Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-18 / 142. szám

Csütörtök, 1987. június 18. 3 A Parlamentben Bizottsági ülések Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, Straub F. Brúnó elnökíetével ülést tartott szerdán a Parlamentben. A testület az 1986. évi településfejlesztési és környezetvédelmi előirányzatok Az ülésen Strajib F. Brú- nácskozason reszt vett Penó ismertette a kórnyezetvé- ter János, az Országgyűlés delmi feladatokkal összefüg- alelnöke is. gö állásfoglalást, amelyet a bizottság az Országgyűlés nyári ülésszaka elé terjeszt. Ehhez kapcsolódva Király Zoltán (Csongrád megye) invégrehajtásával foglalkozó dítványozta, hogy a környejelentést, illetve a növény- zetvédelmi beruházások adóvédelemröl, a talajerö-gaz- mentességéről szülessék ordálkodásról, a meliorációról szággyűlési határozat. és az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet tervezetét vitatta meg. Az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdán ülést tartott a Parlamentben, Szűrös Antal Csongrád megyei képMátyás elnökletével. A ta- viselő is. A képviselők megvitatták és elfogadták a Külügyminisztérium 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról készült jelentést, amelyhez Kővári Péter külügyminiszter* helyettes fűzött kiegészítést. Az egyes napirendi témák vitájában felszólalt Apró Adóreform R korszerűsítés indítékai I. Hogyan és miért került napirendre az adóreform? Meddig jutott az adóreform előkészítése, mi az adózási változtatások lényege, milyen szervek döntései szükségesek, időszerűek a reform megvalósításához? Időrendben elsőként az MSZMP KB 1984. április 17-i állásfoglalása említendő, amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatait összegezte. Ebben a dokumentumban a szabályozó rendszer — akkor még jövőbeni — korszerűsítését felvázoló fejezetben szó esett a gazdálkodó szervezetek adózásának majdani átalakításáról, valamint a személyi jövedelmek progresszív adóztatásáról. A KB 1984. április 17-i állásfoglalása átfogó és komplex jelleggel sommázta egyrészt a gazdaságirányítási rendszer, másrészt azon belül a szabályozó rendszer korszerűsítésének elveit és teendőit. Ezek sorában— — mint egy a több közül — szerepelt, akkor még laza megfogalmazásban, az adórendszer korszerűsítése, azzal a kikötéssel, hogy az megfelelő előkészítő munkát, és a KB részéről külön döntést igényel. Több mint két éven keresztül elvétve lehetett hallani, olvasni az adóreformról, úgy tűnt, hogy az lekerült a napirendről. Valójában szakemberek szűkebb köre behatóan foglalkozott a vállalati és személyi adózás megújításának részletkérdéseivel. Az adóreform tulajdonképpen az elmúlt év novemberében lépett újólag a nyilvánosság elé, amikor az MSZMP KB határozata kategorikusan leszögezte: elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését. Ettől kezdve nemcsak az előkészítés intenzitása erősödött, s bővült több százra a munkában részt vevő szakemberek száma, a tájékoztatás forrásai is kezdtek megnyífni, s egyre több információ hangzott el, jelent meg. Az MSZMP KB áprilisi tanácskozása magasabb sebességfokozatba kapcso'ta az adóreform előkészítését, a változások konkretizálását, s egyúttal az adóreform propagandáját. Az áprilisi KBülést követően az állami és társadalmi szervezetek vezető testületei véleményezték az adóreform elvi kérdéseit; ezek ismeretében az új adórendszer kidolgozóinak el kell készíteniük és a KB soron következő ülésére be kell terjeszteniük a vállalati adózás és a lakossági személyi jövedelemadózás részleteket is tisztázó javaslatát. A Központi Bizottságnak az év derekán kell dönteni az adóreform sorsáról; nevezetesen a beterjesztett javaslat elfogadásáról, vagy elutasításáról, az első esetben a bevezetés 1988. január elsejei későbbi időpontjáról A gazdasággal foglalkozó közéleti