Délmagyarország, 1987. július (77. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

Kedd, 1987. július 14. Porcelán Hollóházáról A Dell* Kereskedelmi Vállalat Kárász utcai ajándéküzletében alakították ki a llollóházi Porcelángyár márkaboltját. Mintegy 2 millió forintos árukészlettel nyílt meg az üzlet tegnap, hétfőn. A gyár termékeinek teljes választékát kínáljak a legolcsóbbtol a legdrágábbig. Használati és díszmuáru egyaránt beszerezhető, a színes szobroktól a mattfehér figurákig, a Szász-stúdió sorszámozott porcelánjaitól az asztali készletekig. A Delta közvetlen kapcsolatot tart a gyárral. így állandó választékot ígérhetnek. A hollóháziak negyedik márkaboltja a szegedi, ám eddig jobbára az ország északabbra fekvő részein ismerték termékeiket. A nagy múltú gyár külföldön is keresett áruival a hazaiak es az idegenforgalom számára nyújtott kínálatot szeretnék bővíteni. A MEM és a 101 leihívása Az átlagosnál később és nehezebb körülmények között kezdődő aratás a megszokottnál is nagyobb feladat elé állítja a mezőgazdasági' üzemeket, a betakarításban érintett felvásárló és forgalmazó vállalatokat, szervezeteket. A termés minimális veszteséggel történő betakarítása, biztonságba helyezése és megóvása az idén különösen jól szervezett. gondos és fegyelmezett munkát kíván az aratásban es az ahhoz kapcsolódó munkákban részt vevőktől). A MÉM és a TOT felhívja a gazdaságokat, a vállalatokat. hogy a betakarítási, szállítási és tárolási veszteségek csökkentése, a termények megóvása érdekében tegyenek meg minden szükséges intézkedést. Gondoskodjanak a betakarítógépek optimális üzemeltetéséről, a szállítójárművek hézagaínak megfelelő tömítéséről, előírás szerinti terheléséről, valamint az egyéb eszközeik kifogástalan műszaki állapotáról. Kerüljék el a gazdaságoknak veszteséget okozó szemszóródást. Teremtsek meg az aratásban részt vevő dolgozók éraekeltsegét a megtermelt értékek megóvásában. (MTI) Csak az első tíz év nehéz A Szegedi Vas- és Fémóntodeben először járó látogatónak szinte elviselhetetlen a zaj. de még inkább a homokkal elegyedett erős, füstös kátcányseug. Itt - nok is dolgoznak. Arvai László üzemszervezővel először a Schalcó- hé j'magkészi Cők hoz mentünk — Egy hónap alatt be lehet tanulnj ezt a munkát — mondja már az udvaron Németh Irén, aki 1969 óta dolgozik az üzemben. A csoport valamennyi tagja 5 ezer 100—5 ezer 200 forint körül keres Erősek •i rokoni, ismerősi szálak. Tamhurov Rafaelné például itt ment férjhez. Rutai Gyöngyinek a nővére, Petracs Imrénének a fia és a férje ¡s itt van az üzemben. Szinte valamennyiüknek a szomszéd, vagv egy ismerős ajánlotta ezt a munkát, s a viszonylag jó kereseti lehetőség miatt választották az öntödét — A kar, a derék, a láb, vagyis szinte az egész test megfájdul ettől a munkától — veszi át a szót Ta 5(M) forintot keresnők,, s aki részt vesz a kommunista szombatokon, évente kétszer jutalmat is kap. Napi tizenkét tonnát mozgatnak meg. Orosz Esztertől, aki egyben tagja a vállalati tanácsnak is, tudtam meg, hogy a köjál negatív véleményezése es a munkavédelmisek ellen javaslata ellenere vállalták ezt a munkát, mert így tudják csak tartani a hatezer forint feletti átlagkeresetet. — Azt szokták mondani itt, hogy csak az első tíz évben nehéz — veszi át a szót Lángi Sándorné, akinek ai íerje is itt dolgozik. kat rosszak, de a havi 7 ezer forint így is összejön. Csurgó Józsefné szerint itt mindenki megérdemelné a korkedvezményt. Folyamatosmv- led» Igoáottáó. .n yotó év után. ugyani» négyévéniés jár az égy étö -teedvezmértyf de ésák á Tolyéfteny fémmel dolgozóknak. Nézem okét. Az arcuk, a hajuk, a kezük, a ruhájuk, mindenük fekete a koromszemcséktől. Kérdezem: mit tudnak a jövedelmi adóról, a nyugdíjkorhatár felemeléséről? A szemük nem sötétül el. Kezeiket karba fonják, várakozóan néznek rám. Van még kérdés? Együgyű szavakkal valamit mondani szeretnék nekik arról, menynyire