Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-19 / 143. szám

^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEIMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 143. szám 1987. június 19., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Ünnepélyes búcsúztatás a Kossuth Lajos téren Elutazott hazánkbál Csaó Ce-jang Hivatalos, baráti látogatá­sa befejeztével ünnepélye­sen, katonai tiszteletadással búcsúztatták csütörtökön a Kossuth Lajos téren Csaó Ce-jangot, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának megbízott főtitká­rát, az Államtanács elnökét, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Lá­zár Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására tartózkodott ha­zánkban. A fellobogózott téren Ká­dár János, Lázár György, Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Várkonyi Pé­ter külúgy-, Kapolyi László ipari, Veress Péter külke­reskedelmi miniszter, lványi Pál, a Fővárosi Tanács el­nöke, valamint politikai, ál­lami és társadalmi életünk több más vezető személyi­sége búcsúztatta a magas rangú kínai vendéget, aki Maróthy Lászlónak, a Poli­tikai bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének, az Országos Tervhivatal elnökének és Kótai Gézának, a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének kíséretében ér­kezett az ünnepség helyszí­nére. Csaó Ce-jang Kádár Já­nos társaságában fogadta a felsorakozott díszegység pa­rancsnokának jelentését, majd a magyar és a kínai himnusz elhangzása után el­lépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és a ven­déglátók ezután kölcsönösen elbúcsúztak a megjelent ma­gyar és kínai vezetőktől, il­letve a budapesti diplomá­ciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás katonai díszme­nettel zárult. Csaó Ce-jang és kísérete ezután a Ferihegyi repülő­térre indult, ahol Lázár György, Maróthy László és Kótai Géza búcsúzott el a magas rangú vendégtől. Je­len volt Iván László, hazánk pekingi, illetve Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Csa Ce-jang kora dél­előtt utazott el hazánkból, különrepülögéppel. (A ma­gyar—kínai tárgyaiások ösz­szegezéseként magyar rész­ről kiadott sajtóközleményt a 2. oldalon közöljük.) Iskola, OBC-áruház, telek A Szeged Megyei Városi Tanács tegnap, csütörtökön Papp Gyula tanácselnök ve­zetésével ülésezett. A ta­nácskozáson részt vettek a város országgyűlési képvise­lői, a meghívott vállalatok, intézmények vezetői is. A testület megvitatta és elfo­gadta Csonka \István, a ta­nácselnök általános helyette­se előterjesztésében a múlt évi gazdálkodási terv teljesí­téséről, Papp Gyula előter­jesztésében pedig a tanács és a népfront együttműködé­séről szóló beszámolót. Ér­tékelték a jogi és igazgatási bizottság munkáját, majd az előterjesztések között módo­sították Szeged általános rendezési tervét, a helyiség­gazdálkodásról szóló tanács­rendeletet, a tanácsrendele­tek előterjesztési határidejét, tanácsrendeletet alkottak a 30 napnál rövidebb úgyinté­Tudósitás a szegedi tanács üléséről zésről, kettéválasztották a belyárosi L számú lakóterü­leti kozpontot és bizottságot, döntöttek a napköziotthonos óvodák szervezeti, gazdasági integrációjáról, valamint személyi kérdésekben. Tóth Zsuzsanna lemondott a fel­sővárosi lakóterületi bizott­ság elnöki tisztéről, de ta­nácstagságát megtartotta, az új elnök Greguss Zoltán lett. Elköltözés miatt Vigh Jenöné lemondott a jogi és igazgatási bizottság tagságá­ról, illetve póttanácstagságá­ról. Nagy Mihály interpellált a Kállay és a Jankovich ut­ca útburkolatának javítása érdekében, valamint amiatt, hogy az újszegedi Vigadóban az éjjel kettőig tartó diszkó­program zavarja a lakók nyugalmát. Gazdálkodás nehezebb körülmények között Az 1986. évi tanácsi gaz­dálkodás tapasztalatairól ké­szült beszámoló megállapí­totta, hogy az általános fel­tételek az elmúlt esztendő­ben tovább romlottak. Am a, nehézségek ellenére a város zavartalanul tudta működ­tetni intézményhálózatát. A szakigazgatási szervek veze­tői a takarékosságra hívták fel az intézmények irány ¡tói­nak figyelmét, és ennek eredményeként 96 millió fo­rintot tudtak megspórolni. A költségvetés területén gon­dot okozott a szolgáltatások árainak fokozatos emelke­dése, és hogy az úthálózat javításánál csak a legszük­ségesebb teendőkre jutott pénz. Fennáll a veszélye an­nak, hogy a város útjai a közlekedésbiztonságnak nem nyújtanak elegendő garanci­át. A gazdasági szigorítás