Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

Csütörtök, 1987. július 16. 5 Ki vív, ki festő, ki barát Szegediek a Cyranóból $zeqedi ünnepi hetek A 24. pedagógiai nyári egyetem előadásai a Sze­gedi Biológiai Központban. Wieber Mariann jelmez­tervező művész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20­Papp György grafikus­művész tűzzománcai a Pa­letta Galériában, augusztus 20-ig. Gubcsl Attila festőmű­vész kiállítása az ifjúsá­gi házban, augusztus 31­ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Csong­rád megyei p: rasztbútorok és népviseletek; Lucs­képgyűjtemény; Móra-em­lékszoba; A Fekete-ház­ban: Vihart aratva — Csongrád megye munkás­ságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága; Ma­gyar katonai egyenruhák; a Vármúzeumban: Szeged múltja, jelene, jövője; a Kass Galériában: Bélye­gek, bélyegtervek, mini­és maxikönyvek Kass Já­nos műhelyéből. Nemzeti Történeti Em­lékpark (ÓpuszUszer). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye iSzcged-Tá­pé). Kenderfonó gyártörténeti kiállítás (Szeged, Rigó ut­ca 5—7.). Paprikamúzeum (Szeged­Szentmihály telek). Nyitás előtt Főpróba a szabadtérin Megérkeztek a néptáncosok Nagy László felvétele. Cyranónak nemcsak a pengéje vág — vívás közben versel is Már a színlapon feltűn­nek. Egész terjedelmes név­sor: Mentes József, Király Levente, Kőszegi Ákos, Gal­kó Bence, Kaszás Géza, Bácskai János, Kovács Zsolt, Bognár Zsolt, Both András, Bobor György ... A Dóm té­ren, a színpadon meg a szín­pad környékén aztán a va­lóságosan is, itt is, ott is, jól ismert szegedi szinészar­cok. Király Levente Montf­leury-ként ágál, hadonászik, bohóckodik a színpadon, hogy aztán Huszti-Cyrano jöjjön, „ráfűzzön", s imi­gyen lehűtse.— re (. <, <> — Ez egyféle „közremű­ködés" — mondja vagy fél óra múlva odalenn. — Vi­szont alapvetően nincs kü­lönbség „prózai" meg „ze­nés" színész között, kis sze­rep tényleg nem létezik, azon meg kellemesen meg vagyok ¡lepve, mennyire nem tudhatja az ember, mit je­lenthet a szakmának, a kol­légának néha még egy kis szerep hatása is. Ügyhogy tulajdonképpen: nagyon jól­esik ez az egész .. . Alig fejezi be Király Le­vente, az ember — kimon­dott párbajra kénytelen fi­gyelni: Kőszegi Ákos vív nagy bőszen Huszti Péterrel, ügy is mint Volvert vicomte. — Nehéz ám — sóhajt föl pár óra után a fiatail szí­nész. — Az a szerencse, hogy Husztival nagyon jó dolgozni. Rendkívül segítő­kész, igazi partner. Én meg lassanként tényleg vezérví­vó leszek, a Don Carlosban Jakab Tamással pengézge­türik rendesen, most ez.. Sohasem játszottam még a szabadierin, s azt hiszeib, éz most jelentős tényező lehet a pályámon. Sőt: kimondot­tan állomásnak tartom, még akkor is, ha úgy érzem, nem ilyen szerepekre vagyok el­sősorban hivatott... Galgó Bence — testőr, ö is először lép most a Dóm tér deszkáira. Dz iljú Frankenstein Amerikai film. Irta: Gene Wilder és Mel Brooks. Fényképezte: Jerry tiirschfeld. Zene: John Morris. Rendezte: Mel Brooks. Főbb sze­replők: Gene Wilder, Peter Boy le, Marty Feldman, Madeline Kahn, Cloris Leach­man, Teri Garr és Kenneth Mars. Molnár Gál Péter, ma­gyarán M. G. P. a legutób­bi Mozgó Képek-ben e film