Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

2 • Szerda, 1987. július 22. 2 Partnertárgyalások Mahathir Mohamad, Ma­laysia miniszterelnöke ked­den vidéki látogatással foly­tatta magyarországi hiva'n­Jits programját A magas rangú vendeget elkísérte l'ancsa Jenő mezögazdas<igi es élelmezésügyi miniszter, fíaranyi Gyula, hazánk Ma­laysiában is akkreditált nagykövete, valamint Zainal Abidin Ilin Mokhtar. Ma­laysia Budapesten is akkre­ditált nagykövete. Kedden a magyar és a malavsiai vezetők és szik­ériók tobb helyen partner­tárgyalásokon találkoztak egymással. . Az eszmecseré­ken értékelték a kétoldalú kapcsolatok eddigi ered­monveit és tárgyaltak az együttműködés továbbfej­leszlésének lehetőségeiről. Kapolyi lászló ipari mi­niszter az Ipari Miniszté­riumban megbeszélést foly­tatott Lim Keng Yaik alap­és nyersanyagipari minisz­terrel, valamint Padaka Rafidah Aziz kereskedelmi és ipari miniszterasszony­ryal. Iám Keng Yaik" ellátoga­tott Angyalföldre a Ganz Danubiusba is, ahol Angyal Adóm vezérigazgató kísére­tében ismerkedett a vállalat tevékenységével. A malavsiai kormánykül­döttség tagjaként hazánkba érkezett Puduka Rafidah malavsiai kereskedelmi és ipari miniszterass/.ony és kísérete látogatást tett a Magyar Kereskedelmi Ka­marában. ahol találkozott Lőrincze Péter főtitkárral. A megbeszélésen részt vett Nawawi Mat Awin, a Nem­zetközi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. vaia­mint főtitkára, Mohamad Hamli llushari is. Tan Sri Hashim Mohd Ali tábornok hadseregparancs­nok kedden Reményi Gyula altábornagynak az (MN ve­zérkari főnök első helyet­tesének a társaságában a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára látoga­tott. Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumban Somogyi László miniszter megbeszélést folytatott Samy Vellu malavsiai 'közmunka­ügyi miniszterrel. Áttekin­tették a magyar építőipar exportlehetőségeit, elsősor­ban a mélyépítés, az út- és kórházépítés lehetőségeit. Law Hieng l)ing tudomá­nyos, technológiai és kör­nyezetvédelmi miniszter­helyettes a TESCO-ban megbeszélést folytatott Szé­kács Imre vezérigazgatóval a két ország közötti műsza­ki-tudományos kapcsolatok bóvi léséről. Este Mahathir Mohamad és kísérete Grósz Károly miniszterelnök társaságában megtekintette a KISZ Köz­ponti Művészegyüttesének műsorát, az együttes szék­házában. Ott volt Várkonyi Péter, Bárányi Gyula és Zainal Abidin bin Mokhtar. Az USA elfogadja a kettős nullamegoldási A Washington (Reuter) A Fehér Ház szóvivője kedden* Washingtonban be­jelentette, hogy George Shultz amerikai külügymi­niszter szeptember közepén New Yorkban, az ENSZ­kö/.gyülés évi ülésszakának kezdete előtt találkozik szov­jet kollégájával. Eduárd Se­vardnadzéval. Mariin Fitz­water szerint a szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozó „kedvező jel fa csúcstalálkozó megtartása szempontjából". Az Egyesült Államok hi­vatalosan tájékoztatta a Szovjetuniót arról, hogy el­fogadja a „kettős nullamcg­oldást", vagyis valamennyi 500 és 5000 kilométer kö­zötti hatótávolságú szovjet és amerikai nukleáris raké­ta felszámolását — jelentet­te be kedden Genfben May­nard Glitman, a közepes ha­tótávolságú nukíleáris esz­közökről tárgyaló amerikai munkacsoport vezetője. Közelednek az álláspontok # Bécs (MTI) A hagyományos leszerelési fórumról a Varsói Szerző­dés és a NATO között folyó tanácskozásokon bizonyos kérdesekben már közeledtek az álláspontok, s egyúttal meg lehetett határozni, hogy melyek a nézetkülönbségek. 