Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

Szombat, 1087. június 13. 3 Diákoknak olcsóbban Az Express Ifjúsági és stein várja az érdeklődőket. Diák Utazási Iroda — mint A Prága. Marianska Lazne, nevében is szerepel — az Oberwiesenthal utak is ebbe utóbbi években igyekszik a kategóriába tartoznak, eredeti céljának és feladata- Kedvezmények, s talán a nak teljesítésére. Így segíti diákok szüleinek pénztárcá­és támogatja az ifjúsági tu- jához is jobban igazodnak a rizmust, az olcsóbb üdülési jugoszláv tengerparti utazá­lehetőségek választékának sok júniusban, szeptember­bővítésével. Kiemelt felada- ben szervezett olcsó turnu­tuk egyetemisták, középisko- sok. lások és nem utolsósorban az Az utazási iroda várja a úttörő korosztály, tehát az megye és városunk fiataljai­általános iskolákban tanuló nak jelentkezését, csoporto­gyerekek nyári programjá- san, vagy egyénileg is az er­nak szervezése is. re az évre tervezett bel- és Júliusban és augusztusban külföldi útjaira, többnapos Verhovinába, július végén hajóútra, vizi- és kerékpár­Houckába, emellett Weimar- túrákra, szakmai, számítás­ba és Erfurtba szerveznek technikai és nyelvi táborok­olcsó utazásokat. Augusztus ba, egyéb kulturális, sport­közepéig Drezda és Kőning- és politikai rendezvényekre. Automatizálás Automatizálják az Ajkai Timföldgyár és Alumínium­kohó öntödéjének gépeit, be­rendezéseit. A hároméves program végrehajtása meg­kezdődött. Befejezése után mind a 20 nagynyomású öntőgépnél robot végzi majd az olyan nagy pontos­ságot igénylő műveleteket, mint példuál az adagolás és a fémmentes. A korszerűsí­tés összes költsége megha­ladja majd a 60 millió fo­rintot. A fejlesztés eredmé­nyeként 30 százalékkal nö­vekszik a termelő kapacitás és csökken az egyébként is munkaerőhiánnyal küszkö­dő öntöde létszámszükségle­te. Apró tartozásaink Műemlékek, régi utcanevek, temetők Aki hivatalból sok-sok ta­nácskozást kényszerül végig­ülni, annak kifejezetten fel­üdítő olyan ülésen részt venni, ahol nincs felesleges szócséplés, ahol nem rabol ják egymás idejét a részt ve a városszépítő Hága László konstruálják, szocialista brigádja jár elöl Ok. már nekiláttak a Dugo­nics temetőben nyugvó öt jelas személyiség sírjának rendbetételéhez. A Gyevi te­metővel két közösségnek, vök. panelekből építkező, kétféle, de mégis egy célt semmitmondó hozzászólása- szolgáló terve született A ikkal. Bizottságoktól roska- városszépitők álma, hogy dozó korunkban hitele csak 1990 után a temető egy ré­azoknak lehet, melyek in- szén kegyeleti parkot alakí­kább keveset markolnak, de tanak. ki. Míg a tápaiak — azt a kicsit nem engedik ki mintegy 800-1000 négyszög­kezeik közül E szubjektív ölön — temetőmúzeumot hogy aztán régi szépségébe^ otthont ad­jon a Dél-magyarországi ré­gió hivatásos műemlékvé­dőinek. A város múltjához azon­ban nemcsak a régi házak, szobrok, síremlékek őrizen­dő építészeti remekek tar­toznak, hanem a régmúlt ut­canevek is. A Szenthárom­ságot, a Boldogasszonyt, a Fekete sast —, hogy csak a még ma is az emlékezetben vélemény pusztán annak óhajtanak ide, az anyagi ál- ¿i<jket említsük — nem len­okán kívánkozott egy té­nyékét rögzítő ülés tudósí­tása elé, mert a Hazafias Népfront Honismereti Bi­zottságának legutóbbi össze­jövetelén a fent leirt boldo­gító pozitívumok voltak jel­lemzők Fórum