Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

Szombat, 1987. június 6, i 3 Kamillaszüret A Hajdúságban megkezdődött a kamillavirág gyűjtése. A bihartordai Vass család minden évben „fésűzi" a gyógyító hatású virágot, és van olyan nap, amikor kétmázsányit is leadnak a Herbária gyűjtőhelyein. A képen: kamillaszedés a speciális szerszámmal, a fésűs fogazatú lapáttal, Bihartardos határában A termőid védelméeri A mezőgazdaságilag művelt területeknek a korábbi időszakban tapasztalható erőteljes csökkenése immár jelentősen mérséklődött. Az elmúlt 4—5 évben átlagosan mintegy 15 ezer hektárnyi földet adtak át évente más célra a mezőgazdasági termelők. s tavaly hozzávetőleg szintén ilyen nagyságrendű termőterület került idegen kézbe. (Tiz-tizenöt évvel ezelőtt egy-egy évben 30 ezer hektár is kiesett évente a termelésből.) A tavalyi döntések alapján 14 079 hektár szolgál ezentúl más célokat: utaknak, ipari létesítményeknek. lakóterületeknek ad helyet — ezt állapította meg a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának értékelése. Az, hogy mérséklődött a területkiesés, a szakemberek szerint annak is köszönhető, hogy a földvédelmi jogszabályok szigorították a feltételeket. A kistelepülések kisipara Falun élő ismerősöm panaszkodott: segítségül hívott szabadárasak, tehát elvi koregy szobafestő „mestert", aki voltaképpen dolgayégezet- Iat-Ía nincs a tisztességes halenül távozott, mert a tisztaszobában körülmeszelte a szek- ^'¿^a g^kíríauToírényt a helyett, hogy tisztességesen kifestette volna a he- lát azonban létezik a kis fallyiséget. Igaz, nem sok pénzt kért munkájáért, de annak vakban, hiszen éppen a szaminőségével még a szerény fizetség sem állt arányban, padárak miatt a tényleges Másutt faluszerte azt mesélik, hogy az egyik kontárkodó J™Ja m*g Fatón^SnÍ mester központi fűtés szerelése közben víznyomás alatt he- jobbára a szerényebb árú gesztett, s ezt a hibát már egy valóban értő kisiparos sem szolgáltatások iránt van natudta helyrehozni. gyobb igény, hiszen a lakosság többségében javítást vár Az említett példák ugyan a kistelepüléseken. A tapasz- f? iPa">soktól. A kistelgpümosolyt fakasztanak, de talatok szerint ezzel szemben leseken dolgozd kisiparosok sajnos nem egyediek. Falun egyre több olyan kis falu egy orara íut0 jövedelme csak fele-kétharmada a városi társaikénak. lések kisipara — fogalmaznak sokan a nehéz helyzetet érzékeltető közkeletű kifejezéssel. A kiutat a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentésében látják. Az adót nem tartják ilyen hátrányosnak, s mint az említett példából is kiderül, átlagos jövedelmet feltételezgyakorta előfordul, hogy van, ahol egyáltalán nem szakképzett iparos hiányá- működik iparos. A kistelepüban munkájukhoz kevésbé lések többségében még dol- , Mindezek miatt kritikus értő emberek is vállalkoznak gozik kőműves, mindenhez belyze^b,e.Jutott a k'Stelepü szakipari feladatok elvégzé- értő, úgynevezett vegyes jasére. Azt sokan tagadják, vító, több helyen előfordul a hogy a kistelepüléseken jel- fodrász és a cipész, de ezenlemzöbb a kontárkodás, mint kívül szinte minden hiány.a városokban; abban azon- szakmának számít. Rádió viban mindenki egyetért, hogy szont minden házban, telea kis falvak nélkülözik a vízió a legtöbb lakásban van, szolgáltatásokat. A kontár- de javításukhoz már helykodás feltételezi az