megnyilvánulásoknak egyik jellemzője, hogy bizonyos fogalmakat, szavakat, amelyek ugyan időről időre változnak, feltűnő gyakorisággal, szinte divatjelleggel emlegetnek. Egy-két évvel ezelőtt például az új vállalatvezetési formák, azok bevezetése, próbálgatása élvezte a megkülönböztetett figyelmet. Manapság az adóreform a kedvenc, a minduntalan visszatérő téma. Az adóreform előkészítése során felvetődött, hogy cél szerű lenne az adóügyi változásokat törvénybe foglalni. Az adóreform előkészítésének, bevezetésének menetrendjében a KB júniusi —júliusi ülése mellett kiemelkedő esemény lesz az Országgyűlés kora őszi ülésszaka, amely előreláthatóan törvényben kodifikálja az adórefprrpQt, és A-Váilalati jövedelemszabályozás stabilitását biztosító alapelveket. Tulajdonképpen mi indokolja, teszi időszerűvé az adózási változásokat? Az adó, az adózás sehol sem népszerű; az érintettek, az adózók erről a témáról kizárólag rosszat mondanak. Az adózók véleményére támaszkodva bármely ország adórendszeréről kiállítható az elmarasztaló minősítés. Szerencsére az adórendszerek objektjv módon, nemzetközi összehasonlítással is vizsgálhatók, értékelhető'* Mérlegelhető példának okáért, hogy az adók a bruttó hazai termék, a GD° hány százalékát összpontosítják a költségvetésben, továbbá, hogy milyen az adóstruktúra, az egyenes és a közvetett adókból származó bevételek aránya. Célszerű azt is vizsgálni miképpen oszlanak meg az adók az egyes gazdasági ágazatok, valamint gazdasági folyamatok — például termelésforgalmazás — között. Üjabban kerültek előtérbe azok az elemzések, amelyek az adózás gazdasági növekedés kapcsolatát tárják fel, vagyis azt vizsgálják, hogy az adóterhek változása miképpen hat az alapvető gazdasági folyamatokra, a beruházásra, a fogyasztásra. Az érvényben levő magyar adórendszerről az állapítható meg, hogy igen magas fokú — majd 60 százalékos mértékű — GDPcentralizálást valósít meg. (Ez a szocialista országokban nem ritkaság, de magasabb a fejlett tőkés országok átlagánál.) Az adóstruktúra első számú jellemzője: alacsony a jövedelmi (bér- és kereseti) adó aránya, s igen magas a vállalatokat terhelő adóbevételek, elvonások részesedése. A különféle vállalati adók, elvonások — nyereségadó, város- és községfejlesztési avagy hozzájárulás, termelési adó, bér- és kereseti adó, felhalkotési járulék, 1985-ig amortizációközpontosítás — bruttó nyereséghez viszonyított aránya a termelő vállalatok átlagában ma már 75-76 százalék, az iparban ennél is magasabb, 86-87 százalék. Az utóbbi adatokból az is kitűnik, hogy az adóterhek elosztása a termelés—forgalmazás között nem arányos, túlzott mértékben a termelésre koncentrálódik. Szakmai. tehát adóztatasi-adozasi nézőpontból azért minősíthető korszerűtlennek, mert a termelés egymásutáni fázisaiban az adók halmozódnak, rontják a végtermék versenyképességét, akadályozzák a közgazdasági tisztán látást. Tehát annak megállapítását, hogy a különböző termékek előállítása mennyibe kerül. Az adózás termelővállalatokra való koncentrálásának egyik velejárója, következménye az adó- és termelőiáremelkedések kapcsolatában kifejeződő inflációs hatás. A vállalatok nézőpontjából az a jelenlegi adórendszer legfőbb hátránya, hogy az elvonások magas szintje a jövedelmező gazdálkodók mozgásterét, fejlesztési lehetőségeit is korlátozza. S végezetül minősítés nélkül említjük, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult adóstruktúrában a lakossági adózásnak periférikus szerepe volt, a költségvetés összes bevételeiben a lakosság befizetései 6-8 százalékkal részesednek Garamvolgyi István Kovetkezix Hogyan fizetnek a vállalatok' Lakásépítés, a klinika megmentése, a házgyár sorsa Az ÉVM és a megye vezetőinek megbeszélése Feladategyeztető tanácskozást tartottak tegnap, szerdán Szegeden, a megyei tanács székházában az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői, valamint a megyei párt- és ta- éves tervben 3.5 milliárd fonácsi vezetők- A megbeszé- rintos munkát végez. Szelésen többek között részt retnék, ha a Délép helyzeAggodalommal beszéltek a megye legnagyobb kivitelezőjéről, a Délépről. Szükség van a nagyvállalatra ebben a térségben, hiszen csak a tanácsoknak a hetedik ötté mielőbb stabilizálódna, s ebben is kérték a miniszSzegednek régi gondjai is szerepeltek a napirenden, így: a szennyvízelvezetés nem megfelelő, az új lakótelepeken a tanács pénz hivett Somogyi László építésügyi és városfejlesztési mi niszter, Szabó Sándor, a me- térium támogatását, gyei pártbizottság első titkára, Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, a szegedi tanács elnöke. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese köszöntötte a résztvevőket, majd a megyei és szegedi vezetők ismertették az építésügyi ágazat helyi eredményeit, gondjait Képet adtak arról, miképp alakul a lakásépítés. A hetedik ötéves tervidőszaktett -volna enyhíteni a lakáshiányt. A főhatóság nem zárat be egyetlen házgyárat sem — igaz, néhány időközben megszűnt —, a felszámolás helyett arról kell gondoskodni, hogy az új piaci igényekhez alkalmazkodjanak a technológiai megújulással is. Egyetértett a megyei vezetéssel, a kecskeméti és a szegedi házgyár kapacitását már nem tudja kihasználni, ezért valóban ésszerű lenne közöttük a megfelelő munkamegosztás. Megígérte, ezt a témát az ányában nem tud parkot ^Jtféig rendezik' Foglal* a csatornázás helyzetével és rámutatott, ahol a kek beépítését oly módon, Okosság saját erőből te-i u remti elo a kozmuvesites építeni, előírások akadályozzák a belvárosi üres telhogy paragrafusok határozzák meg. mindegyik lakásköltségeinek egy részét, abban az esetben az állam kőhöz garázst vagy parkolót . , ,„„.,„. . kell biztosítani. A városhoz teles anyagl támogatást biztosítani. Somogyi László hangsúlyozta, a 410 ágyas klinika csatolt községekben a nyílt szelvényű csatornák tisztíban az elképzelések szerint tása nem megoldott, ott la13 ezer 400. új otthon kerül kossági közreműködésre szá- építését befejezik 1988 vémajd t^tő alá. A terv sze- mítanak. Szóvá tették azt is, gére, annak ellenére, hogy rint az állami bérlakás ará- nem sok eredményt hozott az épület megsüllyedt. Nem nya ebből 1600 lenne. Azon- a pályázat, a versenytárgya- hagyják magukra a kiviteleban a központi támogatás lás. Ügy tűnik szűkebb pát- zőket. Ha a szakértő bizottennek elkészítését nem te- riánkban, hogy a beruházón ság külföldi cég jelenlétét szi lehetővé, így jelenleg kívül a többi partner csak tartja szükségesnek a sülycsak 1300 bérlakás megépí- az áremelésben érdekelt, lyedés megállításánál, akkor tesével számolnak. A bérla- Példa erre a szegedi két középiskola bekerülési összege. Az egyik, a 24 tantermes 240 millió forint, a másik, a kisebb, amit egy évvel kások kihasználását a mobilitással, a lépcsőzetes cserékkel próbálják növelni. Az otthonok 42 százalékát állami vállalatok készítik, de ugyanennyi az aránya a házilagos kivitelezésnek is. Jobb lett az építőanyag-ellátás és sok szép munkával dicsekedhetnek a vállalatok. Ám a minőségileg kifogásolható kivitelezések száma sem lebecsülendő egyelőre. A megyei vezetők a főhatóság támogatását kérték sok területen. Így a 410 ágyas a minisztérium előteremti erre a valutát- Jelenlegi becslések szerint a javítás költsége 40—100 millió forint között mozog. Termélióba kerül. Somogyi László válaszolta felvetésekre, ismertette a lakásépítés országos helyzetét. Továbbra ís az otthonok 80 százaléka magánerőből, 10—20 százaléka pedig állami pénzből készül- A lakáspiacot a hiánygazdálkodás jellemzi a nagyvároki inikai töríb ¡üUyedésernek sokban- csak m'hány kiste" lopülésen rendeződött a kérdés. Az otthonteremtés tokésőbb terveztek, 20 tantér- szetesen a számlát az állja, mes, de ugyancsak 240 mii- aki a hibát elkövette — a megállításában, a versenytárgyalások árfelhajtó szerepének megszüntetésében, az új technológiák bevezetésében. vábbra is élvezi a társadalom kiemelt figyelmét. Elismeréssel szólt a szegedi lakáscsere-mozgalomról, a szervezett mobilitásról. Ez Felmerült, mj lesz a szegedi házgyár sorsa? Javaslatként hangzott el, érde- az új módszer is hozzájámes lenne ésszerű munkamegosztást kialakítani a felelősség megállapítására ezután kerül sor. Ismertette a fővárosi panelházak felújításának tanulságait, amely nemcsak egyszerű rehabilitációt jelent, hanem a lakótelepre jellemző szürkeséget is eltünteti. A szegedi helyzettel ellentétben a versenytárgyalások országos tapasztalatai kedvezőek, általában eredményesek. Épp ezért félülvizsgálják, hogy Csongrád megyében miért jár a versenytárgyalás árfelhajtással. Ha megállapítják a tisztességtelen hasznot, megfelelő intézkedéseket hoznak. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolta Déléppel kapcsolatos kérdékecskeméti és a szegedi házgyár között, ugyanis mindkettő már nehezen tudja eladni termékeit és a teljes kapacitast keptelen kihasználni Szóba került, az építés' vállalatok jovedelemrul, hogy ki-ki igénye sze- Sekre. A megújult vezetés rint a megfelelő négyzetmé- élvezi a minisztérium bizal terű otthonát elfoglalja. mát, s remélhetőleg stabilizálni tudja helyzetét. Am miniszter felhívta a fi- abban az esetben, ha a válgyelmet arra, a házgyárak felett nem kell megkongatni a vészharangot. Szükség volt — és még van — a paterme ő kepessege gyengees nelotthonokat gyártó üzemagas költséggé dolgoznak mekre Nélkülük nem iehemozási, vagyonadó, vám, a hetvenes években eszközle Új Európa-csúcs a Tisza Kupán Június 12-én és 13-an Leninvarosban rendezték meg a II. Tisza Kupa országos tűzoltóversenyt. A rendezvenyen az ország 19 megyéjén és a fővároson kívül indult még a BM Tűzoltó Kiképző Központ, valamint a magyar, az NDK-beli és a csehszlovák válogatott. Az I. Tisza Kupát 1986-ban Csongrád megye nyerte meg, a duplázás ezúttal nem sikerült, „csak" 3. 'lett csapatunk, Borsod megye és a BM Tűzoltó Kiképző Központ után. Ennek ellenére a Csongrád megyei válogatott nagy fegyvertényt hajtott végre; Európa legjobb eredményével — 33,7 másodperccel — nyerte meg a 800 l/perces kismotorfecskendő-szerelést Az eddigi csúcsot az NDK válogatottja tartotta, 33,71 másodperccel. A megyei válogatottat a Csongrád Megyei Tűzoltoparancsnokság, a szegedi tűzoltó-parancsr nokság, a Szeged-Algyő üzemi tűzoltó-parancsnokság. a szentesi tűzoltó-parancsnokság és a makói tűzoltó-parancsnokság legjobb sportolói alkották. A csapatot Kecskeméti Gábor, a JATE testnevelési tanszékének tanára, valamint Vecsernyés Imre tűzoltó őrnagy és Maróti Sándor tűzoltó főtörzsőrmester készítette fel . Felvételünkön: „start" előtt az „Európacsúcsot elért megyei tűzoltó-válogatott la lat az erre az évre tervezett veszteségét meghaladja, a kibontakozás útját nem találja meg, akkor elkerülhetetlen a szanálás. Ez nem csődeljárás, nem a vállalat megszüntetését jelenti, hanem egyebek között még szigorúbb, fegyelmezettebb gazdálkodást kényszerít ki. * Somogyi László délután felkereste a Délép vállalatot, majd a szegedi látogatását befejezve, visszautazott Budapestre H. M. Összedőlt egy iskola Apostagon összedőlt az Iskola utcai négy tantermes általános iskola csaknem 200 éves épülete. Mivel a tanév befejezése után történt az eset, a falak között már nem tartózkodott senki, személyi sérülés nem történt. A szakértők a romok vizsgálata során megállapítot ták, hogy az iskola összedőlése valószínűleg az esőzésekkel, a magas talajvíz szinttel függ össze: a sok: nedvesség feláztatta, megpuhította az öreg vályogfalakat IMTIj