volt ez a szó igazi értelmében, ahol és amikor szűkebb hazán­kért munkálkodók .pusz­tán" azért találkoztak, hogy tisztázzák kinek, mi a sür­gős teendője városunk mű­emlékvédelmében, regi utca­neveink visszaállítása érde­kében, és temetőink értékei­nek megmentésében. S nem­csak vázolták a teendőket, nem tervezgettek, hanem azon nyomban, gazdája is akadt — úgymond kivitele­zője — egy-egy halaszthatat­lan értékmentő akciónak Korántsem nagy dolgokról, inkább — ahogyan Zombori István mondotta — apró tartozásainkról születtek itt cselekvésinditó „döntések" dozatoktól sem riadva visz­sza. De ez még a távolabbi jövő, maradjunk a mánál, a meglévő értékek védelménél. Nemcsak a honismereti bi­zottság tagjai hanem minden jóérzésű szegedi aggódva fi­gyeli, hogyan csúful egyik legszebb épületiünk, a Ma­gyar Ede-ház, népszerű ne­vén a Lófara kocsma felett magasodó épület. A honis­mereti bizottság, a városszé­pitők, a műemlékvédők, ne tan szentségtörés újra igy nevezni. De legalább a még meglevő régieket védeni és azoknak a nagyságoknak is „utcát adni", akikre bíz­vást lehet büszke szülötte városuk. Huszka Jenő euró­pai hírű szegedi, de nem­hogy egy kis utcácska nem őrzi nevét, hanem még szü­lőházán sem díszeleg egy pi­cinyke márványtábla sem. A felsorolás folytatható, de megteszi ezt majd á hon­ismereti bizottság. Tagjai ar­ra vállalkoztak, hogy a vé­számtalanszor javasolták, dendö, illetve visszaállitan­kérték mentse a tanács ezt a gyönyörűséges házat! Ta­lán most végre meghallga­tásra találtatott közös kö­nyörgésük — hiszen a leg­fnssebb információk szerint — a helyhez méltatlan kocs­mát bezárják és a belváros rehabilitációs munkálatai során itt is nekilátnak az épület régi küllemének visz­s/.aállításához. A vadonatúj tanácsi el­képzelésekről még hozott hírt a tanácskozásra a vá­rosszépitők titkára. Hadd adjuk ezeket tovább Szeged lakóinak vigasztalására A már-már jelzővel nem illethető állapotban levő ré­gi Hungária Szálló felújítá­sának kezdete nem odázható tovább Jóllehet 300 millióba ikerülne a rekonstrukció — és ennek az összegnek csak egyharmada áll rendelkezés­re —, de amire ebből futja, mihamarabb szükséges el­végezni, hiszen a szálló to­vábbi pusztulását az utolsó sorsú - Mária-szoborra is, elöUf már muizály dó utcanevek listáját össze­állítják. Hatósági Jogkörrel nem rendel kezven, csak ja­vaslatot tehetnek A többi nem rajtuk múlik Kalocsai Katalin Nem a 179 nemzetgazdaság fog hozzánk alkalmazkodni Beszélgetés Bognár József akadémikussal A magyar gazdaság sohasem függetlenítheti magát a világgazdaságtól, s bár a hetvenes években már uralko­dónak számított az a nézet, hogy a válságok, áringadozások nem gyűrűzhetnek be egy szocialista gazdaságba — ma már ezt senki nem merné kijelenteni, Bognár József aka­démikus, a Világgazdaságkutató Intézet igazgatója már 1974-ben megírta a Világgazdasági korszakváltás című könyvében, hogy a szocialista gazdaságot is át kell prog­ramozni S az idő a reformpolitikust igazolta — A hetvenes évek elején nem fogadták meg az ön ta­nácsait, de azóta azért böl­csebbek lettünk, s talán job­ban figyelünk a tudósokra.. — Néhány területen ma is előrelát, biztonsággal tud lalat sem képes folyamato­san beruházni. Es még az biotermelésnek nevezett el­járást is megkísérelhetnénk kisebb területen, hiszen az ig.v termett