Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-16 / 166. szám

4 Csütörtök, 1987. július 18. Magyar-osztrák szimpózium Szerdán az építők székházában az osztrák Zentralsparkasse und Kommerzialbank Wien vezetői környezetvédelmi könyv- és filmbemutatót tartottak. Heinz Offendeck, a bank igazgatója mutatta be azt a napokban megjelent könyvet. amely összefoglalja a Bécsben tavaly megrendezett kelet—nyugati környezetvédelmi szimpózium előadásait. Bejelentették, hogy ez év szeptember 30. és október 2. között — a tavalyi bécsi szimpózium folytatásaként — magyar—osztrák környezettechnológiai tanácskozást rendeznek Budapesten. flczél György előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója tartott előadást. Uj lehetőség az építkezőknek Aki tegnap délelőtt a Hajós utca tájékán járt, bizonyára megállt néhány percre a 12. számú ház előtt. Abban nincs ugyan semmi különös, ha egy munkagép működni kezd, az viszont már figyelemre méltó, ha mindezt egy nyugatnémet gyártmányú. Elba toronydaru 1eszi. AjZ Építőipari Gépesítő Válta lat Budapest után Szegedén is bémútátta ..t— a mintegy húsz fönyj vállalati képviselő jelenlétében — a gép prototípusát. Czellar Lajos, a vállalat szegedi kirendeltségének vezetője tájékoztatott bennünket az Elba magyarországi megjelenésének körülményeiről. — Mi a vállalat célja ezzel az új toronydaruval? — Ez a daru annyira új, hogy a nyugati piacon is csak most jelenik meg. E16* zetes piackutatásunk tapasztalatai alapján úgy véljük: a magánház- és társasházepitések, a foghíjbeépítések, az emeletráépítések és a tetötér-beépítések kívánalmainak maximálisan megfelel ez a tavaszi BNV-n bemutatott új technológiájú toronydaru. Az elkövetkezendőkben — az igényektől függően — 10—15 darabot szeretnénk vásárolni ebből a típusból a nyugatnémet cégtől. — Mit tud az Elba? — Hagyományos építkezéseken két tonna felső súlyhatárig minden épületszerkezetet be tud emelni. Futómacskás rendszerű, tehát vízszintes gémmel dolgozik. Emelést magassága húsz méter',- ; hossza• -ktí*jé"-gém teljes kinyúlása esetén — 23 méter. Két ember egy óna alatt fel tudja szerelni, a kezelőszemélyzetet természetesen mi biztosítjuk. A szereiléshez szükséges terület kisebb, mint a Kato darué. Az a lényeg, hogy szilárd talaj legyen alatta. A daru egyébként saját tengelyén bármilyen vontatóval szállítható. — Alkatrészellátása, szervizelése? — Nagyon jó kapcsolatunk van a gyártó céggel. Budapesten alkatrész raktárkészletünk van és. repülőpostán 24 óra alatt bármilyen alkatrészt be tudunk szerezni. — Mennyi lesz a daru bérleti dija? — Előzetes számításaink alapján 400—600 forint közötti összeget kell majd fidetni egy órai használatáért. Csak összehasonlítás képpen mondom, a hasonló paraméterekkel rendelkező NK 300 Kato autódarunak 2894 forint a bérleti dija — Mikortól lehet majd bérelni a darut? — Országos bemutatókörutunk augusztus 15-ig tart, ezt a darabot valószínűleg már" meg Vs vásáróljuk. Átnétfriyibetí ár - Épgép & n -is gyárt ja. licenc alapján, a jövő év végétől — ha az NSZK-ból rendelünk, egy év múlva lehet bérelni Elba típusú toronydarut. — Mit gondol, beválik az Elba? — A magánerősök kezdetben bizonyára idegenkednek majd tőle. Arra biztatnánk leendő partnereinket, hogy próbálják ki a darut, s kezdeti tapasztalataikat adják át egymásnak. Mi a Tolbuhin sugárúti kirendeltségünkön szakmai tanácsadással és egyéb felvilágosítással állunk rendelkezésükre. D. A. L. Magasra nőtt a kender A Szegedi Kendertermelési Rendszer szakemberei a napokban megtartották az aratás előtti határszemlét. Erről tájékoztatva Tárkony Szűcs Sándor az SZKR vezetője hangsúlyozta: a rostnövény jól tűrte a szeszélyes időjárás viszontagságait és kedvezőek