Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

Hclfő. 1987. június 8. Mérnökgeológiai és környezetföldtani szeminárium Szegeden Ma, hétfőn nagy jelentőségű tudományos program, mérnökgeológiai és környezetföldtani szeminárium kezdődik Szegeden, a Magyar Földtani Társulat, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Szegedi Akadémiai Bizottsága rendezésében. Két napon keresztül 34 tudományos előadás hangzik el a szakma legnagyobb nyilvánossága előtt, különös figyelemmel a dél-alföldi térség problémáira. A szemináriumról kiadott programfüzet köszöntőjében a következőket olvassuk Szeged tanácselnökének, Papp Gyulának tollából: ,„... Elismerés számunkra, hogy egyre több tudományos társaság választja városunkat találkozói kongresszusai színhelyéül... A városépítés újkori története, az 1879-es nagyviz utáni újjáépítést előkészítő olyan tevékenység, amely fontos mérföldköve a mérnökgeológia tudománya kialakulásának . . fiatal tudomány, de egyre jelentősebb 'a korszerű városépítésben éppúgy, mint a modern ipar, az energiatermelés és a mezőgazdaság . szempontjából." Az elhangzó előadások nagy számára tekintettel csak néhányat emelünk kiSzeged és térsége településfejlesztési adottságai, problémái és a megoldásra váró feladatok (Takács Máté); Alkalmazott földtani kutatás a Dél-Alföldön, (Dank Viktor); Szeged építésföldtani térképezésének ismertetése és építésföldtani atlaszának bemutatása (Kaszab Imre); A dél-alföldi ásott és fúrt talajvizkutak vizének kémiai jellegzetességei (Varsányi Tóth Irén); Csongrád megye környezetvédelmi gond jaj (Barta József); A belvízveszély agrogeológiai problémái Csongrád megyében (Kuti László); A Dél-Alfóld hidrogeológiai adottságai (Simády Béla); A Dél-Alföld hévízkészlete {Ottlik Péter). A szeminárium hétfőn és kedden Szegeden bonyolódik. Hétfőn délelőtt a városi tanácsháza dísztermében, délutántól a Technika ( Házában tanácskoznak. A szegedi szemináriumot jugoszláviai tereptanulmányozás követi négy napon keresztül. A szakemberek egyebek között a Palicsi-tó, a bácskai körzet, a Fruska Gora, a Morava-völgy, a Szerb érchegység, a Vaskapu erőmű és környéke és a Bánát vízföldtanát, hidrológiáját, gazdaságtani és építésföldtani viszonyait tanulmányozzák. A tanulmányutat megelőzően a szegedi szemináriumon jugoszláviai magyar előadók (Reznicsek Károly és SzöiLIősy Gyula) is közreműködnek. A szemináriumi alkalmából ismertetjük még, hogy Szegednek ezúttal adja át Dank Viktor Szeged építésföldtani térképezését, melyet kilenc, főként szegedi illetőségű kutató készített el több évi munkával a Magyar Állami Földtani Intézetben. Ez a munka részletes és fontos információkat ad a városépítő, településfejlesztő és környezetrendező szakemberek és a szakhatóságok munkájához, tudományos megalapozású döntésekhez segíti őket. Szóljanak, ha görbén áll! Évadzáró a Modern Táncstúdióban A legeslegkisebb még a földre tottyan a demi plié közben. A valamivel nagyobbak viszont könnyedén spárgáznak, a haladók műsora pedig kész show-produkció. Polka, kánkán, spanyol és keleti tánc, karikázó, polonéz, rock'n roll — mindezt, a Modérh Táhbstüdió növendékeinek vizsgaelőadását, vastaps kisérte vasárnap délelőtt a Kisszinházban A szakemberek nem győzik eleget emlegetni: rossz tartású, lusta, satnya az ifjúság. A tornaórákon épphogy hajlandók megmozdulni, a legegyszerűbb gyakorlatok is, mint például a fejenállás vagy a bukfenc, nehézséget okoznak. Nem keressük most az okokat — olyasmiket, hogy túlzsúfoltak az iskolák, kevés a hely meg a tornaóra —, nem is olyan biztos, hogy a gyerekekben találnánk. A balett- és dzsesszbalettiskolások létszáma mindenesetre nő, kitartóan. S ez a divattal most már aligha magyarázható — az aerobic divat volt, le is telt az ideje. A táncfilmek, melyek .láttán pár éve megsokasodtak a dzsesszbalettezni vágyók, nem számítanak újdonságnak. Virágkorát éli a néptancmozgalom is. Balettiskolákat említünk, a többes szám pedig éppencsakhogy indokolt — legalábbis ami Szegedet illeti. A kultúra, a művészetek városában mintha nem dédelgetnék igazán a tánc híveit. Az alapképzés úgyszólván teljesen hiányzik. A szakközépiskolai oktatás évek óta eredményes, ám ide természetesen csak előképzettséggel lehet jelentkezni Korántsem hivatásos táncosokat akarnak nevelni (aligha elegendő erre a heti két óra), a mozgáskultúra és a szépérzék fejlesztésén fáradoznak a Modern Táncstúdió vezetői, Ábrahám Anikó és Horváth Károly, a Szegedi Nemzeti Színház magántáncosai. Immáron 150 gyereknek magyarázzák, hogy' kell a lábukon megállni. Vallják. hogy mindenféle tánc müveléséhez elengedhetetlenek a balettalapok, megtalálni segítenek a helyes testtartást, harmonikus mozdulatokat. Hogy ez természetessé váljon, rengeteg gyakorlás szükséges, bizony fárasztó, gyakran egyhangú munka Ábrahám Anikó a szülők, testnevelő tanárok együttműködésére számit: szóljanak a gyerekre, ha görbén áll, rosszul ül a padban! Hogy mire futja hetente 120 perc? Arra, hogy rrfegszerettessék a táncot — aki belekóstolt, nehezen hagyja abba. Arra is, hogy sikerélményt nyújtsanak, ezt célozza az évadzáró vizsga is, mikor összefoglalják, mire jutottak, mennyit fejlődtek az elmúlt esztendőben. A haladó csoportot tudása kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy különféle rendezvényeken lépjen fel, nyáron például az újszegedi szabadtéri színpadon szerepelnek a szegedi kabaré .műsorában. Jugoszláviába, Zvornikba az ország nemzeti ünnepére hívták meg őket, országos diszkótáncbajnokságokon sorra arattak diadalt. Tavaly az olaszországi világversenyen az európai középmezőnyben végeztek. Még színházi utánpótlás is kerül ki közülük — a tánckarba nem feltétlenül szükséges operaházi tudás. Az egykori növendékek közül néhányan ma már a Tömörkény szakközépiskola tánctagozatára vagy épp a balettintézetbe járnak. A foglalkozásokon azonban nem jut idő arra, hogy a miivészi átélést, fútöttséget a tanítványokba plántálják az oktatók, elég a mozdulatokat megjegyezni két találkozás közt * Jó pár gyerekről kiderült, nagyszerű adottságokkal rendelkezik. Közülük azonban csak egyetlen egyet kepesek felkészíteni a balettintezeti felvételire — Győr mintájára balettáltalános iskola ... — sóhajt fel Ábrahám Anikó. — Igaz, ahhoz Markó Iván kéne. Megszervezni, alkalmas helyiséget találni óriási feladat. Ami utána következik, azt hiszem, kollégáim nevében is mondhatom, szívesen vállalnánk. Varjú Erika Itt a szegedi rádió... Műsortervek Lapinditó értekezlet — így hívják, a szerkesztőségekben azt a megbeszélést, amelyen eldöntetik, mi, miért, hogyan kerüljön a másnapi újságba. Ezennel örömmel jelentem, szerencsém volt részt venni a Magyar Rádió szegedi stúdiójának egyik első lapindító értekezletén. Nem tévedés; június elseje óta elkészítik két és fél órás, reggeli információs és szolgáltató műsoraikat a Dél-Alföld legújabb tömegkommunikációs fórumának munkatársai. Mivel nincsenek túl sokan, nem mindegyiküknek van rádiós gyakorlata, s a mikrofonos újságírás bizony olyan szakma, amelyet tanulás után is sokat kell gyakorolni — elhatározták, hogy a július elsejei valódi kezdés előtt egy teljes hónapig úgy csinálnak, mintha . .. Most tehát naponta, teljes komolysággal, „élesben" dolgoznak. Miután reggel fél 6-tól 8-ig „lement" az aznapi adás, összegyűlnek a szerkesztők, s Várkonyi Balázs stúdióvezető vezérletével megbeszélik a műsor erényeit és hibáit, meg