Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

11 Péntek, 1987. június 19. A CAST és a TIT együttműködése Kínai delegáció Szegeden A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kínai testverszervezete, a CAST öttagú delegációja tapasztalatcsere-látogatásra tegnap, csütörtökön délután Szegedre érkezett. Liu Gouxuán, a CAST szecsuáni egységéjiek alelnöke, Szei Hua, a CAST Népszerűsítő Tudományos Részlegének föhivatali igazgatója. Wang Zhngang, a CAST Nemzetközi osztályának szovjet és kelet-európai osztályvezetője, Wan Nejlin osztályvezető és Wang Daheng professzor részt vett a TIT közelmúltban megrendezett IX országos küldöttgyűlésén. Szegedi látogatásuk során — ma délelőtt a TIT megyei szervezetének székházában — megbeszélést folytatnak az ismeretterjesztő társulatok együttműködésének lehetőségeiről, illetve a Csongrád megyei tapasztalatokkal, a megyei szervezet tevékenységével ismerkednek. A délután során Ópusztaszerre látogatnak, ahol a nemzeti emlékparkot tekintik meg. Idegenforgalmi cenlruiii Az M5-ös autópálya mentén idegenforgalmi centrummá átalakítatta a Gerébi kúriát a HungarHotels Szálloda és Étterem Vállalat. A Lajosmizsétől öt kilométerre fekvő, az 1800-as években épült kúriát a helyi termelőszövetkezettel közösen állították helyre. Az épületben a 11 kétágyas, fürdőszobával, színes tévével, sztereó rádióval és mi ni bárral felszerelt szoba, valamint a hangulatos teraszos étterem már tavaly óta fogadja a vendégeket. Adóreform Hogyan fizetnek a vállalatok ? (II.) Az általános forgalmi adó, amely kezdetben hozzáadott érték vagy többletérték-adóként szerepelt a sajtóban, az egyoldalú kiemelés követjieztében félreértésekre adhatott alkalmat. Ennek eloszlatására hangsúlyozzuk az általános forgalmi adó nem szüntet meg, nem helyettesít minden vállalati adófajtát, azok legtöbbje — például nyereségadó — megmarad. legfeljebb mértékük, az adókulcs módosul. Csökken például a nyereségadó, s várhatóan a felhalmozási adó mértéke. Lesznek természetesen megszűnő adónemek is — bér- és kereseti adós, vagyonadó — 6 e kettő, az adómérséklések és adómegszűnések szférájából átkerül a forgalom, a felhasználás és a fogyasztás területére. Az adózás ilyen jellegű szerkezeti módosításának eszköze az általános forgalmi adó, amely a hatvanas— hetvenes években először a Közös Piac országaiban terjedt el, s azt követően másutt is. Jelenleg több tucat európai és Európán kívüli fejlett és Cejlödő ország alkalmazza. Éspedig a következőképpen: A vállalatok, mint vevők, a megvásárolt termékért nemcsak annak termelői árát, hanem általános forgalmi adóját is kifizetik az eladó vállalatnak. (A számlán is külön szerepel az ár és külön az adó). A vállalat az anyagot, a terméket feldolgozza, s ennek során új értéket állít elő. A feldolgozott termék eladásakor a megnövelt érték után számolja az általános forgalmi adót. s azt a termelői árral együtt leszámlázza, a vevő pedig kifizeti. Az eladó vállalat tehát hozzájuk a korábbi vásárláskor általa fizetett adóhoz, s csak a feldolgozás fáaisában létrejött többletérték utáni adót kell befizetnie az adóhivatalnak. A termeíési-forgalmi láncban tehát a vállalatok, kis vállalkozók hozzájuthatnak az előző fázisban a vételárral együtt fizetett adóhoz, mígnem a folyamat eljut a végső felhasználóig, a fogyasztóig. aki az áru teljes értéke után fizeti meg az ál talános forgalmi adót. S bár igaz, hogy a vállalati adók is közvetett módon a fogyasztót terhelik, az általános forgalmi adózási rendszerben a fogyasztó közvetlenül fizeti az adót, amelynek mértéke termékcsoportonként változhat. (Nálunk várhatóan nulla—12—22 százalékos adókulcsok lesznek.) Az általános forgalmi adó - külföldön már bizonyított — előnye, hogy a termelés)/ forgalmi folyamatban nem halmozódik, ebben az összefüggésben a gazdasági tisztánlátást szolgálja. Az általános forgalmi adó nem költség és nem ártényező, az adóelszámolás technikája visszatéríti a mái kifizetett adót. Ez az adófajta több vonatkozásban