Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

Szomjaznak a földek Öntözni érdemes Lázár Mihály felvételé. •J Dorozsmait, a háztáji paprikában maguk a tagok üzemeltetik a szövetkezet berendezé sét. Két-három óra alatt 30 milliméter vizet kap 'egy-egy parcella, s a szomszéd már viheti és szerelheti a csöveket, szórótejeket. Hol tart építőiparunk ? A júliusi szárazságban szomjaznak a földek és sínylődik a növényállomány. Ezért mesterséges öntözéssel igyekeznek javítani a helyzeten. A lehetősegek korlátozottak, ám némileg remenykeltő, hogy az iden számos helyen új. korszerű és nagy teljesítményű öntözőberendezések álltak munkába. Ezek éj'el-nappali üzemben, megállás nélkül látják el vizutánpótlással a földeket. A MÉM adatai szerint az Alföldön, a Kisalföldön, a Mezőföldön, ÉszakkeletMagyarországon, a dél-borsodi vidékeken- és az országnak még'számos körzetében szinte megszűnt a növények vízforgalma; nem jutnak utánpótláshoz a talajból, és a levegőből is hiányzik, az a páratartalom, ami némi enyhülést okozna, s javítana az anyagcserén. Másutt sem sokkal jobb a helyzet, csak nagyon kevés helyen kapott esőt a határ júliusban. Inkább csak záporok, zivatarok voltak, ezek js elvétve jelentkeztek és nem adtak többet 10-20 milliméternyi esőnél. A növények immár feltűnően mutatják az aszályos időszak jeleit, színük elvesztette a természetes üdeséget, és lombfelületük csökkentésével igyekeznek csökkenteni a párolgást. A vízellátás javítására eddig hozzávetőleg 70 ezer hektár kapott mesterséges csapadékot, ebből mintegy 20 ezer hektáron már legalább kétszer vagy ennél többször öntöztek. A teljesítmény jobb is lehetne, ám ezt az js befolyásolja, hogy az idén, a viszonylag bőséges tavaszi esőzések után, sokfelé az átlagosnál későbben indítótták az öntözte tógépeket és azok a legnagyobb teljesítményt, csak a júliusi napokban érték el. A gépek kihasználása még sikeresebb lehetne, ha jelentős részük nem lenne meglehetősen elhanyagolt műszaki állapotban. Számítások szerint mintegv 65 ezer hektáron fel kellene újítani és alapvetően korszerűsíteni az öntözési technikát, mert itt a gépek elavultak és a névleges teljesítménynek már csak töredékét nyújtják. A nyilvántartott területben szerepel — mintegy 35 ezer hektáron — olyan öntözőfelület is, ahol a gépek jóformán már használhatatlanok, mert a régi típusokhoz már nem lehet beszerezni alkatrészeket, és amúgy is olyan nagy a munkaerő-szükséglet, hogy a termelők nem látják biztosítottnak az öntözés gazdaságosságát. Reményt keltő viszont, hogy igen korszerű gépek is segítenek az öntözésben. Kiemelkedő képességű gép például az úgvnevezett kordonos önjáró öntözőberendezés, amelyből immár 25 üzemel az országban, s összesen ötezer hektárt látnak el vízzel. Hasonlóan korszerű egységekből további öt szórja a vizet a növényekre, ezeket szintén külföldi gyártóktól szerezték be. Megyénk nagyüzemeiben 22 ezer hektár az öntözhető terület, ebből eddig 9 ezer hektárra jutott el az éltető víz. Ez az ütem jónak mondható, s napról napra nő az arány. Amint egy táblán végeztek, új helyre telepítik a berendezéseket. A sándorfalvi téeszben 130 hektárnyi paprikát és hagymát, Rúzsán 60 hektár tarlóburgonyát, a Szegedi Új Élet Tsz-ben 100 hektár paprikát tudnak a szárazságtól ily módon megóvni. Dorozsmán a József Attila Tsz-ben a két Bauer és a hagyományos öntözőberendezések 300 hektár paprikát és vetőmag-kukoricát láttak el mesterséges csapadékkal. Hazai építőiparunk teljesítményének megítélésekor nem szokták alapul venni a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatait. Nemcsak azért nem, mert ezekből igen kevés van, hanem azért is, mert hajlamosak vagyunk egy-egy ágazatunkat önmagához, tervéhez, saját igényeinkhez mérni. Pedig tanulságos az összevetés, hogy a hasonló vagy éppenséggel teljesen eltérő adottságú "országok építőipara miként fejlődött az utóbbi években. A szakembereknek ugyanis szükségük van a fejlődési irányra, hogy eredményeinket és elmaradásainkat ahhoz mérve értékeljék. De egész gazdaságunk számára nélkülözhetetlen a megmérettetés, hiszen nyitottságunkhoz feltétlenül hozzátartozik a nemzetközi értékek ismerete. Amikor irtás országokéhez viszonyítjuk saját építőiparunkat. csínján kell bánni az adatokkal, mert a statisztikai' gyűjtés eltérő módszerekkel folyik. Az azonban pusztán tapasztalati úton is megállapítható az épületek minőségi színvonalát tekintve. hogy a legnagyobb lemaradás a munkakultúrában van. Sok oka közül most csak arra utalunk, hogy építőink elavult, leromlott gépekkel dolgoznak, a munkaerő szaktudása pedig gyakran elmarad