Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
Kedd, 1987. június 16. Szépül a Vadaspark A Szegcdi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Bartók Béla és Magyar—szovjet barátság brigádjainak, valamint a Posta egyesített felvétel brigádjának tagjai társadalmi munkában csinosították az épülő Vadaspark területét Gál Dániel Őszintén a „kis KGST-ről Elillanó vásározók „Nézze uram — tárja szét a kezét a piacfelügyelő — mire az embereimmel odaérek. ezek elillannak." Természetesen nem valami parfümről beszél a legnagyobb fővárosi kirakodóvásár „ura", hanem az idegen árusokról. Az első pillanatban úgy Tatszik, itt igaz, amit a Mefisztó énekel a Faustban: eladó az egész világ! Mert1 lehet itt mindent kapni, lengyel fehérneműt, csehszlovák sportcipőt, jug<«zláv konyakot. Jól öltözött ember szólít meg angolul, érdeklődő arcomat látva széttárja elegáns felöltőjét. Belülről kabátja csupa kis zseb, videokazetták színes feliratait látom, szex és horror, Rambo kandikál ki és egy lenge lány. Villámgyorsan mondja az árakat: egy-két ezer forint. Természetesen a felidézett pillanatkép nemcsak Budapest legnagyobb piacára érvényes, igy történik ez Pécsett és Győrben, Zalaegerszegen és Miskolcon egyaránt. Talán még színesebben. hiszen az élet mindig „találékonyabb", mint a valóság. Különösen ott, ahol a városi tanács úgy dönt: nem huny szemet az úgy fölött, engedélyezi Hi- .tak" szomszédaink szen az ötven- vagy száz- meglepőbb azonban forintos helypénz is bevétel a kevés pénzből gazdálkodó tanácsnak. Legalábbis így magyarázza nekem a tanácsi tisztviselő kissé ingerülten, mert nem akarom megérteni őt. Felfogni képes vagyok, számolni is tudok úgy-ahogy, megérteni nem. „Nézze, elvtársam —, mondja — ugye, mi nem gyárthatunk mindenféle árucikket, mindent nem is hozhatunk be, hiszen pénzszűkében vagyunk." Igaz., de itt van például a Ceasar konyak. Szomszédaink — az esetek nagy többségében az odaát élő magyarok ügyesebbje — kettőszáz forintért árulja déli határaink mentén Mire az „áru" a fővárosba ér —, s itt már nem szomszédban élő honfitársainkról van szó, hanem tőzsgyókeres honi állampolgárokról Zsigulival — már négyszázba kerül. Természetesen egy üveg A kínálat olcsóbb, mint a Í iözérti, s reggeli alkoholtialom sincs. A tanácsi dolgozó széttárja a karját „mindenütt mi sem lehetünk ott, tiltani meg felesleges, mert úgyis csencselnek. Hát legalább egy kis pénzt szedjünk be belőle." Liberális gondolkodásunkban azonban valami baj van. Annak ellenére, hogy a „csencselést" (már a szó is megengedő, szemhunyorító hangulatú) elnézzük, néha megengedjük, sőt, ha egy-egy utcasarkon igazoltatják az „árusokat", nem értünk egyet a rendőrökkel Arra azonban nem gondo lünk, hogy nem csak fehér nemű és párfőm, konyak és Wartburg-alkatrész érkezik hozzánk, hanem például kábítószer is. Természetes, hogy a nagymenők' nem sétálnak sem az aluljáróban a fővárosban, sem a piactér zugában. Ezt a „munkát" rábízzák a kis elosztókra. S ha egyre többen szólítanak meg az utcán: kompót! akkor tudjuk, hogy indiai kenderből, házilagosan előállított kábítószert kínálnak nekünk Valahol, nem is messze, egy kis magángazdaság parcelláján aratták, olcsón eladták, a piacon azután grammja nagyon sokat ér' Sajnos, rombolóbb hatású az esetek nagy részében, mint az „igazi, tiszta" heroin vagy LSD. A legszomorúbb azonban az, hogy „piac lettünk". Az ország két csempészútvonal metszésében van Voltak idők, amikor azt mondtuk, hogy csak átrakodóország vagyunk, ma már ez nem egészen igaz. Az alkoholt ragadtuk ki és a kábítószert, de megtehettük volna ugyanezt egyéb „kurens" árucikkel, például a videokazettákkal, amelyek gyermekeink tudatát és érzelmi világát rombolhatják, vagy akármiféle más árucikkel. Természetes az, hogy fel vagyunk háborodva baráti körben, a határ menti város élelmiszerüzletében, amit szerintünk „kirabolA leghogy — most nem beszélve a nyugat-európai városokát elözönlő magyar árusokról, ahol az ember ingyen „standot" kap — a