ferenc, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, valamint Bárányi Gyula, hazánk Malaysiában is akkreditált nagykövete. A malaysiai tárgyalóküldöttség tagja volt: Samy Vellu közmunkaügyi, Lxm Keng Yaik alap- és nversanyagipari, Paduka Rafidah Aziz kereskedelmi és ipari, Abu Hassan Omar külügyminiszter, Law Hieng Ding tudományos, technológiai és környezetvédelmi miniszterhelyettes, valamint Zainal Abidin bin Mokhtar, Malaysia Budapesten is akkreditált nagykövete. A kormányfők a zárómegbeszélésen a magyar és a malaysiai vezetők tárgyalásainak eredményeit ószszegezve kölcsönösen hangoztatták, hogy a szívélyes légkörű találkozókon hasznos eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok széles köréről. Kiemelték, hogy — a kölcsönös előnyök és érdekek alapján — a kontak(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei neb napirendjén Vetőmagtermelés és -kutatás A korszerű, jó minőségű vetőmag a biztonságos mezőgazdasági termelés alapja. Az elmúlt években ugyan sikerült a hazai kutatóállomásoknak, termelési rendszereknek néhány vetőmagfajtával a nemzetkőzi élvonalba verekedniük magukat, de számos területen a gondok, ellentmondások tovább éleződtek. A modern génsebészeti, biotechnológiai módszerek kialakulásával a versenyfutás egyre gyorsabbá vált, s a hazai intézetek tőke hiányában sokszor képtelenek felvenni a versenyt a külföldi nemesitökkel. Búzafajtáink már jó néhány éve „nyomott" áron kelnek csak el a világpiacon, s ha a jövőben sem tudunk javítani kenyérnövényünk béltartalmán, még az eddig megmaradt piacaink is veszélybe kerülhetnek. Szőlő-és bortermelésünk helyzete Tegnap, szerdán Csongrádon, a városi tanács dísztermében — a szőlő és a bor nemzetközi éve alkalmából — A szőlőtermesztés kérdései címmel tanácskozást rendeztek. A nyitó előadást Szőlőtermesztésünk helyzete, terme lés pdli ti kai feladatai címmel Szabó György, a MEM csoportvezetője tartotta meg. Szélsőséges álláspontokat figyelhetünk meg szőlőtermesztésünk jövőjét illetően — kezdte mondandóját az előadó. Egyesek felvetik, szükség van-e egyáltalán Magyarországon szőlőtermesztésre, míg mások minden határon túli kiterjesztése mellett kardoskodnak. A szőlőből, illetve borból származó forgalmi adó évente hárommilliárd forintot ad a népgazdaságnak, s 8-9 milliárd forinttal járul hozzá devizabevételünkhöz. A szőlőtermelést egyrészt nem lehet kiiktatni a népgazdaságból. másrészt az ország számos részén emberek tízezreinek megélhetési forrása. Az utóbbi évek fagykárait megelőző 20 évben jelentős eredményeket mondhat magáénak ez az ágazat. A fejlődést illusztrálja, hogy az 1961 és 1985 közötti tervidőszakhoz képest 1981 és 1985 között 31 százalékkal kevesebb területen 20 százalékkal több termést tudtak betakarítani. A problémát inkább az jelenti, hogy a korábbi 35 literes személyenkénti éves fogyasztás 25-26 literre esett vissza. Ennek okai az asztali borok (például a kövidinka) pultokról való eltűnésében, a minőség általános romlásában és a fogyasztói szokások átalakulásában keresendőek. Szőlőtermesztésünk már hosszú idő óta exportorientált, de álilamközi szerződésekre épülő, korábban biztosnak látszó kereskedelmi kapcsolataink (Csehszlovákia. Lengyelország. NDK) a^ utóbbi években nemigen tudnak realizálódni. A szovjet piac részéről pedie — az alkoholfogyasztás visszaszorítására tett intézkedések eredményeképpen — sokkhatás érte a magyar felet. Mindezektőá függetlenül évi 3 millió hektoliter körüli belföldi borfogyasztással lehet számolni, s emellett a szocialista piacon