Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

me VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77 évfolyam, 148. szám 1987. június 25., csüförtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Javaslatok a környezetvédelmi bizottság ülésén Égessünk? Büntessünk? Neveljünk? Elégetni vagy hagyni a Serege János, a városgond- Főiskola adjunktusa, talajba ivódni? A levegőt nokság igazgatója. A 16 fős mazia György festett vagy földet szennyezzük? — felügyelői csoport feladata, kérdezte Juratovics Aladár, hogy a város közterületi az NKFV szegedi üzemének rendjét, illetve tisztaságát igazgatója a Csongrád Me- sértőket a helyszínen meg­gyei Környezet- és Termé- bírságolja — vagy súlyosabb szetvédelmi Bizottság tegna- szabálytalanság esetén — pi, szerdai ülésén. A meg- szabálysértési eljárást kez­Csiz­irás­ban és szóban elkeserítő ké­pet a mai iskolai környezet­védelmi munka kudarcáról. Csongrád megyében az 1986/87-es tanévben mind­össze 10 általános iskolában válaszolandó kérdés napja­ink aktuális környezetvédel­mi témájára, az olajos hul­ladék ártalmatlanítására vo­natkozott. Miért, hogy csak most jelent ez problémát a Dél-Alföld kőolajtermelői­nek? Nos. azért, mert ko­rábban az olajos szennyező­déseket az előzetes ható­sági egyeztetések alapján a deményezzen ellenük. Az választották fakultációban az idén áprilisig 71 esetben tet tek feljelentést a környezet rongálói ellen, és 2302 eset­ben figyelmeztették a rend­szegőket. A közterület-fel­ügyelet jelenlegi létszáma nem elég a város egész te­rületének ellenőrzésére, en­nek okán tett a városgond­Ember és környezete című tantárgyat. Nem is ez az igazi gond az ifjúság ter­mészetszeretetre nevelése terén, hiszen, miért kell a fiatalokat a környezet vé­delmére külön e célra szánt tanórákon okítani. Sokkal nokság javaslatot a társa­he]yfoÍ"7en eléget1ték-. Tették dalmi ellenőri hálózat meg- jnkább arra lenne" szükség! ezt 1987. januar 1-jéig, ami- szervezesere. A hozzászólok kortól a légszennyezéssel a társadalmi segítség meg­kapcsolatos új rendelet szi- erősítése érdekében java­gorításai miatt ez a módszer solták, hogy a közterület­nem alkalmazható. Az ége- felügyelet próbáljon kap­tést minden esetben a ki- csolatot keresni a népfront­hogy minden tanár a maga tantárgyának oktatása köz­ben, szinte észrevétlenül olt» sa tanulóiba a környezeti kultúrát. Csakhogy ehhez sebb környezetszennyezés re- aktívákkal, az úttörőcsapa- korszerű- természettudomá .. — - ... lokkaI> es nem utolsósorban <nyos viiágképpei bíró peda­a lakossággal. Kevés ugyan- gógusokra volna szükség az ményében végezték, hiszen egy-egy vezeték lyukadásá­val így lehetett gyorsan megakadályozni az olaj be­mosódását a felszín alá, no és ezzel a módszerrel elke­rülhetők voltak a nagyobb mezőgazdasági károk, a ta­lajcserék. Az égetési lehető­ség megszűntével mihama­rabb meg kell találni a megoldást, hiszen Algyő tér­ségében — a talaj sajátos­ságánál fogva — a nagyobb korrózióveszély gyakori lyu­kadásokat okoz. Az elmúlt évben 200 vezetékrepedés volt. Egyelőre különböző technológiai javaslatok vizs­gálata, illetve laboratóriumi kipróbálása folyik a vezeté­kek repedésein át szivárgó olaj ártalmatlanná tételé­re. A tanácskozáson javas­lat született szakemberekből álló — két-három fős — munkacsoport tétrehozására. Feladatuk lenne meghatá­rozni — a jogszabályok és a szakmai követelmények fi­gyelembevételével — meny­nyi az a maximális olaj­mennyiség. ami még eléget­hető, illetve milyen mód­szerrel, technológiával le­het a legkisebb környezet­szennyeződést okozni az ola­jos hulladék ártalmatlanná tétele során. A hozzászólók közül töb­ben felvetették a rekultivá­cióval, a talaj-helyreállitás­sal kapcsolatos problémákat. A fúrások közben megrongált, beszennyezett termőföldek helyreállítására kapott pénzt — amit a kárt tevő vállalat fizet — a termelőszövetke­zetek vagy egyáltalán nem, vagy csak részben fordítják a termőföld helyreállítására, A földcsere nagy hozzáértést követel, ezért a vállalatok­nak érdekükben áll, hogy a jövőben szakvélemények és ehhez társuló költségvetések birtokában fizessenek