Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

4 I"" Csütörtök, 1987. június 11. pénzről - másképpen Némileg meglep Raimondo Montecuccoli mostani' népszerűsége, mely egyaránt kitűnik gazdasági tanulmányokból és publikációkból is. A siker óriási: már nincs olyan téma, amir.ek kapcsán ne az lenne a fó akadály, hogy nincs pénz. A középszernek és a meg ennél is gyengébb vezetésnek mindig jól jött a hírnévre vergődött hadvezér, akit ezért és nem hadi sikereiért tart számon az emberiseg. Ma kétféle ember kiált pénzért. Az, akinek van, de tehetsége nem elég a hasznos felhasználáshoz, és meg többen vannak azok, akik a csőd szélén állva kiáltják: ha nekem pénzem lenne! . Van a dolognak egy másik vetülete is, amely a köznapi vitáikban úgy merül fa!, hogy voltaképpen sok vagy kevés az a pénz, amely a hazai gazdaság rendelkezésére áll. De legtöbbször ez is félrevezető, mert a pénz túlságosan általános kifejezés ahhoz, hogy gazdaságilag értelmezni lehessen. Az a pénz ugyanis, mely a gazdaságban hasznot hajtana, tulajdonképpen nem pénz. hanem tőke. Mi a különbség? — kaptam már sokszor vissza a kérdést. Sajnos nem nagy öröm ráébredni arra. • hogy a hazai közgazdasági művelődés szintje még ma is ott tart, mint a múlt századi reformkorban, amikor Széchenyi István és f'áy András, és persze sokan mások is azt magyarázták: a töke olyan pénz. amit nem eszünk meg, hanem hasznos célra fektetünk be, és hozamából majd jut a jóllakásra Ha innen indulunk ki, azt látjuk, megtámogatva a kereskedelmi forgalom egyre növekvő indexeitől, a kacsalábon forgó villák. cifra kerítések és hasznot sohasem hozó kriptók számából, hogy bizony sok a pénz. Minap egyik rangos gazdaságpolitikai hetilapunk közölt egy krokit, mely szerint a Duna-kanyarba kirándulni vitt külföldi tőkés a látvány alapján vonakodott aláírni a már kidolgozott megállapodást. Persze sietek hozzátenni. a belföldi fogyasztás korlátozása csak egy határig célszerű, míg a kivagyiság emlékműveire egyetlen fillért sem szabadna Költenünk, amint ezt néhány, méltán irigyelt és gazdag kis nép teszi Európában, ra'án ennek alapján leszögezhetjük: nálunk nem annyira a pénz kevés, mint a tőke r./.ért van az, hogy mindéi jót dolgozó és minden rjszszul gazdálkodó vállalat vezetői várják azt a pillanatot, amikor a jóságos állani majd megnyitja pénztárcáját, és elindulhatnak a sokat ígérő jövő felé. A jobbak persze maguktól is araszolgatnak, mert a gazdálkodó elme tisztában van azzal, hogy az államkassza üres (deficit.), külföldi hitelt felvenni lehet, de kockázatos. Meg azután, az eddig felvetteket sem sikerült jól befektetnünk, jó részét pedig, főleg az első olajárrobbanást kiwetően, optimistán megettük (életszínvonal). Valamennyi pénznek, tökének azonban lennie kell. Van is, de úgy meg van pántlikázva, hogy jószerivei össze sem lehet adni. Mert ugye van fejlesztési pénz, bérpénz, folyó költség, vállalati szociálpolitikai pínz és még néhány. Sőt, ha ezek mozdulnak, főleg a beruházás, a teljesítmények irányába. már egy részük azonnal adóvá válik (vagyonadó, béradó stb ), tehát nem is a miénk. Mostanában- az új mérlegrendelet kapcsán lehet tűnődni azon, hogy a tőkés vállalatok adózott nyereségét miért nem sarcolja meg az állam. Szóval: még amink van, azt is nehezen használhatjuk lel akár a legértelmesebb célra Amikor itt tartunk, lép be a ma oly divatos jelszó: na és a szellemi töke? Az valóban akad nálunk bőven, amit főleg elszármazott hazánkfiai sikereiből állapíthatunk meg. Genetikusok tagadják ugyan, hogy ez a magyar tehetség nagyobb lenne, mint más népeknél. Magam is ezt gondolom, de az kétségtelen, hogy a múlt század közepe, a kapitalizmus dinamikus fejlődése