Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
Szerda, 1987. június 3. 5l KÖNYVEK AZ NSZK-BÓL. Déri Tibor. Krúdy Gyula, Illyés Gyula, Eörsl István, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Lukács György könyvei sorozatban egymás mellett, imponáló kivitelben — többek között ilyesmiken akadhat meg a nézelődő szeme azon a nagyszabású könyvkiállitáson, amelyet tegnap, kedden délelőtt nyitott meg a könyvhét rendezvényeként a Somogyi Könyvtárban Miiller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese és Hans Altenhein, a darmstadti Lucterhand Kiadó igazgatója. A Könyvek a Német Szövetségi Köztársaságból című kiállításon több mint háromezer Nagy László felvétele kötetet — magyar szerzők német nyelvű fordításain kívül orvosi, társadalom- és természettudományi, valamint művészeti kiadványokat és lexikonokat — nézhetnek meg az érdeklődök, s miként a június 12éig nyitva tartó kiállítás megnyitóján — ahol jelen volt Ulrike Tontsch-Becker, az NSZK magyarországi nagykövetségének kulturális attaséja is — elhangzott: ez a nem mindennapi, reprezentatív könyvbe• mutató nemcsak könyveket mutat meg, egyik országról a másiknak... Képünkön: az NSZK-beli könyvkiállítás egy részlete. Uj magyar vérkészítmények Ujabb hazai vérkészítményeket hasznosíthat az egészségügy a betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában. Miként Élődi Zsuzsa professzor, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgatóhelyettese elmondta, hamarosan megkezdik a hemofiliás — vérzékeny — betegek kezeléséhez szükséges vérfehérje, az úgynevezett VIII. faktor klinikai kipróbálását. Ezt a készítményt intézetükben állították elő, vírusinaktiváltságát az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen ellenőrzik. A hemof iliások véréből hiányzó VIII. faktor pótlásával a vérzés megállítható. Egy másik vérkészítményt, az emberi fehérvérsejtekből előállított természetes alfainterferont már törzskönyvezik. Ezt az EG1S Vérkészítmény Kutatási-Fejlesztési Termelési Társulás állítja elő az intézet által szállított fehérvérsejtekből. Immunológiai és antivirális, valamint daganat elleni hatását a h'aematológiai intézetben tanulmányozzák. Ugyancsak az EGIS-VKFT-vel együttműködve folytatják a gammainterferon és az interleukin—2 előállításának kísérleteit. E készítmények alkalmazási területeit és az ezekhez szükséges módszereket ugyancsak vizsgálják. Az interleukin—2 a szervezet védekező reakcióiban fontos szerepet betöltő, úgynevezett gyilkos nyiroksejtek működését serkenti. Alkalmazásának egyik lehetősége: a beteg szervezetéből átmeneti Időre eltávolítják a fehérvérsejteket, és ezeket interleukin—2-vel kezelve aktiválják. A beteg vérkeringésébe visszajuttatott, aktivált nyiroksejtek fokozzák a szervezet védekezőképességét a daganatok ellen. A diagnosztikai vérkészítményeik számát is gyarapítják az intézetben. A többi között ritka vércsoport-tulajdonságok kimutatására alkalmas savókat, a transzplantációs antigének (HLA) meghatározására úgynevezett tipizáló savókat állítanak elő. Az átültetett szerv kilöködési reakciójának jelzésére alkalmas diagnosztikai készletet is kidolgoztak. A véralvadási standard plazmát — amelynek használatával megbízhatóbbak a véralvadási vizsgálatok — a REANAL Finomvegyszergyárral együttműködve készíti az intézet. Ugyanezzel a gyárral állították elő azt a diagnosztikai készletet, amellyel ellenőrizhetik a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét, 2—3 hónapra viszszamenöen. Ezzel a készletHazai ÁlDS-diagnosztikumok tel — vérmintavizsgálattal — ítélhetik meg a szénhidrát-anyagcserét. Jelenleg ezt a vizsgálati módszert alkalmassá akarják tenni arra, hogy a könnyen hozzáférhető testszöveteket: a hajat, a bőrt, a körmöt vizsgálva — vérvétel nélkül — tájékozódjanak a szénhidrát-anyagcseréről. Jelentős szellemi és anyagi erőt összpontosítanak a szerzett immunhiány-tünetcsoport, korunk veszedelmes betegsége, az AIDS-diagnosztikumok hazai előállítására. Ezeknek a kutatásoly nak a központja