11^ módon, most kompro­misszumokat lehet keresni a vitatott kérdésekben. — Erről szólt kedden az euró­pai utótalálkozón, a bizton­sági kérdésekkel foglalkozó bizottságban Erdős André nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője. Reményét fejezte ki, hogy szeptemberben, amikor a két szövetség tanácskozásai foly­tatódnak, késedelem nélkül hozzá lehet majd látni az összeurópai hagyományos leszerelési fórum mandátu­mának kidolgozásához, hi­szen annak körvonalai már kirajzolódtak. A két szövetség 23 tagor­szágának február óta folyó tanácskozásairól az utótalál­kozón tájékoztatják a hel­sinki folyamat többi álla­mát. Mint képviselőnk han­goztatta, e folyamat egyik fő erénye hajlékonysága, az a lehetőség, hogy igazodhat a változó körülményekhez. En­nek köszönhető, hogy a „23-ak" tanácskozhatnak. Ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy egész Európa biztonságáról van szó. és hogy a 35 ország fe­lelőssége oszthatatlan — mondotta. Hétszázmillió forintos mezőgazdasági kár Baranyában Közgazdászok az adóreformról Történetének eddigi legsúlyosabb elemi esapását szen­vedte el szombaton Baranya megye mezőgazdasága. A megyei tanáes mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának keddi összesítése szerint ötvennél több nagyüzemet sújtott a jégverés és a szélvihar, azaz a baranyai gazdaságok nyolcvan százalékát. Körülbelül 65-70 ezer hektár termő­területet ért különböző mértékű kár, a veszteségek ösz­szege meghaladja a hétszázmillió forintot. S ez még nem a végleges és teljes összege az ítéletidő számlájának, hi­szen a háztáji és kisegítő gazdaságok kárait egyszerűen leheletlen áttekinteni. Ia/gnngyobb a pusztulás a Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben, amelyet az idén egyszer már elvert a jég. a mostani elemi csapás aztán gyakorlatilag földre teritette a tenkcsaljai gazda­ságot. Súlyos károkat szen­vedett továbbá a villányi, az újpetrei, a diósviszlói, a magyarteleki és a szentlö­rinci tsz, valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Szentlörinci és a Szigetvári Állami Gazdaság. Jellemző a pusztulás nagy mértékére, hogy a legfontosabb növény — a kukorica — termőterü­letének a fele károsodott a megyében, mig a szójánál ez az arány 60, a cukorrépánál 40. a napraforgónál pedig 30 százalékos. Szerencsére a búza zömét már betakarítot­ták a kombájnok, ahol azon­ban a jég lábon érte a gabo­nát ott a termés felét-két­harmadát kicsépelte. Közvetve az egész magyar mezőgazdaságot — s termé­szetesen az exportot is — érinti az a veszteség, amit az ország legnagyobb vetőmag­termelő gazdasága, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szenvedett a jég- és vihar­károktól A legértékesebb vetomagnovénynek, a hibrid kukoricának például 90 szá­zalékát sújtotta az elemi csapás. Letördelte az apaso­rok címereit, lehetetlenné téve az anyasorok beporzá­sát, vagyis termés már nem lesz belőle. A villany—siklósi törté­nelmi borvidéken súlyos helyzet alakult ki. A jég­verte szőlőkben ugyanis nemcsak az idei termés pusztult el, hanem veszélybe került a jövő évi szüret is, mivel nagyon károsodtak a tőkék. A levelek a földön fekszenek, a fürtöket való­sággal ledarálta a jég, a vesszőkről pedig még a hám­réteget is lenyúzta. A táj legnagyobb szőlősgazdája, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát sokmilliós veszte­séget könyvelhet el. Körül­belül kétszáz hektár termő­szólöje úgynevezett totálká­ros lett, a többi ültetvényén 