üzletsze- ben nincs szakember. A rüscget és a folyamatosságot, szolgáltatások hiánya, illetve ezzel szemben a kistelepülé- a lakosság öregedése tovább ve' összege lényegesen aláseken inkább a családi, bará- mélyíti azt a szakadékot, «onyabb is, mint a jarulékti összefogás a jellemzőbb. amely a kistelepülések és a iizetes' kötelezettsége. Jo A munka minőségét illető- varosok között tátong. példaként emlegetik a kezdő en persze csaknem mindegy A Kismarosok Orszáens iparOS°k kedvezmenyeit. Kisiparosok: országos ameiyeket a kistelepüléseken kontár akár barát vée/i el ^ egyik megye. hosszabb ,deje dolgozó kontár, akar barat végzi el titkárságán roppant tanulsa- szakemberekre is célszerű gos statisztikával magyaraz- volna kiterjeszteni. Az igaz, tak a jelenlegi, kistelepüle- hogy ezzel mérséklődnének - nézve hátrányos hely- az iparosok befizetései, de e zetet. Eszerint kisiparosok azért nincsenek a kistelepüléseken, mert a szakemberek nem tudnak munkájukból a vegeredmeny, hiszen akar Szövetségének egyik megyei kontár, akár barát végzi el a silány munkát, annaTc gyenge minősége mindenképpen a tulajdonos kára. Rt,kre~ nézve'hátrányos^h^iyMa még sokfele el az egyebként helytelen szemlélet, amelyet a „faluhelyen elüti" mondással fejeznek ki. Ez eleve elfogadja a gyengebb megélnj Manapság az átla minőseget, fölment, a silány gos havj jöVedelem valamimunkat vegzo szakembereket vel meghaladja a hatezervagy a szakmájukhoz csak ötsza/ forintot, s ennyit a konyító „.parosokat . falusj iparosoknak ls meg Az említett elv elfogadása kellene keresniük ahhoz, persze nem csak a múlt meg- hogy vállalkozzanak a szolcsontosodott öröksége, ha- gáltatásokra. Az említett hanem a jelenlegi gyakorlatból ví jövedelem egy évben 78 fakadó kényszer is, amelyet ezer forintnak felel meg, s a szolgáltatások hiánya táp- ezután az iparos huszonkilál a kistelepüléseken. A kö- lencezer-kétszáz forint tárzeli nagyobb falvakban vagy sadalombiztositási járulékot a távolabbi városokban és hétezer-kétszáz forint adót ugyan elérhetők a szolgálta- fizet. Ez összesen 115 ezer tások, de igénybevételükhöz forint, vagyis legalább enyutaznia kell, vagy a rászoru- nyi bevételt kell elérnie a lóknak, vagy az iparosnak, falusi iparosnak, hogy átlaesetenként pedig mindkét gos jövedelme legyen. A félnek. Ez mindenképpen tapasztalatok szerint viszont megdrágítja a szolgáltatást, ekkora bevétel elérhetetlen sokak számára pedig elérhe- a kistelepülések nagy részén, tetlenné is teszi. A kistele- Nehezen is képzelhető el, püléseken ugyanis nő a la- hogy egyetlen faluban enykosság átlagos életkora, az nyi pénzt fizessenek évente idős emberek viszont nehe- egy foltozó vargának vagy zebben utaznak az idős emberek haját vágó, A virágzó helyi kisipar szakállát borotváló fodrászenyhithetné vagy fölszámol- nak. hatná a szolgáltatási ínséget A szolgáltatások ugyan kedvezmények nem a falusi szakemberek meggazdagodását szolgálnák, hanem megélhetésüket, s közvetve a szolgáltatásokat javítanák. V. Farkas József Közepesek és gyengék H

