Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

3 I Szerda, 1987. június 21. Kupola az új gimnáziumon Schmidt Andrea felvétele A József Attila sugárút és az Agyagos pola szerelését végzik. Az Univázas tochno­utea kereszteződésében már szépen látható lógiával épülő, háromszintes iskola látvá­a szegedi, huszonnégy tantermes gimnázium nyosnak ígérkezik, amit a Csomiterv szak­homlokzata. Jelenleg a Délép dolgozói a emberei terveztek. A tanulók az 1988. tan­belső szakipari munkákat és a favázas ku- évben vehetik birtokba az új gimnáziumot. Plusz ISO millióért Teljes Értékű lesz a klinika Eldőlt a szegedi új, 410 nak elkészítését írja elő. Az jövő héten nyújtja be kere­ágyas klinika süllyedésének épület alatt ma 960 cölöp setét a bíróságon. Ezen a megállítására kiírt nemzet- van. A próbacölöpözés v so- fórumon hosszú — esetleg közi versenytárgyalás. E rán közülük mindössze 3 többéves — vita várható, hét hétfőjén a műszaki ki- készült el. A felelősség megállapítása vitelezési terv elkészítésére, — Mennyibe /terül majd a ugyanis egyszersmind a kár­a még meglevő bizonytalan- síiUyedés megállitasa? — segok kiküszöbölésére a Du- ezt a kérdést Dózsa György­tep kapott megbízást. Mint- Medínvest műszaki egy szemelyi biztusitekkép- ]fa£gatóhéfyéftesériek tel­pen a mar eddig is. dolgozo tem fel. szakértői bizottságok tagjai ból delegáltak • szakembere­ket a tervkészítők közé. Garanciális szerződést is kötnek a megrendelők a kecskeméti vállalattal, amely arról rendelkezik, hogy további 3 centiméter­viselés mértékében is döntő lesz. A munkák finanszíro­zására a. Medínvest valószí­nűleg bankhitelt vesz fel. így a kár — a kamatok miatt — a 200 milliót is meghaladhatja. Természete­— Amennyiben ez a most megjelölt technológia be­váltja a hozzá fűzött reme- sen ezt az összeget nem a nyeket, úgy 150 millió fo- beruházó állja majd. Elö­rintba. Ennek az összegnek fordulhat, hogy a beruhá­jelentős része konvertibilis zásnál szereplő mind a négy valutában kell. Ezt a pénzt vállalat — Medínvest, Köz­nél többet már nem süly- teljés egészében nem a süly- ti. FTV. Délép — kénytelen iyed a klinika, a teljes súly lyedés megállítására fordít- lesz majd a zsebébe nyúlni, felvitele után sem. A sta- ják. A cölöpözésre mintegy Persze, a teherviselés mér­tikai bizottság tagjainak 60 milliót költenek. Sokat téke is véges. Ha nagy szá­egybehangzó véleménye sze- vagyunk kénytelenek költe- zalékot rónak rá. igencsak ririt ezt a mértéket még az n* a rekonstrukciós- mun- bajba kerülhet az FTV. hisz épület szerkezeti elemei kákra és arra, hogy az épü- az összvagyona becslések minden károsodás nélkül tet funkciójának 100 száza- szerint 60-70 millió forint. Jékosan megfelelhessen. A de nehezen tudja — esetleg szerkezetek szerencsére nem a rá eső összeget — a Me­elvíselik. — Mi az alkalmazandó károsodtak meghatározó dinvest is kigazdálkodni. megoldás lényege? — kér- mértékben, így a klinika mert a beruházó vállalat deztem Mirgay Sándortól, teljei értékű épület lesz. tavalyi eredménye például Persze, például a padló 30 millió körül volt A Dé­gon­arra, —• A legjobban süllyedő sen is dolgozni kell majd az hogy a bírósági szakértők központi magot mikrocölö- építőknek. pozessel támasztják alá. _ A süllyedéseltérések Ezeket a viszonylag kis at- tavaly szeptemberi észlelése a beruházó vállalat — a .,..,_ .. ... . ., egyik iranyban sem lejthet lepnel pedig egyelőre Medínvest — igazgatojatol.. aj, átadáskor. Ennek eléré- dőlni sem akarnak mérőjű szerkezeteket az mostani döntés közifít a dugóalapozás körül kivi­telezési hibát is megállapít­hatnak. Bőle István alaplemezek átfúrásával re- túl sok idö teU el Van en. lative nagy mélységig juttat- nek anyagi kára? ják le_ A legújabb megálla­pítások szerint mintegy 21- — Egészen bizonyos, hogy 23 méteres mélységben van