ürügyén pompás kis fran­kensteinológiai tractát tett közzé, taglalván minden idők tán legnagyobb vá­lasztékban földolgozott ször­nyének alak- és stílusválto­zatait. Ez a végre (tizen­három esztendő után) hoz­zánk is eljutott, Mel Brooks­féle variáns: alighanem, fel­tehetően a vonzóbb Fran­kenstein-darabok közül va­ló lehet. Azért lehet és azért csak feltehetően, mert a szép kis rémalak-találkozást né­miképp zavarja, hogy eme égtájon jámbor mozinéző­nek frankensteinológiailag a világon semmiféle összeha­sonlítási alapja nem le­het. Nem állhatott ugyanis módunkban eddig az engem némileg és olykor a jó Freinreisz Kareszra emlé­keztető teremtményt vász­non látni így hát Mel Brooks filmje, horrorparó­diának aposztrofáltatván, a sok, kétségtelenül kitűnő geg, a gülüszemű Igor re­mek figurája, néhány hely­zetkomikumra épülő, pom­pás jelenet, a mű természe­tes könnyedsége, biztos szakmai kézzel irányított stílusértéke okán feltétle­nül dicsérendő. Igenám, csakhogy fenti ellentmondás következtében: mit szóljunk a torzképhez — ha nem áll módunkban ismerni az eredetit? A rém­filmek minden bizonnyal roppant káros hatásmecha­nizmusától bölcs, felsőbb irányítású pedagógiával, cél­tudatos tiltással évtizedek hosszú sora óta el valánk szoktatva, így hát a pro­fesszoron, Igoron, a kikapós asszisztensnőn, no, meg ma­gán a szörnyszülöttön sokkal könnyebb nevetgélni, mint rémüldözni. Bár én úgy vélem, ijedelemre egyet­len alapos ok mégis csak le­het. Lehet ellenőrizni: Frankenstein professzor a film elején ősei birtokára, Erdélybe utazik. Leszáll a vonatról. („Erdély követke­zik!", kiáltja a kalauz) az Erdély elnevezésű vasútál­lomáson. (!). E helységben, többször látni, az itteni nép viselete, a trottyos tiroli fér­fi és a skandináv ((lapp­földi?) női hacukák mér­sékelten egzotikus vonása­it egyesíti, egyfajta, jel­legzetesen bugyuta ameri­kai derűben... Domonkos László — Borzasztó furcsa meg­találni, egyáltalán hol is va­gyok a színpadon. Aztán kellőiképpen alkalmazkodni kell a nem éppen tökéletes hangtechnikához is... Ez a feladat? Kényszermegoldás, mint a szegediek „pót-An­tonius" részvétele általában, de amit ez a helyzet kiaila­kit és megkövetel, annak tisztességgel meg kell felel­ni... — Naná, hogy én is az Antoniusba szerződtem ere­detileg — mondja Mentes Jó­zsef is, .— Ez a Kapucinus 'barát most érdekes kis epi­zódszerep, túl nagy erőfe­szítést persze nem nagyon kíván, én viszont eléggé ős­tag vagyok már a téren, nem lep meg különöseb­ben ... — Ügy tudom, szinte köz­vetlenül egy igen érdekes külhoni eseményről érkezett a Cyranóba ... — Nemrégiben a bulgári­ai Gabrovóban megrendezett humor- és szatírafesztiválon vettem részt, a Színművé­szeti Szövetség küldötteként. Ez az igen fontos, patinás nemzetközi fesztivál minden elképzelhető műfajban igyekszik a humort tükröz­tetni, nagyon jó előadásokat láttam. — Más arrafelé a humor? — Feltétlenül. Mintha ter­jengősebb, „lassúbb" lenne, mint a miénk, a kevésbé tö­mör, kevésbé csattanós, sok­kal jobban a helyzetkomi­kumra alapoz. Este fél tíz. A Cyrano­próba folytatódik, ismétlés, újra Király Levente váltig mókázó Montfleury-je a színpadon. íme, itt vagyunk, a