a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, amely a holland Organon Technika céggel együttműködve állítja elő az AIDS-vírus- és a hepatitisfertőzés kimutatásához használatos diagnosztikai teszteket. Az akadémiai intézet a teszt mind több alkotórészét készíti el, ily módon lehetővé válik, hogy hazánkban állítsák elő e fontos diagnosztikai készleteket, amelyeket ez ideig a holland cégtől szereztünk be. Egyes alapanyagait azonban továbbra is az Organon Technika szállítja majd. A teszt használata révén a vérből kimutathatják azokat az antitesteket, amelyek az AIDS-vírussal fertőzött szervezetben képződnek. A pozitív reakciót felülvizsgáló, ellenőrző tesztek hazai kidolgozásában az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézettel együtt részt vesz a Bőr- és Nemikórtani Intézet, az Országos Közegészségügyi Intézet, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézete, az ÉGIS Gyógyszergyár. Országunkban tavaly július óta vizsgálják a donortól levett összes vért: nem tartalmaz-e az AIDS-vírus ellen képződött antitesteket amelyek jelzik az AIDS-fertözést. Az AIDS-kutatások legfőbb célja: az ezekhez a szűrővizsgálatokhoz szükséges készletek, valamint a vér- és vérkészítmények virus-inaktiválási módszereinek kidolgozása. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet, valamint más kutató és egészségügyi intézmények szakemberei azon munkálkodnak, hogy a lehető leggazdaságosabban hasznosítsák a Ámoroktól kapott vért, egy véradásból több beteg kezeléséhez szükséges terméket készítsenek. Ezáltal válhat lehetővé a korszerű hemoterápia: a vér számos összetevője közül a betegek azokat kaphassák meg, amelyek gyógyításukhoz szükségesek. (MTI) Atom az élet szolgálatában Ha ma valaki azt hallja: atomenergia, alighanem először a hirosimai bomba égig nőtt füstgombája jut az eszébe. De friss még az általunk is átélt ijedtség élménye: elevenen él bennünk a csernobili reaktor robbanásának döbbenete is. Csak azután merül föl tudatunkban, hogy az atom az em-beriség javát is szolgálhatja: termelhet áramot, meghajthat berendezéseket, működtethet erőmüveket. Rajtunk múlik csupán, hogy a béke, a fejlődés, az élet. szekerét húzatjuk vele, vagy a pusztulásét. A nukleáris energia bevonult a gyógyászatba is, a nemzetközi menetrend szerint is időben érkezett meg ide. Szegedre, az orvostudományi egyetemre. A mai, immár 25 esztendős központi izotópdiagnosztikai laboratórium életrajzi adatairól, fejlődésének egyés fordulópontjairól az intézmény vezetőjét, (Csernay László egyetemi tanárt faggattam. Laboratórium születik A mai laboratórium jogelődje 1962 őszén kezdett működni, mint az l-es számú belgyógyászati klinika kísérletes izotóplaboratóriuma. Irányításával az eddig belgyógyászattal foglalkozó Csernay Lászlót bízta meg Julesz Miklós professzor. Az első években — főként izotópos módszerekkel — állatkísérleteket folytattak itt a kutatók. A kutyákon, patkányokon végzett vizsgálatok már akkor sejtették, hogy az izotóptechnika emberen való diagnosztikai alkalmazásáé a jövő. Ezzel a módszerrel ugyanis megbízhatóan kimutathatók az egyes szervek működésének zavarai. Az elkövetkező 10 évben egyre inkább előtérbe kerültek a diagnosztika szempontjai, s egyre fejlődött a laboratórium is. Ujabb berendezésekkel gazdagodtak a kutatók, egyre több szakemberre lett szükség, így lassan „kinőtte" korábbi területét is az intézet. Jelentős mérföldkő volt a laboratórium életében az 1972-es esztendő: akkor került ide — és vele egy időben Budapestre — a korszerű izotópdiagnosztika alapműszere, a gammakamera. Jelenlétével óriási szerephez jutott a laboratórium a kórnyék egészségügyében: ettől kezdve nemcsak az l-es belklinika, a SZOTE, hanem a környező kórházak betegeinek vizsgálatát is vállalták itt. Varró professzor egyetértésével az eddigi belklinikái laboratórium egyre inkább központi feladatokat látott el, így 1976-ra megérett az idő arra, hogy — a külföldi példákat követve — önálló egyetemi intézménnyé váljék. Ettől kezdve, kiszakadva a