a egy-egy vállalattal vagy szövetkezettel kapcsolatosan felmerül valamilyen fórumon a gyanú, hogy alacsony hatékonysággal gazdálkodik, legalább az első alkalommal a vezetője minimum kikéri magának és gazdálkodó egységének ezt a minősítést. Persze, egyáltalán nem jogtalan mai gazdasági életünkben a kérdés, hogy egy szervezet jövedelmezőségi arányait milyen etalonhoz viszonyítva látjuk el jelzőkkel? A normativitás szinte teljes egészében hiányzik a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolatából. Sokat hallhatunk az elvonás szigoráról, már-már elviselhetetlen mértékéről. Kicsit kevesebb hír járja a különböző egyedi és tömegessé vált kivételekről. Ki adhat ma Magyarországon Csak a hazai piacon való eladásokból a könnyűipar sem tud megélni. Külpiacokon pedig új versenytársakkal kell megküzdenie. S ebben a vetélkedésben, árban és minőségben, nemegyszer alulmaradunk. A fonodák, szövődék, konfekclonálóegységek, cipőt gyártó szalagok nagyon sok embernek adnak munkát. Az itt felhalmozott állóeszközök igen nagy értékűek. Elsősorban nem városi szinten, azért alapos újragondolásra lenne szükség abban a kérdésben, hogy az országnak mekkora teljesítményű könnyűiparra lenne szüksége. Ez az ágazat nagyon sok, külföldről vásárolt alapanyagot használ: gyapotot, gyapjút, bőröket. Műszaki színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Főként a technikai toldozgatás-folfelmentést, mondjuk, egy több milliós adó dozgatás és a magas létszámigény miatt befizetésének kötelezettsége alól? Akar drágán termel. Termékcsoportonként méregy miniszteriális (nem minisztérium!) legelendő és vállalati döntésre bízandó az szerv főosztályvezetője is. s indokolásként optimális termelési nagyságrend. elegendő, ha a „méltányosságból" jelző szerepel a dokumentumban. Ezek után könnyű belátni, hogy a nyereség tömege Azt hiszem, jogos olvasói igény: nevesftsünk néhányat legalább a Szegeden gazdálkodó, közepes és gyenge gazdasági egynem egy esetben függ személyes, szub- ségek közül. A városi köztudatban benne jektumoktól sem mentes, felsőbb szervi van, hogy „valami nagy gubanc van az önkapcsolatoktól. A gazdálkodás végső szám- tödében". Az ottani állapotokról képet adataiban pedig nehéz lenne kimutatni adott a körzeti stúdió néhány hete suezeket a segítségeket, szembehunyásokat, gárzott műsora. A vezetői széthúzás. kacsintásokat. Szeged gazdaságának ma klikkharcok, a késő intézkedések, az eltalán a leg- határozások számon kérésének hiánya nagyobb gondja, hogy kevés az igazán ki- anyagi és erkölcsi károkat okozott ennél ugró nyereséget tartósan produkálni ké- a vállalatnál. Nem túlzás leírni: sorsdönpes egység. Az előbbi állításnak némiképp ellenpontja, hogy a kirívó veszteségek miatt a megszüntetés veszélye is csupán tő heteket élnek most ott. Az Április 4. Cipőipari Szövetkezetnél egy rosszul sikerült vállalkozás okoz renegyetlen nagyobb egységet érint. Egészen geteg fejtörést. Egy nyugati bérmunkabizonyos, hogy a legtöbben tudják a városlakók közül, hogy a csődveszéllyel a Délépnek kell szembenéznie. Az utóbbi hónapokban erőteljes változások történtek a vállalatnál. A racionalizálási program végrehajtásában értek el részsikereket. De még mindig nem dőlt el, hogy a huszáros hajrával be lehet-e hozni az elvesztegetett éveket. Nincs könnyű helyzetben az élelmiszeripar. Sok keresztet kellett a vállára vennie az elmúlt időszakban. Van mire pakonstrukciótól vártak nagyobb hasznot, mint amennyit valójában hozott. Az értékelemzés bevezetésével és következetes alkalmazásával máris sokat léptek előre. Könnyen elképzelhető, hogy a Cserzy Mihály utcában valami nagyon új dolgot (nem cipőt!) gyártanak, hónapokon belül. Ez