Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

Hclfő. 1987. június 8. Mérnökgeológiai és környezetföldtani szeminárium Szegeden Ma, hétfőn nagy jelentő­ségű tudományos program, mérnökgeológiai és környe­zetföldtani szeminárium kezdődik Szegeden, a Ma­gyar Földtani Társulat, a Magyar Hidrológiai Társa­ság és a Szegedi Akadémiai Bizottsága rendezésében. Két napon keresztül 34 tudomá­nyos előadás hangzik el a szakma legnagyobb nyilvá­nossága előtt, különös figye­lemmel a dél-alföldi térség problémáira. A szemináriumról kiadott programfüzet köszöntőjében a következőket olvassuk Szeged tanácselnökének, Papp Gyulának tollából: ,„... Elismerés számunkra, hogy egyre több tudományos társaság választja városun­kat találkozói kongresszusai színhelyéül... A városépítés újkori története, az 1879-es nagyviz utáni újjáépítést előkészítő olyan tevékeny­ség, amely fontos mérföld­köve a mérnökgeológia tu­dománya kialakulásának . . fiatal tudomány, de egyre jelentősebb 'a korszerű vá­rosépítésben éppúgy, mint a modern ipar, az energia­termelés és a mezőgazda­ság . szempontjából." Az elhangzó előadások nagy számára tekintettel csak néhányat emelünk ki­Szeged és térsége település­fejlesztési adottságai, prob­lémái és a megoldásra váró feladatok (Takács Máté); Alkalmazott földtani kuta­tás a Dél-Alföldön, (Dank Viktor); Szeged építésföld­tani térképezésének ismer­tetése és építésföldtani at­laszának bemutatása (Ka­szab Imre); A dél-alföldi ásott és fúrt talajvizkutak vizének kémiai jellegzetes­ségei (Varsányi Tóth Irén); Csongrád megye környezet­védelmi gond jaj (Barta Jó­zsef); A belvízveszély agro­geológiai problémái Csong­rád megyében (Kuti László); A Dél-Alfóld hidrogeológiai adottságai (Simády Béla); A Dél-Alföld hévízkészlete {Ottlik Péter). A szeminárium hétfőn és kedden Szegeden bonyoló­dik. Hétfőn délelőtt a váro­si tanácsháza dísztermében, délutántól a Technika ( Há­zában tanácskoznak. A sze­gedi szemináriumot jugo­szláviai tereptanulmányozás követi négy napon keresz­tül. A szakemberek egyebek között a Palicsi-tó, a bácskai körzet, a Fruska Gora, a Morava-völgy, a Szerb érc­hegység, a Vaskapu erőmű és környéke és a Bánát víz­földtanát, hidrológiáját, gazdaságtani és építésföldta­ni viszonyait tanulmányoz­zák. A tanulmányutat meg­előzően a szegedi szemináriu­mon jugoszláviai magyar előadók (Reznicsek Károly és SzöiLIősy Gyula) is közre­működnek. A szemináriumi alkalmá­ból ismertetjük még, hogy Szegednek ezúttal adja át Dank Viktor Szeged építés­földtani térképezését, me­lyet kilenc, főként szegedi illetőségű kutató készített el több évi munkával a Ma­gyar Állami Földtani Inté­zetben. Ez a munka részle­tes és fontos információkat ad a városépítő, település­fejlesztő és környezetrende­ző szakemberek és a szak­hatóságok munkájához, tu­dományos megalapozású döntésekhez segíti őket. Szóljanak, ha görbén áll! Évadzáró a Modern Táncstúdióban A legeslegkisebb még a földre tottyan a demi plié közben. A valamivel na­gyobbak viszont könnyedén spárgáznak, a haladók mű­sora pedig kész show-pro­dukció. Polka, kánkán, spa­nyol és keleti tánc, karikázó, polonéz, rock'n roll — mind­ezt, a Modérh Táhbstüdió nö­vendékeinek vizsgaelőadását, vastaps kisérte vasárnap dél­előtt a Kisszinházban A szakemberek nem győzik eleget emlegetni: rossz tartá­sú, lusta, satnya az ifjúság. A tornaórákon épphogy haj­landók megmozdulni, a leg­egyszerűbb gyakorlatok is, mint például a fejenállás vagy a bukfenc, nehézséget okoznak. Nem keressük most az okokat — olyasmiket, hogy túlzsúfoltak az iskolák, kevés a hely meg a tornaóra —, nem is olyan biztos, hogy a gyerekekben találnánk. A balett- és dzsesszbalettisko­lások létszáma mindeneset­re nő, kitartóan. S ez a di­vattal most már aligha ma­gyarázható — az