testvérországok piacain is ott a „zugárus", s az esetek nagy részében magyarul beszél, de amit mond, azt mindenki ér{i össznépi felkerekedésről van itt szó, csak hát, jni kevesebben vagyunk, mint a szomszédos testvérországok lakói. Árulni azonban azért árulunk. Természetesen másként látunk, ha egy határ menti városban a szomszéd ország turistái töltik meg a bevásárlókosarat, és másként akkor, ha mi vesszük a konyakot literszámra, hogy azt felárral továbbadjuk. Mi a kivezető út? Tűrjük, vagy tiltsuk a zugkereskedelmet? Igyekezzünk „mederbe terelni" úgy, hogy egy-egy piacot kijelölünk? Tekintve, hogy az ország dolgáról, egészségéről van szó, (lásd a fentieket) nem dönthet egy-egy helyi tanács. Az országnak kell rendbe tenni közös dolgait. A riasztó jelek miatt több ellenőrzéssel, gondosabban — határainkon és azon belül is. Nem a spréárustól kell tartanunk, hanem azoktól, akik kabátjúkat kitárják tíz éven aluli gyermekeink előtt is, valami huszadik század végi önmutogatással, pornót kínálva. Nem a kalotaszegi hímzést áruló — a zsargonban csúnyán kelet-magyaroknak titulált — fiatalasszonyoktól kell félnünk, hanem az arcnélküli „kompótárustól" „Mire odaérek, elillannak" — mondta a budapesti piacfelügyelő Jobban szeretnénk, ha „elinalnának" a szó igazi értelmében. Na gyon messze, határainkon túlra. Ehhez azonban nem elég egy hatósági karszalag. R. L. Közösen könnyebb Bordányban. a művelődési házban tartotta soros ülését a Szegedi Városkörnyéki Bizottság tegnap, hétfőn délelőtt. Balogh Ferenc, Bordány tanácselnöke tájékoztatta a bizottság tagjait a lakosság kommunális elegyüttműködések kölcsönös előnyökre épüljenek, érvényesüljön az egyenlőség cs bizonyos fokig az egymásra utaltság. A községek fejlődésében még jelentős eltérések mutatkoznak. Ezért is külön figyelmei kell fordítani arra, hogy az együttműködés sem a, kezdetben, sem később ne válljon vetélkedéssé. A lényeg, hogy a kapve a bnrdányiak áldozatkészségét számithatnak is. A kommunális ellátás része a temetkezés kulturáltságának, javítása. Jó eredményekről számolt be az előadó. Évente foglalkoznak a csalátásának helyzetéről, a padék és belvíz elvezetésételepülések közötti együtt- vei, de az új utcák kialakíműkodés lehetőségeiről, tásával — egyelőre — nem A második napirendi tudnak lépést tartani. Esős pontbari a településfejlesz- időkben ez külön gond a ta- csolatok erőforrássá lényetési hozzájárulásról szóló nácsnak. güljenek, a települések köjogszabály végrehajtásának A községi tanácsok közötti «itt, legyenek azok a tuda tapasztalatairól hangzott el együttműködés nem új kele- tos, tervszerű, egymást költájékoztalás. • tű. Már a hetvenes években csönösen segítő gyakorlati A községek népesség- ennek hatására alakullak az kapcsolatok, megtartó erejét az alapellá- akkori szegedi járásban a kő- A beszámoló konkrét péltás mellett nagymértékben zös költségvetésű üzemek. dái csak a községek közötti meghatározza a kommunális Ezek hátránya, hogy a fenn- együttműködés lehetőségeellátottság színvonala. Ide- tartási jogokból gyakorlati- ¡1 példázta. 'Nem séma ez, tartozik a közművekkel való lag az üzem székhelyének csak tájékoztatás, hogy más tanácsa részesült. A konté- városkornyéki falvak saját neres szemétszállítás szintén lehetőségeikre adaptálják, közös összefogással valósult meg. Bordány és Zsombó között zöme a távolság mindössze 6 kiloígy méter. A közelség miatt a ellátottság, a víz, a világítás, a' gázvezeték, a csatornahálózat, a személelszállitás, de a temetkezés kulturáltsága is. Lévén a községek közel van egymáshoz. Az ülés végén a Szegedi Városkörnyéki Bizottság tagjainak megmulatták a hamarosan átadandó 1(10 fös bordányi óvodát, ami bár fontos a szomszédos taná- két község társadalmi és melyik nagyvárosunk ékescsak együttműködése. Lé- gazdasági egységei között sege is lehetne, majd a tanyeges forintmegtakarítás eredményes munkakapcso- nácselnokök megtekintették érhető el például a közös lat alakult ki. Kiemelkedő a Kisapáti család