mi humorunknál. D. L. Utolsó fázisához érkezett Edmund Rostand Cyrano de Ber.gerac című darabjának szabadtéri próbafolyamata: ma, csütörtökön este lesz a főpróba. A holnapi bemuta­tóig csakis „szabadtéri-vi­szonylatban" hosszúnak mondható idő. egy teljes hét állt a Madách Színház mű­vészeinek rendelkezésére, hogy a saiát műhelyükben ugyan több mint hetven előadást megért, ám már hónapok óta nem játszott produkciót a dóm előtti deszkákra igazítsák. A Len­gyel György rendező irányí­tásával dolgozó, több szege­di színésszel kiegészült gár­da nagyobb zökkenők nél­kül próbált, hősiesen visel­vén a kánikulát. A- soksze­replős romantikus dráma mozgalmas színpadi képek­ben bővelkedő, látványos szcenikai megoldásokat • is alkalmazó (a pirotechnika mellett valódi lovas szekeret is fölvonultató) bemutatója amolyan igazán szabadtéri­re illő, hatásos produkció­nak ígérke2ik>-v,-.»­A szabadtéri játékokon kívül az ünnepi hetek másik rangos eseménye, a nemzet­közi szakszervezeti néptánc­festtivál is megkezdődik pénteken. Tegnap már meg­érkeztek Szegedre a magyar együttesek, és Ciprus, Bul­gária, az NDK és Franciaor­szág tánccsoportjai. Mi több, délután megkezdték a jövő pénteken dómszinpadra ke­rülő gálaműsor, a Boszorká­nyok, varázslatok próbáit. Ma érnek ide a külföldiek közül Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Lengyelország, Ro­mánia, és a Szovjetunió kép­viselői. Pénteken már dél­előtt a legteljesebb fesztivá­li hangulatot is megteremtik a táncosok és a zenészek a Belvárosban, tudniillik el­próbálják a délután 5 óra­kor tartandó megnyitóün­nepségre a Széchenyi térről induló menettáncos felvonu­lást. Az ünnepi hetek e hét végi nyitánya előtt, a felké­szülés finisében, a „sűrű" napok programjának terve­zéséhez megpróbálunk segí­teni — a „menetrend" pon­tos ismertetésével. Tehát: pénteken délután 5 órakor: a néptáncfesztivál megnyi­tója a Tisza-parton: este fél 9-kor a Cyrano bemutatója a Dóm téren, s a néptánc­fesztivál első folklórbemu­tatója az újszegedi szabad­téri színpadon. Szombaton délután 4 órakor a néptánc­fesztivál külföldi együtte­seinek Nemzeti nap elneve­zésű utcai bemutatói a mú­zeum előtt és a Dugonics té­ren. Este fél 9-kor Cyrano­előadás a szabadtérin és a második folklórbemutató az újszegedi színpadon. Vasár­nap délelőtt 11 órakor a III. szegedi festészeti biennálé ünnepélyes megnyitása a Horváth Mihály utcai Kép­tárban : délután 4 órától Nemzeti nap, külföldi tánco­sok bemutatói a fontivei megegyező helyszíneken; este fél 9-kor Cyrano-elö­adás a szabadtérin, s a har­madik folklórbemutató Új­szegeden. Es a sportrajon­góknak: a Maty-éren pénte­ken, szombaton és vasárnap a kajak-kenu IBV futamai. A fesztiválhangulatért Eső veri, szél fújja, nap fakítja a dómszínpadot, né­zőteret az év során. A nyá­ri szezon kezdetére azon­ban rendre eltűnnek a „szeplők" — mint idén is. Két és fél millió állt a mű­szakiak rendelkezésére, hogy a kozmetikát elvégezzék — ez bizony csak a legszem­betűnőbb szépséghibák ken­dőzésére elég. Szektoronként más-más színűre pingálták a lelátót, barnára a világító­tornyokat, kijavítgatták a deszkázatot és az acélszer­kezetet, kicserélték a