Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 134. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 11)87. június 9., kedd SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 1.80 forint A bányászati kormányprogram szellemében Több szenet a külfejtésből Aki az. elmúlt évben a hazai szénbányászai helyzetet röviden akarta jellemezni, annak ehhez elegendő volt egyetlen szó: válságágazat. Az. év második felében a Minisztertanács jóváhagyta az Állami Tervbizottság hosszas előkészítő munka után született határozatát. Azokat az intézkedéseket, amelyek hozzásegíthetik a bányászatot egyebek mellett ahhoz, hogy valamelyest szabaduljon az ellátási kötelezettség és a minden vállalatra érvényes gazdasági szabályozók nem ritkán ellentmondó kettős szorításából. Segíthetnek, hogy a mennyiségi szemléletről letérve, immár a gazdaságosság szempontjai érvényesüljenek. Ahhoz, hogy a kilábalás lépéseit megértsük, röviden érdemes visszatekinteni, miként alakult ki e helyzet a szénbányászatban. Az előző ötéves terv azt irta elő, hogy a szénbányászat 1983—86-ra érje el az évi 25—26 millió tonnás termelési szintet. A szándék indoka közismert: a két olajválság, az energiagazdálkodás feszített volta. A bányászai — az időközben megszületett energiagazdálkodási kormányprogram gyorsítást szorgalmazó intézkedései nyomán — az említett termelési szintet, igaz, nem kis erőfeszítések árán, már 1981—82-ben elérte. Mindezt azonban következmények nélkül nem lehetett megtenni. -Nevezetesen: elmaradtak az úgynevezett közvetlen kapacitáspótlások, azaz a fejtések előkészítése. másrészt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú széntelepeket is művelésbe kényszerültek vonni. A nyolcvanas évek elejét követően azonban minden erőfeszítés ellenére csökkent a termeles. a költségek visz/int gyorsan növekedtek — a szénbányászat 1984-101 veszteségessé vált. Amelynek, kétségtelen, sok oka volt, de mindenekelőtt lény: a hazai szén termelői ára — /hogy bírja a versenyt az olajjal — a gazdaságilag indokoltnál alacsonyabb volt, ám az energiapolitikai szempontok e „nyomott" ár mellett' szóltak. Abban, hogy a bányászat vesztesegessé vált, mindamellett nagy része volt annak, hogy az elmúlt húsz évben a széntermelés költségei jóval megelőzték az áremelkedest. S ennek jó részéről a vállalatok nem tehettek: anyagok, gépek ára emelkedett rohamosan. Talán nem igazán veszteségforrás, mégis költségnövelő tényező volt, hogy a szénbányászatot lényegében nem a gazdaságosság, hanem az elvárt szénmennyiség mindenáron való előteremtése vezette. Ezt diktálta a népgazdasági terv, s még inkább az ország energiaellátási egyensúlyának megtartása. Nos. e helyzeten kívánt változtatni az említett tavalyi ATB-határozat, amely — ezúttal csak a legfontosabbakat kiemelve — elrendelte a szénbányászat termeié bi szerkezetének átalakilá sát, a mélyművelésű bányászát termelésének a gazdaságosság függvényében történő csökkentését, a fajlagosan kifizetődőbb lignitkülfejtések arányának növelését. Az aktuális olajárhoz viszonyítva akkor 14 bánya termelesét találták drágábbnak, ezért a határozat ezek gyorsított ütemü kiaknázását, majd bezárását irányozta elő. (A kormány ugyanekkor hozzájárult, hogy a szén termelői árát átlagosan 18 százalékkal emeljék.) Az Állami Tervbizottság határozatának megszületése óta ugyan csak néhány hónap telt el, mégis érdemes anekinteni, milyen konkrét intézkedéseket tettek azóta, illetve, milyen problémák kerültek felszínre. Mindennek az ad aktualitást, hogy az idén tavasszal Pécsett, az Országgyűlés ipari bizottsága áttekintette a szénbányászat helyzetét. Az ÁTB-határozat nyomán a kormány 805 millió forintos állami támogatást hagyott jóvá, ez az összeg azonban várhatóan nem fedezi a veszteségeket. A helyzeten a vállalatok belső gazdálkodási rendszerének megváltoztatása, az érdekeltségi viszonyok javítása segíthet. Ebben az évben összesen 2:1,3 millió tonna szenet kell adnia a bányászatnak, ebből 16,4 millió a mélymüvelés produktuma, 6,9 millió a küirejtéses lignit, s ehhez járul még 2,2 millió tonna brikett. Az ÁTB által jóváhagyott korszerűsítési program idei teendői közül egyebek között érdemes megemlíteni, hogy növelik a külfejtésből termelt szén részarányát a Mecseki Szénbányáknál. Dorogon, a XXl-es aknában befejezik a termelést, és meggyorsítják a kitermelést az ebszőnyi külfejtésen. Tatabányán bezárják az úgynevezett „öreg medencét". Borsodban Ormosbánya jut rövidesen hasonló sorsra. A Nógrádi Szénbányák kányási mosója a tervek szerinj« az év második felétől termel, viszont itt is bezárnak két bányát, a esi baji és a nyirmedi külfejtést. A középtávú tervek