vap, bár ez pontosan most az első olyan teherbíró ré- forintban nem kiszámítható, teg, amire az épület rátá- Három hónapot mindenkép­maszkodhat. Pen lehetett volna nyerni. Mi tavaly október 7-én le­— Mennyire pontos ada- vélben kerestük meg a ter­tokkal rendelkeznek ma a vezöket. Megrendeltük ak­klinikai tomb alatti réte- kor a folyamatos mérését is gekröl? a süllyedésnek. A mért pon­Ez egy kényes kérdés, tok számát a hatszorosára Próbafúrásokat es próbacö- emeltük, _ kétszeresére nö­löpözést a legutóbbi hetek- véltük az adatgyűjtés gya­ben is végeztünk. Most — koriságát is. Vártuk, hogy amennyire egy ilyen nagy lépnek a tervezők. Ehelyett felépítmény alatt lehet — különböző javaslatokkal áll­a műszakiak tudják. mire Prognózisokat írtak számíthatnak. A mikrocölö- 1«. amelyeket ők sem minö­p<>k behelyezése után folya­matos menésekkel ellenőr­zik majd az épület helyze­tét Addig haladnak majd az oldalfalak felé ezzel a technológiai megoldással, amíg a tömb teljesen nem stabilizálódik. Itt említem meg, hogy az épitkezes előkészítésénél — ügy tűnik — nem volt min­den rendben a talaj felmé­résének részét alkotó pró­bacölöpözéssel. Ugyanis az erővel már ezen a héten új­érvenyes magyar szabvány raindultak, illetve újrain­a véglegesen az épület alá dúlnak. A Medínvest a fe­keru'lö cölöpök 1 százaléká lelősség megállapítására a sítettek egzaktnak. Az idén januárban be kellett lát­nunk, hogy nem hagyatkoz­hatunk csak az ügy eddigi résztvevőire. Ekkor fordul­tunk a BME geotechnikai tanszekéhez. Aztán az ö szakvéleményük nyomán került sor március 3-ától bi­zonyos, a szerkezetre újabb súly felvitelével járó mun­kák szüneteltetésére Az építési munkák teljes Érdekek és kényszerek A mikor 1985-ben hosszú Idő után nek bennünket például a nemzetközi sajtó először zárt igazán rossz évet a egyre borúlátóbb kommentárjai is a ma­gazdaság. deficites külkereskedelmi gyar gazdaságot elemző írásokban. De fi­és költségvetési mérleggel, még némi jó- zetési mérlegünk adatai mellett olyan té­indulattal lehetett hinni és bízni abban, nyek is, melyek jól mutatják, hogy a rna­hogy mindez csak pillanatnyi zavar az gyar gazdaságban korántsem mennek ország működésében. Jövőre csakis jobb rendben a dolgok. lehet. Aztán — még rosszabb lett. Mint A megyei pártbizottság végrehajtó bi­az azóta köztudomásúvá vált, az 1886-os zottsága nemrégiben tekintette át a mű­gazdasági évet jókora külkereskedelmi szaki fejlesztés és a tudományos kutata­mérleghiánnyal zártuk, tovább nőtt a sok eredményeit Csongrád megyében. Nos, költségvetés deficitje. S ami még elszo- nem túlságosan derűs az összkép, ami az morítóbb, az idei első félévben ezek a innovációs hajlandóságot, mechanizmuso­tendencíák kiéleződtek, folytatódtak. kat illeti. Mert például az OMFB-nek be­Nos, az nagyjából egyértelműnek lát- nyújtott száz energiatakarékossági pálya­szik. mindez nem mehet így tovább. Sem- zat közül mindössze három Csongrád me­rni képpen sem tarthaló az, hogv évről év- gveí, a hatszáz-egynéhány anyagtakané­re nagyobb a belső felhasználásunk, mint kossági pályázat közül pedig 11 Az ipari amennyit megtermelünk, mint amennyi termékeknek pedig évente mindössze egy értéket előállítunk. Ezen a helyzeten százaléka cserélődik korszerűbbre mindenképpen változtatnunk kell, hiszen Ilyen föltételekkel aligha lehet lépést az ország hitelképessége is véges, külső tartani a világgal. És ilyen innovációs forrásokkal sem számolhatunk a végte- korlátokkal aligha lehet reményünk arra, lenségig. Igen ám, csakhogy közben eiz is hogv sikerül akárcsak lassítanunk is a bebizonyosodott, hogy a kibontakozáshoz magvar termékek cserearany romlását. In­immár messze nem elégségesek a mennyi- kább pozícióink további gyöngülésére szá­ségi változások, vagyis a külső és belső míthatunk, ha ez a helyzet nem változik