Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

4 Ivcdd, 1987. június 9. Szakartvélói mozaik Állítólag a jóistennel kezdődött a dolog, ö fe'edkczett meg' a grúzokrólmikor felosztotta a jobbnál jobb termő­földeket népei között. Minden valamire való nációnak ju­tott az isteni adományból, csak a szép szemű grúzok ma­radtak hoppon. De nem kellett őket félteni. Követeket vá­lasztottak, akik bekopogtak az Úr ajtaján, és megreklamál­ták a dolgot. Az öreg isten igencsak röstellte magát szó­rakozottsága miatt, S hogy a csorbát kiköszörülje, imi­gyenszólott: Az igazsághoz tartozik, hogy én „megmentet­tem" magamnak egy kis földet, s eltettem öreg napjaimra, de ha már így megfeledkeztem rólatok, egye fene, nektek adom. Hát ennek a bakinak köszönheti ez a kaukázusi nép legzsírosabb földjeit, szőlőtermő lejtőit. Sajnos szerencséjét — ahogy az már lenni szokott — évszázadok során más né­pek is megirigyelték, s a grúz szőlőtőkéket igencsak megtépázták a történelem viharai. A XIV században Timúr mongol hódító vágat­ai ki őket szinte egytől egyig, háromszáz év múlva a per­zsa sah tette velük ugyan­ezt. De a tökéket az életre­való grúzok újra és újra el­ültették. Tanúsíthatom, ma is zamatos, édes borok te­remnek rajtuk. A fővárfts egyik borboltjában több mint húszféle grúz bort szá­moltam össze. Persze, ne gondolja a ked­ves olvasó, hogy csak a hegy leve miatt érdemes Grúziába utazni. Ez a köz­társaság valami egészen kü­lönleges, „nem európai" él­ményeket tartogat az idelá­togató turista számára. Az emeletes, erkélyes, fatorná­cos házak sajátos arculatúvá varázsolják a grúz városo­kat. Ezek az épületek nem­csak kedvesek, hangulatosak, de mint megtudtuk, roppanl praktikusak is. Ugyanis a meleg nyári napokon és éj­szakákon a város az erké­lyekre költözik. Legtöbben itt vacsoráznak, főznek, al­szanak, élik életüket. Ilyenkor hangosak az utcák, s a szomszédok igencsak be­lekukkanthatnak egymás életébe. De ez, senkit sem zavar, a szebbnél szebb, fa­ragott faerkélyek hozzátar­toznak a grúz városlakó mindennapjaihoz. Tbiliszi óvárosának lejtős utcáin úgy sorakoznak a gyönyörű hom­lokzatú házak, mint a csip­keruhás lányok báli szezon­ban. Grúzia fővárosának kelet­kezése köré is legendákat szőtt az emlékezet. Az egyik monda szerint, a grúz ki­rály egyszer errefelé vadá­szott, és nyilával meglőtt egy szarvast. A sebzett állat fu­tásnak eredt, a király pedig utánairamodott. Am nem tudta beérni áldozatát, mert az egy forrásban megmártó­zott, ettől sebe begyógyult és messzire futott. A király ezt meglátván rádöbbent; csodatevő gyógyforrásra bukkant. Azonnal parancsot adott: építsenek ezen a he­lyen várost. Tbilisziben ma is számtalan termálforrásra épült fürdő van. A Kura folyó völgyében gyakran kisebb fajta orká­nok teszik tiszteletüket, ott­jártunkkor egy szerényebb szélvihar a mi szállodánk ablakait is megzörgette. Egyébként a tavasz idén odaát • is késett, de szeren­csénkre arrafelé a természet csizmája néhány lépéssel mindig előbb jár, mint ná­lunk. Napfenyes sétáinkon fényképezőgépünk keresőjét súrún fordigattuk az amo­lyan igazi, bennszülöttnek hitt grúzok felé. Am kide­rült, nem a sötét szemű és hajú legények-lányok hor­dozzák az ősi karaktert. A tipikus grúzok ugyanis vörös hajúak és kék szeműek Nos, ilyen zsánerű állampolgárral nem találkoztunk grúziai sé­táinkon. Nem