óta a hazai szellemi tőke mindig megmerevedett a különféle okokból, de mindig kedvezőtlen hazai körülmények miatt. Mivel pedig a kis nemzetek itt-ott isméit gazdagsága a méretre való hivatkozást áthúzza, marad az, hogy a szellemi tőkét mind ez ideig itthon nem sikerült kihasználni. A miértre választ találunk abban a szövevényes mozgásban, ahol az ellentétes érdekek rendszertelensége furcsa mozgalommá, tudományos egyesületi előadássá degradálja az innováciot. Valami nemzeti telhetetlenség visz bennünket arra, hogy egy fogalomba kapaszkodva mentsünk meg, javítsunk meg mindent, úgy ahogyan van. Józan eszünkkel tudjuk ugyan, hogy ez lehetetlen, amint más sikeres népeknél (pl. Japán) sem volt az. A csodavárás hangulatában a ki nem használt kapacitások (állótöke) jobb időkre, házi múzeumra és végül mivel ez utóbbinak is van határa, a MEH-telepre vár Ügyes népek ezeket sürgősen, míg egyáltalán van valami értékük, eladják. Közben mindenki arról beszél, hogy nehezen mozdul a gazdaság struktúrája. Mindenki arra vár. hogy majd a szomszéd gyár jelenti be: túlhaladt rajta az idő. Mivel ezt a témát nem lehet kimeríteni, inkább az általános társadalmi hatást említem meg, csupán vázlatosan. A pénztelenség örökös szajkózása, azon túl, hogy nem igaz, hiszen látjuk: van pénzünk, de rossz leosztásban és nem lehet minden vállalatot ebből megmenteni — a nemzet önbizalmát csökkenti. A hosszú ideje folyamatostul születő, ismétlődő, elvileg* jó határozatok éppen azt a szellemiséget csökkentik, mely pedig minden innováció alapja. A hazai kulturális élet kezd ugyanolyan ' tehetetlenné válni, mint a gazdaság.. Minden veszteséges es szintén mindenki az állami jótékonyságtól várja a megoldást. Eközben oiyan, alapjában véve érthető, de értelmetlen kérdések merülnek fel: mi az elsődleges, a gazdaság vagy a kultúra? A marxizmus egyik nagy történelmi érdeme, hogy megmagyarázta az érték és az érdek fogalmait. Marx és Engels nemegyszer jelezte, hogy áz eszme megszégyenül, ha ellentétbe kerül az érdekkel. Csak egyféle s?rrend van: gazdaság és kultúra. Erre maga a történelem ad számos példát, amint a mai helyzet is, amikor azt látjuk, hogy anyagi korlátaink gátolják a szellem, a kultúra jobb kiteljesedését, az emberibb életet. Álszent okoskodás, hogy éhesen is lehet zsoltárokat éneke! ti De meddig? Meg itt van ez a negyven év, amit a szocializmus zászlaja alatt éltünk le. A hibák, tévedések és kacskaringók ellenére is, törté nelmi vívmányok és olyan jólét született, amilyent ezen a földön magyar e:n ber még nem látott. Régi igazság, melyet egy hajdan népszerű szegedi kommunis tától hallottam főkönyvelői lokvetetlenkedésem során: nem a pénz csinált bennünket, de mi csináljuk a pénzt Ehhez azonban nem •ieg Raimondo Montecuccoli.a hivatkozni, aki úgy tűnik se pénzt, se hadi sikereket nem tudott csinálni. Talán valahol e kettő összefügg. Marosi János Tények, teóriák, tudomány Kifacsarni az olajmczőt A nagy ötlet szovjet tudósoktól származik, forrása egy kicsi, de épp emiatt könnyen elsikkadó megfigyelés. Észrevették, hogy ha az olajkúl mellett vasút van, amelyen súlyos tehervonatok robognak el, megnő a kutak hozama. Arra következtettek, hogy a vonat, által keltett rezgés hatol le a föld mélyébe és segít a különben ki nem nyerhető olaj felszínre hozásában. A rezgés folytán a lent levő víz-olaj keverékben oldott földgáz buborékok formájában felszabadul, és felszíne olajhártyát köt meg. A piciny olajlabdacskák már képesek vándorolni, azaz eljutni a felszínre vezető csőhöz. A rezgést a földre helyezett hatalmas vibrátorokkal keltik, lehaladását a kút alján elhelyezett érzékelővel ellenőrzik. Ha csak 0.3 százalékkal sikerül