mintegy 1,5 millió hektoliter bor elhelyezésére nyílik lehetőség. A tőkés piacon az évi 600 ezer hektoliter bor exportjával 25 millió dollár bevételt tudunk elérni, s ha a palackos borok arányát a jelenlegi 10 százalékról fel tudjuk emelni — még többre számíthatunk. D. A. L. Tegnap, szerdán délelőtt a vetőmag termelése is konvetömagkutatás és -termelés centrált a megyében, ez azzal eredményeiről és gondjairól a gonddal szembesíthet tárgyalt a Csongrád Megyei élöbb-utóbb, hogy rossz idóNépi Ellenőrzési Bizottság járáfe esetén problémák leKakuszi László elnök veze- hetnek a termelésben. Külötésével. Az ülésen részt vett nősen a zöldségeknél élezőSzalkai Tóth István, a dótt ki a helyzet. KNEB elnökhelyettese is. A Sajátos helyzetbe kerültek testület jelentésében a me- az elmúlt ót évben n kutngye három növénynemesités- tóinlézetek is. Néhány lerüsel foglalkozó kutatóintéze- leten sikerült világszínvonatének, nyolc termelöszövet- lút létrehozniuk, máshol kezetének és egy állami gaz- azonban jelentősen lemaraddaságának tevékenységét tak. A szegedi GK1 szép sivizsgálva megállapította, kereket ért el például a naphogy az elmúlt öt évben a raforgók nemesítésében, a jelentős eredmények mellett szentesi kutatók viszont a lemaradásokról is számot kell zöldségek nemesítésében adni. örvendetes, hogy az járnak az élen. Némi lemaelmúlt években nőtt a hazai radas tapasztalható a makói vetőmagok alkalmazása, hagymakutatóknál, mert a egyes búzafajtáknál, a kuko- gépi és múszerállomány az ricánál és a napraforgónál, alapvető szintet sem üti meg. Más növényeknél ugyanak- Általában jellemző a kukor meg mindig magas az tatóintézetekre a visszafoimportmngok aránya. Igaz, gott műszaki fejlesztés, a ezt a tendenciát az is erösi- krónikus devizahiány A ti, hogy bár a külföldi vető- modern kutatási módszerekmagok dragábbak, annyival hez szükséges eszközök betöbbet is tudnak. Különösen szerzése azonban egyre töbkerül. A kutatók érdekeltségi rendszerében is a zöldségvetömagoknál jele nik meg ez élesen. Míg a holland fajták szinte kivétel akad még finomitanivaló — nelkul kikelnek, addig a állapította meg a testület, hazaiaknak sokszor csak fe- Ma még a kutatást vezetők le tud megkapaszkodni a és az őket kiszolgálók jöveföldben. Csökkent az elmúlt delmei között irreális eltéréévekben a fémzárolt vetöma- sek is adódnak. Az elmúlt gok felhasználásának ará- években profitorientáltakká nya. Sok gazdaság az olcsóbb váltak a kutatóintézetek, az módszert választja, és saját állami segítség ezért mérmaga termeli meg a vető- séklődött. Ez tobb helyen azt magnak valót. Ez nehany eredményezte, hogy a nemeesetben a megtakarítás he- s,tés helyett a gyorsabban, lyett kárt ís okozhat, hiszen több bevételt jelentő fajtaa következő aratásnál olykor fenntartás irányába tolodtak kiderül, a drágább lett vol- ei a kutatások na az olcsóbb, mert többet A vetőmag-forgalmazás és jobban terem. rendszerében hiányzik az A vetőmagtermelés és -for- egyéves előrelátás, pozitív galmazás erősen bizalmi kivétel szinte csak a kalákérdés. Ugyanakkor kevésbé szosok területen akad. A szerencsés, hogy elméletben rendelés es az eloszerzodeugyan szabad a piac, de a sok bizonytalanságot „„..„,, „..„,. tartalmaznak, mert a gazdagyakorlatban egyetlen nagy- s.g<)k a keUclenel nag).übb vállalat monopóliuma uralja rátartással igénylik a vetöezt a területet. Nagyobb ver- magot, s így felesleges tersenyre, kiélezettebb piaci vi- heket rónak a termelökre és szonyokra lenne szükség a a forgalmazókra. termékforgalmazásban is. A R. G.