tudom, gróf Zichy Jenőnek milyen színű haja volt, rögeszméjéről viszont hallottam már, nevezetesen, hogy családját a grúzoktól származtatta. Egyes múlt századbeli tudósok a ma­gyarság feltételezett őshazá­ját is a Kaukázusba helyez­ték. Jankó János, híres et­nográfus részt is vett annak idején egy felderítő expedí­cióban. Az őshazaelmélet ké­sőbb tévesnek bizonyult, de néhány magyar vonatkozása azért van ennek a vidéknek. Többek között Tbiliszi első nyomdájának betűit Misz­tótfalusi Kis Miklós készí­tette. Az első filmstúdiók egyikét pedig Balázs Béla alapította. Ma már tudjuk, nincs rokonság magyarok és grúzok között; néhány do­logban azért, mégis hasonlí­tunk. Nemcsak a paprikás­csirkét főzzük forma-for­mán. történelmünket is ha­sonló fakanállal kavargatták a nálunk erősebb népek. A rabló mongolok nyilának zúgása, a törökök rabigája a grúzokat sem kerülte el. De valahogy ez a nép is mindig talpra állott, sa mai napig megtartotta sajátos kultúráját. A IV. században született grúz ábécé (na is változatlan. Az ősi betűk gyönyörű rajzolatának a neonfény sem tudott megár­tani. Az üzletek, teázók be­járata fölött ma is kétnyel­vű a felirat. A főváros leg­nagyobb szállodája pedig Grúzia ősi grúz nevét viseli. Ugy hívják: Szakartvéló. Pacsika Emília Ásatási idény Megkezdődölt a 30. ásatá­si idény Tác mellett, a ró­mai kori Gorsium területén. A székesfehérvári István ki­rálv Múzeum régészei —Fitz Jenő irányításával — az idén a még nem ismert ko­rai temetőket igyekeznek felderíteni, s folytatják a városfalak kutatását. A római katonák által 46—49-ben alapított városka feltárása során az utóbbi há­rom évtizedben több száz­ezer, a télepúlés történetét, a falai között élők életmód­ját bizonyító kisebb-nagyobb lelet került elő: paloták, fürdők, szentélyek, középü­letek maradványait bontot­ták ki a régészek. A szán­tóföldek alatt rejtőző római kori romok azonban még év­tizedekig munkát adnak a szakembereknek. A feltárások eddigi ered­ményeiből mind részleteseb­ben bontakozik ki Gorsium históriája, kialakulásának, virágzásának, majd hanyat­lásának a története. A Sár­víz partján fekvő katonai tábor először Traianus csá­szár idejében indult fejlő­désnek, majd a markomann háborúk rombolásait köve­tően Septimus Severus és fia korában született újjá. Har­madik virágokra Diocletia­nus császár idején volt, a 370-es évekig tartott­Mi? Hol? Mikor? 1987. JÜNIU8 16., KEDD — NÉVNAP: JUSZTIN A Nap krl 4 óra 46 perckor, és nyugszik 2« óra 43 porckor. A Hold kel 0 ora 34 perckor, ós nyugszik 3 óra 57 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfon plusz 498 (apadó). Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma A folyóirat rövidítve köz­li Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országos Terv­hivatal elnökének a Köz­ponti Bizottság 1987. április 28-i ülésén a gazdasági ki­bontakozás feladatairól tar­tott előadói beszédet. A Tár­sadalmi Szemle ugyancsak rövidítve közzé teszi Havasi Ferencnek, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának az áprilisi KB-úléscn el­hangzott előadói beszédét az új nyugdíjrendszer * és az adóreform elveiről. Kótai Géza elerpzi Ma­gyarország helyzetét a nyolc­vanas évek változó világá­ban. Megállapítja, hogy nemzetközi politikai körül­ményeink összességükben nem alakulnak kedvezőtle­nül. A nemzetközi gazdasági viszonyokban