Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
2 • Szerda, 1987. július 22. 2 Partnertárgyalások Mahathir Mohamad, Malaysia miniszterelnöke kedden vidéki látogatással folytatta magyarországi hiva'nJits programját A magas rangú vendeget elkísérte l'ancsa Jenő mezögazdas<igi es élelmezésügyi miniszter, fíaranyi Gyula, hazánk Malaysiában is akkreditált nagykövete, valamint Zainal Abidin Ilin Mokhtar. Malaysia Budapesten is akkreditált nagykövete. Kedden a magyar és a malavsiai vezetők és szikériók tobb helyen partnertárgyalásokon találkoztak egymással. . Az eszmecseréken értékelték a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredmonveit és tárgyaltak az együttműködés továbbfejleszlésének lehetőségeiről. Kapolyi lászló ipari miniszter az Ipari Minisztériumban megbeszélést folytatott Lim Keng Yaik alapés nyersanyagipari miniszterrel, valamint Padaka Rafidah Aziz kereskedelmi és ipari miniszterasszonyryal. Iám Keng Yaik" ellátogatott Angyalföldre a Ganz Danubiusba is, ahol Angyal Adóm vezérigazgató kíséretében ismerkedett a vállalat tevékenységével. A malavsiai kormányküldöttség tagjaként hazánkba érkezett Puduka Rafidah malavsiai kereskedelmi és ipari miniszterass/.ony és kísérete látogatást tett a Magyar Kereskedelmi Kamarában. ahol találkozott Lőrincze Péter főtitkárral. A megbeszélésen részt vett Nawawi Mat Awin, a Nemzetközi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. vaiamint főtitkára, Mohamad Hamli llushari is. Tan Sri Hashim Mohd Ali tábornok hadseregparancsnok kedden Reményi Gyula altábornagynak az (MN vezérkari főnök első helyettesének a társaságában a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára látogatott. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Somogyi László miniszter megbeszélést folytatott Samy Vellu malavsiai 'közmunkaügyi miniszterrel. Áttekintették a magyar építőipar exportlehetőségeit, elsősorban a mélyépítés, az út- és kórházépítés lehetőségeit. Law Hieng l)ing tudományos, technológiai és környezetvédelmi miniszterhelyettes a TESCO-ban megbeszélést folytatott Székács Imre vezérigazgatóval a két ország közötti műszaki-tudományos kapcsolatok bóvi léséről. Este Mahathir Mohamad és kísérete Grósz Károly miniszterelnök társaságában megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorát, az együttes székházában. Ott volt Várkonyi Péter, Bárányi Gyula és Zainal Abidin bin Mokhtar. Az USA elfogadja a kettős nullamegoldási A Washington (Reuter) A Fehér Ház szóvivője kedden* Washingtonban bejelentette, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter szeptember közepén New Yorkban, az ENSZkö/.gyülés évi ülésszakának kezdete előtt találkozik szovjet kollégájával. Eduárd Sevardnadzéval. Mariin Fitzwater szerint a szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozó „kedvező jel fa csúcstalálkozó megtartása szempontjából". Az Egyesült Államok hivatalosan tájékoztatta a Szovjetuniót arról, hogy elfogadja a „kettős nullamcgoldást", vagyis valamennyi 500 és 5000 kilométer közötti hatótávolságú szovjet és amerikai nukleáris rakéta felszámolását — jelentette be kedden Genfben Maynard Glitman, a közepes hatótávolságú nukíleáris eszközökről tárgyaló amerikai munkacsoport vezetője. Közelednek az álláspontok # Bécs (MTI) A hagyományos leszerelési fórumról a Varsói Szerződés és a NATO között folyó tanácskozásokon bizonyos kérdesekben már közeledtek az álláspontok, s egyúttal meg lehetett határozni, hogy melyek a nézetkülönbségek. 11^ módon, most kompromisszumokat lehet keresni a vitatott kérdésekben. — Erről szólt kedden az európai utótalálkozón, a biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságban Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Reményét fejezte ki, hogy szeptemberben, amikor a két szövetség tanácskozásai folytatódnak, késedelem nélkül hozzá lehet majd látni az összeurópai hagyományos leszerelési fórum mandátumának kidolgozásához, hiszen annak körvonalai már kirajzolódtak. A két szövetség 23 tagországának február óta folyó tanácskozásairól az utótalálkozón tájékoztatják a helsinki folyamat többi államát. Mint képviselőnk hangoztatta, e folyamat egyik fő erénye hajlékonysága, az a lehetőség, hogy igazodhat a változó körülményekhez. Ennek köszönhető, hogy a „23-ak" tanácskozhatnak. Ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy egész Európa biztonságáról van szó. és hogy a 35 ország felelőssége oszthatatlan — mondotta. Hétszázmillió forintos mezőgazdasági kár Baranyában Közgazdászok az adóreformról Történetének eddigi legsúlyosabb elemi esapását szenvedte el szombaton Baranya megye mezőgazdasága. A megyei tanáes mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának keddi összesítése szerint ötvennél több nagyüzemet sújtott a jégverés és a szélvihar, azaz a baranyai gazdaságok nyolcvan százalékát. Körülbelül 65-70 ezer hektár termőterületet ért különböző mértékű kár, a veszteségek öszszege meghaladja a hétszázmillió forintot. S ez még nem a végleges és teljes összege az ítéletidő számlájának, hiszen a háztáji és kisegítő gazdaságok kárait egyszerűen leheletlen áttekinteni. Ia/gnngyobb a pusztulás a Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben, amelyet az idén egyszer már elvert a jég. a mostani elemi csapás aztán gyakorlatilag földre teritette a tenkcsaljai gazdaságot. Súlyos károkat szenvedett továbbá a villányi, az újpetrei, a diósviszlói, a magyarteleki és a szentlörinci tsz, valamint a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Szentlörinci és a Szigetvári Állami Gazdaság. Jellemző a pusztulás nagy mértékére, hogy a legfontosabb növény — a kukorica — termőterületének a fele károsodott a megyében, mig a szójánál ez az arány 60, a cukorrépánál 40. a napraforgónál pedig 30 százalékos. Szerencsére a búza zömét már betakarították a kombájnok, ahol azonban a jég lábon érte a gabonát ott a termés felét-kétharmadát kicsépelte. Közvetve az egész magyar mezőgazdaságot — s természetesen az exportot is — érinti az a veszteség, amit az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdasága, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szenvedett a jég- és viharkároktól A legértékesebb vetomagnovénynek, a hibrid kukoricának például 90 százalékát sújtotta az elemi csapás. Letördelte az apasorok címereit, lehetetlenné téve az anyasorok beporzását, vagyis termés már nem lesz belőle. A villany—siklósi történelmi borvidéken súlyos helyzet alakult ki. A jégverte szőlőkben ugyanis nemcsak az idei termés pusztult el, hanem veszélybe került a jövő évi szüret is, mivel nagyon károsodtak a tőkék. A levelek a földön fekszenek, a fürtöket valósággal ledarálta a jég, a vesszőkről pedig még a hámréteget is lenyúzta. A táj legnagyobb szőlősgazdája, a Pannonvin Borgazdasági Kombinát sokmilliós veszteséget könyvelhet el. Körülbelül kétszáz hektár termőszólöje úgynevezett totálkáros lett, a többi ültetvényén 30—80 százalékos között váltakozik a pusztulás aránya. A lakóházakhoz hasonlóan több száz gazdasági épület is megrongálódott: összetörtek a tetöcserepek és kitörlek az ablakok. Ideiglenesen fóliával fedték be az ablaknyílásokat, hogy megóvják az újszülött állatokat a megfázástól a hűvös hajnalokon. A nagyüzemi állatállományban nem történt veszteség, a háztáji gazdaságokban nevelt kisállatok — főleg csirkék és galambok — közül azonban sokat agyonvert a jég. A gyümölcsöskertek számos helyen télies képet mutatnak : a jég és a szél nem csak a termést verte le, hanem megfosztotta a fákat a lombjuktól is, és most csupaszon meredeznek az ágak az ég felé. A jégverte, vihartépte baranyai mezőgazdasági üzemekben most szükségprogramot dolgoznak ki a károk csökkentésére, illetve pótlására. Máris megkezdték a szántóföldi vetések és a szőlőültetvények növényegészségügyi vizsgálatát, s ahol szükséges, azonnali védekezést hajtanak végre a kártevők ellen. A növények sérült .szövetállományai ugyanis fokozottan erzékenyek a különböző betegségekkel szemben. A megye jól el van látva növényvédő repülőgépekkel, ezek a következő napokban lepermetezik a kukoricát, a szóját és a napraforgót. Úgyszintén permetezést végeznek a szőlőkben. A Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége keddi kibővített ülésén megvitatta az adóreformmal kapcsolatos elképzeléseket. Az ülést Csikós-Nagy Béla, a társaság elnöke nyitotta meg. Vitaindító előadást Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium Adóreform Titkárságának vezetője tartott. Vázolta azokat az érveket, amelyek amellett szólnak, hogy az adórendszer átalakításához a lehetséges módozatok közül éppen az általános