hely­reállítási költséget a tée­szeknek * A tanácskozás második napirendjeként a közterület­felügyelet IU85 szeptembere óta végzett tevékenységéről tájékoztatta a résztvevőket is a környezetet rongálók­ról, szennyezőkről érkező bejelentés. Oka valószínűleg az, hogy a városlakók nem tudják, hová fordulhatnak ilyen jellegű panaszaikkal. A kérésnek eleget téve — miszerint a sajtó hasábjain is népszerűsítsük központju­kat — adjuk hírül, hogy a közterület-felügyelők irodá­ja az Attila utca 11 szám alatt található. oktatás alsó és felső fokain egyaránt. Az iskolai kör» nyezetvédelmi nevelést, itt és most a tanárképző inté­zetekben kellene elkezdeni. Ez természetesen olyan nagyságrendű feladat, amelynek megoldása nem a megyei környezetvédelmi bi­zottságok dolga, de javasla­tait, e témában vázolt ta­pasztalatait figyelembe kell­kellene venni. Sok minden­ben viszont segítséget nyújt­hat a jelenlegi környezetvé­delmi neveléshez. Példának okáért módszertani kiadvá­nyokkal, szaktanácsadói há­lózat kiépítésével könnyít­heti a pedagógusok mun­káját. Persze, hiába minden Végezetül egy katasztrofá­lis helyzetben levő környe­zetvédelmi területről, az is­kolai környezetóvó nevelés- erőfeszítés, ha a környezeti röl — a Csongrád megyei kultúrára már nevelhetetlen képről — szóló összefoglaló felnőtt társadalom nagy ré­irásos anyag váltott ki he- sze követésre nem méltó pél­ves vitát a tanácskozáson. A dát mutat. Juhász Gyula Tanárképző K. K. Ma: tanácskozik az Országgyűlés Csütörtök délelőttre össze­hívott tanácskozásán az Or­szággyűlés — mint már je­lentettük — várhatóan na­pirendjére tűzi a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló jelentés megvi­tatását, illetőleg a zárszám­adás törvényerőre emelését; a Büntető Törvénykönyv és hozzá kapcsolódóan a bün­tetőeljárási törvény módo­sítását; továbbá az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnö­kének beszámolóját a kör­nyezet" és természetvéde­lemnek a VI. ötéves terv­időszakban elért eredmé­nyeiről, VII. ötéves tervi feladatairól, a hivatal mun­kájáról. Ölést tartott a megyei és a városi pártbizottság Tegnap, .szerdán Szegeden, A pártbizottság a tájékoz­a megyei pártbizottság ok- tatót támogatólag, egyhan­tatási igazgatóságának elő- gúlag tudomásul vette. Ugy adótermében az MSZMP határozott, hogy testületi Csongrád Megyei Bizottsága ülésen vitatja meg a párt­Horváth Károlyné megyei tagkönyvcsere megyei fel­titkár elnökletével kibövi- adattervét, tett ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül részt vettek a városi, városi jogú. Kibővített ülést tartott szerdán délután az MSZMP megyei irányítású nagyköz- g Varos. Bizottsága is. segi pártbizottságok első Oláh Miklós titkár elnökle­tével. A bizottság meghall­gatta Székely Sándor első Szabó titkár tájékoztatóját a Köz­titkár ponti Bizottság 1987 június titkárai/ illetve titkárai, to­vábbá a megyei pártbizott­ság vezető munkatársai. A megyei párttestület Sándor megyei első szóbeli előterjesztésében 2 ülésérői; meghallgatta az MSZMP Központi Bizottsága 1987. Az ülésen részt vett Hor­június 23-ai üléséről szóló, váth Károlyné. a megyei tájékoztatót. pártbizottság titkára is. Á balatoni üdülőkörzet fejlesztése KNEB-vizsgálat megállapításai Nemzeti kincsünk, a Ba- sadalom mennyire érzi ma­laton állapotának felmérésé- gáénak a Balaton védelmé­intézkedések végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Ennek je­re átfogó vizsgálatot kezdett nek ügyét. Ezzel összefüg- gyében 1985-ben a vizminő­gésben azonban — a vizs­gálat lebonyolításának mód­ját szabályozva — a KNEB­program hangsúlyozza: a népi ellenöröknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a júniusban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A nyári hónapokban So­mogy, Veszprém és Zala me­gye népi ellenőreinek segít­ségével arra keresnek vá­laszt, miként valósultak nyári idényben a Balaton meg, s milyen hatással vol- környékén üdülők nyugal­tak hazánk legforgalmasabb mának biztosítására. üdülőkörzetének fejlődésére a tó védelmével foglalkozó kormányhatározatok, illet­ve az ezekhez kapcsolódó helyi döntések. A