semleges hatá. 6Ú Egyazon termék adója Az adóreform a vállalati adózásban az általános forgalmi adó, a lakossági adózásban pedig a személyi jövedelemadó bevezetését, meghonosítását tűzte célul. Ezúttal a vállalati adózás tervezett változtatásait tekintjük át. nem függ attól, hogy a feldolgozást kooperációban végezték, avagy a feldolgozási fázisokat, technológiákat egyesítő nagyvállalaton belül. A vállalati méreteken kivül közömbös, illetve semleges a tekintetben is, hogy a gyártás mennyi munkaerőt, illetve technikát vett igénybe. Egyes vélemények szerint az általános forgalmi adó kedvezményezi az exportot; ebben az esetben ugyanis tpljes adóvisszatéritésre kerül sor. A termelő nézőpontjából azonban szó sincs preferálásról, mert belföldi értékesítés esetén is hozzájut a termék árához, az adót pedig a vásárló fizeti. Amennyiben szembesítjük a- még érvényben lévő adórendszer hosszú időn ót bírált jellemzőit — a nyereséghez viszonyított magas adószint, a feldolgozási fázisokban halmozódnak az adók — az általános forgalmi adózás modellszerű leírásából kitűnő előnyös vonásokkal, sajátosságokkal, nem lehet kétséges, hogy érdemes és indokolt egy olyan adóreform megvalósítása, amely ná lünk is meghonosítja az általános forgalmi adót. Ez azonban több okból sem lesz egyszerű és könnyű. Nem hagyható figyelmen kivül, hogy a fejlett országokban csak a hosszabb ideje működő forgalmi adózási rendszert kellett átalakitani. Nálunk szinte újonnan kell megkonstruálni a vállalati adózást, mégpedig úgy, hogy a termelői szféra adói és támogatásai csökkenjenek, egyidejűleg be kell vezetni a személyi jövedelemadót. Ez már nem egyszerűen adóreform, ezek a változások az árrendszert is megreformál ják, átalakítják az árszerke zetet. az árarányokat, az ár szinteket. Az adóreformhoz kapcsolódó árváltoztatások kimunkálása már hosszabb ideje folyik, s abban próbaszámítások végzésével mind több vállalat vesz részt A terme lői árak változását két körülmény befolyásolja egyes vállalati adók megszűnésé és mérséklése, valamint a tá mogatások csökkentése. Ezek hatásaként a termelői ár-' színvonalnak csökkennie kell, mintegy 4-5. százalékkal. Az árarányok is módosulnak, elsősorban az energiahordozók, alapanyagok — feldolgozóipari termékek viszonyában. (Az előbbieké nagyjából változatlan marad, míg a feldolgozóipari termékek árszintje 6-9 százalékkal mérséklődik.) Az általános forgalmi adóról ezek szerint csak szépet és jót lehet mondani; kiküszöböli az adóhalmozódást, segíti a valós gazdasági értékelést, s a bevezetéshez kapcsolódó árváltozások révén a termelői árszintet is csökkenti? A dolog azért nem ilyen egyszerű Ezért nem alaptalan, ha némi fenntartással nézünk az adóreform elé. A közelmúlt évtizedekben több alkalommal — 1959-ben, 1980-ban — került sor a termelői árak átfogó rendezésére, s ezek egyike sem hozta a „papírformát", jócskán és felfelé tértek el a tervezett, a várható, a modellszámítás szerinti árszinttől. Ezúttal a termelői árak rendezése, megállapítása során nem szabad „tévedni", az árszintcsökkenésben felfelé eltérni, mert az árrendszer kétszínűségének, a termelői és a fogyasztói árszintek különbségének egyik meghatározója éppen az, hogy mennyivel csökken — az 1986. évihez képest — a termelői árszint (A másik meghatározó, hogy a mintegy 110 milliárd forintnyi fogyasztáshoz kapcsolódó árkiegészítésből, támogatásból mennyit sikerül leépíteni, csökkenteni.) Az általános forgalmi adó bevezetéséhez tehát kétirányú ármozgás kapcsolódik: a termelői árszintnek —miután az adók egy része kikerül a termelésből — csökkennie kell, míg a fogyasztói árszint — minthogy az általános forgalmi adó ebbe a szférába csoportosítja át az adók egy részét — emelkedni fog. — Az adóre formhoz kapcsolódó ármunka jelenlegi — júniusi — fázisában az 1988. évi fogyasztói árszint kétszámjegyű, 10-12 százalékos növekedése valószínűsíthető. Ez természetesen még változhat, s nemcsak árrendszerés ármechanizmus-okokból; a fogyasztói árszint alakítása