azonban az (elmúlt években folytatód­tak a számunkra kedvezőt­len tendenciák. Tovább nőtt a távolság a legfejlettebb országok és hazánk gazda­sági, tudományos-műszaki teljesítménye kőzött. Kozma Ferenc a gazda­ságfejlesztés társadalmi ve­tületeivel foglalkozik. Arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi nemzetközi gaz­dasági helyzetben a közepes gazdasági kultúrájú iparo­sodott országokat az a ve­szély fenyegeti, hogy visz­szacsúsznak a nem iparoso­dott fejlődő országok világ­gazdasági perifériájára. E visszafej lődési folyamat azonban nem olyan sors­csapás, amelyet országunk képtelen kivédeni. A viha­ros minőségi átalakulásban levő világ két követelményt támaszt a magyar gazdaság­és társadalompolitikával szemben: stratégiai előre­látást, amely nagyfokú tak­tikai rugalmassággal páro­sul; valamint erős teljesit­ményrendszert — a lét és egzisztenciális biztonság alapelvének feladása nélkül. Héthy Lajos megvilágítja a gazdasági demokrácia és az érdekegyeztetés társadal­mi összefüggéseit. Ahhoz, hogy gazdasági feladataink megoldásához megteremt­hessük a cselekvés szük­séges egységét, nélkülözhe­tetlen, hogy előrelépjünk a döntéshozatal demokratizálá­sában, azaz a döntések ál­lal érintettek mind szélesebb körének a döntéshozatalba való bevonásába, s ezzel együtt az érdekegyeztetés intézményesítésében. Gerö András az 1848— 1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején folytatott nemzetiségi po­litikát vizsgálja. Annak okait 'kutatja, milyen társadalmi, belpolitikai körülmények, tör­ténelmi motivációk vezetlek a magyar politikai vezetés és a nemzetiségek konfronlá cicjához. Rámutat: a magyar forradalom vezetői okkal hibáztathatok, mert nem tet­tek meg mindent a nemzeti­ségi kérdés rendezéséért. Nem kisebb felelősség terheli azonban a nemzetiségek irányitóit sem, mert szinte semmivel sem járultak hoz­zá annak a politikus gárdá­nak a hatalmon tartásához, mely erre a rendezésre a térség erői közül a Ieg valószínűséggel lett volna képes. HAZASSAG Agócs József és Hegyi Ildikó Ágnes. Gáspár János György és Busa Emília. Banfl Zsolt és Ihász Amália Maria. Vecseri Lajos és Kis Erika. Maráczi Tibor os Lengyel Andrea Maria, Varga Attila és Ecseri Rózsa. Mokan Péter és Balogh Zsuzsanna. Horváth István Szilveszter és Boldizsár Eva, Csank Hobert és Drubina Annamaria. Soczó László és Pamuk Judit, Kovács­Hegedűs Gábor Zoltán és Hajas Ivett, Gyimesi Gábor Árpád es Farkas Gabriella, Herczeg Jó­zsef és Dudás Marta. Török Csaba és Hanczlk Anikó Andrea, •Takács Csaba és Acs Gabriella, jtaska Bcla és Lengyel Erna Anikó, Lchocz. Gyula és Sárai Erzsébet, Kismarezl József es Vörös Anikó, Schmidt József és Szúnyog Ilona, Borbély Gábor és Mészáros Mónika. Szamfira György és Szűcs Valéria hazas­sagot kötöttek. SZÜLETÉS Horváth Szilveszternek és Kán­tor Gabriella Irénnek Norbert Szilveszter. Kovács Istvánnak és Dobos Katalinnak Katalin. Ha­rangozó Gabornak es Gágyor Erikának Gábor Manó, ördög lstvannak és Kismarton Horni­nak Bettina Klára. Knez Gabor­nak es Farkas Katalinnak Esz­ter, Juhász Nándornak és Feke­te Anlko Andreának Attila. Bezdán Józsefnek és dr. Szabó F.rikanak Ditta. Kajári Tibor Lászlónak és Lestár Erzsébet Gabriellának Mariann Eva, dr. Vámosi Lukacsinak es dr. Kar­say Eva Olgának Bence Peter, i Boka: Istvánnak és Vonekl Ibo Családi események lya