forgalmi adót és a személyi jövedelemadót választották. Az adórendszer reformjához kiindulásul szolgáló alapelvek között említette a szabályozás hosszú távú stabilitásának biztosítását, s a lakosság életszínvonalának lehetséges védelmét. Az új adórendszer bevezetésének gyakorlati problémáiról szólva rámutatott: ha nem sikerül a szükséges mértékben leépíteni a támogatások, különféle kedvezmények rendszerét, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetés egyensúlyának érdekei miatt az új adórendszerbe is vissza kell nyúlni a régi módszerekhez. A gyakorlati kérdések között említette a bérek bruttósítását is, amelyhez — mint mondta — a vállalati kollektíván belül kell biztosítani a garanciát. Kitért a sokak által hiányolt, szükségesnek tartott bérreform kérdéseire is. Ehhez azt is tisztázni kellene — mondotta —, hogy a munkaerő újratermelésének terheiből mennyit vállalhat a költségvetés. Ez azonban már átvezet a szociálpolitika területére, amelynek reformja ugyancsak fontos része kellene, hogy legyen egész előrehaladásunknak. Az előzetes számításokat ismertetve elmondta, hogy az új adórendszer bevezetésével a vállalatoknak körülbelül egyharmada — az érdekeltségi alapot tekintve — a jelenleginél lényegesen jobb helyzetbe kerülne, mig mintegy 20 százalékuknak a helyzete romlana. A vitában felszólalók többsége egyetértett abban, hogy szükséges és elkerülhetetlen lépés adórendszerünk korszerűsítése. Az új adóformák egyes elemeit, bizonyos technikai megoldásait azonban már többen vitatták. Többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a személyi jövedelemadó tervezett változata nem szolgálja megfelelőképpen az arányos közteherviselést. A magasabb keresetek ugyanis nem jelentenek automatikusan nagyobb jövedelmeket, ha abból olykor népesebb családoknak kell megélniük. Mások azzal érveltek, hogy a jelenleg tervbe vett adótáblák szerint az átlagosnál nagyobb jövedelmek esetében az adókulcsok már kevésbé progresszíven emelkednek. mint az átlag alatt. A felszólalókat élénken foglalkoztatták a láthatatlan jövedelmek is, amelyeket — mint mondták — az új adózási forma sem fog felszínre hozni. Többen úgy vélekedtek, hogy ezeket a láthatatlan jövedelmeknek egy részét legálissá kellene tenni; mások pedig arról szóltak, hogy az új adózási rendszer egv bizonyos határon felül a teljesítmények visszatartására ösztönzi a dolgozót. Az általános forgalmi adóról elhangzott a vitában, hogy az adózásnak ez a formája bürokratikus és adminisztratív módszer, amelynek működtetése is igen draga. Felvetődött az a kérdés is, hogy érdemes-e adórendszerünket korszerűsíteni a jövedelmek újraelosztásának, illetőleg az áraknak a komplex reformja nélkül. Mások arra mutattak rá, hogy jelenlegi gazdasági körülményeink nem kedveznek a tervezett változások bevezetésének, s a remélt előnyök is majd csak évek múlva éreztethetik hatásukat. Az is felmerült, hogy az új adórendszerrel kapcsolatban többet hallani az árak emelkedéséről, mint az árak csökkenéséről, pedig bevezetésének ez is az egyik kívánatos célja lenne. Többen kifogásolták, hogy az érdemleges szakmai vitákhoz nem áll rendelkezésükre elegendő információ és adat, s átfogó elemzések, szakmai eszmecserék hiányában csak egyéni véleményüknek tudnak hangot adni. Az adóreform előkészítettségével összefüggésben egyesek úgy ítélik meg. hogy a bevezetés megszervezéséhez kevés az idő; a változásokra ugyanis nemcsak a vállalati elszámolásban kell felkészülni, hanem ezek új tervezési módszereket is kívánnak. Az elhangzott véleményekre, javaslatokra Medgyessy Péter pénzügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a felvetések egy része a korábbi társadalmi vitákból már ismert volt az adóreform kidolgozói előtt, s azok alapján már több javaslatot is tettek az elképzelések módosítására. A változtatások szükségességéről szólva kiemelte, hogy mai ár- és pénzügyi reraszerünk nem segíti a tisztánlátást, s a támogatásokkal, különféle kedvezményekkel felduzzasztott termelői árak és árrendszerünk egésze vállalati és népgazdasági szinten egyaránt kétessé teszi a pozitív gazdaságpolitikai döntések megvalósítását. A változásokkal a korábban eltorzult értékrendeket kívánjuk a helyükre tenni, erre azonban jelenleg csak korlátozott lehetőségeink vannak — folytatta. Adórendszerünk korszerűsítésének nem az az alapvető célja, hogy javítsuk a költségvetés pozícióját, mert az a teljes gazdaságpolitika törekvése kell, hogy legyen. A változásoknak azonban mindenképpen el kell indítaniuk egy olyan folyamatot, amely javítja a költségvetés helyzetét. Azt is látni kell, hogy az adórendszer korszerűsítése csak egy része a reformfolyamatnak, eszköz a kibontakozási program végrehajtásához. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban taglalta azokat az okokat, amelyek miatt a változások ellenérzéseket váltanak ki az emberekből. Az elmúlt évtizedekben felhalmozódott társadalmi és gazdasági feszültségekkel tulajdonképpen a személyi jövedelemadó gondolata szembesítette a társadalmat, s az ellenérzés egy része ebből is adódik — mutatott rá. Az adónak nem elsődleges funkciója; hogy érdekeltséget teremtsen. Az ösztönzés eszközei a bérek, a keresetek és a jövedelmek, de mivel a mostani változásokat nem tudjuk egy átfogó bérreformmal összekapcsolni, az új adórendszer kompromisszumokat is tartalmaz. Ezeknek a célja bizonyos aránytalanságok lehetőség szerinti megszüntetése, vagy legalábbis csökkentése. Hosszabb távon mindenesetre arra kell törekedni, hogy ezek a kényszerből felvett funkciók leváljanak az adórendszerről. Több fórumon is elhangzott már: személyi jövedelemadó, vagy családi jövedelemadó legyen — emlékeztetett a miniszter. Ettől a kérdéstől nem zárkózunK el, később, gazdasági helyzetünktől függően, visszatérhetünk rá — mondotta Medgyessy Péter, hozzátéve, hogy a családi jövedelemadó mellett érvelve általában mindig csak a kedvezményeket emlegetik, de arról már. kevesen szólnak, hogy a családtagok jövedelmének összevonásából milyen konfliktusok származhatnak. Tanácskozott a vasasszakszervezet elnöksége A SZEGEDI VAS- ÉS FÉMÖNTÖDE felvételre keres szaktanfolyammal rendelkező térti rendészeti vezetőt Bérezés és juttatások a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél. Telefon: 10-444/26. A társadalmi-gazdasági kibontakozási program ágazati és szakszervezeti feladatairól tanácskozott kedden a vasasszakszervezet központi vezetősége. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára is. > Herczeg Károly főtitkár egyebek között arról szólt, hogy a program előkészítésében a vasasszakszervezet is részt vállalt, véleményezte az egyes részkoncepciókat, jelezte a gondokat, hiányosságokat. A főtitkár részletesen beszélt a foglalkoztatáspolitikáról. A munkaerő-átcsoportositások és -leépítések már tavaly megkezdődtek, s az idén fokozódtak. A létszámmozgás egyedül a gépiparban háromezer dolgozót érintett, a legjelentősebb intézkedéseket a Rába. a Hajdúsági Iparművek és az Ózdi Kohászati Üzemek hozták. A vasasszakszervezet olyan foglalkoztatáspolitikai koncepciót igényel, amely a munkavállalók érdekeit közvetlenül is figyelembe veszi. Gyors és kiszámítható döntésekre, választható alternatívákra van szükség. A vasasok főtitkára kifogásolta. hogv már hosszú ideje húzódik a Mikroelektronikai Vállalat és a Láng Gépgyár problémáinak rendezése. újratermelődtek és rendezetlenek a gondok u Ganz-MÁVAG-ban ég az ózdi Kohászati Üzemekben. Az elkerülhetetlenül szükséges döntéseket gyorsabban kell meghozni. A tervezett adóreformról szólva Herczeg Károly elmondta, hogy bevezetését a feldolgozóipar fejlődése szerrjpontjaból fontosnak tartja. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban a szakszervezet álláspontja az, hogy annak a nagyobb jövedelmű rétegeket fokozottabban kell terhelnie. de meg kell hagyni az érdekeltséget a teljesítmények növelésében. Fontos, hogy a szociálisan kedvezőtlen helyzetben levő csoportokat ne érintse hátrányosan, és hogy a fömunkaidöből származó nettó keresetek se csókkenjenek. A vasasok igénylik, hogy az adóreform bevezetésével egy időben átfogó bérreformot is dolgozzanak ki. Többen felvetették: miként valósulnak meg a tervezett intézkedések, ha nincs meg azokhoz a pénzügyi fedezet. Néhányan a személyes felelősség eddiginél is jobb érvényesítését sürgették, és nagyobb társadalmi kontrollt kértek az eldöntött intézkedések megvalósítása során. Több hozzászóló a tervezett adóreformmal kapcsolatban fejtette kii véleményét. Mint mondták, jó volna, ha az ad ók u 1 esők mogallapitasánál az eltartottuk, számút is figyelembe vennék.