tisztelem és becsülöm őket emberfeletti munkájukért, de csa» József Attila sorai csikordulnak a fogaim között: „Öh, kalapáljuk a vasat, mert a vas szíve — Lehetne több pénzt is . meghasad, ha nem verjük kapni ezért, a férfiaknak is nehéz fizikai munkáért, s az egészségkárosodást sem fizetik meg — teszi hozzá. — Besoroltak bennünket az elsorvasztandó üzemek ki rajta, mit embernek sírni nem szabad!" Dányi László Számolgafások kora Adóreform a mezőgazdaságban A megpróbálták szó nem véletlen, ugyanis a KB-határozat az elveket rögzítette ugyan, de a részletekről, a végrehajtás menetéről máig vitatkoznak a szakemberek. A döntésig még sok minden változhat. A bizonytalansági tényezők ellenére mégis érdemes egy kicsit előre tekinteni. Rostás László, a Teszöv közgazdasági osztályvezetője óva intett, hogy a munkatársai által elkészített értékelés számszerű adatait „készpénznek" vegyem. Először is a mezőgazdaságba bejövő aruk, és az innen kikerülő termékek becsült árindexe a valóságtól bizonyára el fog térni. Előfordul, hogy a mostani, vagy korábbi információ szerint Az elmúlt hetekben szaklapokban, sót a televízióban is sok szó esett az 1988-ban bevezetendő adóreformról. A várható központi intézkedésekről, az illetékes minisztériumok álláspontjáról a szövetkezeti vezetőket tájértekezleteken tájékoztatták. Az itt elhangzottak és tíz szövetkezetben végzett modellszámítások összegezése alapján a téeszszövetségben megpróbálták számszerűsíteni a várható változásokat. lékos túllépés 500—1000 százalékos befizetéssel jár együtt. — A kistermelést hogyan érintik a változások? — Az adómentes árbevétel összege 500 ezer forint. Az ezen felüli rész adóköteles. A bevételekből az állattenyésztésben 10, a növénytermesztésben 20-30 százalékot tekintenek jövedelemnek. amely a termelésben részt vevő családtagok között megosztható. Az adózás a személyi jövedelemadózás egységes szabályai szerint történik majd. A 2 millió feletti bevétellel rendelkezők vállalkozóknak számítanak, rájuk már vonatkozna a 10 százalék körüli vállalkozói nyereségadó is. — Adókról, bérekről már szóltunk, az árakról kevesebbet. — Az árrendszer reformja a mezőgazdaságban az árak rugalmasságának fokozódását jelenti. A. piaci értékítélet hangsúlyosabban fog megjelenni a termelői és fogyasztói árakban. Csak nénacs Antalné. Parádfürdőn- közé- ezért csak évi 2 száés Balatonbogláron is van bérelt üdülője a vállalatnak, de valahogy kevesen tudnak eljutni oda. Miközben megyünk a Toromat típusú formázógép mellett dolgozó nőkhöz, bejárjuk a vasöntöde egy jelentós részét. Az ezernyi izzó munkadarab, ide-<>da vándorló forró fémtest bizony szokatlan látvány a könnyűipari munkához szokott szegedi szemnek. — Szegednek jószerivel ez az egyetlen nehézipari üzeme — mondja Arvai László —. de nem érezzük magunkat egyedül, kialakult már a vasmunkásöntudat is, meg aztán naay úr a megszokás. A formázó Csókási Rozália 1959 óta dolgozik az üzemben, szülei is itt dolgoztak, innen mentek nyugdíjba. Magtisztitóként kezdte. s azóta — az iroda kivételével — az üzem minden területén megfordult már Négyforintos órabérrel kezdett, most 27 forint 60 fillérje van, de a teljesítménybérezés miatt • harminc forint fotott van a „napi órabéré". A csoport tagjai egyformán havi 6 ezer—6 ezer zalékos bérfejlesztést kapunk — veti közbe Arvai László. — Van, aki háromszor-négyszer is visszamegy az üzembe. Héderné Tóth Klára például pincérnő volt, mielőtt visszajött az öntödébe. — Az első műszakban férfiak dolgoznak, s kevésbé összeszokottabb társaság lévén, sokszor kevesebb a bérük, mint nekünk — mondja itt végezetül büszkén Csókási Rozália. A fémöntödében csag két női dolgozót találtunk, a domaszéki Matókné Iván Etelkát és Csurgó Józsefnét. Itt jobb a levegő, mint a vasöntödében (az ottani 1350 fokkal szemben itt 730 fokon olvad a fém), de' mivel folyékony fém mellett vannak, nagyobb hőségben kell