aerobic di­vat volt, le is telt az ideje. A táncfilmek, melyek .láttán pár éve megsokasodtak a dzsesszbalettezni vágyók, nem számítanak újdonság­nak. Virágkorát éli a nép­tancmozgalom is. Balettiskolákat említünk, a többes szám pedig éppen­csakhogy indokolt — leg­alábbis ami Szegedet illeti. A kultúra, a művészetek vá­rosában mintha nem dédel­getnék igazán a tánc híveit. Az alapképzés úgyszólván teljesen hiányzik. A szakkö­zépiskolai oktatás évek óta eredményes, ám ide termé­szetesen csak előképzettség­gel lehet jelentkezni Korántsem hivatásos tán­cosokat akarnak nevelni (aligha elegendő erre a heti két óra), a mozgáskultúra és a szépérzék fejlesztésén fá­radoznak a Modern Táncstú­dió vezetői, Ábrahám Anikó és Horváth Károly, a Szege­di Nemzeti Színház magán­táncosai. Immáron 150 gye­reknek magyarázzák, hogy' kell a lábukon megállni. Vallják. hogy mindenféle tánc müveléséhez elengedhe­tetlenek a balettalapok, meg­találni segítenek a helyes testtartást, harmonikus moz­dulatokat. Hogy ez természe­tessé váljon, rengeteg gya­korlás szükséges, bizony fá­rasztó, gyakran egyhangú munka Ábrahám Anikó a szülők, testnevelő tanárok együttműködésére számit: szóljanak a gyerekre, ha gör­bén áll, rosszul ül a padban! Hogy mire futja hetente 120 perc? Arra, hogy rrfeg­szerettessék a táncot — aki belekóstolt, nehezen hagyja abba. Arra is, hogy sikerél­ményt nyújtsanak, ezt céloz­za az évadzáró vizsga is, mikor összefoglalják, mire jutottak, mennyit fejlődtek az elmúlt esztendőben. A haladó csoportot tudása ki­válóan alkalmassá teszi ar­ra, hogy különféle rendez­vényeken lépjen fel, nyáron például az újszegedi szabad­téri színpadon szerepelnek a szegedi kabaré .műsorában. Jugoszláviába, Zvornikba az ország nemzeti ünnepére hív­ták meg őket, országos disz­kótáncbajnokságokon sorra arattak diadalt. Tavaly az olaszországi világversenyen az európai középmezőnyben végeztek. Még színházi után­pótlás is kerül ki közülük — a tánckarba nem feltétlenül szükséges operaházi tudás. Az egykori növendékek kö­zül néhányan ma már a Tö­mörkény szakközépiskola tánctagozatára vagy épp a balettintézetbe járnak. A foglalkozásokon azonban nem jut idő arra, hogy a miivé­szi átélést, fútöttséget a ta­nítványokba plántálják az oktatók, elég a mozdulatokat megjegyezni két találkozás közt * Jó pár gyerekről kiderült, nagyszerű adottságokkal ren­delkezik. Közülük azonban csak egyetlen egyet kepesek felkészíteni a balettintezeti felvételire — Győr mintájára balett­általános iskola ... — sóhajt fel Ábrahám Anikó. — Igaz, ahhoz Markó Iván kéne. Megszervezni, alkalmas he­lyiséget találni óriási fel­adat. Ami utána következik, azt hiszem, kollégáim nevé­ben is mondhatom, szívesen vállalnánk. Varjú Erika Itt a szegedi rádió... Műsortervek Lapinditó értekezlet — így hívják, a szerkesztőségekben azt a megbeszélést, amelyen eldöntetik, mi, miért, ho­gyan kerüljön a másnapi újságba. Ezennel örömmel jelentem, szerencsém volt részt venni a Magyar Rádió szegedi stúdiójának egyik el­ső lapindító értekezletén. Nem tévedés; június elseje óta elkészítik két és fél órás, reggeli információs és szolgáltató műsoraikat a Dél-Alföld legújabb tömeg­kommunikációs fórumának munkatársai. Mivel nincse­nek túl sokan, nem mind­egyiküknek van rádiós gya­korlata, s a mikrofonos új­ságírás bizony olyan szak­ma, amelyet tanulás után is sokat kell gyakorolni — elhatározták, hogy a július elsejei valódi kezdés előtt egy teljes hónapig úgy csi­nálnak, mintha . .. Most te­hát naponta, teljes komoly­sággal, „élesben" dolgoz­nak. Miután reggel fél 6-tól 8-ig „lement" az aznapi adás, összegyűlnek a szer­kesztők, s Várkonyi Balázs stúdióvezető vezérletével megbeszélik a műsor eré­nyeit és hibáit, meg előké­szítik a másnapi programo­kat. Jó iskola