belklinika kötelékeiből, mint központi izotópdiagnosztikai laboratórium fogadta az egyre nagyobb tömegben érkező betegeket. A függetlenné vált intézet vezetőjévé lett Csernay professzor fölhagyott a belgyógyászattal, és minden idejét, energiáját a nukleáris medicinának szentelte. Abbamaradtak az állatkísérletek, és munkatársaival kizárólag az emberi diagnosztikai módszerekre koncentrált. Rohamosan nőtt a vizsgálandó betegek száma: 1982-ben 16 ezer 200 ember fordult meg náluk. Ez volt a csúcs, amikor a laboratórium egy heringesdobozhoz lett hasonlatos. Egy négyzetcentiméternyi szabad térség nem maradt: mindenütt műszerek, az ott dolgozók — hely híján — szinte a drága berendezésekre ültek — a Köjál sugárvédelmi szakembereinek nem kis megrökönyödésére. A helyzet tarthatatlanná vált, amikor a számítógépes rendszer is létrejött. Mese nincs, ki kellett mondani kerek perec: több területre van szükség. Es ezzel kezdetét vette egy többéves, vesztes csatákkal is tarkított harc. Harc az atomkorszakban egy új épületért, amely végül is a győzedelmes, döntő ütközetnek köszönhetően, mégiscsak fölépült. Építkezés az atomkorszakban Első nekifutásra úgy tűnt: majd az akkor tervezett 410 ágyas klinikai tömb otthont ad az izotópnak is. Az intézetnek szánt 300 négyzetméter — amint a pénzügyi lehetőségek zsugorodtak — végül 70 négyzetméternyire ment össze, majd egyszer csak a nullával lett egyenlő. Akkor az intézetvezető „harcos tigrisként" elment a rektorhoz, Petri Gáborhoz egy ötlettel: legalább a fölvonulási épületen egy barakot alakíttassanak át izotóp laboratóriummá. Készítettek egy tervet: kiderült, az átalakítás többe kerül, mintha újat építenének, így aztán megszületett 1982-ben az új elképzelés, egy földszintes, 300 négyzetméter alapterületű laboratóriumról. Az akkor 3.8 millió forintra becsült beruházást — taktikai okokból, nehogy veszélyeztesse a 410 ágyas tömb világra jöttét — szemérmesen elhallgattak. A tervet fektették. mígnem az intézetért harcoló professzornak két. év múlva föltűnt: mintha a másik két, már folyamatban levő kisebb építkezéstől nem féltenék a dédelgetett naCsak választható tárgyként került a tantervbe. Kevesen voksoltak mellette. Megbukott az Ember és környezete című tantárgy. Kudarcot vallott —, a törekvések ellenére — a környezeti nevelés, mert a pedagógusok többsége felkészületlen e téma okítására, mert hiányzik a munkájukhoz kellő szaktanácsadói támogatás, a szakmai kiadványok. Nemrégiben értesültem minderről pedagógusok és környezetvédők tanácskozásán. A fejtegetéseket hallgatván két kérdés vetődött fel bennem: Miért környezetvédelemről beszélünk — és ha már mindenáron tanitatni akarjuk — miért a jelszavak szintjén okítják a természet óvását? Buktatók nélkül való és magától értetődőbb lenne, ha a természet szeretetéről, illetve ennek az érzésnek az életre hívásáról beszélnénk, pontokba rögzített, erőltetett nevelési-oktatás' célok meghirdetése nélkül. Az oroszlán nem készül ugrani Nem a szavakon akarok lovagolni, hiszen lényegében mindegy hogyan nevezik azt a tantárgyat, avagy inkább nevelési célt, ami megvalósítatlan marad. Csak hogy itt a szavak igazi tartalmához való igazodás sokkal inkább szolgálná a pedagógiai óhajt, miszerint óvjuk a természetadta környezet. Védeni viszont csak azt fogjuk, amit szeretünk, ami fontos számunkra. Nincs ez másképpen az élővilággal sem. Védelmére csak akkor számíthatunk, ha előbb megkedveltetjük a gyerekkel, és attól kezdve felesleges a természet óvásáról szónokolni. Egyelőre azonban az oktatásügy irányítói ragaszkodnak ahhoz, hogy (pusztuló) környezetünk védelmet az iskolában szükségeltetik megtanítani, akár e témára szánt önálló órákon, akár az egyéb ismeretek közé „csempészve". Ügy vélik, ha a tantervekben szerepel a természetvédelmi oktatás az egészséges életmódra, no meg / a családi életre nevelés, akkor természetszerető egészséges és harmonikus családi légkörre vágyó nemzedék lép ki az iskolapadból. A tanárok pedig okítanak is —, hogy ismét ezt a kifejezést