Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

Szomjaznak a földek Öntözni érdemes Lázár Mihály felvételé. •J Dorozsmait, a háztáji paprikában maguk a tagok üzemeltetik a szövetkezet berendezé sét. Két-három óra alatt 30 milliméter vizet kap 'egy-egy parcella, s a szomszéd már viheti és szerelheti a csöveket, szórótejeket. Hol tart építőiparunk ? A júliusi szárazságban szomjaznak a földek és sínylődik a növényállomány. Ezért mesterséges öntözéssel igyekeznek javítani a hely­zeten. A lehetősegek korlá­tozottak, ám némileg re­menykeltő, hogy az iden számos helyen új. korszerű és nagy teljesítményű ön­tözőberendezések álltak munkába. Ezek éj'el-nappali üzemben, megállás nélkül látják el vizutánpótlással a földeket. A MÉM adatai szerint az Alföldön, a Kisalföldön, a Mezőföldön, Északkelet­Magyarországon, a dél-bor­sodi vidékeken- és az or­szágnak még'számos körze­tében szinte megszűnt a nö­vények vízforgalma; nem jutnak utánpótláshoz a ta­lajból, és a levegőből is hi­ányzik, az a páratartalom, ami némi enyhülést okozna, s javítana az anyagcserén. Másutt sem sokkal jobb a helyzet, csak nagyon kevés helyen kapott esőt a határ júliusban. Inkább csak zá­porok, zivatarok voltak, ezek js elvétve jelentkeztek és nem adtak többet 10-20 milliméternyi esőnél. A nö­vények immár feltűnően mutatják az aszályos idő­szak jeleit, színük elvesztet­te a természetes üdeséget, és lombfelületük csökkentésé­vel igyekeznek csökkenteni a párolgást. A vízellátás javí­tására eddig hozzávetőleg 70 ezer hektár kapott mes­terséges csapadékot, ebből mintegy 20 ezer hektáron már legalább kétszer vagy ennél többször öntöztek. A teljesítmény jobb is lehet­ne, ám ezt az js befolyásol­ja, hogy az idén, a vi­szonylag bőséges tavaszi esőzések után, sokfelé az átlagosnál későbben indí­tótták az öntözte tógépeket és azok a legnagyobb teljesít­ményt, csak a júliusi napok­ban érték el. A gépek kihasználása még sikeresebb lehetne, ha je­lentős részük nem lenne meglehetősen elhanyagolt műszaki állapotban. Számí­tások szerint mintegv 65 ezer hektáron fel kellene újítani és alapvetően kor­szerűsíteni az öntözési tech­nikát, mert itt a gépek el­avultak és a névleges tel­jesítménynek már csak tö­redékét nyújtják. A nyilván­tartott területben szerepel — mintegy 35 ezer hektá­ron — olyan öntözőfelület is, ahol a gépek jóformán már használhatatlanok, mert a régi típusokhoz már nem lehet beszerezni alkatrésze­ket, és amúgy is olyan nagy a munkaerő-szükséglet, hogy a termelők nem látják biz­tosítottnak az öntözés gaz­daságosságát. Reményt keltő viszont, hogy igen korszerű gépek is segítenek az öntözésben. Ki­emelkedő képességű gép például az úgvnevezett kor­donos önjáró öntözőberende­zés, amelyből immár 25 üze­mel az országban, s össze­sen ötezer hektárt látnak el vízzel. Hasonlóan korszerű egysé­gekből további öt szórja a vizet a növényekre, ezeket szintén külföldi gyártóktól szerezték be. Megyénk nagyüzemeiben 22 ezer hektár az öntözhető terület, ebből eddig 9 ezer hektárra jutott el az éltető víz. Ez az ütem jónak mondható, s napról napra nő az arány. Amint egy táb­lán végeztek, új helyre tele­pítik a berendezéseket. A sándorfalvi téeszben 130 hektárnyi paprikát és hagy­mát, Rúzsán 60 hektár tar­lóburgonyát, a Szegedi Új Élet Tsz-ben 100 hektár paprikát tudnak a száraz­ságtól ily módon megóvni. Dorozsmán a József Attila Tsz-ben a két Bauer és a hagyományos öntözőberen­dezések 300 hektár paprikát és vetőmag-kukoricát láttak el mesterséges csapadékkal. Hazai építőiparunk telje­sítményének megítélésekor nem szokták alapul venni a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatait. Nemcsak azért nem, mert ezekből igen kevés van, hanem azért is, mert hajlamosak vagyunk egy-egy ágazatunkat önma­gához, tervéhez, saját igé­nyeinkhez mérni. Pedig ta­nulságos az összevetés, hogy a hasonló vagy éppenséggel teljesen eltérő adottságú "or­szágok építőipara miként fejlődött az utóbbi években. A szakembereknek ugyanis szükségük van a fejlődési irányra, hogy eredményein­ket és elmaradásainkat ah­hoz mérve értékeljék. De egész gazdaságunk számára nélkülözhetetlen a megmé­rettetés, hiszen nyitottsá­gunkhoz feltétlenül hozzá­tartozik a nemzetközi érté­kek ismerete. Amikor irtás országokéhez viszonyítjuk saját építőipa­runkat. csínján kell bánni az adatokkal, mert a statiszti­kai' gyűjtés eltérő módsze­rekkel folyik. Az azonban pusztán tapasztalati úton is megállapítható az épületek minőségi színvonalát tekint­ve. hogy a legnagyobb lema­radás a munkakultúrában van. Sok oka közül most csak arra utalunk, hogy épí­tőink elavult, leromlott gé­pekkel dolgoznak, a munka­erő szaktudása pedig gyak­ran elmarad attól, amit a kor