felhasználás arányainak módosítása. Egy- meg gyökeresen a közeljövőben, az inno­szerűen azért, mert a magyar gazdaság vatív hajlandóság javulása, az ebben va­jelenlegi struktúrája messze nem bizto- ló érdekeltségek, sőt kényszerek revén, sitja azokat a forrásokat, amelyek révén Mostanában országszerte beszédtéma az a belső felhasználás valamelyes csökken- új adórendszer jövőre esedékes bevezeté­lésével a minimálisan szükséges mérték- se. Általában az foglalkoztat bennünket, ben is javíthatnánk külgazdasági egyen- hogy személy szerint jól vagy rosszul já­súlvunkat, pozícióinkat runk-e. Arról már kevesebb szó esik, hogy Tulajdonképpen két megoldás között ez az adórendszer a termelői szférában választhatunk. Az egyik: drasztikusan alapja lesz a tervezett gazdasági átalaku­csökkenthetjük a belső felhasználást (ma- lásnak. Például azáltal, hogy nem a vál­gyarán: az életszínvonalat is), s igv óriási lalatok, hanem a termekek fognak adóz­áldozatokkal valahogyan talán stabilizál- ni, mégpedig az Országgyűlés által maj­hatnánk külgazdasági helyzetünket. Nos, dan jóváhagyott, tőrvénybe foglalt mér­ez a megoldás nyílván csak végszükség- tékben. Ezáltal viszont nem lesz lehetőség ben lenne vállalható. A másik: végre a arra, hogy gyöngélkedő, a.fejlesztést elha­legkomolyabban vesszük a gyakorlat min- nyagoló, magas költségekkel dotóotó dennapjaiban is azokat az elveket, ame- lalatok rendkívüli elbírálást-harcoljanak ki tyek szerint már régebben meg kellett maguknak, „politikai", „táfisatialmi" erde­volna kezdődnie a gazdaság gyorsuló kekre hivatkozva. Mindez pedig végül is strukturális átalakulásának, korszerűsítő- biztosíthatja a tisztánlátást. Azaz, gyor­sének. amelyek részben biztosítanák, hogy san kiderül majd, melyik vállalat képes cserearányaink ne romoljanak szinte valóban megállni a lábán hasznos és tár­évente és elképesztő mértékben a világ- sadalmilag valóban szükséges tevekenyse­piacon. s úgy legyünk képesek stabilizálni ge révén, s melyik nem. külgazdasági helyzetünket, hogy az egy- Mindez várhatóan jelentős változásokat úttal ne menjen túlzottan az átlagos ha- hoz majd az ország gazdaságában. Igaz, zai életszínvonal.jovására. . , valószínűleg egyes csoportokra, rétegekre Nyilván, csakis ez utóbbi megoldás le- nézve hátrányosakat is, mert a gazdaság- ' hét a kívánatos számunkra. A kívánatos talan tevékenységek visszaszorulása sokak és viselhető. Természetesen mindenkiben állását, egzisztenciáját is érinteni fogja, felvetődhet a kérdés: akkor miért nem in- De hát csakis így nyílhat meg az út ah­dullak meg minálunk már korábban ezek hoz, hogy a gazdaságtalan teyékenységek­— a párthatározatok által is sürgetett — bői fölszabaduló emberek értelmesebb, változások? Azt hiszem, többek közölt hasznosabb munkához foghassanak; hogy azért nem, mert e szükséges és viselhető csökkenteni és megszüntetni lehessen a változásoknak is árai lettek volna, mint veszteséges vállalatok fenntartásának óri­ahogyan lesznek is. Például az ipar, a ási költségeit; s hogy pozícióink ne ro­gazdaság szerkezeti átalakításában a gaz- múljanak tovább a világpiacon. Sőt meg­daságtalan tevékenységek leépítése révén kezdődjön a lassú javulás, vállalatokat, üzemeket kellett volna föl- "V remcsak gazdasági, hanem politikai, számolni, emberek százezrei kényszerültek társadalmi szempontból is mérle­volna új állást találni, új szakmákat ta- gelni kell nyilván e változások sú­nulni. s egyáltalán, helyzetük átértékelé- lyát és következményeit. Hiszen e meg­sére. Hisz bizonyos szakmák társadalmi ájulás nemcsak termelői mivoltunkban presztízsét, helyzetét alapjaiban értékelte érint majd bennünket, hanem mindennap­volna át egy ilyen változássorozat. Arról jaink egeszét is át fogja formálni, fölle­nem is beszélve, hogy e változásokhoz hetöen hosszabb távon. Tán