ez, szükség van rá, nemcsak a föntiek miatt. Az új körzeti stúdió nem kevesebbet vállalt, mint hogy rögtön a kezdéskor ko­moly választás elé állítson bennünket, leendő hallgató­kat: maradjunk a Kossuth adó Jó reggelt! műsorának hallgatói, vagy inkább vá­lasszuk az egyéni, sajátos hangvételre törekvő, helyi információkkal szolgáló sze­gedi műsort. Hogy ponto­san mire számíthatunk — megkérdeztük Várkonyi Ba­lázstól A már működő vidéki stú­tlióktót nemcsak az külön­bözteti meg a szegedit, hogy a műszaki-technikai feltéte­lek; kiválóak. A műsorter­vek is nagyratörők, hiszen a feltételeket ki kell használ­ni. Az indulás évében ter­mészetesen az ifjú munka­társak (30 év az átlagélet­kor) teherbíró képességéhez kell méretezni a feladatokat, melyek aztán a gyakorlattal fokozatosan bővülnek. Hétköznap reggeleken a tervezett két és fél órákat előre kijelölt rend szerint egy-egy szerkesztő, s két asszisztense állítja össze. A szerkesztő egyszersmind mű­sorvezető, s feladata nem kevesebb: személyes kapcso­latot teremteni a hallgatók­kal, hogy egyéni hangú, sajátos „arcélű" adások szü­lessenek. A tájékoztatás, a szolgáltatás a cél, méghozzá mára, holnapra A fölújitott épületben a lépcsőház is gyönyörű olyan módon, hogy aki a szegedi adást hallgatja reg­gelenként, egyformán tájé­kozódhasson ország-világ, s a régió aktualitásairól. A Kossuth adó fontos és ál­landó műsorelemeit beépí­tik a szegedi programba: a Falurádió, a Szót kérek, a reggeli párbeszéd, a hétórai hírblokk a biztosíték, hogy „semmiről sem maradunk le", s pluszban megkapjuk a helyi időjárás-jelentést, útinformot, s a szélesebb te­matikájú helyi tájékoztatást is. Az aktuális témák föl­dolgozását sokféle műfaj­ban tervezik, a kisriportok, tudósítások', jegyzetek, hang­képek mellett esetenként szakértőket hívnak meg a stúdióba. * Szombatonként délelőtt 8­tól 12-ig tart majd a műsor­idő, a reggeli tájékoztatás és szerviz kiegészül a hét vé­gére koncentráló, magazin jellegű kétórával, amelyben nagyobb lélegzetű „anyagok" is helyet kapnak, a prog­ramajánlattól a riportázson át a portréig. 10-től 12-ig a zenei műfajok lesznek do­minánsak. A vasárnap dél­előtt a kulturális-művészeti jellegű magazinoké: a reg­geli, fél-fél órás (8-tól 9-ig) szlovák és román nemzetisé­gi adások után a szegedi stúdió mintegy „felvezeti" a Kossuth kulturális hetilapját (Gondolat — Jel). Délelőtt 9-től 11-ig a régió közmű­velődési és művészeti mű­helyei, alkotói, s a művek kapnak szót,- a sikerült prog­ramokat országos adóknak is ajánlják. Mivel tökéletes minőségű sztereófelvételekre van lehetőség, a művészek­művészetek menedzselésére vállalkozó rádió ilyen te­kintetben is fontos fórum lesz. Az első időkben in­Száz év után ismét olyan püspöke van a Csa­nádi — 1982 óta szeged— csanádi .— egyházmegyé­nek, aki benne született, és lelkipásztori tevékenységét kezdettől fogva itt végezte. 1889-ben hunyt el Bonnaz Sándor — francia születé­sű, a század elején Temes­közbe települt — lelkész: ő a ma Romániához tar­tozó Nagyöszön volt plébá­nos, innen került az egy­házkormányzatba, majd 1860-ban a püspöki szék­be. A Víz (1879) után tá­mogatta Szegedet az újjá­építésben. és százezer fo­rintot hagyott az építendő Fogadalmi templom javá­ra. Róla kapta a nevét a Centrum Áruház helye, az egykori Püspök tér, a haj­dan ott álló püspökbazár, s ma is őrzi a Püspök ut­ca. A szegedi kegyes os­kola diákja volt. Még előtte, megint csak­nem száz évvel, Kőszeghy László volt a csanádi püs­pök: 1800 és 1828 között, ö az egyetlen, aki Szege­den is született. (Németh József is Fölsővároson szü­letett. iparos családból, akár Kálmánv Lajos, s még Bonnaz idején, a me­Püspök­köszöntő gyés püspök betegsége miatt segédpüspök lett, de az is maradt holtáig, 1916­ig. Közben püspök