Juliannának Tamás, Balog Béla Laszlónak és Szeri Julian­na Piroskának Júlia. Góré Ist­ván Ermonek és Hajdú Eriká­nak Dániel. Vér Lászlónak és Nagy Hajnalkának Valentin. Bo­ross Lászlónak és Mazurkiewlcz Helénának Naiali. Farkas Fe­rencnek és Gyoval Klárának Klára Kitti. Szabó Attila Bélá­nak és Kószó Ida Erzsébetnek Olga. Bozsó Attilának és Jancsó Erzsébetnek Attila. Marosi Csa­banak és szél Katalinnak Kata­lin. Sullai Lászlónak es Rud­vánszki Margitnak Boglárka Ju­dit. Takaes Istvánnak es Kot­henez Erikának István, Monos­tori lstvannak és Hegedűs Hil­danak Adam. Kovács Gyulának és Apró Erzsébet Anikónak Zita Erzsébet, Bárdos Györgynek és Takács Erzsébetnek György. He­vosi-Toth Imrének és Szécsi Zsuzsanna Evanak Imre. Tabo­rosi Attilának és Mészáros Edit­nek Ivett. Hornyuk Jánosnak és Őrlik Ilonának Levente. Ilegye­si Zoltán Lászlónak és Marik Mariának Gábor, Konya Mihály Józsefnek es llidi Erzsébetnek Róbert Mihály. Fábián Sándor­nak és Jenéi Ilonának Nikolett, BukovsZki lstvannak és Szabó Rozáliának István. Márta Antal­nak és Papp Evanak Anita Eva. Nagy Károly Miklósnak és Sta­ub Tünde Ágnesnek Georgina Florina, Varga András Ferenc-, nek és Balázs Ilonának Péter, Fodor Mihálynak és Madar Má ria Magdolnának Adám "Gergely. Bürgés Mihály' Tibornak és Tóth Margitnak Milán Flórián, Völgyi Mihály Lajosnak és Ro­zsa Gyöngyinek Dániel Norbert. Papp Lászlónak és Tóth Kata­linnak Dénes. Stumpf Ferenc­nek és Szőke Ágnes Katalinnak Tímea. Hegdüs Györgynek és Veres Etelkának Vivien. Hatala László Józsefnek és Csáki Kata­linnak Klaudia, dr. Párkányi Lászlónak és dr. Nagy Katalin Ágnesnek László Gábor. Tórók Imrének és Szél Annának Dóra. Illés Tibornak és Karfai Zsu­zsannának Ivett, Illés Tibornak és Raffai Zsuzsannának Evelin. Tórók Ferencnek és Tanács Má­riának Anikó. Bozoki Imrének és özvegy Ibolyának Imre Gá­bor. Maró ti Károlynak es Hala­si Maria Magdolnanak Norbert. Molnár Józsefnek és Paja Má­riának Csilla, Molnár Józsefnek és Paja Mariának Gábor. Tari Istvánnak és Zombori Ilona Eri­kának István. Rácz Pálnak és Szabó Eszternek Edina. Köny­ves Zoltán Tamásnak és Koszó Eva Máriának Eva Mária. Du­nai József Gábornak es Korom Mariának Melinda. Bárány Jó­zsefnek és Horváth Mária Mag­dolnának Miklós. Pomázi Sán­dornak és Galgóczi Mária Mag­dolnának János. Rúzsa László­nak és Nagy Editnek László. Szegedi Ferenc Lajosnak és Mol­nár Ibolyának Szintia nevű gyermeke született HALÁLOZÁS Oltványi Mihálync Borosok Viktória Borbála. Ilolesik Ben­jáminná Horváth Mária. Lévai Jánosné Borka Rozália - Anna. Erdélyi Istvánná Kószo Veron! ka. Kollcnyi Ödönné Szente­Varga Irma. Ábrahám József. Ta­nács Péter Antal. Miklós Peter. Faj-kas József. Horváih Mihaly­ne Harter Etelka. Hodi Ferenc né Szabó Piroska. Kovács Mi­hálync Sziládi Márta. Berente Pál. Antal Istvánné BorrsokJu Hanna. Töth Gergclyné Pálfy Irma. Tokaji Zsuzsanna, Rácz Jánosné Dobák Erzsébet. Kon­koly László Emil. Kiss Bállntné Molnár Maria. Beszédes Tiborné Kereke* Klára Katalin. Bezeré­dy István János, Farkas István Farkas János, Szelpal József. Csonka Jánosné Csaba Maria. Karsai Albimné Székely Erzsé­bet. Majevszki Alexáné Neczkov Margit. Apró Vendelné Kadanc Erzsébet, Katona Lajos. Tolh Mi hályné Kökény Erzsébet. Nagy I-ajosné Fekécs Margit Irén Papdi Mihalyné -Bajzák Erzsé­bet. Mamuzsits József. Széli Jó­zsef. Parcsetlch