megkövetel. A nyugati országokkal összehasonlítva nem pusztán a lakásépítésben van pótol­nivalónk, hanem elsősorban az otthonok használati és esztétikai értékében: ná­lunk vagy túl kicsi, vagy túl nagy az alapterület (az észa­ki államokban nem divat „várakat" építeni, a 70 négyzetméter körüli otthon az általános), mozdíthatat­lan, változtathatatlan az alaprajzi elrendezés, ki­sebb a berendezések vá­lasztéka, gyengébb a kivite­lezés technikai színvonala, s ezáltal rosszabb és lassúbb is. A szocialista országoké­val összevetve azonban jobb ax kép, néhány technikai mutatóban csupán az NDK előz meg bennünket. Ipari építésünkkel már nincsen szégyenkeznivalónk, igaz, az saját átlagunkat is meghaladó színvonalú. Ezzel a szocialista országok élvo­nalába tartozunk, kivéve az építés szervezettségét. A mezőgazdasági létesít­mények kivitelezői mara­Nemzetközi összehasonlítás déktalanul megfelelnek a hazai igényeknek, ám ez nem jelent „dobogós" helye­zést a világban. Különösen akkor nem, ha arra gondo­lunk, hogy szakiparunk nem mindig áll helyzete magas­latán. Márpedig ma a kül­földi építési piacokon ez alapkövetelménynek számit. További megmérettetést je­lentenek az élelmiszer-ipari üzemek, amelyek színvona Iában egyre magasabbak a követelmények a nemzetközi porondon. A kommunális, egészség­ügyi építésben viszont van már büszkélkednivalónk is, mert nemzetközi mércével mérve is jónak mondhatók szerkezeti rendszereink, technológiáink. Ezek minő­ségét itt is a befejező mun­kák rontják le esetenként, valamint az alkalmazott és meglehetősen elavult épület­gépészeti rendszerek szín­vonala. Néha mégis csodák­ra képes ez az ágazat, gon­doljunk csak a Hilton Szálló építésére. Ettől függetlenül is a szocialista országok él­mezőnyébe tartozunk, és tartozhatnánk a világéba is. ha javítani tudnánk kommu­nális építésünk szervezett­ségén, ezzel együtt csökken­teni a kivitelezés idejét. Nemcsak magyar jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az építési munkák aránya, és növekedett a fenntartási megbízásoké, a karbantartásé, a felújításé. Ez a folyamat a nyugat-eu­rópai országokban már ko­rábban végbement, ezért ki­dolgozták ennek építési módszereit, amelyeket ha­zánk is át tudott venni. Eb­ben különösen a szellemi tö­ke hasznosításának van nagy szerepe, és újból fontosak lettek a kétkezi munkások, mert a felújításokat csak részben lehet iparosított technológiákkal elvégezni. Az építési piacnak akár­melyik szeletét, területét vizsgáljuk is, önkritikusan megállapítható, elég jelentős lemaradásunk az ipari hát­térben, a szerkezetfejleszté­sekben. Ezek a világon min­denütt pénzbe kerülnek, js nálunk is az a törvény, hogy ezek fejlesztésének anyagi alapjai döntően az építőipari termelés növekedéséből szár­mazhatnak. Jól hangzó befejezésként: sok mindenre mondják ma­napság, hogy egy országnak olyan ipara (esetünkben: építőipara) van, amilyet megérdemel. Am, ha ennek a sommás megállapításnak a mélyére nézünk, meg kell állapítanunk azt is, hogy eredményeink is vannak, s abban nagy szerep jutott a< időben végrehajtott iparosí­tásnak A továbbfejlődés­hez elengedhetetlen a hát­téripar felzárkózása, a befe­jező szakipari munkák szín­vonalának Javítása, a szer­vezettség nagy léptékű fejlő­dése. 8c. K. n lakásépítési költségek, árak vizsgálata A lakásépítési költségekés árak alakulásával foglalko­zik hamarosan a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A szeptemberi, októberi, az egész országra kiterjedő szé­les körű vizsgálat program­járól pénteken tanácskozott a testület a KNEB székhá­zában. Az utóbbi években a jö­"vedelmeket és a támogatá­sokat meghaladó mértékben növekedtek a lakásépítési arak. Az állami lakásépítés részarányának csökkentése szintén kedvezőtlenül érin­tette elsősorban azokat a rétegeket, amelyek jövedel­me az átlagosnál kisebb, megtakarításaik szerények, s családi támogatásra sem szá­mithatnak. Az új lakások drágulása nyomán a meg­levők is felértékelődtek, mindez pedig kihatott a for­galmi értékre, a cserére, sőt, még a bérleti, albér­leti dijak alakulására is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! varázslatok Boszorkányok, Az idei fesztiválzáró tánc­játékbemutatón, tegnap este, nagy tapsot kapott a Boszor­kányok, varázslatok ötszáz táncos közreműködője, a főszereplő színészek, Juhász Róza, Ráckevei Anna, Bubik István, a Hegedős és a Ka­marás együttesből alakult, Rossa László vezette zene­kar. A nagysikerű előadást megtekintette B. I. Sztuka­lin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. BSfiSf s^^^ss^Öil? 77. évfolyam, 174. szám 1987. július 25., szombat SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint

Next

/
Thumbnails
Contents