keményebb, szükséges tökéket is gyakorta az életszín- de valószínűleg színesebb, változatosabb, vonal növelésére, vagy gazdaságtalan ága- izgalmasabb, s minden bizonnyal gazda­zatok és tevékenységek életben tartására gabb világot formainak majd azok a dön­használtuk föl. Sokszor társadalmi nvo- tések, amelyeket mostanában készítünk más eredményeképpen, a biztonsághoz elő. Annak érdekében, hogy a megújulás fűződő hamis, pillanatnyilag meghatáro- immár ne csak szólam legyen, hanem er­zott rétegérdekek jegyében. dekektől és kényszerektől is vezérelt Immár, azt hiszem, mindenki számára szükségszerűség. Mindenki számára és — egyértelművé vált, hogy a változás lét- mindenki érdekében. kérdés számunkra. Erre figyelmeztethet- Szávay István A megyei tanács pártbizottságának üléséről hogy jobb legyen a közérzetünk!" A köznyelv így fogalmaz; Béla, a pártbizottság titkára törvényesssége stabil, a kü­az igények nagyok, de pénz köszöntötte a résztvevőket, lönböző lakossági fórumok majd Petrik István, a me- széles körben elfogadottá gyei tanács elnökének álla- váltak, a helyi tanácsok a Iá nos helyettese szólt arról, fontosabb döntések előtt tanácsoknak idei terveiket hogy a jobb anyagi lehető- mind sűrűbben kérik ki a úgy kell megoldani, hogy a ségek megteremtése érdeké- lakosság véleményét, az ben cselekvési program ké- ügyfélfogadás rendje tovább szült a megyei tanácsnál, javult Végül emeljünk ki amelytől a bevételek növe- néhányat a célok közül: „a lését, a kiadások csökkenté- lakosság, alapellátása, az őr­sét, a tanácsi szervezet kor- változások és a költségveié­igazgalásunk megfeleljen az szerűsítését várják. Ami sí zárolás ellenére se szen­¿xxlig az előbb említett vedjen csorbát, az intézmé­közérzet javítását szolgál- nyek zavartalan és eddigi hatja lakásépítési tervün- színvonalú működését -nég ket 117 százalékra teljesítet- a fejlesztések halasztása tük, l!)87-ben több mint 110 árán is teljesíteni kell" millió forintot irányoztak akkor sincs több. A hiva­talos állásfoglalás már job­ban elemzi a lényeget: a lakosság közérzete, ha le­het még jobb legyen, s a csökkentett pénzügyi lehe­tőségek mellett is állam­elvárásoknak. Ezek a gondolatok a me­gyei tanács pártbizottságá­nak tegnapi, Szegeden meg­tartott ülésén vetődtek fel. Itt a testület azt vitatta meg mit tettek a tanácsok az e!ö a lakásépítés támoga­A napirendi pont vitáját követően a megyei tanács pártbizottsága Somogyi Fe­renc tájékoztatóját hallgatta meg a jogalkalmazás jogpo­litikai elveiről, a tanácsi szervezetben való végrehaj­amelyen reszt zo jelentes így fogalmazott tós politikai feladatairól 1 _ _ témakörhöz kapcsolódva tására. Megyénk kereskedel­mi árukínálata megfelelő, és el a MSZMP KB 1986 novemberi határozatának végrehajtá sáért, a lakosság közérzetét ugyanez mondható befolyásoló tényezők jó irá- szolgáltatásokról is nyű alakításáért A tanács­kozáson vett Papdi József, a megyei tanács elnöke is -=». Szögt A tanácsi munkát is elem­az államigazgatási munka B Z Borsókombájnok kooperációban A hódmezővásárhelyi me­zőgazdasági gépgyártó válla­lat makói leányvállalatánal elkészült az első. szocialista kooperációban előállított ön­járó zöldborsó-betakaritó kombájn két mintapéldánya Ezek a cég korábbi úgyneve­zett bk 3-as típusú gyártmá­nyának továbbfejlesztett vál­tozatai. A kombájnok leg­több szerkezeti eleme a Hód­gepnél. —. a motor és a hátsóhíd a Szovjetunióban —. számos egyéb alkatrésze más szocialista országokban készült A berendezés acelujjai va­lósággal létesülik a szárról a borsóhüvelyt. így nem ke­rül a cséplőrészbe a nagy­tömegű, felesleges zöldanyag Ezáltal a gép teljesitökepes sége kétszerese a traktor vontatású cseplókenek,, ugyanakkor tisztábban dol­gozik; tehát jobb minőségű anyagot szállíthatnak a gaz­daságok a konzerviparnak

Next

/
Thumbnails
Contents