árunak jó ára van a világpiacon. A vetö­magtermelésre is többet kel­lene áldozni, kelendő a vi­lágpiacon Az élőállatex­portnak ugyancsak megvan­nak számlálva a napjai, azt is elmaradottnak tartom, hogy darabolva szállítjuk ki a húst Specialitásokat kell kitalálni, ahogy azt már exportáló vállalatok sem él- őgy-két húskombinát próbál­veznek előnyt az importnál így aztán gyakran megtör­ténik, hogv anyag, alkatrész híján az export is meghiú­„jósolni" a tudomány, de sul. Legalább a deviza egy még mindig nem mondhat­juk, hogy a gyakorlatban ezt elismerik, elfogadják, sót alkalmazzák is — ön viszont az „ad hoc", valamint a terv- és költség­vetési bizottság vezetője, s a kormányzat elvárja a taná­csait. — Természetesen, s ahogy már azt több interjúban el­mondtam, a hetvenes évek közepén egy fölöttébb meg­tisztelő külföldi megbízatást mondtam le, hogv részt ve­hessek az új gazdasági me­chanizmus megteremtésében Ma is megteszem, ami tő­lem telik. Mert a reform ugyan lassulhat, sőt stag­nálhat is, ahogy az meg is történt a hetvenes években, de feladni nem lehet, mert akkor jövendő egzisztenci­ánkat adjuk fel — Milyen programot ja­vasolt az „ad hoc" bizottság a kormánynak, s abból ed­dig mi valósult meg? — Jelentésünk lényege az volt, hogy a gazdaság prob­lémáit csak offenzív szel­lemben lehet megszüntetni, tehát nem importkorlátozás­sal, hanem az export növe­lésével. Javasoltuk egy ex­portösztönzési rendszer ki­dolgozásút. amely nemcsak a késztermékekre, tehát a buszra, Izzólámpára terjed ki, hanem a „bedolgozó", a részegységeket gyártó üze­mekre is. A megfelelő ösz­tönzés hiánya esetén ugyan­is még mindig egyszerűbb a szocialista vagy a hazai pi­ucra termelni. Túl nagy az elvonás is, a nyereséges vál ­részének a vállalalnal kel­lene maradnia A kormány ígérte, fontolóra veszi a ta­nácsunkat, s remélem, hogy igy lesz — ön új stratégiát java­solt a magyar mezőgazda­ságnak is — Nincs más lehetőség. Az eddigi sikeres export­stratégia, a gabonára és az állati termékekre felépitett gazdaság ideje lejárt. Hoz­závetőleg 40 százalékkal es­tek 1975 óta az árak a vi­lágpiacon, s ez mostanában aligha változik A korábbi nagy gabonaimportőrök, mint a Szovjetunió, India és Kina egyre inkább önellá­tók lesznek A két ázsiai or­szág már önellátó, és tavaly már a Szovjetunióban is 210 millió tonna gabona termett, így egyre kevesebbet fog importálni A fejlett ipari országokban pedig már nem emelkedik a fogyasztás, sót így is túltáplúlkozásra pa­naszkodnak. Az általunk termesztett nagy hozamú búzafajtákat a nyugati pia­cokon már nem is tudjuk eladni, helyette talán — a terület egy részén — magas sikértartalmút kéne vetni. Az ut'rikai és latin-amerikai országokba lehetne expor­tálni, de ott meg nincs vá­sárlóerő. Nekünk . kellene tehát alkalmazkodnunk, pél­dául a fejlett országok táp­lálkozási kultúrájához fel­zárkózni. búzacsírát, kuko­ricapelyhet (corn Hakes) és mas effélét gyártani A ház­táji gazdaságokban a vegy­szermentes vagy más néven A kiegyenlítő tartozások listáján elsőként Henszl­mann Imrének, a magyar műemlékvédelem megalapí­tójának neve szerepel Vala­mikor bronzdomborművét kidobták a Pantheonból, s immáron, évtizedek óta a múzeum őrzi. Jövőre lesz halálának 100. évfordulója, illendő volna emlékművét az őt megillető helyre, a nemzeti Pantheonba