Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-08 / 133. szám
jr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jf DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 133. szám 1987. június 8., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Becsaptak, hát becsaplak!? L épten-nyomon azt látom-hallom-tapasztalom, hogy megpróbálnak átverni, becsapni, megkárosítani, visszaélni a jóhiszeműséggel vagy a tájékozatlansággal A félkilónyi kenyér, mit gondosan papírba csomagolnak, többnyire tegnapi. A zöldséges által zacskóba válogatott három citrom közül egy biztosan hibás. A pincérek többsége a maga javára téved a számolásnál. Az őstermelők között akad, ki azért porciózza újságpapírba tíz-húszasával a palántákat, mert akkor nem látszik a gyenge tövük, gyökerük. A butikok egy részében átcímkézés, menő márkanévragasztás után külföldi áruként virít és kei el a kilós rongyosboltban vett anyagból varrt cucc. Némely autójavító elfelejti kicserélni a hibás alkatrészt akkor is, ha az új ára szerepel a számlán, vagy az új helyett használtat tesz a mazsola autójába. A hivatalnok pedig elfelejt valamit közölni az ügyféllel, s emiatt annak újra meg újra jönnie kell. Soroljhatnám tovább. Egy maszek példája naponta van mindenkinek. Közpélda meg még több van — legalábbis, úgy véljük. Mert összüzletl társasjátéknak számit például a kereskedelmi becsapósdi az állami boltokban is. A kereskedők sürün kapnak rassz minőségű, hibás árukat a gyártóktól. A hibás alapanyagra, szerelvényekre hivatkozhat persze a raszszat termelő, hiszen azt ő „csak" átvette, feldolgozta, beépítette, továbbadta. Mint például az építövállalat Is rengeteg hibával összecsapott lakásokat. Amiket — másra (is) próbálván hárítani a hibákat — végül is rásóz az igénylőkre. Meglovagolva a lakáshiányt, kihasználva a neki kiszolgáltatott helyzetben lévőket, lakasra várakozokat. A rossz minőségű, selejtes alapanyagokból, szerelvényekből, alkatrészekből készült terméket továbbadják. Ahelyett, hogy fel se használnák, vagy ha más nem lévén, muszájból mégis beépítve, legalább értékcsökkentnek nyilvánítanák Ahelyett, hogy a hibát rejtegetve (még azt se mindig!), eltussolni próbálva, teljes értékű árát kérik. Pedig: ahol nyilvánvaló, s bizonyítható a becsapatás, ott. és akkor, leleplezhetnénk legalább azokat, akik elkövetik! Gyártó ceg az alapanyagot adót; kereskedők a gyártókat vagy a sérülésekért felelős szállítókat; vevők a kereskedőket. De nem: minálunk, inkább az az össznépi divat, hogy ha átvertek bennünket, akkor a bennünket ért sérelmet továbbügyeskedjük. Mert az, hogy becsaptak, hogy visszaéltek a jóhiszeműségünkkel, hogy megkárosítottak, az szerintünk felháborító, elítélendő, büntetendő. így helyes! Ámde nem helyes az, amit még hozzáteszünk, hogy: megtorlandó; hogy annak a jegyében gondolkozunk és cselekszünk egyre többen, s mind többször, hogy „Becsaptak, hát becsaplak!" Ha fogyasztói voltommal vagv kiszolgáltatott helyzetemmel valahol valaki viszszaélt és becsapott, akkor úgy torolom ezt meg, hogy én is becsapok másokat. Majd én is sumákotok, majd én is visszaélek a lehetőségeimmel. Ha másnak lehet, nekem is lehet. Merthogy itt már úgyis mindent lehet, olyan erősen korrumpálódott már a társadalmunk. S miközben szidjuk az egyre sokasodó visszaéléseket, mintha nem akarnánk tudomást venni arról, hogy a korrupció, a visszaélések, az átverések, a könnyű haszonszerzés egy részében bizony bepiszkolódik a mi kezünk is; csináljuk a maszek kis becsapásainkat. Aminek