csodálatos szeméttelep építése, több példája ennek a gázellátás autó- és motorkerékpárközséget is ellátó belsőellen- megvalósulása. Ez ügyben matuzsálem gyűjteményét, őr foglalkoztatása, ám akár Ullés, Zsombó és Bordány a szakorvosi eljátás egyezte- fogott össze. A feladat végtésében. rehajtását kitűnően segitetBordányban nagy figyel- te a lakosság. Jó példa még, amelveknek ériéke felmérhetetlen. Ez nemzeti kincs, de ha bordányi fiatalemberek áldozatos (és alázatos) met fordítanak a portaiam- hogy a zsombói kihelyezett munkájával született meggimnáziumi tagozatra, illet- érdemélnének egv kiállitótotf út-, illetve a járdaépítésre. Mindezeket jelentős társadalmi összefogással valósították meg. A jövőben is hasonló lakossági segítségre számítanak, de ismerve a bordányi mezőgazdasági szakközépiskolába biztosítják a kölcsönös felvételi lehetőséget. Fontos alapelv, hogy . az termet is. így turisták vándorolnának a községbe és vinnék annak jó hírét ország-világszerte. A. S. Még egy visszhang Hallgatni bölcsebb?... Könyökig méregben címmel írtunk május 25-i szá- vábbá higgyük, hogy nem a munkban arról, hogy Forráskúton nem úgy bánnak a nö- súlytöbblet elérése miatt vényvédő szerekkel, ahogy kellene. Saját benyomásaink és mossák-áztatják a hütőháza kör/eti orvos véleménye szerint íródott meg cikkünk, ban tárolt gyökérzöldséget, erre válaszolt „Szemenszedett valóság" a méregről címmel • esetleg a növényvédő szerrel június 11-i számunkban a Haladás Termelőszövetkezet el- fertőzött kádakban? nöke és a vásárhelyi központú növényvédelmi és agrokémiai állomás. Igen' sokan mondtak véleményt olvasóink közül is, egyet közlünk most, általános emberi szándéka miatt. Ezzel a magunk részéről a hirtelen kipattant „méregháborút" lezártnak tekintjük Mint köznapi, újságolvasó Csongrád megye már közeember, állampolgár, téesz"tag, szeretném megkérdezni Szabó Imre forráskúti téeszfeJnököt, olvasta-e a minap a sajtóban az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportjának állásfoglalását pesen szennyezett megye; hogy a „Delmagyarorxzág" környezetvedő cikkei nagyban hozzájárulnak: a termelök megfelelő módon kezeljék a növényvédő szereNem, ne higgye senki, ennyire azért nem buta hetven-egynéhányezer újságolvasó ember! Nem érzi át Szai?ó Imre téeszelnök. hogy a huszonnegyedik órában vagyunk? S ahelyett, hogy csöndben megköszönné a figyelmeztetést. s elvárható magatartásként, házon belül „ügyet" csinálna a dologból, megszikel kapcsolatban'' Hogy Nagyváthy János-emlékérem Elismerés a gabonaforgalminak kel; s hogy egészséges kör- goritaná az ellenőrzést, nakörnyezetvédelmi teendőink- nyezetünk megteremtéséhez ponta elszámoltatná növényolyan közmorál szükséges, védő szakembereit munkáameiy biztosítja a szükséges jukról, s ezt egy korrekt, feltételeket'' rövid nyilatkozatban, emberi módon bejelentené a sajtón keresztül a nagyközönségnek, nos, e helyett Szabó Imre támad! Mert, ugye, legjobb védekézés a támadás! A Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatot az élelmiszeripari szakemberek gyakorlati oktatásában elért kimagasló eredményeinek elismereséül Nagyváthy János-emlék éremmel tüntétte ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Az elismerés apropóján tegnap, hétfőn délelőtt a vaiiaLat szakembereinek jelenleteben értékelésre és tájékoztatóra került sor, amelyen megjelent Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára is. A tizennyolcadik század úttörő magyar mezőgazdászáról, Nagyváthy Jánosról elnevezett elismerést most első ízben kapták „gabonás" szakemberek. Az alapító okirat szerint ezt a kitüntetést az az élelmiszeripari vállalat kaphatja meg, amelyik eredmenyes gazdálkodása mellett nagy hangsúlyt fektet a korszerű technológiák és gyártási eljárások bevezetésére, valamint legalább egy évtizeden át az átlagosnál korszerűbb felteteleket lasztás. Hogy miért? Azt néhány szám, adat is jól bizonyítja. A vállalat, azon túl, hogy liszttel látja el a megye sütőipari üzemeit, lakosságát, jelentősen