dolgozniuk. Mondanunk sem kell, Matóknenak is a szomszédja ajánlotta ezt a munkát, melyért a parasztéletet hagyta ott. — Én személy szerint szeretek itt lenni, meg aztán hova is mennek már ebben a korban — mondja önvallomásként. — Iga* a szerszámok régiek a gépek so Ipari szövetkezetek társulása ••j x i foglalkozó szövetkezetek köujdonságok réb(?n ,esz keresett Innovációra, műszaki fej- nek érdekében adatbankot lesztésre szakosodott szerve- hoz létre, technológiai áganzetet hozott létre tizenkét ként gazdasági adatokat ipari szövetkezet. A gazda- gyűjt, tárol és szolgáltat. A sági társulás — amely kft. nyilvántartásra nagy teljesítformában működik — val- ményű számítógépet állítotlalkozik ipari szövetkezetek tak üzembe. A gazdasági új piaci lehetőségeinek fel- társulás szakemberei arra kutatására, segit a termelési számítanak, hogy e szolgálszerkezet korszerűsítésében, tatásuk elsősorban az épitőúj technológia bevezetésé- 'Par> «s a gépgyártással ben, műszaki elterjesztésében. Egyre több szövetkezet keErre azért van szükség, rül kapcsolatba hazai banmert az ipari szövetkezetek- kokkal, pénzintézetekkel és nél — elsősorban a kisszer- külföldi szervezetekkel. Nevezeteknél — a műszaki fej- heziti azonban a kapcsolatok lesztés lassú, elmarad a pia- fejlesztését, harmonikus Ci igényektől. Ezek a kis- együttműködés kialakítását, szervezetek jól képzett hogy nem ismerik kellőképszakemberekkel rendelkez- pen a pénzügyekkel, a külnek, de sok esetben megfe- kereskedelemmel kapcsolalelő menedzselés híján nem tos jogszabályokat. Az új tudják kellően kihasználni társulás ebben is segítséget lehetőségeiket Az új szer- nyújt az ipari szövetkezetekvezet éppen arra vállalko- nek, vállalja, hogy összeálzik, hogy összehangolja az litja a hitelkérelmüket, illeország különböző területein töleg megszervezi a külföldi fellelhető piaci igényeket és partnerrel folyó tárgyalásotermelési lehetőségeket En kat bérek miatt 50 milliós költegv adókulcs 20 százalék, s a ségnövelő tényező. A bérek végén 22 lesz belőle. A ten- kiigazítása elsősorban a denciák előrevetítésére azon- munkaigényes ágazatokat, a ban mindenképp alkalmasak szőlő-, és zöldségtermesztést, a megállapítások. A vesztesé- az állattenyésztést sújtja, ges. vagy szerény jövedelmű — S a kritikus pontok? szövetkezetekre gyakorolt — Először is, sikerül-e a hatások még bonyolultab- tervezett termelői árszintbak, ezekről továbbra sincs csökkentést megvalósítani, kézzelfogható információ. Félő, hogy a korábban 8, je— Mégis, e sók feltételes lenlegi ismereteink szerint hány alapvető terméknél mód után, mi az, ami már 5 százalékra jelzett termelői lesz garantált vagy irányár, most látható? árcsökkenés kisebb mértékű a többi szabadáras. A meg• Az általános forgalmi Jesz- A hazai nemzetközi felelő árarányok érdekében adó hatására a mezőgazda- tapasztalatok ezt a kételyt a mezőgazdasági támogatáerősítik. A bérbruttósitás fe- sok egy részét be kell építedezete a másik bizonytalan- ni az árba. Ez 5-6 százalésági tényező. Igaz, a bruttó kos mezőgazdasági felvásárjövedelemadó lineáris nyere- lási árszintnövekedést jeségadóvá változtatása, vala- lentene. A kedvezőtlen mint az alaptevékenységen adottságú üzemeknek toikívüli ágazatok termelési vábbra is jár árkiegészítés adójának megszüntetése je- és fejlesztési hozzájárulás, lentős összeget szabadít fel, — A támogatott beruházódé a differenciáltság miatt sok sorsa? ez igencsak eltérő mértékű. — Kisebb módosítások A számitások szerint az ala- lesznek csak. Az amortizáció csony hatékonyságú, illetve és hiteltörlesztés mértékét veszteséges szövetkezetek ezt azonban át'kell 'értékelni. " csak, jtoyáb.bi ..veszteségek — A mezőgazdasági lejárán tudnák biztosítani. Ná- melésben köztudottan sok a lünk előreláthatóan 27 téeszbem és 2 szakszövetkezetben kisebb a kelleténél a fedezet. Tiz szövetkezetünkben a bérkorrekció csak veszteség árán