megint egy vállalkozás, és kétségtelenül van rizikófaktora. De jó hallani, hogy az elmaradt siker nem törte le a szövetkezetiek vállalkozókedvét. A Nívó a termékszerkezete hosszú évnaszkodni. Aszály miatt kiesett termés tizedes elmaradottságával birkózik. A több éven át, a központilag megszokott felvásárlási árak miatt zuhanó állattartási kedv, piacok egyik napról a másikra történő megszűnése, áresések, egészen le az elképzelhetetlennek hitt összegekig. Kivédhetetlen külső hatások — milyen könnyen mondjuk ki ezt a megállapítást. Kimondjuk, és sajnos, a leggyakrabban el is hisszük. Talán elhinnénk a szegedi élelmiszeriparra vonatkoztatva is. De egy kivétel kételyeket támaszt bennünk. Ezek a külső hatások a Szegedi Konzervgyárat sem kerülték el. S mindennek ellenére, tavaly igen kiváló évet regisztrálhattak a főkönyveikben. Úgy érzem, elismerést keltő produkciójuk kulcsszavai a vállalkozás és a stratégiai gondolkodás. Csak egy év feszült munkája nem hozhatta volna ezeket az eredményeket a rókusi vasútállomás szomszédságában. A hosszú időn át építgetett üzleti kapcsolatok, a jól bevált termeltetői rendszer és ösztönzés, a korszerűsített termékszerkezet segített a jó nyereség és a Kiváló Vállalat cím megszerzéséhez. Hogy másutt miért nem Szebisz mozgásterét a faanyagok magas ára és rossz minősége korlátozza leginkább. A tejipari vállalatnál sok gond megoldódik, ha Szaúd-Arábia törli a krémfehérsajt beviteli tilalmát. Az építőipari és szolgáltató szövetkezetnél alaposabb odafigyelés kellene a pénzek elosztásánál. A fodrászvállalat kategóriaátsorolással és talán vezetői szemléletváltással léphetne előre. I

gyekeztünk a mai helyzetről egy pártbizottsági értékelésre támaszkodva néhány jellemzőt felvillantani. Ez a status quo, amely egészen bizonyosan alaposan megváltozik 1988. január elsejével, az általános forgalmi adó bevezetésével. Előregondoló, helyzetértékelő, sakkozgató számítások ezzel kapcsolatosan már nagyon sok vállalatnál vannak. A kérdésekre — amelyek szép számmal adódnak — az igazi válaszok csak egy év múlva kezdenek megfogalmazódni majd. Ügy tűnik, az adóváltozás választ ad arra a kérdésre is, mi az igazi érték gazdasagunkjutottak eddig? Vállalatonként lehetne ban, és mi a mellőzendő teher. Persze, a különböző indokokat sorolni. De tipikus valós válasz csak akkor tárul elénk, ha gondnak érzem az üzleti és üzletszerzői ez nem egy „magyaros", kivételeket megmunka elhanyagolását, és nem kellő üte- engedő, a szubjektív döntéseknek is teret mú jobbítását. Igaz, ezt nem egy helyen hagyó adórendszer lesz a nagy változás a túlságosan központosított szervezet, tröszti függőség is akadályozza. a után. Bőié István Szegedi kórus finnországi sikere A napokban tért haza ter Vilmosné vezényletével, finnországi vendégszerepléséről a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vegyes kara. A kaustineni zenegimnázium meghívására 5 koncertet adtak Kaustinenban, Vaasában és Turkuban. A kórus Kreunagy sikerrel szerepelt. Mú sorukban fellépett Maczelka Noémi (zongora) és Monoki Lajos (citera). A művészeket finnországi útjukon elkísérte Szendrei János, a főiskola főigazgatója. Szövetkezeti exportvállalkozások Az ipari szövetkezetek az ja a versenyképes áruk elő- rinttal növeli exportját. ásának és a konvertibi- A Kolóniái típusú bútoropiacokon való nagyobb kat gyártó