30—80 százalékos között váltakozik a pusztulás ará­nya. A lakóházakhoz hasonlóan több száz gazdasági épület is megrongálódott: összetörtek a tetöcserepek és kitörlek az ablakok. Ideiglenesen fóliá­val fedték be az ablaknyílá­sokat, hogy megóvják az új­szülött állatokat a megfázás­tól a hűvös hajnalokon. A nagyüzemi állatállományban nem történt veszteség, a ház­táji gazdaságokban nevelt kisállatok — főleg csirkék és galambok — közül azonban sokat agyonvert a jég. A gyümölcsöskertek számos helyen télies képet mutat­nak : a jég és a szél nem csak a termést verte le, hanem megfosztotta a fákat a lomb­juktól is, és most csupaszon meredeznek az ágak az ég felé. A jégverte, vihartépte ba­ranyai mezőgazdasági üze­mekben most szükségprog­ramot dolgoznak ki a károk csökkentésére, illetve pótlá­sára. Máris megkezdték a szántóföldi vetések és a sző­lőültetvények növényegész­ségügyi vizsgálatát, s ahol szükséges, azonnali védeke­zést hajtanak végre a kárte­vők ellen. A növények sérült .szövetállományai ugyanis fokozottan erzékenyek a kü­lönböző betegségekkel szem­ben. A megye jól el van lát­va növényvédő repülőgépek­kel, ezek a következő na­pokban lepermetezik a ku­koricát, a szóját és a napra­forgót. Úgyszintén permete­zést végeznek a szőlőkben. A Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége keddi ki­bővített ülésén megvitatta az adóreformmal kapcsolatos elképzeléseket. Az ülést Csi­kós-Nagy Béla, a társaság elnöke nyitotta meg. Vitaindító előadást Kupa Mihály, a Pénzügyminiszté­rium Adóreform Titkárságá­nak vezetője tartott. Vázolta azokat az érveket, amelyek amellett szólnak, hogy az adórendszer átalakításához a lehetséges módozatok kö­zül éppen az általános for­galmi adót és a személyi jövedelemadót választották. Az adórendszer reformjához kiindulásul szolgáló alapel­vek között említette a sza­bályozás hosszú távú stabi­litásának biztosítását, s a la­kosság életszínvonalának le­hetséges védelmét. Az új adórendszer beveze­tésének gyakorlati problé­máiról szólva rámutatott: ha nem sikerül a szükséges mértékben leépíteni a támo­gatások, különféle kedvez­mények rendszerét, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetés egyensú­lyának érdekei miatt az új adórendszerbe is vissza kell nyúlni a régi módszerekhez. A gyakorlati kérdések között említette a bérek bruttósítá­sát is, amelyhez — mint mondta — a vállalati kollek­tíván belül kell biztosítani a garanciát. Kitért a sokak ál­tal hiányolt, szükségesnek tartott bérreform kérdéseire is. Ehhez azt is tisztázni kel­lene — mondotta —, hogy a munkaerő újratermelésének terheiből mennyit vállalhat a költségvetés. Ez azonban már átvezet a szociálpolitika területére, amelynek reform­ja ugyancsak fontos része kellene, hogy legyen egész előrehaladásunknak. Az elő­zetes számításokat ismertet­ve elmondta, hogy az új adórendszer bevezetésével a vállalatoknak körülbelül egyharmada — az érdekelt­ségi alapot tekintve — a jelenleginél lényegesen jobb helyzetbe kerülne, mig mint­egy 20 százalékuknak a hely­zete romlana. A vitában felszólalók többsége egyetértett abban, hogy szükséges és elkerülhe­tetlen lépés adórendszerünk korszerűsítése. Az új adó­formák egyes elemeit, bizo­nyos technikai megoldásait azonban már többen vitat­ták. Többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a személyi jövedelemadó terve­zett változata nem szolgálja megfelelőképpen az arányos közteherviselést. A maga­sabb keresetek ugyanis nem jelentenek automatikusan