valósítható ímeg. Országosan 200 ilyen szövetkezet van, itt mindenképp átmeneti intézkedésekre van szükség. Ez akkor is igaz, ha az összes szövetkezet átlagát nézve elegendőek a felszabadult összegek — A szabályozás többi eleméről mit tudnak? — Jelenlegi információink szerint átmeneti időre fennmarad a keresetszabályozás, gye összes szövetkezetére a™ely az adómentes kereset350 millió forint többletrá- tömeget a hozzaadott érték fordítást jelent A társada- alapján határozza meg. Már hogy az uj „játékszabályok" lombiztositasi járulék csök- emiitettük, a bruttó jövede- önmagukban megoldják kentése csak látszólag ked- 'emadó lineáris, 35 százalék gazdasági gondjainkat. Nem vező valójában a magasabb körüli nyereségadóvá válik, szabad megfeledkeznünk. Az előnyös, hogy a bért nem mindez csak egy része gazadóztatja. viszont a gyen- dasági-társadalmi kibonta gébb szövetkezeteket hátrányosabb helyzetbe hozza. A földadó változatlan marad az új földértékelési törvény megjelenéséig. A termelési adó várhatóan megszűnik. A felhalmozási adó előreláthatóan a felére csökken. A keresetszabálvozó adó büntető jellege erősödik, egy százaságba beáramló ipari termékek termelői árának csökkenése a mintaként szereplő körben 15 százalékkal növeli a szövetkezetek nyereségét. A termelési szerkezettől függő differenciáltság igen jelentós, ott ahol az eredmény jelentős része az alaptevékenységen kívüli tevékenységből származik, mint például az Öpusztaszeri'Arpád Vezér -Tsz-ben, jelentős jövedelémcsökkenés következik be. A személyi jövedelemadó bevezetése a bérköltségek növekedése miatt az eredmények romlását okozza valamennyi ágazatban. A berek fel bruttósítása, és a megemelt összeg utáni társadalombiztosítási járulék 30 Százalékos nyereségcsökkenéssel jár együtt. A szóródás igen nagy, jelen esetben 13 és 60 százalék közé esik, a termelési szerkezettől és a kereset színvonalától függően. Maga a bérbruttósitás 15 százalék költségnövekedést okoz a MÉM számításai szerint. Nálunk ez 20 százaléknak látszik, s ez kivetítve a mekockázat. Az egy-egy gyengébb év átvészelését jelentő adózatlan nyereségtartalék megmarad-e? — Ez az összeg nálunk 1986-ban meghaladta a félmilliárd forintot. Ügy néz kii, hogy a jövőben erre nem lesz lehetőség. Mi úgy Ítéljük meg, hogy ez hátrányos helyzetet teremt, sérülékenyebbé válik a gazdálkodás. Mint minden változás, az egyénekre és csoportokra nézve előnyöket és hátrányokat is tartogat. Egy biztos: a gazdasági folyamatokban szükséges tisztánlátás újabb eszköztárral gyarapodik. Illúzió lenne azt hinni. kozási programunknak. Siker vagy a kudarccal felérő egy helyen topogás? Csak a termelésben, a gazdaságunk, nagykorúságát bizonyító nemzetközi megmérettetésben dőlhet el. Ebben vezetőnek és beosztottnak egyaránt közös a felelőssége. Tóth Szeles István Javítják az eternit minőségét A Nyergesújfalui Eternitgyárban többféle intézkedéssel fokozatosan javítják az eternitlemezek minőségét. Tavaly ugyanis rendkívül •megszaporodtak a tetőfedő és a hullámlemezek minőségével kapcsolatos reklamációk. A leggyakoribb minőségi probléma a pala repedése és Tervező Intézetet a gyártás során adódó rendellenességek felderítésére. Az intézet munkatársai megállapították. hogy az eddig felhasznált lábatlani és bélapátfalvi cement alkalmatlan a tetőfedő eternitlemez gyártására. Javaslatukra most áttértek a beremendi volt. A múlt évben gyártott cement felhasználására, enhibás termékek miatt tavaly 17. millió forint kártérítést kellett fizetni a gyárnak, s még az idén is havonta 3 millió forintot fizetnek. Ebben az évben revízió alá vették a teljes gyártási folyamatot, s megbízták a Szilikátipari Központi Kutató nek műszaki tulajdonságai ugyanis jobban megfelelnek a gyártástechnológiai előírásoknak. Eközben nem mondtak le arról sem. hogy a jövőben felhasználják a bélapátfalvi és az eternitgyárral szomszédos lábatlani cementgyár termékét 4