Eva Hajnalka, Szécsi Veronika, Deák Sándor­né Sánta Ilona. Stima Gyuláne Wahl Ilona. Ungar Laszloné Szerenyi Anna. Hajdú Mutyas­né Otott-Kovacs Mária, Farkas Istvánné Gera Julianna, Révész Imre. Krcmsor János. Szilárd! Imre, Dakó Ferenoné Pajko Ju­lianna. Juhász Antal, Tari Sán­dor. Papp Jánosné Szabó Roza­lia. Forgó Mártonná i'aragi Pi­roska. I'atyi János, Kószó lm réne Orbán Rozália, /.adun Jö­zsefné MuLnár Viktória. Sorban Mihály, Czilik Mihály, Je­szenszkt József meghaltak NYOLCVANÖT EVES Barbara MrClintock (1902) No­bél-dijas amerikai genetikus; 1983-ban a mozgó genetikai ele­mek felfedezéséért részesült or­vosi lMobcl-dijban, az első nő­ként," aki ebben a tudományai­ban nem megosztva, hanem egy­maga érdemelte ki a dijat. NYOLCVAN ÉVE születelt Fülöp Zoltán (1907— 1975) Kossuth-díjas díszletterve­ző. érdemes művész. t928-iot volt az Oporahnz díszlettervező­je. ÖTVENÉVES Barth István (sz. 1937) Liszt-dí­jas fuvolaművész, a Zeneművé­szeti Főiskola Peesl tagozatúnak fuvola- és kamarazene-tanara. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Rock Rióban (színes brazil, znnés film. III. helyár!), délután fel 4, háromnegyed 6 és 8 óra­kor: A kicsi kocsi legújabb ka­landjai (színes, m. b. amerikai filmvígjáték. III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: No, megállj csak! (szines, m. b. szovjet rajzfilm), negyed 6 és fél 8 órakor: Break 2. (szí­nes, zenés amerikai film. IV. helyár!). Szabadság: fél 4, háromnegyed 6 órakor: Milyen fiatalok vol­tunk (színes szovjet film), 8 óra­kor: Rock Rióban (színes bra­zil. zenés film. III. helyár!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Téboly (német film). Kert filmszínház: este 9 óra­kor: A Boumty (színes, m. b. amerikai kalandfilm. III. hely­ár!). Kiskörössy halászcsárda, (vi­deomozi), délután 4 és este 8 órakor: Valaki az ajtó mögött (színes francia film). Kiskörflssv halászcsárda, kert: este 10 órakor: Zsaroló zsaruk (színes, m. *b. francia filmvígjá­ték. III. helyár!). Eva presszó: este 8 órakor: A három testőr (színes francia ka­landfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. Gyermeksérültek és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika sebészeti osztá­lyán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részéret Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órátál más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Ma a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyeletet 19 órától holnap 7 óráig az Újszeged! Gyermekkór­ház (Szeged, odesszai krt. 37.) tart. Tel.: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel < óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-429. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 9 óráig hívható. 21.30: 21.50: 22.35: 17.10: 17.30: 18.06: 18.30: 18.4«: 19.66: 19.15: 19.36: 26.65: 21.05: 22.35: 22.55: 17.00: 17.36: 18.00: 18.36: 19.00: 19.15: 19.36: 20.00: 21.05: 22.15: lllradó 2. Jákob és Adclc -- NSZK tv-film Képújság BELGRÁD 1. Híradó Gyerekműsor Tüzek veszélyeztetik az Adriát Rajzfilm Vetélkedő Szórakoztató zene Rajzfilm Híradó Jákob üveges fiai és lányai — ív-film­sorozat Jelzések Híradó Miisorráadás ÜJ VIDÉK lllradó — szerbhorvát Gyerekműsor A művészet világában Ismeretterjesztő film Ma Rajzfilm Híradó Jákob üveges fiai és lányai — tv-film­sorozat Jelzések Híradó szerbhorvátul Rádió f ' • Teve BUDAPEST 1. 