a terméskilátások. Az ipari növény magassága átlagosan meghaladja a két métert. Az idén a partnergazdaságok — főleg Csongrád és Békés megyében — jelentősen növelték a termőterületet, mivel tovább bővültek az exportlehetőségek. Csehszlovákiába és Romániába közvetlenül a földekről nyers kórót szállítanak hazánkból. Ezért cserébe félkész, illetve kész terméket: fonalat, szövetet küldenek a szomszédos országok vállalatai. Hazánkban 6 ezer 200 hektárt ölelnek fel az idén a kendertáblák. A szokásoshoz viszonyítva nyolc-tíz napos késéssel, augusztus 10. körül kezdődik az aratás. Most az a cél, hogy minél rövidebb idő alatt történjék a betakarítás. Ennek megvan a lehetősége, mivel 56 új, speciális aratóberendezés érkezett a Szovjetunióból. A ZSK—1,9 típusú gépeket a termelési rendszer szegedi közponíjában a hazai munkavédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően készítették fel. és megkezdték kiszállításukat a gazdaságokba. A régieknél nagyobb teljesítményű, erősebb szerkezetű berendezésekkel fokozatosan váltják fel az elavult öreg masinákat. Az SZKR kölcsönös érdekeltségen alapuló kapcsolatot tart az Ukrajnában levő gluhovi tudományos kutatóintézettel. A kapcsolat legfrissebb gyakorlati eredménye: a Magyar Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet tervezésében, a termelési rendszer kivitelezésében elkészült kenderbálázó gép prototípusát elküldték szovjetunióbeli kipróbálásra Bérek és adóreform M

ost azon gondolkodnak a szakemberek, hogy az adóreform esetleges elhatározásával és bevezetésével megszüntethető-e a létezése óta oly sok vitát kiváltó, az általános szabályozórendszertől lényegében elkülönített keresetszabályozás? Vannak olyan elképzelések — sokan és hevesen vitatják —, hogy esetleg bevezethető a munkáltatók és a munkavállalóid közös megállapodásán alapuló keresetszabályozás. Ez esetben az egyik nagy kérdés, hogy kik képviselnék a munkáltatókat? Az ágazati minisztériumok? Ez aligha megy, lévén, hogy az államigazgatás nem léphet fel afféle érdekképviseleti szervezetként. A Kereskedelmi Kamara szakmai tagozatai? Ez már járhatóbb útnak látszik, ám ehhez lényegesen át kell alakulnia a kamarai szervezetnek. És a legnagyobb gond, hogy vannak-e olyan, intézményesen is manifesztálódott érdekkülönbségek a munkáltatók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek között, hogy ezek alapján valóságos alkupozícióban egyezkedjenek a mindenkori béremelések mértékéről. És hogy nem fenyeget-e a veszélye annak, hogy minden ágazat, s lényegében minden munkahely nagyjából azonos béremelésért harcolna, nem tűrve el az átlagnál alacsonyabb, de az átlagnál lényegesen magasabb mértéket sem. Ez esetben a megegyezésen alapuló szabályozás a már eddig is rendkívül káros nivelláció konzerválásához, megmerevedéséhez vezetne A megegyezéses szabályozás támogatói viszont meggyőződéssel hangsúlyozzák, hogy a javasolt módszer már csak azért is (magvalósítható, mert minden eddigi bérszabályozási konstrukció lényegében csődöt mondott Vagy azért, mert alkalmatlannak bizonyult a teljesítménynövelés erdemleges ösztönzésére; vagy azért, mert nem szolgálta az emberi munkával való takarékos, racionális gazdálkodást; vagy azért, mert nem tartotta kellőképpen erős kézben a vásárlóerő-kiáramlást; vagy éppenséggel azért, mert egyik feladatának sem felelt meg. (Nagyjából — egyes vélemények szerint — itt tartunk most a jelenleg érvényes keresetszabályozással.) Most nincs hely annak boncolgatásával foglalkozni, hogy a mindenkori keresétá'zábáiyŐzá&íöl olyan funkciók ellátását -várták él, amelyekre e szabályozási metódus, minden formájában eleve alkalmatlan. Legalábbis abban a jövedelemelvonási, árszabályozási és