Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
Szombat, 1987. július 18. DM] magazin Kapisztrán A jól megirt életrajz izgalmasabb, mint sok regény. A Gondolat Könyvkiadó sikeres Magyar história sorozatának Életrajzok című válfajában Kapisztrán Jánosról szóló pályakép kitűnően van megírva. Szerzője, Kulcsár Péter, a szegedi egyetemen nőtt tudóssá, itt kezdte pályáját az egyetemi könyvtárban, s ma mint a pesti egyetemi könyvtár igazgatóhelyettese egyszersmihd a középkori magyar történ ölöm kiváló művelője. A Szeged története 1. kötetében ö irta meg a Városnak 1440 és 1543 közötti históriáját. Röviden már ott is előadta Kapisztrán János szegedi útjainak történetét 0 Kapisztrán János 1386. június 24-én született az Aquila közelében levő, ma is jelentéktelen Capistrano falucskában, német eredetű zsoldoskapitány apától, szinte gyermeklány anyától. János tíz évig (!) egyházi és polgári jogot hallgatott Perugiában. Lakótársa, barátja volt Cesarini Julián, aki szintén beírta nevé* nemcsak hazánk, hanem Szeged történetébe is: 1444-ben ö vette rá pápai követként Ulászlót a szegedi béke megszegésére, ö is, a király is ott veszett a várnai csatában. Diáktársuk volt Marchiai Jakab is, aki ugyancsak megfordult Szegeden 1432 és 1439 közt mint inkvizítor, s akinek gótikus székét — Szegeti bútorröü vésze lének egyetlen emlékét — megőrizték a ferences barátok. János bírói pályára lépett, de 1410-ben leköszönt. Politikába keveredett, kormányzó Jett, mígnem ellenségei bőrtönbe csukták. 1415. július 22-én látomása volt börtönében, s 1416-ban váltságdíj elleneben úgy hagyta el rabságát, hogy belepett a ferencesek rendjébe. Bizalmatlanul fogadták, de végül meggyőződtek őszinteségéről, hamarosan kiváló képességeiről is. 1420-ban szentelték föl, s nemsokára neves prédikátorként ismerték szerte Itáliában. Rómában. Sienában prédikált, majd inkvizitorként vette föl a harcot a nápolyi zsidók és az eretnekek ellen. Nagy szerepe volt abban, hogy a ferencesek szigorúbb, obszerváns ágának helyzete megerősödött Európa-szerte, sőt a Szentföldön is, ahová 1439-ben jutott el. Két ízben is vicarius generális, azaz az obszervánsok főnöke volt. Hivatásának az eretnekek elleni harcot tekintette. Csak a középkori lélek ismeretében érthetjük meg, hogy a szeretet vallásának hirdetője milyen kegyetlen tudott lenni. Íme egy döbbenetes leírás: „A vesztőhelyen a halálra ítéltet hanyatt fektették, és egy kemény deszkához vasdróttal odakötözték, végtagjaihoz pedig négy erős lovat fogtak be. A lovakat elindították és ezek szörnyű kínokat okozva tépni kezdték tagjait A hóhér megszánta a szerencsétlent, elvágta az inait, amelyek nem akartak elszakadni. Kapisztrán János ájulás nélkül nézte végig e borzasztó látványt. Amikor a nyomorult meghalt, saját kezével szedte össze az összeroncsolt taeokat és a poros beleket." Akkor is az eretnekeket üldözte Németországban, Lengyelországban, Ausztriában, amikor Magyarországra indult hogy megakadályozza a magyar uraknak a törökkel való szövetségét. 0 sóvárosi rendház még épülőben volt' ezért nem ott szállt meg, hanem Fügedy Benedeknek Nagy utcai házában. (Az 1452 évi tized jegyzek ben is ott talaijuk a Nagy utcában — a mai Oskola utcában — Fügedy Ferencet.) A ház a Latrán (a mai Roosevelt) térre nézett, ahol a marhavásárt szokták tartani. Ennek a kapujában prédikált Kapisztrán a sokadalomnak. „A szállásért — írja Kulcsár Péter — haló porában is hálás volt: meggyógyította Fügedy néma fiát, aki felkereste a sírját." Jüan Carvajal pápai követ 1456. február 15-én Kapisztrán mellére tűzte a pápa megszentelte keresztet, s ezzel megbízta a keresztes hadjárat szervezésével. A hadsereg gyülekezésének időpontját csak augusztus elsejére tűzték ki. Csakhogy II. Mehmed (ahogy régebben hívtuk: Mohamed) szultán nem várt eddig, hanem megindult Belgrád, azaz Nándorfehérvár felé százezer katonájával. Callixtus pápa június 29-én elrendelte, hogy a keresztény világ böjttel, imával kérje az ég segítségét, s erre emlékeztetőül dél tájban harangozzanak az egész földkerekségen. (Amit rosszul tudunk tehát: nem a nándorfehérvári győzelem emlékére, hanem a veszedelem hírére, ellenére szólnak délben a harangok.) Éhínség, a Halley-üstökös föltű nése, késedelmes keresztes hadak — ilyen .kedvezőtlen körülmények között indult Kapisztrán kereszteseivel Nándorfehérvár alá. Kulcsár Péter szemléletesen írja le a csatát. Az ekkor már hetvenéves, vértanúságra vágyó, csodatetteinek hírével óriási tekintélyre szert tevő Kapisztrán Hunyadi tilalma ellenére támadt rá a törökre. O ment elöl, egyetlen bottal, amelyre Jézus neve volt ráirva, födetlen fővel, mögötte mintegy ezer keresztes. S itt is megmutatkozott, hogy nem a sokaság, hanem a lélek tesz csuda dolgokat, A töröksereg megzavarodott, a szultán is: hibás parancsot adott; Hunyadi — fölismerve a helyzetet — kitört a várból, és megfordította az addig kilátástalannak látszó csata sorsát. Éjjelre a török sereg színe-java. 35 000 ember, az egész tüzérség és az egész vezérkar odaveszett. Mehmed is megsebesült, és csak Szófiánál állt meg. Magyarország hetven évre megmenekült a töröktől, és Nándorfehérvár is kitartott még 1521-ig. Aeneas Silvius Piccolimini, a későbbi II. Pius pápa följegyezte: „A győzelem szerzőjéül a három Jánost tartják." Carvajalt, bár ő ott sem volt, Hunyadit és Kapisztránt. A két utóbbi nem sokáig élvezte győzelmének gyümölcsét. Hunyadi augusztus 11-én még Zimonyban, Kapisztrán október 23-án Újlak várában hunyt el. Újlaki Miklós azért vitette várába. hogy ott haljon meg a csodatevő: tekintélyének gyarapodását remélte, ha a szent férfiút az ö birtokán temetik el. Számítása bevált: a csodák, amelyeket a krónikások szorgosan följegyeztek, jórészt Kapisztrán újlaki sírjánál történtek. Később a tetemet a török elöl elrejtették. Azóta sem tudjuk, hova. Kapisztrán szentté avatása sem ment gyorsan. Elvesztek a csodákat tartalmazó jegyzőkönyvek, alkalmatlanok voltak az idők. Csak 1690. október 16-án — Magyarországnak a török alól való fölszabadulása után — került rá a sor. 0 BÖRÖNDI LAJOS Távolságok Nézni. A bokrot és a fákat. A tavat. A hattyúkkal behavazott világot. A lámpák gömbjeit ahogyan fölvillámlanak kitöltve teret. (Mint a szárnyas látomás eliramlanak a villanyvilágított vágyak.) A tárgyak mögöttit. A' falat. Habarcs kötéseket. A vonalat szád sarkában. A hajszálakat az éjszakában ahogyan fölragyognak. A sötétet. A nyugalom törékeny mázát. A feketén csillámló etruszk vázát. A pókhálóban vergődő bogarat. A kezet. A párnára hanyatló fejet. A lassan szétnyíló térdeket. Kávé, tíz cukorral Kulcsár Péter a pontos életrajzot élvezetesen adja elő. Kapisztrán követelte, hogy Hunyadi az erdélyi eretnekeket küldje hozzá. Hunyadi nem nagyon serénykedett, arra hivatkozott, hogy a lovai fáradtak. Kulcsár ezt így toldja meg: „Hunyadi lovai azonban csak áprilisra fújták ki magukat." íróhoz méltó szellemes fogalmazás. Egy idézetet így vezet be: „írása talán megérdemli, hogy mi is elolvassuk." Pompás ötlet. Talán kissé •közvetlen, netán frivol, hogy Kapisztránt többnyire „Jánosunk" néven emleget, de jól egybevág azzal a hangnemmel, amelyben az egész életrajz íródott, s amely — mint a Fügedy gyerekről szólva láttuk — a csodákról is a kor gondolkodásmódjába illeszkedve beszél, s nem megy bele körülményes magyarázkodásba, menynyire lehet igaz, hogy pl. Kapisztrán itt vagy ott három halottat föltámasztott. Tömörek, jól vannak megválasztva a fejezetcímek is: A kormányzó — Az újonc — A beiceangyal — Az inkvizítor — Az obszerváns — A prédikátor — A tudós — Az apostol — „Magyarországra!" — A keresztes — A szent. A tudósról még nem is beszéltem. Holott Kapisztránról az is tudnivaló, hogy a 15. század jelentékeny, talán legtermékenyebb íróját is tisztélhetjük benne. PÉTER LASZLÖ Az ember mászkál a városban, s a könyvárusok portékáját nézegeti. Mesekönyveket lát, ábécéskönyveket („A házasélet ABC-je"), szótárakat és szakácskönyveket. Egyre több szakácskönyvet. Csak néhány cím közülük ... Gundel Károly: „Kis magyar szakácskönyv"; „Főzőkanállal hazán kívül" (A Magyar Konyha ünnepi kiadványa); Frank Júlia; „Szárnyasparádé"; Tolnai Kálmán: „Halat s vadat"; Lévai Judit: „Terítéken a gomba"; Móra Ferencné Szakácskönyve; Hatvani Lili: „Ételművészet — életművészet; Szántó András: „Eleink ételei..." Mondom, ez csak néhány szerző és cím, hiszen vannak mások is, például Szalontai Leila: „Az arab konyha remekeiből"; Poós —Nagy: „Bográcsételek"; N. Nagyráthy János, a' Tekintetes Nemes Szala Vár Megye Táblabírája; „Magyar Házi Gazdaszszony" (nyomtatott Pesten, Trattner János Tamás betűivel és költségén, 1820). És így tovább ... Szépek, ezek a szakácskönyvek, színesek, fényezettek, harapnivalók, s a fedőlapon az ábra: élénk fűzöld salátalevél, rajta három tükörtojás, meghintve bőven borssal-paprikával, majorannával, mellette apró kupacokban apróra vágott, valamikkel összegyúrt, olvadt sajttal leöntött zöldségek, pirosságok, sárgaságok. Zeller, cékla, szemelt főtt kukorica. Három szelet barna kenyér, lehelettinom porceláncsésze tálkájához támasztva, szétterítve, mjnt a legyező, s a csészében: halvány színű, gőzölgő tea. Fölteszem, hogy cukor nélkül. — Egy másik címlapon sárgaréz bogrács a szolgafán, tűz alatta, gőz felette, benne pedig a korállszin paprikás hal (és nem III. Callixtus pápa 1455. július 20-i levele szabott új irányt tevékenységének: a török elleni keresztes hadjárat megszervezését bízta rá. Kapisztrán ekkor már Győrött volt. Innen jött szeptemberben Szegedre Az alSzent-Györgyi Albert-emlékérem Az Éremgyűjtők Csongrád Megyei Szervezete és a Szegyedi Orvostudományi Egyetem Szent-Györgyi Albertemlékérmet jelentetett meg a Nobelj-díj odaítélésének 50. évfordulójára. Szent-Györgyi Albert — mint ismeretes — közel két évtizedig a SZOTE professzora volt, és 1937-ben kapott orvosi-élettani Nobeldijat a biológiai égésfolyamatok terén elért felfedezéseiért és a C-vitamin előállításáért. A kétoldalas érem bronz éa ezüst változatban készült, átmérője 42,5 milliméter. Az ezüstérem súlya 36 gramm, finomsága 835 ezrelékes. Tervezője Lapis András szegedi szobrászművész, kivitelezője, Szabó Géza, ugyancsak szegedi ötvosmester. Az érem előlapján SzentGyörgyi oldalra tekintő portréja és köriratos neve, valamint születésének: és halálának évszámai: 1893—1986. A portré alatt az alkotóművész kézjegye- A hátlapon az árkádsornak a Rerrich Béla tér felőli épületrésze látható, amelyben az Orvosvegytani Intézet van elhelyezve. Ennek! volt igazgatója SzentGyörgyi Albert 1928—1945 között. Az árkádsor mögött a Dóm tornyai magaslanak. Az éremrr.ezó alsó részében a Nobel-emlékérem kicsinyített formázata kapott elhelyezést — Nobel-díjánalo 50. évfordulójára '— felirattal. Az emlékéremtől balra: SZOTE-, jobbra: MÉE-röVidítés és a kibocsátás éve — 1987 — olvasható. A bronzérmet a gyűjtőkön kívül ja bárki megvásárolhatja a SZOTE könyvtárában (Lenin krt 109.) és az éremgyűjtők klubfoglalkozásain, a Juhász Oyula Művelődési Házban (Vörösmarty u. 5 ). D. Gy. „halpaprikás", mert az germanizmus), szép hal-, paprika-, és paradicsomszeletek. A paradicsomon látszik, hogy késsel vágták, nem kézzel törték félbe, nahát, micsoda kontárok, az embernek elmegy az étvágya. Pozitívum viszont, hogy a bogrács mellett fehér kancsó várakozik a fűben, a kékiló füst mögött, benne, ez sejthető, színültig aludttej. — A harmadik cimlapterv: vágódeszka (természetesen megint csak tóid fűben, a kék ég alatt, jelezve autós-sátras nomád kedvünket), mellette konyhakés, esetleg jatagán, s az esztétikusan elrendezett alapanyagok: lila fejű zöldhagyma, szikár, dundi és pödröttszarvpaprika (piros, fehér, tóid), mellettük, tisztításra „várva'' a hápogó ponty s a két kísérő: keszeg meg sügér. — Amott fácán, vadruca tollában; kutyabőr, flinta, nemesi címer, cirkalmazott, aranyos betűk, az ékezetek helyén ötágú korona. — S a szövegek! A „művek"! Nézzünk csak bele: „... A csíkokra vágott, kiolvasztott kolozsvári szalonna zsírjában aranysárgára pirítjuk a finomra összevágott hagymát Beletesszük a köménymagot egy gerezd fokhagymát pirospaprikát. Piros Aranyat (...) összekeverjük, majd felöntjük vízzel. Beletesszük a burgonyát zöldpaprikát, paradicsomot (...) ízlés szerint megsózzuk, alacsony láng fölött lehetőleg lefedve készre főzzük, s azonnal tálaljuk ..." S végül egy megjegyzés: tegyük laktatóbbá étkünket főzzünk bele csípős kolbászt! A debrecenit, virslit és más efféléket — mint szentségtörést — kerüljük el> s szólítsuk fel erre főzőtársainkat is. No igen. Nagyon fontos, hogy megfelelően laktató ételt együnk. A következő esetnek a minap lettem szemtanúja valamely talponállóban, hová kávéivás szempontjából tértem be: egy kicsi öregasszony, mikor a blokk ellenében megkapta a kávét elkezdte rakosgatni bele a kockacukrokat. Előbb egyesével rakta, majd kettesével. A cukrok gyűltek, egyre gyűltek, halmozódtak a pohár fenekén, és olvadtak. Legalább tíz kockacukrot tett kávéjába a kicsi öregasszony. Ha nem tízet akkor többet Közben bele is kellett kortyolnia a kávéba, mert szintje a cukrok következtében aggasztóan megemelkedett s félő volt, hogy túlfolyik, ezért kárba vész. — Nem ebédeltem — rezzent meg az öregasszony, cukrot viszsaaejtette a cukortartóba, mert ránézett a felszolgáló. — Három napja nem ebédeltem... Aztán kiitta a kávét az olvadt cukrot pedig kikanalazta a pohárból. Ez sokáig tartott, mert sok cukor volt a pohárban. — Ügy látszik, nemcsak a paprikás krumplit kell laktatóbbá tenni csípős kolbásszal, hanem a presszókávét is kockacukorral. Á művelet bizonyára sikeres, a cukor roppant nagy energiatartalmú valami. Hizlal is. Mindez egyébként tegnapelőtt történt FARKAS CSABA