hang­szórók egy részét. Azért né­mi pluszra, kisebb újítá­sokra is futotta: vasleme­zek határolják immár a színpad oldalát, ezeket szín­házi jelképek, maszkok te­szik barátságosabbá. Igaz, első nekifutásra meglehető­sen apróra sikerültek, ám hamarosan készül a na­gyobb változat. Az idén elő­ször formaruha különbözte­ti meg a jegyszedőket — akik ígérik, udvariasabbak, készségesebbek lesznek, mint valaha —, a bordó öltözé­ket a Szegedi Ruhagyár ké­Próbaszünet a művészklubban: mit mutat a kártya péntekre? (Juhász Jácint) 1987. szeptember 2-át ír­nak, ez az első tanítási nap. Az újító kedvű tanár néni dolgozatot írat Nyári élményeim címmel. A tíz­éves Roland írja: A névnapomon apukám elvitt a szabadtérire. Az­nap még nem volt előadás, csak próba. Ismerős volt az egyik egyenruhás néni, aki közel engedett minket a színészekhez. Nagyon iz­zadtak, mert már jelmez­ben kellett lenniük. Hátul, a díszletesek között meg­pillantottam a tesitanár bácsit, ahogy egy nagy lép­csőt cipelt a történelem­tanárunkkal. A foci tanár bácsi egy emelvényről irányította őket, mindhár­mójuknak köszöntem. Az énektanár nénit is üdvözöl­tük, őt csak nehezen ismer­tem, föl mert ki volt fest­ve, és paróka volt rajta. Nagyon örültem, hogy apukám ilyen szép névna­pi ajándékkal lepett meg. Hazafelé az igazgató bácsi szavai jutottak eszembe, Azt mondta a tanévzárón, hogy a szünetben a peda­gógusoknak és a gyerekek­nek pihenni, töltekezni kell. Én töltekeztem. D. I. szítette. A szünetben nem kell ezentúl a tér túlsó sar­kából a Fesztivál étterem oldalában húzódó. Zrínyi utcai mellékhelyiséghez ván­dorolni : előadásnapokon a közönség rendelkezésére áll a Kísérleti Fizikai Intézet „legkisebb helyisége" is. Müvészklubot rendeztek be a színpad alatti társal­góban, a közreműködők a próbák végéig (éjjel egyig, vagy adott esetben tovább is) nyugodt körülmények közt tölthetik szabadidejü­ket, szerepüket tanulhat­ják. Az előadások előtt nem marad el ezúttal sem a ha­gyományos fanfárszó. Vaszy Viktor kompozíciója, a Sze­ged hírős város szignál es­ténként 8 óra 10, 20 és 25 perckor hangzik majd fel, közben nyolc óra 15 perc­kor órajáték csendül. (Ami a várakozás perceiben üdí­tő munka közben bosz­szantó lehet: több alkalom­mal kénytelenek voltak meg­szakítani a próbát az al­kalmatlan délutáni csen gés-bongás miatt.) Az utol­só két fanfar közt pedig hangosbemondó informálja a közönséget az aznap esti produkció legfontosabb tud­nivalóiról, a szünet várható időpontjáról. Az előadások hajszálpontosan fél 9-kor kezdődnek. Változott a belépők rend­szere is. Megszűnt a ko­rábbi állandó belépő, sok félreértésre adott ugyanis okot, gyakran visszaéltek vele. Most mindenkinek el­foglaltságához igazították, s ennek megfelelően külön­féle színű emblémákkal je­lölték a kártyákat. A nagy­közönség a Hont Ferenc Baráti Kör (150 forintért megvásárolható) igazolvá­nyával bármelyik próbán és főpróbán részt vehet, az előadásokon viszont nem jo­gosult helyfoglalásra. Egy­szeri belépési engedély is kapható a próbákra, 20 fo­rintért. Ezzel főleg a turis­tákra és alkalmi látogatók­ra gondoltak, akik szeretné­nek bepillantani a Dóm tér-

Next

/
Thumbnails
Contents