nagyobb jövedelmeket, ha abból olykor népesebb csa­ládoknak kell megélniük. Mások azzal érveltek, hogy a jelenleg tervbe vett adó­táblák szerint az átlagosnál nagyobb jövedelmek eseté­ben az adókulcsok már ke­vésbé progresszíven emel­kednek. mint az átlag alatt. A felszólalókat élénken foglalkoztatták a láthatatlan jövedelmek is, amelyeket — mint mondták — az új adó­zási forma sem fog felszínre hozni. Többen úgy véleked­tek, hogy ezeket a láthatat­lan jövedelmeknek egy ré­szét legálissá kellene tenni; mások pedig arról szóltak, hogy az új adózási rendszer egv bizonyos határon felül a teljesítmények visszatartásá­ra ösztönzi a dolgozót. Az általános forgalmi adó­ról elhangzott a vitában, hogy az adózásnak ez a for­mája bürokratikus és admi­nisztratív módszer, amelynek működtetése is igen draga. Felvetődött az a kérdés is, hogy érdemes-e adórendsze­rünket korszerűsíteni a jö­vedelmek újraelosztásának, illetőleg az áraknak a komp­lex reformja nélkül. Mások arra mutattak rá, hogy je­lenlegi gazdasági körülmé­nyeink nem kedveznek a tervezett változások beveze­tésének, s a remélt előnyök is majd csak évek múlva éreztethetik hatásukat. Az is felmerült, hogy az új adó­rendszerrel kapcsolatban többet hallani az árak emel­kedéséről, mint az árak csökkenéséről, pedig beveze­tésének ez is az egyik kívá­natos célja lenne. Többen kifogásolták, hogy az érdemleges szakmai vi­tákhoz nem áll rendelkezé­sükre elegendő információ és adat, s átfogó elemzések, szakmai eszmecserék hiányá­ban csak egyéni vélemé­nyüknek tudnak hangot ad­ni. Az adóreform előkészí­tettségével összefüggésben egyesek úgy ítélik meg. hogy a bevezetés megszervezésé­hez kevés az idő; a változá­sokra ugyanis nemcsak a vállalati elszámolásban kell felkészülni, hanem ezek új tervezési módszereket is kí­vánnak. Az elhangzott vélemények­re, javaslatokra Medgyessy Péter pénzügyminiszter vá­laszolt. Elmondta, hogy a felvetések egy része a koráb­bi társadalmi vitákból már ismert volt az adóreform ki­dolgozói előtt, s azok alap­ján már több javaslatot is tettek az elképzelések módo­sítására. A változtatások szükséges­ségéről szólva kiemelte, hogy mai ár- és pénzügyi rera­szerünk nem segíti a tisztán­látást, s a támogatásokkal, különféle kedvezményekkel felduzzasztott termelői árak és árrendszerünk egésze vál­lalati és népgazdasági szin­ten egyaránt kétessé teszi a pozitív gazdaságpolitikai döntések megvalósítását. A változásokkal a koráb­ban eltorzult értékrendeket kívánjuk a helyükre tenni, erre azonban jelenleg csak korlátozott lehetőségeink vannak — folytatta. Adó­rendszerünk korszerűsítésé­nek nem az az alapvető cél­ja, hogy javítsuk a költség­vetés pozícióját, mert az a teljes gazdaságpolitika tö­rekvése kell, hogy legyen. A változásoknak azonban min­denképpen el kell indítaniuk egy olyan folyamatot, amely javítja a költségvetés hely­zetét. Azt is látni kell, hogy az adórendszer korszerűsíté­se csak egy része a reform­folyamatnak, eszköz a ki­bontakozási program végre­hajtásához. A személyi jövedelemadó­val kapcsolatban taglalta azokat az okokat, amelyek miatt a változások ellenér­zéseket váltanak ki az embe­rekből. Az elmúlt évtizedek­ben felhalmozódott társadal­mi és gazdasági feszültségek­kel tulajdonképpen a szemé­lyi jövedelemadó gondolata szembesítette a társadalmat, s az ellenérzés egy része ebből is adódik — mutatott rá. Az adónak nem elsődle­ges funkciója; hogy érdekelt­séget teremtsen. Az ösztön­zés eszközei a bérek, a