lett Dessewffy Sándor, Cser­noch János és Glattfelder Gyula, de ö mindig csak segédpüspök maradt. Glatt­felder 37 évesen lett püs­pök, 1911-ben, amikor Né­meth Józsefet éppen 37 éve szentelték püspökké!) A most nyugalomba vo­nuló Udvardy József és elődje, Ijjas József kalo­csai, előttük Hamvas And­rás, Glattfelder Gyula és Csernoch János esztergo­mi, Dessewffy Sándor eg­ri egyházmegyei pap volt, mielőtt csanádi püspökké lett. A múlt héten kinevezett új szeged—csanádi püs­pök, Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én, Batto­nyán született. Középisko­láit Szegeden végezte. 1946'48-ban a Londoni kör­úti Püspöki Tanoncotthon­ban, amely nevétől elté­1 röen általános és középis­kolásokat, sőt kivételkép­pen néhány főiskolást is befogadott, mint nevelő­tanárnak a tanítványom volt. Ebben az évben érett­ségizett, és lett a hittudo­mányi főiskola növendéke. A Fogadalmi templomban szentelték pappá 1953. jú­nius 7-én. Első segédlelké­szi állomáshelye Röszke volt; 1955-től Asotthalom, 1957-tol Gyula, 1960-tól Domaszék, 1963-tól Mező­hegyes. 1970-ben a már beteg Borsos József espe­res mellett templomigaz­gatóként a makó-belvárosi plébánián lelkipásztorko­dott. Innen került 1972­ben a hittudományi főis­kolára teológiai tanárnak és a szeminárium spirituá­lisának (lelki igazgatójá­nak). 1978-tól a papi vizs­gabizottság és az egyházi cenzúrabizottság tagja. 1979-töl tiszteletbeli kano­nok. 1984-ben nevezte ki Udvardy püspök rókusi plébánossá. Hírek szerint ö javasolta utódának is. Az új püspök fölszente­lésére július elején kerül sor. Péter László kább más, központi rádiós műhelyek gondozásában ké­szült műsorok gyártását vál­lalják, később egyre több lesz a saját művészeti pro­dukció. Dél-Alföld művésze­ti értékei kétségtelenül új fórumot, érvényesülési le­hetőséget kapnak, hiszen .a stúdiókban kitűnő minő­ségben lehet rögzíteni kis­hangjátékokat, szóló- vagy kamarakoncerteket, vers­műsorokat. * A komoly, nagy tervek végrehajtására való kemény fölkészülés közepette ezer aprósággal is kell foglalkoz­ni a stúdió vezetőinek. A „hová tegyük a kávépénzt?" kérdésétől a „hogyan kö­szönjünk el a hallgatótól" dilemmán keresztül a „ki legyen a meghívott szakértő a jövő szerdai, postai ügyek központú reggeli műsorban" szakmai feladatáig — elké­pesztően széles az intézke­dést követelő ügyek-bajok skálája. Mint mindig, ha , valami „eddig-nem-volt" születik. Mostanában — a kísérleti műsorok készítése mellett — a csodás, új épületbe illő, reprezentatív bútorok elhe­lyezése is fontos, a munka­társi gárda kiegészítése is. Meghirdették, hogy bemon­dókat keresnek. A jelentke­zők meghallgatását az el­múlt pénteken kezdték meg, s úgy sejtem, nem tudják befejezni egy hét alatt. Ed­dig ugyanis 220-an, azaz két­százhúszan jelentkeztek! Női;, férfiak, fiatalok és meglett korúak, a legkülön­félébb foglalkozású embe­rek szeretnének — rádióbe­mondók lenni. Mondja va­laki, hogy nem népszerű az új, szegedi rádióstúdió! Még mielőtt megkezdte volna működését... S. E. Batthyány Kázmér hamvai hazai földben Batthyány Kázmérnak, az 1849-es Független Ma­gyar Kormány külügymi­niszterének hamvait szom­baton ünnepelyes keretek között — állami tisztelet­adással — helyezték el vég­ső nyughelyén, a Siklási Vár gótikus kápolnájában. A XIX. század első felében hu­zamos időn át a történelmi múltú vár volt a politikus lakhelye, onnan irányította dunántúli birtokait, és ott dolgozta ki haladó reform­programjót. A földi maradványait tar­talmazó koporsó pénteken este a város polgárainak kí­séretében és a környékbeli harangok zúgása közepette érkezett a zásalódiszt öltött Siklósra. A középkori vár falai között kegyeletes szer­tartással adóztak a 180 éve született államférfi emléké­nek V

Next

/
Thumbnails
Contents