teljesítéséhez az ATB öt' évre 34.5 milliárd forint értékű beruházást hagyott jóvá, ennek megvalósítása azonban valószínűleg áthúzódik 1991-re. Az éppen csak megkezdődött szerkezetátalakítás azonban ma sem mentes a gondoktól. Például a kibővített brikett-termelés produktuma ma többnek ígérkezik, mint amennyire pillanatnyilag igény látszik. Finnek részben az az oka, hogy aránytalanok a fogyasztói árak — az Országos Anyag- és Arhivatal tervezi ezek korrekcióját. Hasonló gondok vannak a lignittermelés fejlesztésével. Egyelőre még nem pontosan tisztázott a többlet felhasználása, mert — ahogy fogalmaznak — nem megfelelő a „fogadókészség". Megkezdődtek az előkészítő munkák két új bányaüzem, az Ajka II. és Dubicsany megvalósítására, amelyekben a legkorszerűbb bányaművelési módszerek alkalmazását tervezik. Szintén megindult az előkészítése Bükkábrány külfejtéses bányájának, amely évente 2,5 millió tonna lignitet fog adni. Lassítja a szénbányászat szerkezetátalakitó programját. hogy — az ismert népgazdasági gondok mi^tt — már az idén kevesebb jut beruházásra, mint amennyit az ATB-határozat eredetileg előirányzott. Ez bányászati szakemberek véleménye szerint kihatással lesz a VII. ötéves tervben előirányzott termelésre. elsősorban a bükkábrányi külfejtésre, amely igy csak egy évvel később érheti el a tervezett termelési szintet. S ha magáról a szenet termelő bányász sorsáról csak a végén szólunk, nem jelenti azt, hogy nem ez a talán legfontosabb, egyben legneuralgikusabb kérdése a válságból kilábalni igyekvő szénbányászatnak. Tavaly több mint 75,5 ezer embert foglalkoztattak a bányavállalatok. s az évek óta csökkenő létszám mellett még az idén is mintegy félezer ember távozásával számolnak. Az ATB-határozat természetesen erre is kitért, amelynek nyomán komplex intézkedési terv készült, e/.t tárcaközi egyeztetésre bocsátották az átdolgozott változat véglegesítése a közeljövőben várható. Változatlanul a legfontosabb a vájárok megtartása, fiatalok toborzása, a nem termelő létszám csökkentése, a bezárásra került vagy kerülő bányaüzemekből az emberek átcsoportosítása a perspektivikus bányákba. (Lehetőleg ügy, minél kevesebb társadalmi feszültség keletkezzék.) A bányászok kiemelt bérezéséről az említett ATBhatározat szintén szólt, az Ipari Minisztérium törekszik a szükséges intézkedések elérésére. Trömböczky Péter Haiánkba érkezett Dzsambin Batmönh Dzsambin Batmönhnek, a Mongol Népi Forradalmi Part Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének vezetésével hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett a Mongol Népköztársaság párt- és állami küldöttsége. A delegáció a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívásának tesz eleget. A magas rangú mongol vendégeket Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a magyar és mongol nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal, illetve kétnyelvű üdvözlő feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Kádár László, hazánk ulánbátori és Dangászurengijn Szaldán, Mongólia budapesti nagykövete. A vendégek és az üdvözlésükre megjelent magyar vezetők ezután gépkocsival a Kossuth Lajos térre, az ünnepélyes fogadtatás helyszínére indultak. A Parlament előtt ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással fogadták Dzsambin Batmönh-öt. A mongol párt- és állami vezetőt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának ta"ja, a Központi Bizottság titkára. Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, S2ürösMatyás. a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezsó, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kótai Géza. a KB külügyi osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipari és Váncsa Jenő mezőMagyar—mongol tárgyalások a Parlamentben gazdasági és élelmezésügyi miniszter. Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke, valamint a politikai, az állami és a társadalmi élet több más vezetője fogadta a nemzeti lobogókkal díszített Kossuth Lajos téren, ahot felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszeg.vsége. Dzsambin Batmönh Kádár János társasagában fogadta a tisztelgő katonai egység parancsnokának jelentését, majd a mongol és a magyar himnusz elhangzása után ellépett a katonak sorfala előtt. A vendégek és vendéglátóik ezután kölcsönösen bemutatták a jelen levő mongol és magyar vezető személyiségeket. illetve a budapesti diplomáciai képviseletek vezetőit és tagjait. Az ünnepélyes fogadtatás a díszegység díszmenetével zárult. Dzsambin Batmönh Kádár János és Losonczi Pál társaságában fogadta a katonák tisztelgését. A mongol párt- és állami küldöttség tagjai ezután szállásukra indultak. Kádár János és Dzsambin Batmönh a déli órákban négyszemközti megbeszélést tartott a kormány vendégházában. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről, és áttekintették a két párt előtt álló fontosabb feladatokat.. A mongol párt- és állami küldöttség programja délután kegyeletes megemlékezéssel folytatódott; Dzsambin Batmönh és a delegáció tagjai ünnepélyes külsőségek között megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét a Hősök terén, majd a fellobogózott Szabadság téren helyezték el a kegyelet virágait a szovjet hősök emléke előtt tisztelegve. A' koszorúzásokat követően megkezdődtek a hivatalos magyar—mongol plenáris tárgyalások a Parlamentben. Hazánk tárgyalócsoportját Kádár János vezeti, tagjai: Losonczi Pal, Övári Miklós, Czinege Lajos, a Magyar—Mongol Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság magyar tagozatának elnöke. Kótai Géza, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes és Kádár László. Dzsambin Batmönh vezeti a mongol tárgyalócsoportot, amelynek tagjai: Cerendasm Namszraj, az MNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének tagja, Szonomin Luvszangornbo, az MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Mongol—Magyar Gazdasági és Műszaki "Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság mongol tagozatának elnöke. Lodotlgtn Ricsin, az MNFP l\B tagja, a Nagy Népi Hurál Elnökségének tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Daramin Jondon, az MNFP KB tagja, a külügyminiszter első helyettese, Ravdangin Bala. az MNFP KB póttagja és Dangás/.urengijn Szaldán. (Folytatás a 2. oldalon) Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve terv- és költségvetési bizottsága együttes ülést tartott — Csclötei László és Bognár József elnökletével — hétfőn a Parlamentben. A két testület azt vitatta meg. hogy a magyar mgtzőgazdaság fejlődésének milyen új lehetőségei vannak az agrártermékek nemzetközi kereskedelmében kialakult krízis időszakában. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri, illetve külkereskedelmi miniszteri előterjesztés megállapítja: élelmiszer-gazdaságunk termelési színvonalának megőrzését, további fejlődését lehetőségeit alapvetően az határozza meg, hogy miként tud alkalmazkodni a külpiacok követelményeihez. Ugyanakkor előre látható, hogy az agrártermékek iránti kereslet a világpiacon tovább csökken, a fejlett tőkés országok piacának telítettsége és a szocialista országok jobb önellátása következtében. Nemegy ciklikus mélypontról, hanem általános, tartós túltermelési folyamatról van tehát szó. Ebből következik, hogy élelmiszer-gazdaságunk mennyiségi exportja lényegesen nem bővíthető, de a jelenlegi volumenen belül is a piac igényeihez jobban igazodó szerkezetű és minőségű export kialakítására van szükség. Szóbeli kiegészítőjében Veress Péter külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta: nemcsak a Közős Piac tagállamai és az Egyesült Államok, hanem összesen mintegy 25 ország küszködik élelmiszer-feleslegének értékesítésével. A kereslet-kfnálati egyensúly felborulását az egyre növekvő állami támogatás és a protekcionista kereskedelempolitika okozza. Olyan fontos felvevőnk, mint Ausztria például, ma már a hús- és a gabonapiacon versenytársunkká lépett elő. Mindezek miatt a magyar mezőgazdaság nehéz helyzetbe került, a kibontakozáshoz megfontolt gazdaságpolitikai intézkedésekre, határozott cselekvési programra van szükség. Ennek egyik: eleme a külkereskedelmi szervezet továbbfejlesztése, amelynek végső soron az a célja, hogy — ha az alapkövetelményeknek mc-g tud felelni — minden gazdasági egység közvetlen folytathasson külkereskedelmi tevékenységet. A Szovjetunióban zóldség-, gyümölcs- és gabonakiv'telünk biztos piacra talál, de a mai magyar exportszerkezet alakulását alapvetően befolyásolják a Szovjetunióban kibontakozó, az agrárágazat fejlesztését szolgáló programok. Amennyiben a jelenleginél nagyobb árualapokat fordíthat a belső ellátásra saját erőből a Szovjetunió, mezőgazdaságunknak fel kell készülnie az új. megváltozott piaci követelményekhez igazodó termékek bevezetésere — emelte ki a miniszter. A Közös Piaccal folytatott tárgyalásokról szólva kifejtette: azt szeretnénTT elérni, hogy szüntessek meg a mennyiségi korlátozásokat, kapjanak jobb lehetőseget termekeink a piacra jutáshoz, s csökkentsék a magyar árukat sújtó vámtarifát. Csehák Judit Norvégiába utazott Csehák Judit, u Minisztertanács elnökhelyettese a norvég kormány meghívására hétfőn Oslóba utazott Elutazásakor a Ferihegyi repülőtérén jelen volt May Britt Brofoss, a Norvég Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.