használjam: a jelszavak szintjén — eme életfontosságú ismeretekre. Csak hát — maradva a természet vedel ménéi (szereteténél) — miközben a nebuló hangzatos tételmondatokat hall a tanórán, a gyönyörűséges természetből neki annyi jut, hogy összetakaríthatja évente egyszer-kétszer avagy többször a varos szemetét, tüsténkedhet a lomtalanítási akcióban. De Fehér-tó élővilág múzeumába már nem léphet, hiszen az előle elzárt terület. Mint ahogyan elvették tőle a grundot, a teret, igaz helyette kapott fémh^ntát a betonra. El itt köbe zárva, miközben fáról, virágról, madárról papolnak neki. Hogyan is óvja, szeresse, ha jószerével azt sem tudja mi a védendő Kudarcba fullad a természetvédelmi oktatás, fgy igaz, kivált, mert az oktató és az ő munkálkodását segíteni hivatottak oly sokszor elmennek az élet nyújtotta lehetőségek mellett. Mint ahogyan tették-tettük ezt a minap, amikor is egy igazán nemes cél érdekében, szégyenszemre alig ezer embert voltakvoltunk képesek kerékpárra ültetni. Egy igazi állatkertért cselekvésre buzdítani gyermekeinket többet ért volna egy egész tanévi természetvédelmi oktatásnál. Kalocsai Katalin gyot. Ujabb tárgyalás a rektorral Az eredmény: föl terjesztettek a beruházási kérelmet a minisztériumba. Húzódott, egyre húzódott a döntés, majd kiderült, versenytárgyaláson kell eldönteni, melyik vállalat legyen a kivitelező. Megrendeztek a versenytárgyalást, s az eredmény: a hajdan 3,8 millióra tervezett beruházást a Délép akkor már 9, az építőipari szövetkezet 5,8 millió forintért vállalta. A labor dolgozói, ha elfáradtak, továbbra is a műszereken csücsültek, alkalmasabb hely híján Az egyetem is várf, várt a minisztérium válaszára. Teltek a hónapok, mígnem Csernay professzor — akkor már 1985-öt írtak — szeptemberben, egy véletlen folytán, részt vett a minisztériumban az egyetem költségvetési tárgyalásán. Ott bátorkodott föltenni a kérdést: ..Mi lesz az izotóplaborral?" És ez volt a csata ama bizonyos döntő pillanata; amikor is minden apró részhadmüvelet győzelemmel végződött. Az év novemberében elkezdődött az épület alapozása, tavaly folyt az építkezés, december 19-én megtörtént a műszaki átadás — és ez idén januártól működik az intézet új egysége. Azóta már a fű is kizöldült ... Európai konferencia — Budapesten A SZOTB izotópdiagnosztikai laboratóriuma tehát már két tészleggel működik Az új épület három gammakamerának ad otthont, ezekkel együtt tehát öt működik Szegeden. E za szám megfelel a nyugat-európai átlagnak. Büszkesége a laboratóriumnak az emissziós komputertomográf, amely az intézet kutatóinak, a JATE matematikusainak és a Gamma műveknek közös gyermeke. Míg a gammakamera vetületi képet ad különböző szervekről, e'z rétegfölvétel készítésére alkalmas. Egyebek közöli például hasznos információval szolgál az idegsebésznek, hiszen bemutatja, hogy uz agy szürkeállományában hol csökken a vérátfolyás. A nyugat-európai színvonalú készüléket majd sorozatban gyártja a Gamma, és máris nagy iránta az érdeklődés a szocialista országokban. S miközben a szelíd atomot az élet szekere elé kötötték a szegedi izotópdiagnosztikai laboratórium kutatói, fölbecsülhetellen szolgálatot teve a gyógyulásra váró betegeknek, elismerést vívtak ki munkajukkal is a nemzetközi tudományos életben is. Csernay professzort 1985ben elnökévé választotta az Európai Nukleáris Medicina Társaság, és ebben a tisztségében augusztus 24. és 28. között Budapesten rendezi meg az idei európai tudományos konferenciát, több mint 2 ezer résztvevővel. Chikán Ágnes Elfogták a pumát A Tolna megyei I regszemcse határában kedden délután sikerült elfogni azt a pumát, amely múlt penteken szökött meg egy személygépkocsi csomagtartójából. Elsőként az ¡regszemcséi szövetkezet mezőőre pillantotta meg a szökevényt a falu határában legelésző birkanyáj kozeleben. Segitsegül hívta Sebők Gézát, a tsz föállattenyesztőjét, aki a megvadult állatok megfékezésére használati*» kábító lovedekkei tette ártalmatlanná a pumát A hírre a helyszínre sietett, az áltat tulajdonosa