szövetkezet főértékesítésnek. A ként az NSZK-ba és Franídén 9-10 százalékkal növelik konvertibilis elszámolású exportjukat, a tervek arányú szerint 6 milliárd 440 millió forint értékben szállítanak tőkés piacokra különféle árucikkeket. Az Okiszban elmondták, Herukon Hegyalja Ruha- ciaországba szállítja kereipari Szövetkezet azt vál- sett termékeit. Termelésének lalta, hogy öt év alatt 258 millió forint többletexportot modernizálására felületkeze lő gépeket vásárolt és korhogy az év első negyedében rintért bérelt olyan modern konfekcionáló berendezéseket, amelyekkel gazdaságosabban képes előállítani a kisszériás női és lányka felsőruházati termékeket. A teljesít. Ehhez 30 millió ío- szerű összeszerelő műhelyt az ipari szövetkezetek 1 milliárd 506 millió forint értékű árut szállítottak tőkés piacokra, és a már meglevő rendeléépített. Az export bővítésére több ipari szövetkezet a külkereskedelmi vállalatok közvetítése nélkül közvetlenül vállalkozik. • Így például a Soseket figyelembe véve arra szövetkezet emellett korsze- form Építőipari Műszaki lehet következtetni, hogy a gazdálkodó szervek teljesítik vállalásaikat. Az export növelését jól segíti a korábban meghirdetett pályázati rendszer. Ezzel élve tavaly mintegy 75 ipari szövetkezet vett fel hirűsíti gyártás-előkészítését Fejlesztő és Kivitelező Kisés befejezőrészlegét is. A Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet, amely öntött kerti bútorokat kínál vevőinek, korábban viszonylag keveset szállított termékeiből tőkés piaqokra. Most francia és szövetkezet tervezési munkákat és építést-szerelést vállal külföldön, a Gobelin Háziipari Szövetkezet pedig közvetlenül külföldi partnereinek — NSZK-beli, telt, kért állami alapjutta- azonban az exportbővítő pátást, adókedvezményt, bérelt vagy vásárolt gépet, illetőleg igényelt kedvezményes kölcsönt az Okisz központi fejlesztési alapjából. Az idén eddig további 50 ipari szövetkezet jelezte, hogy ily módon kívánja korszerűsíteni műszaki, technikai színvonalát, ami alaplyázat lehetővé tette, hogy növelje öntödei kapacitását, átálljon a több műszakos zeti Külkereskedelmi termelésre, és így már az lalat az idén három idén több mint 62 millió fosvajci cegeknek — szállít kézzel hímzett, különleges cikkeket. A Hungarocoop SzövetkeVálvegyes vállalat alapítását terrintért szállít fémbútorokat vezi. Hajdúnánáson holland, Nyugat-Európába. A Zalaszentgróti Faipari Szövetkezet azt vállalta, hogy öt év alatt Sopronban és Sárváron NSZK-beli partnereket von be a szövetkezeti ruhaipa370 millió fo- ri cikkek gyártásába. (MTI) r U| ösztönzési (orma Csepelen „Kulcsemberpénz" — e különös szóösszetétel sajátos tartalmat, egy új ösztönzési formát jelöl a Csepel Művek Egyedi Gépgyárához tartozó Kaposvári Nehézgépgyárban. A pontos meghatározás szerint a termelés különösen fontos posztjain dolgozó, és kiemelkedő teljesítményt nyújtó emberek — az üzem bérkeretéből — havonta ötszáztól ezerötszáz forintig terjedő külön juttatást kapnak. A mozgóbér és a célprémium bizonyos jegyeit is ötvöző forma újdonsága az, hogy a „kulcsembereket" a munkahelyi kollektíva és a közvetlen termelésirányítók egyetértésével az üzem vezetői választják ki, és megelőlegezik számukra a külön pénzt. A bizalom és a juttatás azonban csak addig jár, amíg a kiválasztottak a személyre szóló követelmények teljesítésével rászolgálnak,