miatt csökkent a lakóház­felújításokra fordítható ke­ret is. A középtávú tervnek meg­felelően kiemelt társadalmi program volt a lakásépítés. A tervezett Í377 lakással szemben 1612 került tető alá. Ebből 350 a bérlakások szá­ma, a többi magánerővel ké­szült társas- vagy családi ház. A tanács a tervezett 40 millió forinttal szemben kö­zel 60 millió forintot fordí­tott a bérlakások visszavá­sárlására, ily módon is nö­velte azoknak a rászorulók­nak a körét, akik szociális lakásba tudtak költözni. Több mint 52 millió forint­tal segítették a fiatal háza­sokat és többgyermekeseket az otthonteremtésnél. A hagyományos családiház­építők 80 elóközmű vési tett telket vehettek a tanácstól. Az eredmények közé sorol­ható: elkészült a kiskundo­rozsmai gázfogadó állomás, megfelelően haladt a felső­városi telefonhálózat kiépí­tése, befejeződött Rókus I. ütemében a parkosítás, a 9-es trolivonal mentén pedig a közvilágítást korszerűsí­tették. Mivel a demográfiai hullám elérte a középisko­lákat, ezért felgyorsították a 24 tantermes középiskola /építését. Minden bizonnyal az új alma mater jövő ősszel nyitja kapuit. Az új város­részekben szűknek bizonyul­tak az általános iskolák, ezért a rókusit és a makkos­házit négy-négy tanterem­mel bővítették. Elkészült a Gladics József utcai egész­ségügyi gyermekotthon új 100 helyes épületszárnya, Rókuson két öregek napközi otthonát alakítottak ki. A város különböző részein öt új ABC-áruházat nyitottak. A belvárosi üzlethálózatot jól egészíti ki a Kossuth La­jos sugárút 9—13. szám alat­ti villamossági, különböző szobaberendezési és halszak­üzlet. A szalámigyár meg­nyitotta a Maros utcai hús­áruházát, az áfész a makkos­házi ABC-t és a Párizsi Áru­házat, az Ofotért Kelemen utcai szaküzletét, a Tisza Fű­szert a Sláger-butikot. Az elmúlt esztendőben reflektorfénybe kerültek a lakosság kis ügyei is. A te­hóból több beruházás indult meg kell azonban jegyezni, hogy a lakosság kevesebb településfejlesztési hozzájá­rulást fizetett, mint amek­kora összeget önként vállalt. Tovább folytatták a gázhá­lózat fektetését, több mint 100 utcában 28,6 kilométer gázvezeték épült. Az építő­ipari kapacitáshiány a Jó­kai-tömb kivitelezésénél le­maradást „eredményezett". A lakosság társadalmi mun­kájával segítette a várospoli­tikai célokat, az összefogás során javult az ellátatlan te­rületeken a közművek álla­pota, rendezettebbek lettek a parkok, korszerűsödött az úthálózat, a közvilágítás. E téma kapcsán szót kért Katona István, a megyei ta­nács osztályvezetője, és el­ismeréssel beszélt a szegedi (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője az alábbi tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács, elnöke tájékoztatást adott Csaó Ce­janggal, a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága megbízott főtitkárával, az Államtanács elnökével foly­tatott tárgyalásokról. A kormány ezt követően megtárgyalta és jóváhagyó­lag tudomásul vette az Álla­mi Tervbizottság és a Gaz­daságfelügyeleti Bizottság legutóbbi üléséről szóló je­lentést. (A kormányszóvivői tájékoztatást a 2. oldalon is­mertetjük.) Kádár János fogadta Eduard Sevardnadzéf Zárótárgyalás a Külügyminisztériumban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön, a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Eduárd Sevardna­dzét, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió külügyminiszte­rét, aki hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást az MSZMP és az SZKP legfontosabb idő­szerű feladatairól. Véle­ményt cseréltek a magyar— szovjet kapcsolatok fejlesz­téséről, a világpolitika főbb kérdéseiről. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügymi­niszter és Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete, a Központi Bi­zottság tagjai. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, csü­törtökön Szegeden, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságának előadótermében Szabó Sándor első titkár el­nökletével ülést tartott, amelyen "a testület tagjain kivül részt vettek a városi jogú és a megyei irányítású nagy­községi pártbizottságok első titkárai, a megyei fegyelmi bizottság tagjai és a megyei pártbizottság vezető munka­társai. Jelen volt és felszólalt a tanácskozáson Pintér István, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának munkatársa. A megyei párttestület Gyárfás Mihálynak, a me­gyei pártbizottság fegyelmi bizottsága elnökének elő­terjesztésében megtárgyalta a fegyelmi bizottság jelen­tését a megye párttagságá­nak fegyelmi helyzetéről, a fegyelmi munka fő tapasz­talatairól és feladatairól. A vitában részt vett: Török József, Labádi Sándor, Ju­hász Petemé, Kereszty Bé­la, Horváth Károlyné, Ger­mánná Vastag Györgyi. Pin­tér István, Tóth Ferenc, Csápenszki István. A vitát Gyárfás Mihály foglalta ösz­sze. A testület megállapította, hogy az elmúlt években a pártfegyelem megyénkben a XIII. kongresszus és a me­gyei pártértekezlet határo­zatainak szellemében fejlő­dött. A párttagok döntő többsége fegyelmezetten, szervezeti elveinknek meg­felelően él, dolgozik, és tel­jesíti a növekvő követelmé­nyeket. Ugyanakkor a párt­tagság egy kis százaléka esetenként megsérti a párt szervezeti szabályzatában rögzített kötelességeket. A pártbizottság felhívja a párt­szervek, az alapszervezetek figyelmét arra, hogy az erő­feszítések, a politikai neve­lőmunka javítása ellenére sem csökkent a megyei párt­értekezlet óta a fegyelmi esetek, az elmarasztalásban, a fegyelmi büntetésben ré­szesített párttagok aránya. A pártbizottság megállapít­ja, hogy az irányító párt­szervek elvszerüen és álta­lában eredményesen irányít­ják a fegyelmi bizottságokat és az alapszervezetekben fo­lyó fegyelmi munkát. Ez je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a XIII. kongresszuson elfogadott követelmények mindjobban beépülnek a fe­gyelmi tevékenységbe, egyre eredményesebben érvényesül a fegyelmi bizottságok. az alapszervezetek önállósága és felelőssége. A további teendőkre vo­natkozóan a tapasztalatok és a feladatok alapján a párt­bizottság hangsúlyozza a pártfegyelem erősítésével kapcsolatos munka folyama­tos napirenden tartását, a hatékonyabb megelőző po­litikai nevelőmunka jelen­tőségét. A jövőben a fe­gyelmi munka eszközével is még hatékonyabban kell se­gíteni feladataink teljesí­tését, a munka- és a szol­gálati fegyelem javítását, az erkölcsi követelmények ma­radéktalan teljesítését. Kü­lönös figyelmet kell fordíta­ni néhány kedvezőtlen je­lenség, illetve tendencia visszaszorítására. A vétsé­gek között gyakori a társa­dalmi tulajdon megsértése, az erkölcstelen magánélet, az ittas járművezetés és a jogtalan előnyszerzés, ame­lyekkel szemben határozot­tan fel kell lépni. A követelmények növe­kedése szükségessé teszi, hogy a pártszervek és a fe­gyelmi bizottságok nyújtsa­nak fokozott segítséget az alapszervezetek fegyelmi munkájához. A jelentés szerkesztett formában az alapszervezeti titkári tájé­koztatókban jelenjen meg. A testület ezután zárt ülést tartott, és egyéb ügyeket tárgyalt. Tomas Borge Budapesten Kamara János belügymi­niszter meghívására csütör­tökön hivatalos, baráti láto­gatásra érkezett hazánkba Tomas Borge Martinez, a forradalom parancsnoka, az FSLN országos vezetőségé­nek tagja, a Nicaraguai Köztársaság belügyminiszte­re. A nicaraguai delegációt a Ferihegyi repülőtéren Kamara János fogadta. Je­len volt Lizandro Chávez Alfaro, a Nicaraguai Köz­társaság magyarországi nagykövete HSZK-delegáció látogatása Szilbereky Jenőnek, a Leg­felsőbb Bíróság elnökének meghívására Gerd Pfeiffer­nek. az NSZK Legfelsőbb Bí­rósága elnökének vezetésé­vel június 15-e és 18-a kö­zött küldöttség tett látoga­tást hazákban. A megbeszéléseken átte­kintették a két ország igaz­ságügyi szervei között évek óta fennálló eredményes kapcsolatokat, valamint az együttműködés időszerű kér. déseit. Ennek során kölcsö­nösen tájékoztatták egymást jogrendszerük fejlesztésérő) és a jogalkalmazás felada­tairól. Véleményt cseréltek a leg­felsőbb bíróságok tevékeny­ségéről íi törvényesség érvé­nyesítésében, valamint a bírósági felelősségrevonás szerepéről a bűncselekmé­nyek megelőzésében, a ter­rorizmus, a kábítószerrel va­ló visszaélés elleni fokozott fellépésről. A tanácskozáso­kon szó volt az állampolgá­rok személyiségének bíróság előtti védelméről, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat is érintő gazdasági jogviták­ról. A küldöttséget fogadta Trautman Rezső, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. A delegá­ció látogatást tett Mark ója Imre igazságügyminiszternél. Szíjártó Károly legfőbb ügyésznél és a Fővárosi Bí­róságon. Találkozott az Or­szágos Ügyvédi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara vezetői vei. Az NSZK Legfelsőbb Bíró­ságának küldöttsége a meg­beszélesek befejeztével csü­törtökön elutazott hazánkból (MTI) V 1 I V

Next

/
Thumbnails
Contents