vízminő­ség alakulására, a vendég­látás, a kereskedelem, a A tó védelmével össze­függő kérdések immár több éve a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság érdeklő­désének középpontjában áll­nak. A Balaton vízminőségé­közlekedés fejlesztésére, az nek akkori rohamos rom­séget, az elmúlt évben pe­dig az épitési korlátozások betartását vizsgálták, s a sor most az üdülőkörzet helyzetének komplex vizs­gálatával folytatódik. Az utóvizsgálat során a népi .ellenőrök együttmű­ködnek a balatoni üdülő­körzet fejlesztésében érin­tett szervekkel, társadalmi szervezetekkel; köztük az Építésügyi és Városfejlesz­tési, a Belkereskedelmi, az Egészségügyi, illetve a Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, valamint infrastruktúra és a kommu­nális ellátás teljes körére kiterjedő utóvizsgálat ugyan­akkor arra is módot ad, hogy a lakossági vélemé- szőr nyeket összegezve felmér­jék: a közvélemény, a tár­lására, a környezet pusztu- az Országos Vízügyi 111­lására figyelmeztető „vész- vatal, az Országos Környe­jelzések" nyomán 1981. és zet- és Természetvédelmi 1983. között a testület több­is napirendjére tűz­Hivatal szakembereível, il­letve a Hazafias Népfront te az üdülőkörzet helyze- szakértőivel, akik helyet Vásárdíjak Szabadkáról tének vizsgálatát; a többi között a vízminőség, a te­rületgazdálkodás és az inf­rastruktúra gondjaival fog­kaptak az ellenőrzést irá­nyító munkabizottságokban is. Ennek élén Láng István akadémikus, a Magyar Tu­lalkoztak behatóan, s megál- dományos Akadémia főtit­lapításaikat. tapasztalatai- kára áll. kat a központi, illetve a he­lyi döntések előkészítésében és végrehajtásában haszno­sították 1984-ben a kor­mány felkérésére vizsgálati programot dolgozott ki a KNEB a különböző szintű A helyszíni ellenőrzések­kel kiegészített átfogó vizs­gálat tapasztalatait és javas­latait várhatóan még az idén a kormány elé terjeszti a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság. (MTI) Nagy Laszlo fel vetéli' A Hódmezővásárhelyi Alumíniumszcrkczctek Gyára a szabad területen mulatja be ter­mékeit, vázszerkezeteit Kiosztották a vásári díjakat a szabadkai át a Mezőberényi Műszaki Vasipari Szövet­Pannónia Vásáron. A magyar kiállítók kö- kezet, az Üvegipari Művek és a Szegedi zül a következők részesültek elismerésben. Paprikafeldolgozó Vállalat, A dijukut júnl­Első díjat kapott a jugoszláv piac régi us 22-én, hétfőn, Szeesey Mihály, a sza­purtnere, a Vidia. Második díjban részesült badkai gazdasági kamara elnöke adta át. a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat. Az odaítélésben részt, vett a Magyar Ke­. . , . , . . ,, reskedelmi Kamara del-alföldi bizottsaga, Ugyancsak második helyezesben részesült u szabttdkaj kurzell ^mui kamara, va­az Országos Piackutató Intézet Kiváló Aruk tamint a két testvérváros nemzetközi vá­Fóruma titkársága Harmadik díjat vehetett sárigazgatósága. Népképviselet a településfejlesztésben Forráskúton tanácskoztak Ollés nagyközség közös doznak, hogy megismerjék a lakosság véleményét, és igyekeznek segíteni a fél­tárt gondokban Az egyik fontos lórum, illetve alka­lom a kapcsolatteremtesre a falugyűlés A társközségben. Forrás­kúton az elöljáróság felada­ta. hogy képviselje a közös­tanácsa tegnap Forráskúton tartotta soros ülését. Előbb Nyáriné Tajti Anna tanács­elnök beszelt a tanács le­járt határidejű határozatai­nak végrehajtásáról majd beszámoló hangzott el a megyei tanácstag tevékeny­segéről. A második napiren­li pontban újra a< elnök­•i. .A-a, , ,. , seg erdekeit. A Kozos tanacs asszony szó t: tájékoztatást ., , • ,, , , , , •• I ,• biztosítja mindazokat a jo­rnunkajáról A tag£fi gosítvanyokat^amelyek^zt segitik elő. hogy a forrás­kútiak a közös önkormány­zathoz tartozzanak. A testület elfogadta Szilá­vegén előterjesztések és in­terpellációi/ hangzottak el .Felemlítették a népkép­viselet fontosságát a telepü­lésfejlesztesben, a lakosság gyiné Tori Gyöngyi tanács­szüksegleteinek kielégítésé- tag lemondását a tanacs­ben- Elhangzott az is, hogy tagságról, mivel ö Bordány­a tanácstagok azon is fára- ba költözik

Next

/
Thumbnails
Contents