előkészítik a másnapi programokat. Jó iskola ez, szükség van rá, nemcsak a föntiek miatt. Az új körzeti stúdió nem kevesebbet vállalt, mint hogy rögtön a kezdéskor komoly választás elé állítson bennünket, leendő hallgatókat: maradjunk a Kossuth adó Jó reggelt! műsorának hallgatói, vagy inkább válasszuk az egyéni, sajátos hangvételre törekvő, helyi információkkal szolgáló szegedi műsort. Hogy pontosan mire számíthatunk — megkérdeztük Várkonyi Balázstól A már működő vidéki stútlióktót nemcsak az különbözteti meg a szegedit, hogy a műszaki-technikai feltételek; kiválóak. A műsortervek is nagyratörők, hiszen a feltételeket ki kell használni. Az indulás évében természetesen az ifjú munkatársak (30 év az átlagéletkor) teherbíró képességéhez kell méretezni a feladatokat, melyek aztán a gyakorlattal fokozatosan bővülnek. Hétköznap reggeleken a tervezett két és fél órákat előre kijelölt rend szerint egy-egy szerkesztő, s két asszisztense állítja össze. A szerkesztő egyszersmind műsorvezető, s feladata nem kevesebb: személyes kapcsolatot teremteni a hallgatókkal, hogy egyéni hangú, sajátos „arcélű" adások szülessenek. A tájékoztatás, a szolgáltatás a cél, méghozzá mára, holnapra A fölújitott épületben a lépcsőház is gyönyörű olyan módon, hogy aki a szegedi adást hallgatja reggelenként, egyformán tájékozódhasson ország-világ, s a régió aktualitásairól. A Kossuth adó fontos és állandó műsorelemeit beépítik a szegedi programba: a Falurádió, a Szót kérek, a reggeli párbeszéd, a hétórai hírblokk a biztosíték, hogy „semmiről sem maradunk le", s pluszban megkapjuk a helyi időjárás-jelentést, útinformot, s a szélesebb tematikájú helyi tájékoztatást is. Az aktuális témák földolgozását sokféle műfajban tervezik, a kisriportok, tudósítások', jegyzetek, hangképek mellett esetenként szakértőket hívnak meg a stúdióba. * Szombatonként délelőtt 8tól 12-ig tart majd a műsoridő, a reggeli tájékoztatás és szerviz kiegészül a hét végére koncentráló, magazin jellegű kétórával, amelyben nagyobb lélegzetű „anyagok" is helyet kapnak, a programajánlattól a riportázson át a portréig. 10-től 12-ig a zenei műfajok lesznek dominánsak. A vasárnap délelőtt a kulturális-művészeti jellegű magazinoké: a reggeli, fél-fél órás (8-tól 9-ig) szlovák és román nemzetiségi adások után a szegedi stúdió mintegy „felvezeti" a Kossuth kulturális hetilapját (Gondolat — Jel). Délelőtt 9-től 11-ig a régió közművelődési és művészeti műhelyei, alkotói, s a művek kapnak szót,- a sikerült programokat országos adóknak is ajánlják. Mivel tökéletes minőségű sztereófelvételekre van lehetőség, a művészekművészetek menedzselésére vállalkozó rádió ilyen tekintetben is fontos fórum lesz. Az első időkben inSzáz év után ismét olyan püspöke van a Csanádi — 1982 óta szeged— csanádi .— egyházmegyének, aki benne született, és lelkipásztori tevékenységét kezdettől fogva itt végezte. 1889-ben hunyt el Bonnaz Sándor — francia születésű, a század elején Temesközbe települt — lelkész: ő a ma Romániához tartozó Nagyöszön volt plébános, innen került az egyházkormányzatba, majd 1860-ban a püspöki székbe. A Víz (1879) után támogatta Szegedet az újjáépítésben. és százezer forintot hagyott az építendő Fogadalmi templom javára. Róla kapta a nevét a Centrum Áruház helye, az egykori Püspök tér, a hajdan ott álló püspökbazár, s ma is őrzi a Püspök utca. A szegedi kegyes oskola diákja volt. Még előtte, megint csaknem száz évvel, Kőszeghy László volt a csanádi püspök: 1800 és 1828 között, ö az egyetlen, aki Szegeden is született. (Németh József is Fölsővároson született. iparos családból, akár Kálmánv Lajos, s még Bonnaz idején, a mePüspökköszöntő gyés püspök betegsége miatt segédpüspök lett, de az is maradt holtáig, 1916ig. Közben püspök lett Dessewffy Sándor, Csernoch János és Glattfelder Gyula, de ö mindig csak segédpüspök maradt. Glattfelder 37 évesen lett püspök, 1911-ben, amikor Németh Józsefet éppen 37 éve szentelték püspökké!) A most nyugalomba vonuló Udvardy József és elődje, Ijjas József kalocsai, előttük Hamvas András, Glattfelder Gyula és Csernoch János esztergomi, Dessewffy Sándor egri egyházmegyei pap volt, mielőtt csanádi püspökké lett. A múlt héten kinevezett új szeged—csanádi püspök, Gyulay Endre 1930. szeptember 17-én, Battonyán született. Középiskoláit Szegeden végezte. 1946'48-ban a Londoni körúti Püspöki Tanoncotthonban, amely nevétől elté1 röen általános és középiskolásokat, sőt kivételképpen néhány főiskolást is befogadott, mint nevelőtanárnak a tanítványom volt. Ebben az évben érettségizett, és lett a hittudományi főiskola növendéke. A Fogadalmi templomban szentelték pappá 1953. június 7-én. Első segédlelkészi állomáshelye Röszke volt; 1955-től Asotthalom, 1957-tol Gyula, 1960-tól Domaszék, 1963-tól Mezőhegyes. 1970-ben a már beteg Borsos József esperes mellett templomigazgatóként a makó-belvárosi plébánián lelkipásztorkodott. Innen került 1972ben a hittudományi főiskolára teológiai tanárnak és a szeminárium spirituálisának (lelki igazgatójának). 1978-tól a papi vizsgabizottság és az egyházi cenzúrabizottság tagja. 1979-töl tiszteletbeli kanonok. 1984-ben nevezte ki Udvardy püspök rókusi plébánossá. Hírek szerint ö javasolta utódának is. Az új püspök fölszentelésére július elején kerül sor. Péter László kább más, központi rádiós műhelyek gondozásában készült műsorok gyártását vállalják, később egyre több lesz a saját művészeti produkció. Dél-Alföld művészeti értékei kétségtelenül új fórumot, érvényesülési lehetőséget kapnak, hiszen .a stúdiókban kitűnő minőségben lehet rögzíteni kishangjátékokat, szóló- vagy kamarakoncerteket, versműsorokat. * A komoly, nagy tervek végrehajtására való kemény fölkészülés közepette ezer aprósággal is kell foglalkozni a stúdió vezetőinek. A „hová tegyük a kávépénzt?" kérdésétől a „hogyan köszönjünk el a hallgatótól" dilemmán keresztül a „ki legyen a meghívott szakértő a jövő szerdai, postai ügyek központú reggeli műsorban" szakmai feladatáig — elképesztően széles az intézkedést követelő ügyek-bajok skálája. Mint mindig, ha , valami „eddig-nem-volt" születik. Mostanában — a kísérleti műsorok készítése mellett — a csodás, új épületbe illő, reprezentatív bútorok elhelyezése is fontos, a munkatársi gárda kiegészítése is. Meghirdették, hogy bemondókat keresnek. A jelentkezők meghallgatását az elmúlt pénteken kezdték meg, s úgy sejtem, nem tudják befejezni egy hét alatt. Eddig ugyanis 220-an, azaz kétszázhúszan jelentkeztek! Női;, férfiak, fiatalok és meglett korúak, a legkülönfélébb foglalkozású emberek szeretnének — rádióbemondók lenni. Mondja valaki, hogy nem népszerű az új, szegedi rádióstúdió! Még mielőtt megkezdte volna működését... S. E. Batthyány Kázmér hamvai hazai földben Batthyány Kázmérnak, az 1849-es Független Magyar Kormány külügyminiszterének hamvait szombaton ünnepelyes keretek között — állami tiszteletadással — helyezték el végső nyughelyén, a Siklási Vár gótikus kápolnájában. A XIX. század első felében huzamos időn át a történelmi múltú vár volt a politikus lakhelye, onnan irányította dunántúli birtokait, és ott dolgozta ki haladó reformprogramjót. A földi maradványait tartalmazó koporsó pénteken este a város polgárainak kíséretében és a környékbeli harangok zúgása közepette érkezett a zásalódiszt öltött Siklósra. A középkori vár falai között kegyeletes szertartással adóztak a 180 éve született államférfi emlékének V