attól, amit a kor megkövetel. A nyugati országokkal összehasonlítva nem pusztán a lakásépítésben van pótolnivalónk, hanem elsősorban az otthonok használati és esztétikai értékében: nálunk vagy túl kicsi, vagy túl nagy az alapterület (az északi államokban nem divat „várakat" építeni, a 70 négyzetméter körüli otthon az általános), mozdíthatatlan, változtathatatlan az alaprajzi elrendezés, kisebb a berendezések választéka, gyengébb a kivitelezés technikai színvonala, s ezáltal rosszabb és lassúbb is. A szocialista országokéval összevetve azonban jobb ax kép, néhány technikai mutatóban csupán az NDK előz meg bennünket. Ipari építésünkkel már nincsen szégyenkeznivalónk, igaz, az saját átlagunkat is meghaladó színvonalú. Ezzel a szocialista országok élvonalába tartozunk, kivéve az építés szervezettségét. A mezőgazdasági létesítmények kivitelezői maraNemzetközi összehasonlítás déktalanul megfelelnek a hazai igényeknek, ám ez nem jelent „dobogós" helyezést a világban. Különösen akkor nem, ha arra gondolunk, hogy szakiparunk nem mindig áll helyzete magaslatán. Márpedig ma a külföldi építési piacokon ez alapkövetelménynek számit. További megmérettetést jelentenek az élelmiszer-ipari üzemek, amelyek színvona Iában egyre magasabbak a követelmények a nemzetközi porondon. A kommunális, egészségügyi építésben viszont van már büszkélkednivalónk is, mert nemzetközi mércével mérve is jónak mondhatók szerkezeti rendszereink, technológiáink. Ezek minőségét itt is a befejező munkák rontják le esetenként, valamint az alkalmazott és meglehetősen elavult épületgépészeti rendszerek színvonala. Néha mégis csodákra képes ez az ágazat, gondoljunk csak a Hilton Szálló építésére. Ettől függetlenül is a szocialista országok élmezőnyébe tartozunk, és tartozhatnánk a világéba is. ha javítani tudnánk kommunális építésünk szervezettségén, ezzel együtt csökkenteni a kivitelezés idejét. Nemcsak magyar jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az építési munkák aránya, és növekedett a fenntartási megbízásoké, a karbantartásé, a felújításé. Ez a folyamat a nyugat-európai országokban már korábban végbement, ezért kidolgozták ennek építési módszereit, amelyeket hazánk is át tudott venni. Ebben különösen a szellemi töke hasznosításának van nagy szerepe, és újból fontosak lettek a kétkezi munkások, mert a felújításokat csak részben lehet iparosított technológiákkal elvégezni. Az építési piacnak akármelyik szeletét, területét vizsgáljuk is, önkritikusan megállapítható, elég jelentős lemaradásunk az ipari háttérben, a szerkezetfejlesztésekben. Ezek a világon mindenütt pénzbe kerülnek, js nálunk is az a törvény, hogy ezek fejlesztésének anyagi alapjai döntően az építőipari termelés növekedéséből származhatnak. Jól hangzó befejezésként: sok mindenre mondják manapság, hogy egy országnak olyan ipara (esetünkben: építőipara) van, amilyet megérdemel. Am, ha ennek a sommás megállapításnak a mélyére nézünk, meg kell állapítanunk azt is, hogy eredményeink is vannak, s abban nagy szerep jutott a< időben végrehajtott iparosításnak A továbbfejlődéshez elengedhetetlen a háttéripar felzárkózása, a befejező szakipari munkák színvonalának Javítása, a szervezettség nagy léptékű fejlődése. 8c. K. n lakásépítési költségek, árak vizsgálata A lakásépítési költségekés árak alakulásával foglalkozik hamarosan a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A szeptemberi, októberi, az egész országra kiterjedő széles körű vizsgálat programjáról pénteken tanácskozott a testület a KNEB székházában. Az utóbbi években a jö"vedelmeket és a támogatásokat meghaladó mértékben növekedtek a lakásépítési arak. Az állami lakásépítés részarányának csökkentése szintén kedvezőtlenül érintette elsősorban azokat a rétegeket, amelyek jövedelme az átlagosnál kisebb, megtakarításaik szerények, s családi támogatásra sem számithatnak. Az új lakások drágulása nyomán a meglevők is felértékelődtek, mindez pedig kihatott a forgalmi értékre, a cserére, sőt, még a bérleti, albérleti dijak alakulására is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! varázslatok Boszorkányok, Az idei fesztiválzáró táncjátékbemutatón, tegnap este, nagy tapsot kapott a Boszorkányok, varázslatok ötszáz táncos közreműködője, a főszereplő színészek, Juhász Róza, Ráckevei Anna, Bubik István, a Hegedős és a Kamarás együttesből alakult, Rossa László vezette zenekar. A nagysikerű előadást megtekintette B. I. Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. BSfiSf s^^^ss^Öil? 77. évfolyam, 174. szám 1987. július 25., szombat SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint