Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-17 / 167. szám

Li . i < VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 167. szám 1987. július 17., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Vezényszó helyett gazdasági érdekből | Megyei építők q fővárosban^ Az utóbbi négy évben sajátos mozgásköröket írtak le önmaguk körül a megyei építőipari vállalatok. Az első pillantásra szeszélyesnek tűnő vándorlások azonban mély gazdasági változások rajzolatát is kiadják. Mert az se nem a véletlen műve. és nem is a vállalatvezetői tétovaság. hogy négy esztendő alatt kékszer kényszerültek költözködni a vidéki vállalatok, amelyek Budapesten részt vesznek a lakásépítésben. Amikor 1983 végén megszűnt a munkára kijelölés hallgatólagos, ám erőteljes vezényszava, az addig kényszerűségből a fővárosban dolgozók azonnal fölszedték sátorfájukat, és építésvezető-, ségeiknek a megyeszékhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében szereztek munkát. Amikor azonban a beruházások visszafogása elérkezett ezekre a vidékekre is, és az építők hirtelen megbízatás nélkül találták magukat, ismét fölrendelték embereiket Budapestre, mert az a lakáspiac — ha szűkült is — biztos megélhetésnek tetszett. Eközben a költségek, a kivitelezés drágulása miatt sok építövállalat kényszerült föltenni magának a kérdést: megéri-e, ha embereit hetenként utaztatja a megyei székhelytől 2—300 kilométerre; nem gazdaságosabb-e, ha inkább leépíti egyes tevékenységeit és szervezetét, és kisebb kapacitással próbád megélni? Ezekre az alapvető dilem mákra sokan sokféleképpen válaszoltak, és sokszínűségük érzékelteti azt is, menynyire nem létezik ma már egyetlen „kaptafa", amire ráhúzhatok a megoldások. Eltérőek a helyj adottságok, a gazdasági kényszerek ereje, többféle lehet a megélhetés nehezebb körülményei között a túlélés taktikája. Érdekes a jelenség mögé pillantani, mert egész gazdasági környezetünk változását jelzi az épitővállalatok mozgása. Érzékelteti azt is, miként hatnak a szabályozók a gazdálkodó -szervezetekre, és hogy azok a gazdasági kényszerek parancsszavának engedelmeskedve, milyen megoldásokat találnak talponmaradásukhoz. A legfontosabb mozgató erő az, hogy már szabad a verseny, a vállalkozás, és. a vállalatok saját érdekük szem előtt tartásával döntik el, milyen megbízás teljesítését vállalják el. Kialakult az építőiparban a piac, a működését irányító szabályozók mind arra ösztökélik a kivitelezőket, hogy ne csak építsenek, hanem gazdálkodjanak is; erőforrásaikat, tartalékaikat, ötleteiket is latba kell vetni, ha meg akarnak élni. A verseny következtében lassan kezd megdölnj az a régi gyakorlat, ami a piaci mechanizmusoktól teljesen elszakította a lakásépítést, azzal, hogy a költségeket i nemigen figyelembe vevő lakásépítés vonzását a kormányzat még azzal is igyekszik növelni, hogy átadott lakásonként 50 ezer forint adókedvezményt ad a kivitelezőnek, ami gyakorlatilag 100 ezer forint növekedést jelent érdekeltségi alapjukban. Az építési piacon helyüket kereső megyei kivitelező vállalatok ezekre a gazdasági kényszerekre különböző módon válaszoltak. A házgyáras nagyvállalatok erősítették fővárosi pozíciójukat, vánvaló, hogy nem lehet egy mert itt biztos a kereslet a külön sziget a lakásépítés a paneira. Azok a cégek, amegazdaságban, amelyen nem lyek jól szervezett szakipaa piaci törvények érvényesek, ri, szerelő kapacitással renEnnek következtében lazul- delkeznek, ilyen munkát nak a maximált árformák, vállalnak. Mások csak az maximált áron engedte erre a vállalkozást. Ez volt az egyik oka annak, hogy a kivitelezők csak a legvégső esetben fogadták el azt a munkát, ami maximált áras volt A lakásépítés azonban olyan speciális tevékenység, amiben az egész gazdaság ereje, működése tükröződik az árak, a költségek révén; és az ebből megélő kivitelezők — növekvő ráfordításaik következtében — nem találták meg számításaikat. Ma már egyre jobban nyilegyre több a lakásépítésre buzdító versenytárgyalás,amelyen reális költségeik alapján vállalkoznak a megyei épitóvállalatok. Mint említettük, más érdekük is abba az irányba hajtja őket, hogy munkát vállaljanak a fővárosban: az, hogy vidéken is egyre kevesebb a beruházás, és ennek következtében ismét sok vállalat jutott ed vállaiirányító apparátust rendelik föl a budapesti munkára, és itt keresnek idegen alvállalkozókat a befejező lakásépítési feladatokra. Az alapkérdésre adott válaszok nemcsak a megyei vállalatok eltérő helyzetére utalnak, hanem arra is, hogy az építési piacon megindult a „kiválasztódás" folyamata: a gyengék és bátortalanok lemaradnak a versenyben, kozásának átértékeléséhez: az erősek megizmosodnak, és vagy a leépülést választja, ez végső soron a megrendevagy pedig kilép megyei löknek, a lakásvásárlóknak székhelyéből, és ott vállal is jó, mert garanciát jelent munkát, ahol még van pénz a jobb munkára, beruházásokra. A budapesti Sz. K. Elutazóit Peking polgármestere Csen Hszi-tung Peking polgármestere, aki Iványi Pálnak, a Fővárosi Tanács elnökének meghívására küldöttség élén hivatalos látogatást-'tett hazánkban, csütörtökön elutazott Budapestről. A pekingi vendégek itttartózkodásuk során megismerkedtek a főváros életével, fejlesztési tervével, a tanácsok tevékenységével, a tanácsi gazdálkodás rendszerével és működésével. A pekingi delegációt fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást ladta: A Minisztertanács megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1987. július 2-ai, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról szóló állásfoglalásából adódó feladatokat. Elfogadta a kormányzati munkaprogram előzetes tervezetét. Ügy határozott, hogy arról konzultációt folytat a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, tudományos szervezetekkel, megyei képviselőcsoportokkal. Ezt követően a kormányprogram tervezetét szeptemberben terjeszti az Országgyűlés elé. A kormány elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a jogalkotásról szóló törvényjavaslat tervezetét. Ugyancsak elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. Külön rendeletet alkotott a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról. A -kormány áttekintette a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés infrastruktúrájának korszerűsítését szolgáló program végrehajtásának tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat. Egyben állást foglalt a nemzetközi tudományos és műszaki kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. A Minisztertanács rendeletet hozott a vagyonvédelmi tevékenységről és • a magánnyomozás tilalmáról. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon közöljük.) Építőanyag-ellátás a nyáron ónodi János. a rókusi tü- zet cementügyben? A helyzéptelep vezetője. Sajnos, zet szintén jó, éppúgy, mint csak képzeletben építettünk a darabos mész, oltott mész, föl vele egy szép kis házat mészhidrát esetében, az idő alatt, amikor a nyári _ Az aiap már megvan> építőanyag-ellátásról kérdez- húzzuk föl a falakat! tem. — Induljunk el az alapok alapjánál, a sódernél — .mondta Ónody János. — Ebből az alapanyagból kiegyensúlyozott az ellátás, gond egy szál se. Megjegyzendő, hogy Szegeden két helyre érkezik sóder, kavics: a nagyobb tételek a Volán-tüzépdepónál szerezhetők be, nálunk pedig a kisebb mennyiségek. Menjünk tovább, mi a helySchmidt Andrea íelvételei Aki tegnap délelőtt a Szegedi Nemzeti Színháznál nézte az ott álló tűzoltóautókat, gyakorlatozni rendelték oda a tűzoltókat Hódmezővásárhelyről, Algyöról és Szegedről. A sors iróniája sajnos közbeszólt: rádión valódi tűzhöz riasztottak onnan három kocsit. A vajháti kendergyárban kellett oltaniuk tüzet. a « / Aki tegnap délelőtt ; fyQtYj CSUDOn *árt- va'ószínüleg ijedten I Szerencsére csupán gyakc gyakorlat — Hát itt gondok vannak. Nálunk háromféle falazóanyag kapható, magyarul téglának is nevezhetjük őket... A kisméretű, hagyományos tégla elvileg ugyan folyamatosan kapható, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a gyáraknál gyakorta keletkezik torlódás ... Következésképpen háromnégy hetet is igénybe vesz, amíg a vevő megkapja a tégláját. Es ugye, a sorban állás senkinek nem álmai netovábbja. Az Uniform-téglával való ellátás szinte folyamatos. Ezzel szemben a modern, hőszigetelő Termoton, Corotc/h tégla esetében már nem néhány hetes, hanem több hónapos várakozás réme leselkedik az ártatlan vevőre. Nem beszélve a burkolótéglákról — azaz pillértéglákról —, mely anyagokkal még nagyobb bajok vannak: átlag két-három havonta érkezik belőlük egy-egy teherautónyi, amit a vevők rögtön el is visznek. Ha éra bejövő szovjet importfenyőfa. — Cserép van-e? Ne árválkodjon csupaszon az a tetőszerkezet. — Háromféle cserepet ér* tékesítünk. A Váép-Bramac cserépből kiegyensúlyozott a mennyiségi kínálat. Inkább színproblémákkal küszködünk: például antracitot azonnal, sötétbarnát csak késő ősszel tudunk szállítani. Látható, az igényeket végül is ki tudjuk elégíteni, de várakozni itt is kell. A békéscsabai, olcsóbb cserépből jelenleg is vannak készleteink; a nálunk szerződő építkezők igényeit ki tudjuk elégíteni. A szintén olcsó „árfekvésű" bátaszékí cserép háza táján megint nagy azonban a sorban állás. — Talán lépjünk be a házba, előzőleg azonban nézzünk körül, mi a helyzet az ablakok-ajtók terén! — Annyifélét árulunk, hogy akinek ez nem tetszik, viszi azt, vagy amazt. Nyílászáró-kínálatunk mennyiségileg kielégítő, inkább választékproblémáink vannak. A várakozási idő jelen esetben sem kevés, ha a vevő deklödünk a gyáraknál, hogy egy bizonyos fajta árut kí-' „mi újság", azt mondják, ván. Kifejezett gondot a junem érkezett meg az im- goszláv áruk elmaradása portalapanyag, satöbbi, okoz. Hát — keressük őket. Ezekből tehát gyenge-köze- Bizonyára devizaokok miatt pes az ellátás. hiányzik a dán tetőtéri ab— Megvan már az alapo- lak is- Ez utóbbiból egyébzás. és - ha nehzen is kent negyedévenként kapunk de fölépültek a falak is. Hát vagonnal ami edeskea födém hol késik? v«. Ügy hírlik hzonban, most folyik a licenc megva. — Fodemgerendabol, sá_lása mennyezetgerendából ki- ' , / ...,. .... egyenlített, mondhatni, jó az ~ A tehi{ ^fP«"' ellátás. Áthidaló födémpane- {}letve elobb-utobb fol fog lek, gerendák - melyekből épülni... Lathato hogy bar régebben nagy hiány volt — ° rnagan-, es közületi epittemost kaphatók. — Megvan a födém, jöhet a tetőszerkezet! — Erről csak azt mondhatom megint: egy-két hónapos várakozási idő után elégíthetők csak ki az igények. Gömbfából persze jobb az ellátás, és végül is ebből is ki lehet alakítani a tetőszerkezetet. De népszerűbb, mert jobb a méretre fűrészelt faáru — persze csak, ha jó méretre van vágva. Ugyanezek vonatkoznak a deszka-, és lécárukra is. A kínálat szűkösségének egyébként az az oka, hogy kevés tők építési kedve visszaesett, mégsem „hemzseg" az eladhatatlan áruk tömegétől az építőanyagok piaca. Mit tanácsol ön, mint telepvezető, mit tehet az építkező annak érdekében, hogy folyamatosan kapja az anyagot? — Kössön szerződést telepünkkel! így egyrészt megfelelő tájékoztatást kap, hogy mikor mi érkezik, mi várható stb., másrészt pedig természetesen előnyben is részesül másokkal szemben. Igy háza, ha nem is egykettőre, de előbb-utóbb fölépül. FR . CB. * «