vissza­helyezni. .Vállalkozók azon­nal akadtak az MTESZ, a múzeum és a Vasöntöde Vállalat képviselője egyszer­re ajánlkoztak a bronzem­lékmü helyrehozására Ugyanez vár — a hányatott ami jelenleg a bezárt Gyevi temetőben magasodik, és a vállait rekonstrukció után megakadályozni A város más műemlék­épületeinek a mentése oly minden bizonnyal az alsó- sokaknük vágyálma. Bizn­városi templom szomszédsá­gában lesz, talán most már végső helye. S ha már a temetőknél nyitandó, hogy több tucat vállalat jelentkezett a fel­hívásra, azzal a nemes szándékkal, miszerint boldo­gan költöznének műemlék­tartunk, számtalan érték — nek nyilvánított házakba, díszsírhelyek, gyönyörű ko vácsoltvas sirdiszitök, építé­szeti remekművek — pusz­tulnak a lezárt temetőkben. Mentésük már megkezdődött! Ok az Oroszlán utca C. s a jó példa erejével éppen szám alatti ódon házikót re­k*» - - ' — vállalva a felújítás minden költségét, tgy tesz az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség szegedi kirendeltsége is Szeged — színesben | Horling Róbert fotóalbumáról Bárki szegedinek mutat­tam is meg Horling Róbert Szeged-fotóalbumát, így vagy úgy fogalmazva, de minden­ki azt mondta- „hogv mi- mindig szükitenivaló, hiszen Balgaság volna számon­lyen szép tud lenni ez a vá- a képszerkesztő sem szaba- kérni a művésztől, s szerző­ros színes fotókon!" Mivel duthat a maga Szeged-élmé- társától, az előszót író Trog­szerinlem nem csupán a nyétöl ismét csak egyéni mayer Ottótól, hogy nem tö­megallapított pillanatok va izlés keveredik a válogatás- rekedtek teljességre, mas­rázslatosak, hanem, az egesz ba s aztán még jön hozzá az képp szólva: volt „bátorsa­város. úgy ahogy van. az el- f,ivasó _ ez esetben helve- guk" kihagyni a kötetből ső, csak bele-belelapozgato sebb ta|an nézat m<,nda- mondjuk a Jófara-hüzat", nézelődés utan azzal a szan- nunk _ aki egyes képeket de három felvétel erejeig dékkal vettem kezembe a C8ak átlapoz, másoknál per- beválogatni a Dugonics 4eri kötetet, hogy megnezzem a cekÍR elidőz szökőkutat, vagv — ha jol városéi menyemel igazolja-e N()s ha méR azt is ,7.ámí- számoltam — a tucathoz kb­a folomuvesz Arról a Sze* tásba vesszük, hogy Horling zelítö dómfeiveteleket. Ért gedrol tartok-e kezemben Róbert előtt senki sem vál- már csak ezért sem teszem. 111 (elvetett, amit ismerek, lalkozotl a város bemutató- mert más nyilván újabb szeretek De ta|an ugy is fo- sara j|y alapossággal, s igé- hiányérzeteivel toldaná meg galmazhatnek amit isme- pyesen, akkor beláthatjuk az enyémeket. s akkor ugye rünk, szeretünk . hányféle funkciót is kell be- sosem Jutnánk megegyezésre. Minden válogatás ónké- töltenie egy ilyen albumnak' Amire Horling Róbertnek nyes. Az — már az első él- Ezt a kötetet érdemes lesz legalább magával jutnia kel­ményszerzö séta alkalmából megvennünk magunknak, de lett. hiszen így is negy év­ig. amikor meg gépét sem messziről jött vendégeink- szak(in át járta a várost, sa viszi magával a fotóművész nek is Odaajándékozhatjuk , .,.,..... . . '. Mar akkor elraktaroz magá — s nem vallunk vele szé- 'eadasl hatandó a vegteien ban hangulatokat. színe- gyent Nagy szükség volt »t'S'ö nem nyújtható ket. S lehet, hogy kiderül már rá, hogy valaki fölfűzze. Nos. itt a könyv — a na­a múzeum előtti tér télen az végre emlékeinket — egy pókban kaptuk a hírt, hogy igazi, a hősi halottak nyűg- kovácsoltvas erkélyről, egy már a könyvesboltokban vóhelye a tavaszi napsütés díszes bádogtoronyról vagy van — lehet lapozgatni, le­bárson.vfátyolában a legmeg csak egy fényfoltróí a város- het kedvencet választani be­hittebb, s persze, nehéz a háza kapuján, De e sorba il- lóle, vagy lehet csodálkozni, füvészkert őszi szinergiája- leszkedően megmutassa a hogy o Magyar Távirati író­ról lemondani város jellegzetes építészeti da Hdla ki. Jómagam egyet Aztán, ha együtt van emlékeit, egy kicsit a törté- nem leszek: nem lepődöm vagy ezer felvétel, ismét nelmet, egy kicsit a l'öldraj- meg, ha kevés lesz a húsz­csak kellenek a válogatás zát, a kultúráját és persze ezer példány szempontjai s marad még lakóit is P. K ja. A baromfinak is van jö­vője. sőt amire eddig nem nagyon számítottunk, az USA-ban sem egyeduralko­dó már a marhahús, kezdik a fehérhúsokat előnyben ré­szesíteni — Az ön által emiitett változások felérnek egy re­formmal, a mostani nehéz időkben, amikor a gazdaság egyensúlya is veszélyben van, jut-e erre idö. energia? Sokan megkérdőjeleznék az aktualitásai is — A legrosszabb válasz, ha ölbe tett kézzel ülünk és várunk, hogy majd a vi­lág változik meg. Hát nem. Aligha fog 179 nemzeti gaz­daság hozzánk alkalmazkod­ni És igenis most kell lép­ni, amikor baj van. Most ugyanis sokkul Jobban lát­szik, hogy erre szükség van, mint amikor éppen jól men­nek a dolgok. A krízist nem lehet nem tudomásul venni és ha mindig „eltoljuk", megpróbáljuk valahogy „túl­élni", akkor úgy járunk, mint a hetvenes években. Ujabb esztendőket veszí­tünk, és még jobban lema­radunk a fejlett országok­tól. Tudományosan megala­pozott gazdaságpolitikát kell követni, ami hosszabb távra szól. Ha a stratégia akadá­lyozza a fejlődést, akkor a stratégiát meg kell vál­toztatni, egyszerűen nincs más lehetőség — A nyilatkozataiból úgy tűnik, hogy ön az idegenfor­galomnak is komoly szere­pet szánna egy hosszú távú stratégiában — Feltétlenül. Egy Ma­gyarország méretű kis or­szág képtelen áruszállítással fedezni importját A kü­lönbségeket leginkább ide­genforgalommal, szolgálta­tásokkal lehet csökkenteni vagy megszüntetni Ausztri­át mintaállamnak tekintik ebben a kategóriában, s va­lóban jól működik a gazda­sága. Mégis importjának csak 70 százalékát képes áruexporttal fedezni A töb­bit viszont behozza idegen­forgalma. Mi az utóbbi esz­tendőkben felfuttattuk ide­genforgalmunkat. és mégis mindössze áruimportunk 7 százalékát fedezi, holott ezt könnyedén megduplázhat­nánk A 300 millió dollár helyett akár 600—700 millió dollárnyi bevételünk is le­hetne Ezen u téren ugyan­is sokkal versenyképesebbek vagyunk, mint a motorgyár­tásban vagy a híradástech­nikában. Es akkor még nem szól­tam tranzitszerepünkről, hi­szen Európa középén fek­szik Magyarország. Jelentós bevételekre lehetne ebből szert tenni, de erre senki sem figyel Sót, amikor a tranzitbevetelek visszaestek, akkor egy szállítási szakem­ber boldogan bejelentette, hogy idén nem lesz csúcs­forgalom, mert kevesebb a tranzitszerelvény. Két ház­zal odébb pedig lehet, hogy csak a legnagyobb keservek árán tudtak összeszedni azokat a dollárokat, ame­lyekre a létfontosságú áruk­ra, alkatrészekre, vagy ép­pen egy pénzügyi müvelet finanszírozásúhoz szükség van Dalia lászló

Next

/
Thumbnails
Contents