gazdaságpolitikai, sőt, politikai döntéseken is múlik Garamvölgyi István Következik Mennyit fizet a lakosság? Főidény a balatoni hajózásban A Mahart Balatoni Hajózási Leái>yvállalata közli, hogy június 21-étől a főidénymenetrend szerint közlekednek a személyhajó- és kompjáratok a Balatonon A kompok Szántód-révtől 6.40-től 0.20 óráig, Tihany-révtől 6.20-tól 24.00 óráig járnak, a zenés hajójáratok Siófokról naponta 19 és 21 órakor, Balatonfüredről naponta 21 órakor, Keszthelyről kedden, szerdán, pénteken és szombaton 21 órakor indulnak x Építőtábor Algyőn Sorozatban negyedik alkalommal rendezneki környezet- és belvízvédelmi építőtábort Algyön. Az idén két turnusban, kétszer két hetet dolgoznak a fiatalok Szeged peremkerületében, hogy a zabolátlan belvizet) jó mederbe tereljék. A Lar dik utcában leltem az egyik csoportra. Könnyű volt rájuk találni, hiszen, mint korábban, azúttal is földbe szúrt zászló mutatta a pontos irányt Jugoszlávia lobogóját lengette a szél. Nem véletlen, inkább hagyomány rendszeresen segítenek a szomszédos Vajdaság ifjú kommunistái a szegedi „beivízmedence" lecsapolásában. <3k huszonketten vannak. Szolnok megyéből negyvennégyen jöttek. Szegedet pedig a Széchenyi István Gimk názium és Vízügyi Szakközépiskola huszonkét diákja képviseli. A műszaki1 irányítást a vízművek és. fürdők vállalat szakemberei vállalták, ami nem jelenti azt, hogy a fiatalok nem végeznek szakmunkát, de néha megakadhatnak^ és ilyenkor jó, ha kéznél van a segítség. A Ladiki utcán kívül az idén építenek nyíltszelvényű vízelvezető árkot még a Keszeg, a Bácska, a Prágai és a Tutaj utcákba is. Ez a hálózat a 47-es országút alatt a Kisbaktói csatornába szállítja a környezetszennyező belvizet. Kxirucz Gyula a tábor műszaki vezetője, ö a kcSvetkezőket mondta: — Az 1970-es évek ¡nagy belvízvédelmi gondjaj juttatták arra az elhatározásra a KISZ megyei bizottságát, hogy 1976-ban e munkákl felett KISZ-védnökséget vállalnak a fiatalok. A következő év nyarán szerveztek1 először belvízvédelmi tábort, Szegeden és Makón. Az elmúlt tíz évben így Tárpén, Kiskundorozsmán, folyamatosan) Makón, és az elmúlt években Algyőn volt ilyen építőtábor. — Ez teljesen önkéntes? Esetleg kapnak valamilyen térítést a gyerekek? — Gyakorlatilag önkéntes, de minimális zsebpénzt: azért kapnak, a teljesítményük alapján. Ha százszázalékosa munka két hét alatt, akkor kapnak 400 forintot. Kinka Erika Becséről jött. ö lassan algyőinek számít, ugyanis második alkalommal dolgozik itt. Arról faggattam, hogy nem volt elég elfáradni tavaly, miért próbálja újra az erejét? Nem fáradtam el. Annyit dolgozunk mi. lányok, amennyit bírunk, de azért megmutatjuk a fiúknak, hogy vagyunk olyan „legények a gáton", mint ők. — Jugoszláviában nincs belviz? Tudomásom szerint, sajnos, akad ott is. Miért nem otthon dolgozik? — Van, de azt nem mi végezzük'. Munkások. A fiatalok inkább a környezetet rendezik, fásítanak a heigyekben, és mezőgazdasági munkát végeznek — A négyszáz forinton csak olyan ajándékot vehet, amit biztosan hazavihet vámmentesen. Mi lesz az? — Csokoládét szoktam vásárolni, és kisebb emlékeket a családnak. Kóródi Tamás Szolnokról jött, a Tisza-parti gimnáziumbői. öt beosztottja van a brigádban. — Hogyan izlik a sártaposós' — Jól. Nem dicsekvésként említem, de eddig mi dolgoztunk a legjobban: i24 százalékot teljesítettünk. Ez több pénzt is jelent. Kérdezte, hogy nehézbe a munka? Nem könnyű. Az első, nap furcsa volt, mert nádat kellett irtani. Egyébként tavaly is jártam itt, az idei munka, a nád ellenére is, könnyebb Jobb a talaj Szűcs Ágnes, a vízügyi szakközépiskola másodikos diákja. Ó a nyári gyakorlati idejét tölti társaival. Megfogják a lapátot, formázzák az -árkot, de nem így kezdtek. — Hogyan? Mire költi a keresetet? — Most gyűjtök a téli sítáborra, Csehszlovákiába szeretnék utazni. Ezzel is gyarapodik: a pénzem, egyébként a táborban előbb kitűzéseket végeztünk, szinteztünk. és elkészítettük a zsinórállásokat. Ezekkel kész vagyunk, és most már