támogatási környezetben, amelyben működnie kellett és kell. Arról sem érdemes hosszasan meditálni, hogy minden bérszabályozási rendszerrel kapcsolatban elementáris erejű türelmetlenség nyilvánult meg, mihelyst kiderült, hogy valami hiba van, hogy az éppen aktuális szabályozás nem hozza, de azonnyomban, a várt ösztönzési, és legfőképpen a vásárlóerő-korlátozási eredményeket. S ez a türelmetlenség rendre tapasztalható volt akkor is, amik)or a keresetszabályozás elvi alapjait ásták alá a szinte számolatlanul osztogatott — mert a legkülönbözőbb informális csatornákon keresztül kiharcolt — állami, központi bérpreferenciák. De vissza az alapkérdéshez: milyen szabályozási rendszer várható a közeljövőben, az adóreform után? Aligha kétséges, hogy nálunk, a személyi jövedelemadó bevezetésével nem szüntethető meg valamiféle központi keresetszabályozás. Azokban az országokban, ahol ezt mellőzik, nem azért mellőzhetik, mert adózási rendszerük része a személyi jövedelemadó, hanem azért, mert olyan piaci viszonyok között gazdálkodnak, hogjy maga a környezet gátolja, sőt, teszi lehetetlenné a teljesítményfedezet nélküli bérkiáramlást. Mi pedig, fájdalom, ettől messze vagyunk. fa is nyilvánvaló, hogy a mai rendszer már csak technikailag sem tartható fenn, éppen az adózási rendszer változása miatt. Akkor mi lesz, mi legyen? Felmerült a javaslat, hogy mindenképpen meg kell szüntetni a teljesítményhez kötött szabályozást, és át kell térni a lehető legegyszerűbb központi bérszabályozásra, egyszersmind a nyereségrészesedésnek sokkal nagyobb ösztönző szerepet kell adni, éppen a munkateljesítmények növelése érdekében. Igen ám, csakhogy a nyereség, mint mérce, rendkívül megbízhatatlan. Néhány durvább, vagy akár finomabb áremelési akció, s máris megugrik a nyereség — a teljesítmények növekedése nélkül. S egyelőre alig látszik elkerülhetőnek, hogy a vállalatok a nyereségnövelés e roppant egyszerű módszerét mellőzzék. Következésképpen a nyereségből való nagyobb arányú és differenciáltabb részesedés sem lehet — ilyen körülmények között — a teljesítmény nő-velésének rugója. E

gy másik elképzelés szerint a mindenkori névleges bérnövekedésnek csak egy része függjön a teljesítményektől, másik részét pedig teljesítményfeltételektől függetlenül is kifizethessék a vállalatok. Ezzel kapcsolatban „csak" az a kérdés, hogjy ha egyszer túlságosan is alacsony a népgazdasági terv által meghatározott béremelési lehetőség, akkor imi értelme van központilag ts meghatározni, meg teljesítménykövetelményekhez is kötni a béremelést? Sokszor bebizonyosodott, hogy kevés pénzből teljesítményarányosan differenciálni — különösen a szűnni nem akaró inflációs körülmények közepette — lehetetlenség. Mindezek végiggondolása után alighanem mégis csak járható útnak látszik — nem a közel jövőben," csakis távlatilag — az érdekegyeztetésen alapuló bérszabályozás, akkor, ha ennek pontosan kidolgozott, kiérlelt mechanizmusa körvonalazódna és megfogalmazódna. És addig? Nos. addig — tekintettel arra, hogy a közelebbi jövőben, s értendő ezalatt a következő néhány év — gazdaságunk nagyon szerénjy teljesítőképességét is figyelembe véve, aligha képzelhető el más szabályozási módszer, mint hogy azt a kevéske pénzt, ami a bérek emelésére fordítható, központilag osszák el, s valamiképp megpróbálkozzanak a nyereségrészesedési ösztönző erejének növelésével. Nem a leglátványosabb, és főleg nem a leghasznosabb megoldás; úgy is mondhatnánk, hogv kényszerszabályozás lenne ez. mindaddig, amíg a gazdálkodási feltételek, no és persze, saját munkánk eredményei nem változnak, nem javulnak — de gyökeresen. Vértes Csaba Várakozás kizárva! Ilyenkor, mikor százhét ágra süt a nap, s az embernek kedve lenne