8 00: Tv-torna 8.65: utazz velünk! 8.45: Halász Judit zenés­verses műsora — (ism.) 9.20: Ferdinánd a szellem­vasúton — (ism.j 9.50: Telelottó 40.00; Delta — (ism.) 10.25: Mozgató 10.35: Képújság 17.20: Hírek 17.25: llarom nap tv-műsora 17.30: Cslliagvitéz — bábmesejáték 18.25: Képújság 18.40; Mini Stúdió "87 18.45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal — 1». 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: sogun — amerikai tv­filmsorozat — 10. 20.50: Sltldló '87 21.50; Felkínálom 22,40; lllradó 3. BUDAPEST 2, 15.25: Képújság 15.30: Tv-torna 15.35: Zenés Tv-színbáz — Fortunló dala — (Ism ) lfl.20: Villanyfénynél — (ism ) 18.05: Zene az életem — (Ism) 18.35: Dél-aifuldi magazin 19.40: Az Ijiterfórnm '87 gála­hangversenye 20 30- Magyar Nemzeti Múzeum 8.20: 9.44: 9.53: 10.05: 10.25: 10.40: L0.55: 11.24: 12.30: 12.45: 13.00: 14.10 14.25: 14.31) 15.20 15.40 16.05 17.00 17.29 17.45: 19.15 20.04 21.06 21.30 22.20 22.30 23.30 0.10 0.15 8.05 8.51) 9.05 13.00 121.10 12.32 13.05 14.0« 15,05 IS.20 15.30 17.30: 18.36 19.65 20.60 20.30 21.05 21.24: 22.17: 23.20: 0.15: 8.12: 9.30: 19.15 11.00 12.06 13.05 13.47: 14.00 14.50 15.05 15.20 16.00 16.57 18.30 19.05 19.35 29.95 20.35 21.95 22.24 22 44 KOSSUTH Társalgó Szvit Lottósorsolás! Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót Enekló ifjúság Muzsika gyerekeknek Népdalok Egy hírhedett kalandor a XVII. századból — 2. Jókai Mór regénye Ki nyer ma? Megújult a Sixtus­kápolna Nagy mesterek, világhírű előadó­művészek Magyarán szólva ... Orvosi tanácsok Dzsesszmelódiák Népdalok Poggyász Látogatóban — Siklóson Történetek állatokról Szép ez is! — I. — (isrn.) A Szabó család Kendezte: Torok Tamás — Hullámok és a tenger Zenekari muzsika Bojtár László népdal­feldolgozásaiból Sokszemközt az egészségről TIz perc külpolitika Szegedi Anikó Mozart­muvekel zongorázik Vigoperákból Himnusz El fél után ... PETŐFI Slágermúzeum Tíz perc külpolitika Napközben Hírek nemeiül, oroszul és angolul Az, Almásfüzitői Tlmroldgyár fúvós­zenekarit Játszik Nóták Popzene — sztereóban Rendezte: Toruk Tamás ­„Torok fantázia" — (ism ) Füzes Péter kürtön játszik Könyvről könyvért Csúcsforgalom llajdan-volt ön-képzőkör GramofonsZlárok Csak fiataloknak! Oporotifinaiék Népdalkórusok Nemes Barry Lyndon űr emlékiratai — Thackoray regényé — 9. Aradszky László koncertje Nemcsak zene — (ism.) A mai dzsessí Éjfél után ... BARTÓK A Berlini Filharmonikus Zenekar hangversenye Sába királynője — részlelek Goldmark operájából Kamarazene fuvolával Z«te korabeli hangszerekkel McnolU: Amelia bálba megy — egyfelvonásos opera Anyám könnyű álmot igér— Sutö András xiaplójegyzete — 2. Kórusmuvek az emberi arcról : Hándel-müvek * : Muzsika gyerekeknek : Labirintus : Marta — részletek Flotov operájából Kamaram uzsíka : A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarénak hangversenye : Na maternjem jeziku — sezrbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor : In der M utterspcache — német nyelvű nemzetiségi műsor : Jelena Obrazcova énekel : Énekszó — Wamg Meng elbeszélése — (ism.) : Fhx'kpódium : Mcchthild Georg és Scot Weir (ének), valamint a Gáchingi Kamarakórus hangversenye : AZ Európa Kiadó együttes lemezéről . Kudioszmhaz: S4koly Veroslav Rancic hangjateka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents