Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELÍWARORSZAG 77. évfolyam, 141. szám 1987. június 17., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Változások túl a Tiszán Kis téesz - nagy gondban A gazdálkodási, pénzügyi gondokból sokféle akad. A mezőgazdaságban sincs ez másként. Nagyjából három kategória létezik, közel azonos számú résztvevővel. A „felsőház" kivételével a szövetkezetek zöme nehezen tud lépést tartani napjaink sűrűsödő kihívásaival. A középmezőny erejét a bővített újratermelés alapjainak létrehozása köti le. Pár milliós nyereség a számszerű bizonyíték, hogy életképes a cég, ha döcögve is, de megy a verkli. Közben az útkereső próbálkozásokra, beruházásokra, felhasznált támogatásokat kiegészítő hitelek végösszegei egyre nőnek. Az eladósodás terhei sokuknak rríeghaladták az elviselhetőseg határát. Az -ő gondjaik mérséklésére a MÉM feltételekhez kötött pályázat alapján elengedheti a felfüggesztett hitel követeléseket. Ebből is látszik: alapvető, országos gond. Törékeny egyensúly Aztán ott az alsó harmad, ahol olyan törékeny az egyensúly a veszteség és nyereség határmezsgyéjén, hogy a legkisebb kedvezőtlen változás végveszélyt jelenthet. Ha van nyereségtartalék. s kifoltozható vele egy rossz év, hát senki sem törődik vele. Csak az aggodalom marad, vajon a lejtő után emelkedő következik-e. Ott, ahol a saját erő már kevés a rendezésre, a szanálási hitel jöhet számításba, mely hosszabb távon pallosként lebeg a vezetőség feje fölött A kormányzatnak egyre kevesebb a pénze az adakozásra, helyette a termelőktől várja, hogy tegyenek is valamit a helyzetük megváltoztatásáért. Az alacsony hatékonyság okait üzemen belül és kívül evvaránt vizsgálják. A közelmúltban a városi Népi Ellenőrzési Bizottság emberei a Szegedi Rákóczi léeszben néztek szét. Látleletük a szövetkezet szakemberei szerint is megalapozott, támpontot adhat döntéseikhez Mert döntések, változtatások nélkül nincs kiút. A korábban Algyőhöz tartozó tanyavilágban, túl a Tiszán, ötszáz hektáron gazdálkodik a kis kollektíva. Ez az átlagos méretnek ötödetizede. Az alaptevékenység evek óta veszteséges, a mérleg nyelvét az olajosoknak vegzett szolgáltatásaik bevételei billentettek helyre. Az aszály miatt jelentősen csökkentek a termésátlagok, miközben más téeszek konkurenciája miatt az NKFV sem rendelt tőlük annyi munkát. Közel 1,8 millió forinton kellett kivenniük a nyereségtartalékból. Hosz. szabb távon ez az út nem járható, most már minden „évnek" meg kell állnia a saját lábán. Egyoldalúság? A felmérés, szerint egyoldalúan használtak ki a földterületet. A burgonyán és kukoricán kívül más növények részaránya elenyésző. A „takarékosság" a műtrágya és növényvédő szer felhasznalásban is érződött. Az állattenyésztésük 68 tehénből és 63 kocából állt. A tehenek alacsony tejhozamához a nem megfelelő fajta és a gondozás hiányosságai vezettek. A változtatás itt már érezhető, 25 vemhes üszőt állítottak be, s gondozást is szakszerűbben végzik. A kocaállomány szaporulata a korcs fajta miatt minőségi vágásra alkalmatlan. Évek óta veszteséges a sertéstartás, tavaly ez önmagában 731 milliót vett ki a közös kasszájából Az állomány minőségi cseréjére nincs anyagi fedezet, az ellenőrök szerint a felszámolás az egyedüli járható út Az olajkutak környékének rendbehozatala, és a töltések karbantartása nyereséges volt, míg a beállított gépek kapacitását lekötötték. Új munkák beiktatása lehetne talán a megoldás. Ilyet viszont manapság nehéz találni A volt elinök és főkönyvelő tavaly ment nyugdíjba, az új vezetőségnek hirtelen összetorlodtaK a tennivalók. Kérdés, ilyen körülmények között lehet-e esélyűk, adottak-e a feltételek? A jószándék és a tisztesség ugyanis csak egy a szükségesek sokaságából. A napokban a termelőszövetkezeti irodában beszélgettünk Paronai János nyugdíjas elnökkel és utódjával, Csikós Mihállyal. Láthatóan jó a kapcsolat, közöttük, hisz több mint húsz évig voltak munkatársak Mindketten helybéliek, ismerik a tanyai élet minden rezdülését A téesz 1960-ban alakult, akkor 4 szövetkezet volt Algyőn. A többiek az egyesülések során eltűntek, területük ki tudja melyik környékbeli gazdaság méretét növelte Huszonhat évig nem volt komoly baj, 1-2 milliós nyereség mindig összejött Ehhez azonban a nem mezőgazdaságból származó 4-5 milliós bevételnek is össze kellett jönnie. A keresetek átlaga alig 50 ezer forint feletti. Az elzártsággal magyarázható talán, hogy a tagok ennyiért ittmaradtak A kezdetben rendes út, buszjárat sem volt Most is ha reggel bejón valaki a városba, délben tud visszamenni Akik itt. laknak, azok zömének szülei is itt éltek. A háztáji gazdálkodás igen jelentős, ez tobb mint 12 millió forintnyi értéket jelent Tét: az önállóság Talán ezért maradtak enynyi ideig önállóak, s akarnak is azok maradni, mig bírják szusszal Korábban voltak ^ivülről jött egyesítési törekvések, a gazdaságosabb területnagyság érdekében, de ezek meghiúsultak. Most már ha akarnak akkor se lenne könnyű. A szomszéd tápéi téesz már Vásárhelyhez tartozik, ezenkívül termeszotes határuk csak a nagyfai célguzdasággul van, A Tisza és a Maros is elválaszt. Ügy gondolják, egy távoli ngy gazdaság részeként nem tudnának így foglalkozni a háztájival, az ügyesbajos dolgaikkal messzire kellene menniük, s ehhez a tömegközlekedés nem megoldott. Vagyis sima kisiklásnak tekinthetik a 86-os évet, s megint ringbe szállnak. A tét az önállóság, mert veszteség esetén nem valószínű, hogy akadna aki vállalna helyettük a terheket. Vajon most mire számítanak? A tavalyi mérlegben az aszály számlájára 1,5 milliós kiesést könyveltek el. Emiatt félmilliós adókedvezményt kaptak, melyből 41Ü ezret az idén költhetnek el. Találtak még egy másik félmilliót is. A melléktevékenységért fizetett adó a KSH besorolása szerint nem volt jogos, az idén ezt felhasználhatják. A növénytermesztésben a szokásosnál jobb a kép, innen is bevéteLekre számítanak. A kocaállományt az állattenyésztési állomás segítségével az idén két részletben lecserélik. A régieket meg.hizlalják, s értékesitik. Gondozókat is váltottak. A takarmányt egy szomszédos szövetkezetből fogják beszerezni, ahol évek óta nincs panasz a minőségre. Ugyanis maguk nehezen tudnak fehérjekoncentrátumot beszerezni. Az olajosok után az útkarbantartókat is megKeresték, s útpadkázásra kötöttek velük szerződést- Csak rajtuk múlik, hogy saját „útjuk" kátyúját lesz-e erejük betemetni. A kérdés egy-két éven belül eldől. Tóth Szeles István Csaó Ce-jang vidéki látogatása Vidéki látogatással folytatódott kedden Csaó Cejangnak, a Kíndi Kommunista Párt Központi Bizottsága megbízott főtitkárának, az államtanács elnökének magyarországi programja. A magas rangú vendéget a vidéki útra elkísérte Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Iván László, hazánk pekingi nagykövete. Csaó Ce-jang, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, elsőként a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár tevékenységével ismerkedett. A világszerte ismert vállalat kereskedelmi központjában Kapolyi László ipari miniszter, Lakatos László, az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottságának első titkára, Szabó Mihály megyei tanácselnök, illetve a gyár vezetői fogadták Csaó Cejangot és kíséretét. A nagyvállalat gazdálkodásáról Horváth Ede vezérigazgató adott nagy érdeklődéssel fogadott tájékoztatást. A Rába fejlődésének főbb állomásait felelevenítve elmondta, hogy az immár 90 éves cég életében az 1965 és 1970 közötti időszak nagy változásokat hozott. A termékszerkezet jelentős átalakításával ekkor alakult ki a vállalat .jelenlegi arculata. A vasúti gördülőanyagok előállítása visszaszorult, s a járműgyártás átfogó korszerűsítéséhez kapcsolódva felfejlődött a motorgyártás. Ezt a mind nagyobb termelési értéket képviselő tevékenységet jelentősen felgyorsította az NSZK-beli MAN-céggel kötött licencvásárlási megállapodás. Azóta csaknem egymillió nagy teljesítményű motor került le a vál(Folytatás a 2. oldalon.) A jól képzett szakembereket keresik Az első negyedév munkaerőmérlege Az ABMH Munkaügyi In- dékozó, aki csak a mun- bői adódóan növekedett a formációs Központja által kaerő-közvetítő szervek se- betanított és a segédmunkát közzétett adatok szerint a gítségével tud ismét elhe- keresők aránya. A negyedév munkaerő keresletét és kí- lyezkedni. során jelentkezők 82 százanálatát az év élső negyedé- A vállalatok az év első lékának egy hónapon belül ben a korábbiaknál erőtel- negyedében 56 700 — 1986 találtak új állás a munkajesebben befolyásolta a vál- utolsó negyedéhez képest közvetítő szervek, az állást lalatok szelektív munkaerő- 7200-zal kevesebb — betol- keresők 12 százaléka azonga/.dálkodása, valamint ter- tésre váró állást jelentettek ban csak három melési és termékszerkezetük be a közvetítő szerveknek, belül, 6 százaléka átalakítása. A vállalatok Új dolgozók felvételénél is nél is hosszabb idő után munkaerőigénye az év első inkább a meglevő létszám tudott csak elhelyezkedni. A három hónapjában a múlt minőségi javítására töreked- korábbi időszakhoz képest év utolsó negyedéhez ké- tek, főként jól képzett szak- csaknem kétszeresére nőtt pest több mint 11 százalék- embereket kerestek. A szak- azoknak a száma, akik egy kai csökkent, a felkínált munkások iránt alig csök- hónapnál hosszabb ideig munkakörök összetételében kent az érdeklődés, mig a szerepeltek a munkaközveis jelentős változás tapasz- betanított munkásoknak titok várakozási listáin, ¿alható, s mind több az csaknem 23 százalékkal, a olyan munkát vállalni szán hónapon belül, 6 százaléka pedig enKisáruház Újszegednek Schmidt Andrea felvétele Eredetileg — 25 éve — élelmiszer-peremboltként épült:, 15 evvel ezelőtt, egy húsbolt melléépítéscvel, bővítették. Mától ismét megújult formájában várja a vásárlókat a 13 főnyi személyzetével a Rózsa Ferenc sugárúton a mintegy 700 ezer forintos felújítási költséggel, 200 ezer forint értékű új berendezéssel átalakított, teljes profilú ABC-kisáruház. Szakosított raktárt építettek, a boltban reggel 6 órától lehet tőkehúst, húskészítményeket, élelmiszert, mirelitárut, gyUmölesöt-zöldséget venni. Remélhető, hogy enyhít majd az újszegediok ellátási-beszerzési gondjain A munkavállalás lehetősésegédmunkásoknak pedig 18 gei körz.etenként és szakszázalékkal kevesebb állás- mánként, munkakörönként lehetőséget ajánlottak fel. igen eltérőek. Az elhelyezösszességében a szellemi kedni szándékozóknak 44 foglalkozású dolgozók iránt százaléka 4 megyében, Szais mérséklődött a vállalatok bolcs-Szatmár, Szolnok, Borigénye, egyedül az ügyvi- sod és Heves megyékben telben dolgozók létszámát fordult a munkaközvetítő kívánták bőviteni. szervekhez. E körzetekben A munkaerő-kereslet csök- különösen nehezen találkenésében meghatározó volt, nak munkát a szakképzetlen hogy az ipari üzemek a dolgozók. A segédmunkások múlt év utolsó három hó- elhelyezkedési kilátásai binapjáhnz képest mintegy 22 zonyos városokban igen százalékkal mérsékelték fel- kedvezőtlenek. Miskolcon vételi igényeiket, s most az például 239 jelentkezőnek akkorinál 6500-zal kevesebb mindössze 76 álláshelyet tarmegüresedett állás betol- tanak nyilván, mig Karcatésére kerestek vállalkozót, gon 180 szakképzetlen dolAz ipari üzemek azonban gozó részére 6, Ózdon pedig még mindig a legnagyobb a 229 segédmunkára jelentmunkaerő-felvevők, mert a keZönek már csak 7 állásfelkínált munkaköröknek lehetőség kínálkozik. Ózdon csaknem 42 százalékát ezek a betanított munkásoknak és a vállalatok jelentették be, a szellemi dolgozóknak sem döntően fizikai dolgozók tudnak elegendő munkaheszámára. A szolgáltatóágaza- lyet felajánlani, tok az év első negyedében létszámuk bővítésére kedtek. Az év első három hónap jóban valamivel több mint Bihar, Heves, Somogy és 10 ezren, az előző negyed- Vas megyei vállalatok 0,4— évinél csaknem négyezerrel 24 százalékkal tobb új doltöbben fordultak a munka- gozót szándékoztak felvenni, közvetítő szervekhez. A vál- mint negyedévvel korábban. Míg országos átlagban töre- csökkentek a munkaerő iránti igények, addig a Békés, Győr-Sopron, Hajdúlalati igények mérséklődésé(MTI) A munkavédelemről Tegnap, kedden Szegedre látogatott Répa Imre, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség helyettes vezetője. A megyei pártbizottságon Szabó Sándor első titkára fogadta, és megbeszélést folytatott vele a munkavédelem megyei helyzetéről és feladatairól. Répa Imre ezután munkamegbeszélést tartott a megyei felügyelőség dolgozóival, amelyen részt vett Barthn László, a megyei pártbizottság titkára.