elpárologni (mielőtt még megfőne, rövid lében ...) csak az életkedv csökken, az ügyek száma nem. Éppen ezért a városi tanács ügyfélszolgálati irodájában is gőzerővel megy a munka, éppúgy, mint más, strandolásra kevésbé serkentő év- és napszakokban. — Azért, mert nyár van, az ügyfélszolgálat nem szünetelhet — mondja Hajdú Mária csoportvezető főtanácsos. — Sőt, egyes elintézendő ügyek száma még emelkedik is: naponta például 30-40 építkező, nyaraló keres föl bennünket. Ezek talán idényjellegű ügyeknek is nevezhetők. Egész nap az emberek szolgálatára áll irodánk; az egész nap alatt természetesen a munkaidő értendő. Nyitva tartunk szombaton is, hétfőn és szerdán pedig meghosszabbított munkaidőben várjuk «í ügyfeleket. Nálunk wgyan;i.' a«.ember foglalkozik mindig ugyanazzal az üggyel, tehát egységes információkat adunk. Nem fordulhat elő, hogy ez ezt mond, az pedig azt. — önök itt nagyon sok ügyet azonnal kezelésbe vesznek, így az emberek meglepődve tapasztalják, hogy többször búcsújárás helyett elegendő az egyszeri megjelenés is ... Ez nem minden irodára jellemző . .. — Valóban. Ilyenek például a hatósági bizonyítványok sokféle ügyei: meghívólevelek elkészítése külföldi állampolgárok Magyarországra utazásához; házastársak különélésének igazolása családi pótlék folyósításához . Mondjam még? — Igen ... — Életbenlét igazolása nyugdíjasoknak, a külföldről folyósított nyugellátáshoz; továbbá külföldi munkavállaláshoz családfönntartás igazolása ... Rokonsági fok igazolása a Jugoszláviában élő magyar állampolgárok részére, a határon előírt kötelező beváltás mentességéhez ... Ezek mind olyan ügyek, melyek mindennaposak, s ugyanakkor helyben intézhetők, éppúgy, mint a munkakönyvvel, a személyi igazolvánnyal kapcsolatos teendők. — Nemcsak azonnal megoldható ügyek léteznek ... — Sajnos, nem ... Viszonylag kedvező intézési lehetőséget nyújt viszont a rövidített határidő fogalma, melynek keretén belül elég hamar mederbe lehet terelni az adminisztrációs teendőket. — Néhány példát esetleg ... — Tolmács- éS szakfordítói' igazolványok kiadása, hagyatéki ügyek, hagyatéki leltár elkészítése; a vakok személyi járadékának megállapítása; egészségügyi gyermekotthonba történő beutalással kapcsolatos ügyintézés .. • — sorolja mosolyogva, precízen Hajdú Mária, s hozzáteszi: — Készítettem egy összefoglalást is az irodánkban intézhető ügyekről... Tessék. — Köszönöm ... Ügy tudom, önöknél nem fordulhat elő, hogy nem tudják megmondani, hová forduljanak az emberek, ha ügyük itt nem intézhető el. — Ez természetes, hiszen jó a kapcsolatunk a városi bírósággal, a közjegyzőkkel, jogsegélyszolgálatokkal, különféle nagy vaüalatokkal: posta, vasút, Defag, kábel, kőolaj Pontosan meg tudjuk tehát mondani, mivel hová menjenek az emberek. Farkas Csaba Ülésezett a mórahalmi pártbizottság Tegnap, szerdán délután ülést tartott a mórahalmi városi jogú nagyközségi pártbizottság. Szűcs Istvánná titkár egyebek között arról beszélt, hogyan sikerült végrehajtani az első félévre tervezett gazdaságpolitikai feladatokat. Elmondta, a hideg tél jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Elsősorban a szőlő- és az őszibarackúltetvények károsodtak. A magas műveles ü termökarok csaknem száz százaléka elfagyott A gazdaságok azonban mindent megtesznek annak érdekében, hogy a veszteségek mérséklődjenek. Szűcs Istvánné arról is beszélt, hogy ismét nagy szükség lesz a lakosság társadalmi munkájára, és anyagi támogatására. Elsősorban a tornaterem-, gázvezetékés csatornaépítés igénylik a segítséget. A jelentést követően a témához hozzászólt: Borbás István. Dabó Lajos, Horváth István, Horváth Józsej, Kiss Sándor, Masa József, Papdi József és Vecsernyés Ferenc. — .„«¡Jk