ke­resetek és a jövedelmek, de mivel a mostani változáso­kat nem tudjuk egy átfogó bérreformmal összekapcsolni, az új adórendszer kompro­misszumokat is tartalmaz. Ezeknek a célja bizonyos aránytalanságok lehetőség szerinti megszüntetése, vagy legalábbis csökkentése. Hosszabb távon mindeneset­re arra kell törekedni, hogy ezek a kényszerből felvett funkciók leváljanak az adó­rendszerről. Több fórumon is elhang­zott már: személyi jövede­lemadó, vagy családi jövede­lemadó legyen — emlékez­tetett a miniszter. Ettől a kérdéstől nem zárkózunK el, később, gazdasági helyze­tünktől függően, visszatér­hetünk rá — mondotta Med­gyessy Péter, hozzátéve, hogy a családi jövedelem­adó mellett érvelve általá­ban mindig csak a kedvez­ményeket emlegetik, de arról már. kevesen szólnak, hogy a családtagok jövedelmének összevonásából milyen konf­liktusok származhatnak. Tanácskozott a vasas­szakszervezet elnöksége A SZEGEDI VAS- ÉS FÉMÖNTÖDE felvételre keres szaktanfolyammal rendelkező térti rendészeti vezetőt Bérezés és juttatások a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél. Telefon: 10-444/26. A társadalmi-gazdasági kibontakozási program ága­zati és szakszervezeti fel­adatairól tanácskozott ked­den a vasasszakszervezet központi vezetősége. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára is. > Herczeg Károly főtitkár egyebek között arról szólt, hogy a program előkészíté­sében a vasasszakszervezet is részt vállalt, véleményez­te az egyes részkoncepció­kat, jelezte a gondokat, hiá­nyosságokat. A főtitkár részletesen be­szélt a foglalkoztatáspoliti­káról. A munkaerő-átcsopor­tositások és -leépítések már tavaly megkezdődtek, s az idén fokozódtak. A létszám­mozgás egyedül a gépipar­ban háromezer dolgozót érintett, a legjelentősebb in­tézkedéseket a Rába. a Haj­dúsági Iparművek és az Óz­di Kohászati Üzemek hoz­ták. A vasasszakszervezet olyan foglalkoztatáspolitikai koncepciót igényel, amely a munkavállalók érdekeit köz­vetlenül is figyelembe ve­szi. Gyors és kiszámítható döntésekre, választható al­ternatívákra van szükség. A vasasok főtitkára kifo­gásolta. hogv már hosszú ideje húzódik a Mikroelekt­ronikai Vállalat és a Láng Gépgyár problémáinak ren­dezése. újratermelődtek és rendezetlenek a gondok u Ganz-MÁVAG-ban ég az ózdi Kohászati Üzemekben. Az elkerülhetetlenül szüksé­ges döntéseket gyorsabban kell meghozni. A tervezett adóreformról szólva Herczeg Károly el­mondta, hogy bevezetését a feldolgozóipar fejlődése szerrjpontjaból fontosnak tartja. A személyi jövede­lemadóval kapcsolatban a szakszervezet álláspontja az, hogy annak a nagyobb jö­vedelmű rétegeket fokozot­tabban kell terhelnie. de meg kell hagyni az érdekelt­séget a teljesítmények nö­velésében. Fontos, hogy a szociálisan kedvezőtlen hely­zetben levő csoportokat ne érintse hátrányosan, és hogy a fömunkaidöből származó nettó keresetek se csókken­jenek. A vasasok igénylik, hogy az adóreform bevezeté­sével egy időben átfogó bér­reformot is dolgozzanak ki. Többen felvetették: mi­ként valósulnak meg a ter­vezett intézkedések, ha nincs meg azokhoz a pénz­ügyi fedezet. Néhányan a személyes felelősség eddigi­nél is jobb érvényesítését sürgették, és nagyobb társa­dalmi kontrollt kértek az eldöntött intézkedések meg­valósítása során. Több hoz­zászóló a tervezett adóre­formmal kapcsolatban fej­tette kii véleményét. Mint mondták, jó volna, ha az ad ók u 1 esők mogallapitasánál az eltartottuk, számút is fi­gyelembe vennék.

Next

/
Thumbnails
Contents