mi is pontosan ügy fogjuk a lapátot, mint a többiek. Komolyan mondom, jólesik egy kis fizikai munka. így töltik hát a vakáció egy részét az önkéntes fiatalok. A legszebb 'dolgok egyike éppen az önzetlen segítség, az, hogy pihenés helyett idegen emberek életkörülményeit igyekeznek javítani a lányok és a fiúk. ök megteszik a magukét, de vajon értékelik-e a lakók a gyerekek munkájának eredményét. A tapasztalatok szerint nemigen. Kívánatos lenne, ha az árkokat nem kivénhedt autógumik raktárának, szeméttelepnek tekintenék. A házanként nem tűi hosszú csatornát tartsák tisztán a tulajdonosok. Végül is övék az árok. . Ács S. Sándor Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága csütörtökön ülést tartott a Parlamentben. Először az 1986. évi költségvetés végrehajtásáról készülő törvényjavaslatnak — az Országgyűlés nyári ülésszakának napirendjére tűzött zárszámadásnak — azokkal a fejezeteivel foglalkoztak a képviselők, amelyek a tanácsok tavalyi gazdálkodását elemzik, továbbá az igazságügyi tárca, az ügyészi szervezet és a Legfelsőbb Bíróság múlt évi tevékenységéről adnak számot. A tanácsi téma kapcsán az előzetesen megküldött írásos jelentéshez Békési László pénzügyminiszter-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Szóba került a véleménycserében, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének részeként módosult a tanácsok tervezési, szabályozási és gazdálkodási rendszere. A változások a központi és a megyei elosztás mérséklését, a helyi tanácsok önállóságának növelését célozták. Ennek érdekében 1986-tól a fejlesztési eszközök nagyobb hányadával — részben a lakosság Számával arányosan, részben -céltámogatás formájában — a helyi tanácsok rendelkeznek, amelyeknek egyébként bővültek a saját bevételi forrásai is. Mindezek eredményeképpen a szabályozott bevételek jelntős hányada közvetlenül a helyi tanácsokhoz került. Az igazságüggyel kapcsolatos munkaanyagot Kun László igazságügyminiszterhelyettes tájékoztatása egészítette ki; majd a bizottság egyhangúlag elfogadta mindkét előterjesztés dokumentumait Ezután Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes szólt arról a két törvényjavaslatról, amellyel egyfelől a büntető törvénykönyvet, másfelől a büntetőeljárásról szóló törvényt kívánják módosítani, ugyancsak az Országgyűlés soron következő ülésszakán. Mindkét büntetőjogi tárgyú törvénytervezettel kapcsolatban részletekbe menő, elemző vita bontakozott ki, amelyben szót kért-kapott Antalffy György, a bizottság elnöke <-s Király Zoltán (Csongrád megye) is * A bel- és külkereskedelmi vállalatok tavalyi költségvetésének végrehajtásáról, a szolgáltatások helyzetéről, valamint a személygépkocsiellátás alakulásáról tanácskozott csütörtöki ülésén a Parlamentben az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Sós Gyula ipari miniszterhelyettes a személygépkocsi ellátás helyzetéről és jövőjéről szóló írásos tájékoztatóhoz fűzött kiegészítést. Elmondta, hogy az idén összesen 145 ezer személygépkocsi érkezik az országba. Ha az elkövetkező években is hasonló mennyiségű importtal számolunk, az ezredfordulóra 1,8 millió személygépkocsi járja majd útjainkat. Akkor azonban már 2,1—2,5 millió autóra lenne szükség, s mivel a hiányzó mennyiség import útján nem biztosítható, szükséges egyéb lehetőségek feltárása is. Az egyik útnak a csúcstechnikával készülő műszeripari termékek tömeggyártása ígérkezik, s ezáltal bekapcsolódásunk a világ élvonalába tartozó autógyárak munkájába. A másik lehetőség az ipari szerkezetváltás, az alkatrészek előállítása, illetve a személygépkocsik összeszerelése. Jelenleg folynak a tárgyalások több külföldi autógyárral, például a Volkswagennel, a General Motorsszal és az indiai Murati céggel. Ez utóbbival a Mogürt öt évre szóló kooperációs keretmegállapodást kötött, aminek értelmében — műszerfalakért — már az idén megérkeznek Magyarországra az első gépkocsik. A bizottság elé terjesztett írásos beszámolókhoz hoz.zászólt Mag Pál Csongrád megyei képviselő is >