hozzájárul az ország más területeinek ellátásához is A gabonások árbevétele évek óta dinamikus növekedést mutat, sok korszerű, új termékkel jelentkeznek a hazai ős külföldi piacokon Az Unikorn termékcsaládot szinte minden háziasszony ismeri Emellett lényeges képzési, oktatási feladatokat is ellát a vállalat. Prohaszka Ottó igazgató tájékoztatójában elmondta, hogy a vállalat eddig is fontosnak tartotta a . szellemi beruházást. Az ország gabonaipari vállalatai közül megyerikben dolgozik számarányában a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember. A képzés, a gyakorlati oktatás magas színvonalát mi sem bizonyítja fényesebben mini a most kapott elismerés. Gábor Miklósné, a Kertéteremt az élelmiszeripari szeti és Éllmiszeripari Egyeszakemberek képzésében. A tem Élelmiszeripari Foiskotröszt vállalataj közül most lai Karának főigazgatója eleLsö alkalommal a Csöng- mondta, hogy a vállalat és rád megyeiekre esett a vá gz oktatási intézmény kö zött több évtizede jó kapcsolat alakult ki, ezert is tettek javaslatot arra, nogy ezzel a kitüntetéssel ismerjék el a Gabonaforgalmi munkáját A most negyedszázados fennállását ünneplő felsőoktatási intézmény szinte a megalakulása óta szoros kapcsolatban all a vállalattal Az emlékérem így valójában a közös munka sikerének elismerese. Az oktatáson tűi, az eimúlt években a tudományos kutatás területén is szoros együttműködés jött létre a két intézmény között. A Gabona Tröszt nemcsak szellemiekben de anyagilag is támogatja a főiskolán folyó szakemberképzést, most például egy új, korszerűbb műveleti csarno(< telepítésére társultak be Az elmúlt huszonöt esztendő alatt több mint kétszáz üzemmernöki diplomát adtak ki a főiskolán „gabonás" szakembereknek örvendetes, hogy az itt végzett hallgatok közül sokan maradnak a megyében A kollektív elismerés mellett a tegnapi ünnepi összejövetelen többen vehettek át jó munkájuk elismeréséül jutalmat R G Igen, a kiözmorál! Hát. úgy .tűnik, itt még bőven van tennirvenni való. tagadhatatlan! Mert akinek hallgatnia kellene, s gyorsan szétnézni a háza táján, rendet teremteni, az felháborodást mímel, keresi az igazát, s uram bocsa' — nem Horváth Dezsőnek — aki egyébként sohasem mondta, hogy ő növényvédelmi téren akarok erős kifejezést hasz- szakértő — nem kell megnálni -r-, mellébeszél! Sú- védenie önmagát.» Szivét, irólyos, valamennyiünket köz- tjollát eleddig — s, gondovetve vagy közvetlenül érin- |om ezután fs — az újságtő, össztársadalmi ügyben, ¡rás kimondott, vagy ki körülírva ugyan, de hazudó- nem mondott törvényei vezónak kiált ki körzeti orvost, zetik kiállni a jó ügy melújságírót, s — ami a legfur- ielt> „vni, figyelmeztetni az csább — saját dolgozóit is! embereket, ha valahol veTényleg ennyire jól állna szély leskelődik a szénánk? A Horváth Dezső-cikknek valóban nincs más célja, mint lejáratni a forráskúti téeszt a kereskedelmi partnerei előtt? Aliit hatjuk, hogy rendjén mennek a dolgok, s a sok-sok kereszt a temetőben, a soksok tragédia csak vaklárma, megváltozott világunk, a modern m ezőgazdá 1 kiod ásra való áttérés szükségszerű velejárói? Tényleg, a túlzott, felelőtlen növényvédöszer- .„ ... ,, . használat nem fenyegeti) állapításokkal, egészségünket? S a három lenni- » lnKd forráskúti téeszasszonynak nem a méregtől, hanem a napsütéstől keletkezett bőrgyulladás a karján? (Az idén, áprilisban-májusban, amikor szinte dideregtünk, s naponként-kétnaponként befűtöttük a kályhát' To Nem kioktató válaszokat kell írni a sajtónak, a megyti növényvédelmi és agrokjémiai állomásra hivatkozni (mert az állomás dolgozói nem jönnek el gyökérzöldséget mosni a kádakban), kabarészínpadra való ellenérvekkel bagatellizálni három dolgos téeszasszony bőrgyulladását általános, különösebb klinikai bizonyítékokat nem szolgáltató meghanem nkább hallgatni! Si tacuisses, filozofus mansisses! — mondták volt a rómaiak, vagyis; Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna! Molnár György tsz-tag, író, öttomös * 4