eredményeként még csak jobban erősödik a körforgás. S a legkiszolgáltatottabbakat verik át a legjobban (például öreget, gyereket, beteget, félszeget, tájékozatlant). Aki becsap, gondol-e vajon arra, hogy máskor ő is lehet kiszolgáltatott; hogy a körforgásban az autószerelő is lehet vendeg a pincérnél, s a felszolgáló is jár piacra...? Hisz' végülis mindenki vevő valamire, mind fogyasztók vagyunk, meg ügyfelek. Akikben erősödik a bizalmatlanság. Gyanakszunk és kételkedünk. Mert sokszor becsapnak vagy megpróbálnak becsapni bennünket. S nemcsak a fenti példák szerint, hanem szuvakkal is. Egvre tobb a nem egyenes beszéd, a színlelés, a sumákolás. Tudom, hogy meredek megállapítás, de úgy vélem, igenis erősödik a hazudozas. Azért drukkolok, búr lenne igaz a mondás, miszerint a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Sajnos, egyelőre úgy tűnik, nem érik utol: a hazudozó, a sumákoló. a becsapó, a megkárosító, a bizalmunkkal visszaélő legtöbbször megússza. Nem leplezik le, nem szégyenítik meg nyilvánosan, nem büntetik meg. Legfeljebb a nagy becsapósdi következő fordulójában ő kerül a másik oldalra, ő lesz a szenvedő alany, öt verik át. Ha Dedig átverték, akkor majd biztosan megtorolja ... Szépen, körbe-körbe. Á rulja már el valaki, hogy kinek jó ez? A megr torolgatások, továbbadások helyett, nem kellene inkább arra fordítani a becsapottaknak maradék energiájukat, bátorságukat, hogy megpróbálják az őket becsapót felelősségre vonni? Mar szinte hallom is a választ, hogy naivság, népszerűtlen, lehetetlen, ehhez túl kiszolgáltatottak vagyunk, úgyse megyünk vele semmire stb., stb. Ha meg sem próbálkozunk vele. biztosan nem. Ha pedig továbbra is a „becsaptak, hát becsaplak!" útját szélesítjük, letévedünk a bizalom egyre keskenyedő ösvényéről. S ha út és útfél gyanakvásból és ketelkedesböl lesz kirakva, vajon hová jutunk rajta? Szabó Magdolna Tisztelet a nevelőknek Pedagógusnapi ünnepség, kitüntetések, elismerések Pedagógusokat köszöntöttek és tüntettek ki szombaton — a pedagógusnap alkalmából — a Parlament kupolatermében rendezett ünnepségen. Az eseményen — amelyen részt vett Radics Katalin, az MSZMP KR Tudományos Közoktatási és Kulturális Osztályának vezetője — Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözölte a kitüntetetteket, és méltatta a pedagógusi munka jelentőségét, majd kitüntetéseket adott át. Szombaton délelőtt a Vörös Csillag filmszínházban rendezték meg a megyei pedagógusnapi ünnepséget. Rákos Istvánná, a Csongrád Megyei Tanács osztályvezetője köszöntötte a megye városaiból, községeiből egybegyűlt tanítókat és tunárokat, valamint a megyei és városi párt-, tanácsi, K1SZés szakszervezeti vezetőket. Az ünnepségen a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámai osztályainak tanulói adtak műsort, majd átadták a kitünteteseket. Kiváló Pedagógus kitüntetésben részesült Balla György kollégiumvezető (Bebrits szakközépiskola), Czakó Mihályné tanár (Fodor József szakközépiskola), Kökuti Lajosné tanár (Hámán Kató Altalános Iskola), Dohai Jánnsné óvodavezető (Makó), Nagy Rébék Ferencné tanító (hódmezővásárhelyi kertvárosi iskola), Kánitz József szakvezető tanár (Ságvári gimnázium) és Vaszkó Flekné tanitó (mórahalml iskola). Budapesten vette át az Apáczai Csere János-díjat Bácskai Mihály, a Szentesi Horváth Mihály Gimnázium igazgatója. Szintén a fővárosban adták át a Kiváló Pedagógus kitüntetést Halász Tibornak, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettesének és Pálfi Györgyni szakvezető