megnövelni a kihozatot, már kifizetődik a vibrátorok működtetése. Még fontosabb. hogy az ígéretes eljárással meg lehet közelíteni a 100 százalékos kitermelést (The Times) Elvben új rákgyógyszer? A rádioaktiv sugárzás, a szteroid hormonok és a kipufogó gázokban levő veszélyes szénhidrogének rákkeltő hatását képesek ellensúlyozni bizonyos pr.oteázgátló vegyületek, amelyek több növényi eredetű táplálékban (burgonya, bab, rizs) is előfordulnak. Az egészséges sejt ráksejtté való átalakulása több lépésben történhet. A karcinogén anyag behatolását követően más, önmagukban nem rákkeltő anyagok váltják ki az átalakulás következő fo kait. Ilyen vegyület a szaha rin, a dioxin, és a cigarettafüst egyes alkatrészei. A proteázgátlók nemcsak megakadályozzák a ráksejtté való átalakulást, hanem még a második fokozaton átment sejteket is képesek visszatéríteni normális állapotukba Eddig e változásokat visszafordíthatatlannak hitték. (The Times) Leszokás — clektrosokkal Egy héten át naponta két kis — észrevehetetlen — elektrosokk elég ahhoz, hogy 30 dohányos közül egy kivételével mindegyik leszokjon káros szenvedélyéről. Ha csak egy sokkot alkalmaznak napjában, a leszokási arány 60-65 százalékos volt. t A hír igazi szenzáció, főleg, ha így igaz. (Hospitals) Mi? Hol? Mikor? 1987. JÜNIIJS 11., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: BARNABAS A Nap kel 4 óra 47 perckor, és nyugszik 20 óra 41 perrkor. A Hold kel 20 óra 59 perekor, és nyugszik 3 óra 43 perekor. VIZAI.LAS A Tisza vízállása SzeRednél szerdán plusz 503 cm (áradó). A falu szélén, a műút mellett hereföldek vannak. Estefelé itt mindig nagy a forgalom. Gumikerekes kézi kocsikkal, kerékpárvázra, csomagtartóra tett zsákokba göngyölve viszik a zöldet a jószágoknak. Megesett minap, hogy a vásott madzag elengedvén, egy „göngyöleg" szétesett, s az autók kavarta szél segédletével jó darabon beterítette az utat) a here. Szikár öregasszony próbálkozott a sűrűn suhanó gépkocsik között, hogy összeszedje. Láthatóan meglepődött, amikor a kis autó megállt az út szélén, és vezetője segíteni kezdett. Mikor végeztek, s a jószágeledel a zsákdarabbal körülcsavarva ismét a biciklin volt, a nénike nagyon köszöngette a segítséget. Váltottak pár mondatot. Aztán monológ lett a beszélgetésből. Az idős asszony a kerékpár nyergére és kormányára támaszkodva állt az útpadkán, az autós városi ember mellett, s csak mondta, mondta: — Mindennap csapok egy kis zöldet a disznóknak, estefelé hazatolom. Két malacot vettem. A fiam találta ki- Hazajött a tavaszon Szegedről. hogv „Anyu, hizlaljunk egy disznót!" En az uram halála óta csak pár darab tyúkot tartottam. „Drágul a hús" — aszongya a fiam —, „a gyerekek egyre étkesebbek. Minden drágul a városban. Egy hízott malac sokat segítene rajtunk. :u a portán a régi ól, majd helyreutóm a deszkákat az aklon. Veszünk egy malackát,, meghízik a r Utimonológ konyhai meg a kerti hulladékon. Majd mi is összegyűjtjük a kenyérhéjat neki." Győzködött a gyerek, hogy milyen jó lesz, nékem is kikerül belőle a zsírzó a télre. csak azt látta, hogy lesz, és ha lesz, majd minő jó lesz az a disznóholmi, a hús, a zsír, a szalonna. Bizony, jó is az. Pláne, ha nem a boltban kell venni. Az nem az igazi, meg most mán igen drága is. Igaza van a fiamnak, a hazai az. igazi. Meg hát ezzel tudok segíteni rajtuk. • — Két gyerek van, sokba kerül a városban a megélhetés meg a lakás. A menyem is dolgozik, a kisfiamnak másodállása is van, mégse jutnakl ötről hatra. Mindig elmegy a pénz. Akármennyi van. Nem mondom, kérni nem kérnek. Csak ami a kertből, a baromfiból kikerül, azt viszik. Meg most ezt a hizlalást forszírozta a gyerek. Hát megpróbálom. Igaz, nemigen gondoltam, hogy így. hetvenen felül én még majd moslékosvödröket. emelgetek. Több van, ha csak félig teszem őket, akkor elbírom. De az almozást, azt végképpen nem szeretem. Mindig szegény uram takarította a jószágok alját, nem kellett nekem veszkődni vele. Nehéz, nem szerelem a ganezas. De hát meg kell csinálni. A fiam két hétbe egyszer, ha hazaszalad, nem lehet addig a trágya a disznók alatt. Kidobálom mindennap. Az akoldeszkákat is meg tudtam volna szögelni, de a szomszéd ember kivette a baltát a kezemből. — Ezzel a kis zölddel van a legkevesebb, gond. Estefelé kitolom ide a biciklit, felülni mán nem bírok rá,- tudja, a vérnyomásom. Egy óra alatt megjárom a hereföldet, gyalog. Ha nem pakolok nagyon sokat, nem húzza el a kezemet a biciklikormány, mire -hazaérek. De hát sok kell. Mer' két malackát vettem ám. Gondoltam, ha már eggyel kínlódni kell, kitelik kettőre is. Egyiket levágjuk, a másikat meg eladom hízva. A gyerekekéből kerül ki nekem zsír, meg egy kis szalonna. Mi kell mán egy öregnek? Magamra le nem vágnám a másik disznót. Eladom. Van is mán rá vevő, tudom, kinek hízik. Az árát meg majd odakarácsonyolom a fiamnak. De azzal, hogy azt ne szórják szét! Legyen az itt nálam az ő tartalékjuk. Hátha elgondolkozik rajta. Hisz' tőlem mindig azt ' láthatta, hogv ne csak arra gondoljunk, amit fölélünk. Akkor tudunk csak haladni." Hogy ő mennyit haladt, s hová jutott, azt a monológot hallgató autós röstellte megkérdezni. Talán azért is. mert eltelt az idő, ereszkedett le a látóhatár végét beszegő pára, s a város, az úVicéi, meg messze volt a faluhoz. Szabó Magdolna ÖTVEN ÉVE esett el a spanyol polgárháborúban Zalka Máté (eredeti nevén Franki Béla) író, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő hareosa, az. orosz polgárháború hose,. a legendás Lukaes tábornok. HARMINC ÉVE hált meg Schmtdl Lajos (18931957) sebész, egyetemi tanár. 1949-től — haláláig igazgatója volt a budapesti I. számú Sebészeti Klinikának. Elsősorban a fekélybetegség, a gyomorrák, a tuberkulózis műtéti gyógyításával kapcsolatos kutatását jelentősek. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 19. délután fél 4. háromnegyed f és I órakor. Kicsi kocsi legújabb kalandjai (színes, m. b. amerikai filmvígjáték. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: No. megállj csak! (szines. m. b. szovje rajzfilm), negyed 6 és fél 8 órakor: Break 2. (színes zenés amerikai film. IV. helyár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Rock Rióban (szines brazil zenésfilm. III. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Az utolso tangó" Párizsban (színes olasz. film. III. helyár! Csak 16 oven felülieknek!). Kert filmszínház: este 9 órakor: A Bounty (színes, m. b. amerikai kalandfilm. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda, (vldeomozi), délután 4 és este 8 órakor: Valaki az ajtó mögött (színes francia film). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 19 órakor: A piszkos tizenkettő. I—II. rész. (szines, m. b. amerikai kalandfilm. II., dupla helyár!). Éva presszó: este 8 órakor: Aranyeső Yuecában (szines, m. b. olasz filmvígjáték). UGYELETF.S GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOG1AI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4 ), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A gyermeksérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása az ügyeletes sebészeti osztályon történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET " Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 19-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma a gyermek fül-orr-gégészeti ügyeletet 19 órától holnap reggel 7 óráig az Ojszegedi Gyermekkórház (Szeged. Odeszszal krt. 37.) tartja. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-428. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. BF.LGRAD 1. 17.10: Híradó 17.30: Smogosok 18.00: Családi magazin 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: Népzene 3 9.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: 90 nap — kanadai film 23.05: Híradó 23.24: Musorráadás BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Népzene 20.55: Dok.-film 22.25: Irodalmi műsor Rádió 3 Tévé BUDAPEST 1. 9.00: Tv-tonna 9.05: Teledoktor 9.15: Zöld dió — tv-film — (ism.) 10.50: Kalendárium 1987 — (ism.) 11.40: Képújság 17.15: Hírek 17.20: Perpetuum mobile — 115. 17.50: Gyermek, mint utas 18.00: Képújság 18.10: Telesport 18.45: A rózsaszín párduc — 15. 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.30: Híradó 20.05: Márkus Lászlóemlékmüsor 21.25: A hét műtárgya 21.30: Panoráma 22.30: Híradó 3. 17.10: 17.15: 17.55: 18.55: 19.25: 19.30: 20.05: 211.55: 21.10: 22 10 BUDAPEST 2. Képújság Vári Éva Pannon krónika Ml és a számitógép Tv-tnrna A Miit Jaekson és Ray Brown Quartet Mutató Híradó 2. Arany Mokka Kupa nemzetközi kerékpárosverseny Képújság KOSSUTH 8.20: Jegyzet 8.30: Varazsos hangok — varázsos dallamok 9.15: Száll a madár ágról ágra . . . 9.30: Japan, emberközelben — (ism.) 10.05: Két keréken Magyarországon 10.35: Cérnahangra 10.50: Népdalok 11.26: Sulyosdi Simon — Kislaludy Károly novellája 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Világhirlap 13.00: Évszázadok mesterművei 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Szervánszky Endre múvelból 15.00: A vers gyógyító hatalma 16.05: Révkalauz 17.00: Barokk muzsika 17.30: Nóták 19.15: Lottósorsolás! 19.25: A három testőr — Alexandre Dumas regénye 20.11: Filmzene 20.20: Haingportrék — rádiós emiekek fényében 21.40: Az utolsó interjú 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Magyar kórusmuzsika 22.51: Jegyzet 23.01: Zenekari muzsika 0.15: Éjfél ulán PETŐFI 8.05: Geszty Szilvia operettfelvételeiből 8.20: A Szabó család 8.50: Tiz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: A Budapesti Koncertfúvószenekar játszik 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: A népművészet ifjú mesterei 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Tea hármasban 15.05: Néhány pere tudomány 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Régi magyar muzsika 16.15: Fiatal előadók műsorából 17.08: Stanley Jordán gitározik 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Sport 19.10: Operettkedvelőknek 20.00: Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — Ablakon a pénzt! 22.00: Népdalkörök pódiuma 22.25: Találkozás Szili Leontinnal 22.40: Garay Attila együttese játszik 23.20: Peter Gábriel nagylemezei 0.15: Éjfél után BARTÓK 8.12: A Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye 9.40: orosz és szovjet szerzők kamarazenéjéből 10.42: Operaáriák 11.05: Pillanatkép 11.10: Berlioz: Harold Itáliában — szimfónia 11.54: Renato Bruson •hangversenye 13.05: Magyarán szólva — (ism.) 13.20: A felvilágosodás kora: a XVIII. század 14.10: operaflnálék 14.45: Pophullám 15.45: Versenyművek billentyűs hangszerekre 17.00: Muzsikáról versben, prózában 17.30: Lammermoori Lucia — részletek Donizetti operájából 18.30: In limba materna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Schubert: Esz-dur vonósnégyes 19.35: Fiatalok a seregben 20.05: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának nyáresti hangversenye 21.00: Schiff András zongorázik. Holla Ja.'ins hegedül. Banda Ede gordonkazik Kb. 21.10: Operaáriák 21.58: Napjaink zenéje 23 00 Interfórum 1987 t