tanárnak, a II. számú gyakorlóiskola oktatójának. Sindely Pál (Kőrösy szakközépiskola) Kiváló Nzvelőmunkáért kitüntetést vett át Budapesten. A pedagógusnap alkalmából a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesítette Herényi Jánost, a Déri Miksa Szakközépiskola igazgatóját. Az ipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette Barkós Tibor és Németh Géza szakoktatókat (Déri Miksa), valamint Pásztor Imrét, a textilipari szakközépiskola igazgatóhelyettesét. A közlekedési miniszter • Kiváló Munkáért el. ismerésben részesítette Mustos Tamás műszaki tanárt (Bebrits Lajos szakközépiskola). A belkereskedelmi miniszter kitüntetése: Kiváló Munkáért elismerést kapott Suki Béláné igazgatóhelyettes, Miniszteri Dicséretet Simon Zoltán szakoktató (kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző). Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek: Atlasz Henrik igazgató (dorozsmai 2. számú iskola), Adóm Jenő igazgató (bordúnyi általános művelődési központ), Balogh Györgyné óvodavezető (Deszk), Balogh Lászlóné tanár (Kisteleki II. Rákóczi Ferenc Általános és Zeneiskola), Bánfi József, a deszki általános művelődési központ igazgatója, Bárdos Károlyné, a szegedi tanács párlütkára, Bernát Mátyásné tanító (bordányi általános művelődési központ), Bitó József igazgatóhelyettes (csengelei iskola), IJlazovich Lászlóné tanár (Radnóti Miklós Gimnázium), Bóka Istvánné tanitó (mórnhalmi általános iskola és diákotthon), Bottyán Antalné gyógypedagógus (megyei pedagógiai intézet), Hőrcsök Antal tanár (pusztamérgesl általános művelődési központ), Huknicz Istvánné tanító (üliési általános művelődési központ), Buzai Sándor né tanár (felsővárosi iskola). Csonka Pálné gazdaságvezető (Ifjú Gárda Nevelőotthon), Csűri Mártonná gazdaságvezető (kisteleki II. Rákóczi Ferenc iskola), Darvas Imréné gyógypedagógus (Siketek Általános Iskolája), Dégi László nevelőtanár (Ifjú Gárda Nevelőotthon), Délley Ferencné konyhai dolgozó (Móricz iskola). Fodor László tanár (Radnóti gimnázium^ Für József tanár (fi24-es szakmunkásképző), Garnai József műhelyfőnök (Bebrits szakközépiskola), Gulyás Sándorne nevelőtanár (Majakovszkij kollégium), Gyuris Györgyné óvodapedagógus (tarjáni 2es óvoda). Hajdú Andrásné, a Mező Imre iskola igazgatóhelyettese, Harkai Jánosné, a dorozsmai l-es iskola igazgatóhelyettese. Hefler Istvánné tanitó (gedói iskola). Hegedűs Gabriella gyógypedagógus (Siketek Ál. talán os Iskolája), Herczeg Anna napközis nevelő (algyői iskola), Joó Ete tanár (Radnóti gimnázium), Juhari László, az ü 1 lési általános művelődési központ igazgatója. Kedves Andrásné, a dolgozók általános iskolája megbízott igazgatója, Kemenes Istvánná tanár (Szirmai iskola). Kiss Piroska, a zspmbói általános művelődési központ igazgatóhelyettese. Koczkás Imréné napközis nevelő (Kodály, téri iskola). Kopasz Mária tanár (zákányszéki iskola), Korsós Imre tanár (Odessza II Számú Általános Iskola), Kovács József igazgató (Szirmai iskola) Kovács Tünde tanitó (Üllés), Körffy Andrásné óvónő (Ode.ssza II. Számú Óvoda), Körösi Tibor tanító (Kübekháza), Lajkó Lajos, az ásotthalmi altalános iskola igazgatója. Lázár Jenő, a megyei pedagógiai intézet munkatársa, Lehotai Jánosné, a Dózsa iskola igazgatóhelyettese, Leiéné Erdélyi Murin tanár ((¡(Kl-as szakmunkásképző), Lovász Ferenc tanár (fit)O-as szakmunkásképző). Major József né, a kisegítő iskola igazgatója, Mácsai Ilona, a tápéi iskola igazgatóhelyettese. Medvecz Gábor tanár (erdőgazdasági szakközépiskola), Molnárné Ferenczy Valéria vezető szaktanácsadó (Zrínyi iskola). Nagy Lászlóné tanár (tarjáni lilás iskola), Néveri Béláné óvodavezető (rókusi l-es óvoda), Nyirfalusi Lajosné gazdasági ügyintéző (Kodály téri iskola). Öllé György tanár (í>24-es szakmunkásképző), Óltyán Béláné. a Dugonics utcai iskola igazgatóhelyettese, Ormos Tivadar hivatásos pártfogó csoportvezető, Ott Józsefné tanár (kisteleki II. Rákóczi Ferenc iskola). Papp Tibor tanár (Zalka iskola), Pávó Imréné tanár (kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző), Pető Zoltánné, a városi tanács főelőadója. Pintér Mihályné tanitó (Móricz iskola). Polgár Imréné adminisztrátor (textilipari szakközépiskola), Selmeczt Lajos műszaki tanár szaktanácsadó (Bebrits szakközépiskola); Simái Mihály, a Kincskereső főszerkesztő-helyettese, Sipos Györgyné anyagkönyvelő (központi konyha), Szalai Attiláné napközis nevelő (Tlszasziget), Szalai József igazgató (Tarján, III-as iskola), Szathmáry Lászlóné, a Szél utcai óvoda vezetője, Szeberényi Sándorné tanár (Kórösy szakközépiskola), Szegedi Pálné szakoktató (egészségügyi szakközépiskola). Székesi Ferencné óvónő (Kistelek), Sziverí Ferencné óvodavezető-helyettes (Tarján. I-es óvoda). Szöllösi Sándorné tanár (Napos utcai iskola), Szőke László kollégiumi nevelőtanár (600-as szakmunkásképző), Sztvorecz Jánosné tanító (zákányszéki iskola), Szunyogh istvánné óvodavezető-helyettes (Szatymaz), Szűcs Lajosné napközis nevelő (Újszentiván), Szűcs Lászlóné tanitó (Szatymaz), Szüts Jstrnnné zongoratanar (Liszt Ferenc zeneiskola), Tanács lmrene óvodai szaktanácsadó (Odessza, I. számú óvoda). Tátrai Sándor, a Rigó utcai nevelőotthon igazgatóhelyettese. Tihanyi István napközis nevelő (Öttörrtös), Tóth Józsefné, a forráskúti iskola igazgatóhelyettese. Torok Pál tanműhelyvézetö (Oöt)-as sza k m u n k ás ké pző), Tukacs Istvánné óvodavezető (Kistelek), Udvardy Endréné tanító (Madách iskola), Urbán Sándor műszaki igazgatóhelyettes (Rózsa Ferenc szakközépiskola), Varga Józsefné tanár (Tömörkény gimnázium), Varsányi Imre kollégiumvezető (Déli szakközépiskola), Vigh István szakoktató (600-ao szakmunkásképző), Zomlwri László igazgatóhelyettes (Hámán Kató iskola), Zoliéi Mihályné tanár (Rókus, l-es iskola), Zsigó Istvánné tanár (élelmiszeripari szakközépiskola), Ördögh Erzsébet tanár (Móraha)om) és Kis Sándor, a megyei tanács főelőadója. Miniszteri Dicséretben részesültek: Alexmé Marián Orsolya tanár (kisegítő iskola), Andrássy Árpad osztályvezető (megyei tanács művelődésügyi központja), Ábrahám Zoltánné tanár (Sándorfalva). Acs Gábor né dajka (Tarjan IV-es óvoda), Árendás Rozália tanító (makkosházi iskola), Bakacsi Lajos tanár (Vedres szakközépiskola). Bakos Dezső né óvónő (Algyő). Baranyamé Kántor Teréz tanár (Rózsa Ferenc szakközépiskola). Barna Pitémé nevelőtanár (Kállai Éva nevelőotthon). Bánságiné Sarlós Mária tanár (kereskedelmi es vendéglátóipari szakmunkásképző), Bene Rozália szakoktató (egészségügyi szakközépiskola). Bité Gaborné tanár (Gera iskola), Bitó Sándor karbantartó, futó (Árpád fejedelem gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola, Kistelek), Boróczy Béláné napközis nevelő (Hámán Kató iskola), fíodö Zoltánné tanár (makkosházi iskola), Csanyi Zsuzsanna tanár (Petőfi Sándor iskola). Csipa k Józsefné konyhai beszerző (Rigó utcai nevelőotthon), Csorbáné Gulyás Márta tanár (közgazdasági szakközépiskola). Csúcs Géza hivatalsegéd (szentmihályteleki iskola). Erdélyi Katalin, a városi tanács fő(Folytatds a 2. oldalon)