Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

Mo ^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 112. szám 1987. május 14., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Miként alakul a telefonellátottság az évtized végéig? A számok sokai mondanak: 1955-ben száz lakosra 3,5 telefonállomás jutott, s ez az akkori európai állag 70 százaléka volt. Azóta a hazai beszélőhely-sűrűség tóbb mint négyszeresére emelkedett, mégis tovább nőtt elmaradásunk az európai átlaghoz mérve, mivel korábbi önmagához képest a kontinensen (>,4-szeres volt a fejlődés. Ráadásul a nemzetközi mezőnyben való lemaradás melleit további belső torzulások is megfigyelhetők, hiszen a fej lesztések az idők folyamán főként a fővárosra koncenlrá lódtak, s így a vidék elmaradása nőtlön nőtt. A közelmúltban egy szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy a VII. ötéves tervidőszakban tovább várható a távközlési s/.olgá Hatások iránti igények dinamikus növekedése. A hagyományos értelemben veit távközlési szolgáltatások melleit mind nagyobb lesz az igény új szolgáltatások iránt is. Soksok új telefonra lesz tehát szükség, de ez még nem minden, mert a megfelelő színvonalú távbeszélő szolgáltatás mellett számos előfizetőnek szüksége lesz. különféle adatátviteli, valamint a telefon- és az adathálózatot integráltán alkalmazó új szolgáltatásokra. Az. ipari termelés struktúrájának remélt változása, nemkülönben a számítástechnika egyre nagyobb szerepe a termelés irányításában és a termelési folyamatokban, továbbá az a józan igény, hogy hatékonyabb legyen a mezőgazdasági termelés, együtt és egyenként is nagyobb követelményeket támasztanak a lávbeszélö-hálóza t szolgál tatásaival szemben. Aligha mondunk újat vele, hogy a szolgáltatás minősége nem romolhat tovább, mert súlyosan veszélyeztetné a gazdaság terveinek valóra váltását. Az Országgyűlés egyik tavalyi ülésszaka óla sokak számára az is ismeretes, hogy a mostani tervidőszak, ha nem is lesz. képes gyökeresen felszámolni a több tervciklusban felgyülemlett hátrányokat, fordulópontot jelent mégis. A fejlesztés elvei A már említett szakmai tanácskozáson — amelyen a Magyar Posta VII ötéves tervi távközlési fejlesztését vitatták meg a szakemberek — rögzítették a fejlesztés legfőbb elveit. Eszerint elsődleges teendőként meg kell állítani a rekonstrukciós elmaradások további halmozódását. A fejlesztésre szánt összegek szűkössége miatt korábban a telefonhálózat szinte minden áron való bővítését szorgalmazta a posta, hogy gyarapítani tudja bevételeit. E szándékot nem igazolta a gyakorlat: hiába lesz több telefonállomás, a felújítások elmaradása miatt a hálózat egésze egyre roszszabb hatásfokkal működik. Az. évtized végéig a működőképesség javítása végett ki kell cserélni 140 ezer telefonállomást kiszolgáló elavult központberer.dezést, a vállalatoknál, intézményeknél a belső telefonhálózat mellékállomásait a külvilággal összekapcsoló alközpontokban legalább 11» ezres kapacitást, és 700 ezer kilométert meghaladó telefonérhálózalot. Es akkor még egyetlen űj előfizető sem kapott telefon',. Nem kicsik az új bekapcsolások feladatai sem: 1990 végéig Magyarországon a 100 lakosra jutó telefonellátottságot a jelenlegi 14-röl 10,fira fejleszti a posta. A számítások szerint a telefonhálózatot érintő beruházások összértéke 40 milliárd forintra rúg majd a VII. ötéves tervidőszakban. Ez. a minden eddiginél nagyobb feladat jokora erőfeszítést követel a Magyar Postától is, meg a hazai ipartól is; az. utóbbiról jelzésként annyit, hogy a tervezett fejlesztés távközlési berendezéseinek négyötödét a hazai ipar fogja szállítani. A fővárosban a központ >k és a hálózat kritikus állapota miatt a beruházások többsége rekonstrukció lesz, persze azért számítani lehet a kapacitások mérsékelt növekedésére is. A feladatot egyébként némiképp bonyolítja, hogy a variációk számának kimerülése folytán 19HH-ban Budapesten át kell térni a hétjegyű telefonszámokra. Új központok Mint már volt róla szó, nagy az. aránytalanság a vidék és a főváros telefonellátottsága között. A Magyar Posta a VII. ötéves tervidőszak egyik alapvető feladataként kezeli ennek az aránytalanságnak a megváltoztatását. Ennek jegyében teljesen befejeződik a megyeszékhelyeken a telefonközpontok rekonstrukciója, bővítése. Tizenegy megyeszékhelyen túl vannak már ezen a munkán. Miskolcon befejezés előtt áll a tervidőszak legnagyobb ilyen jellegű beruházása, aminek összértéke kétmilliárd forint. Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szolnok, Szombathely és Kaposvár van még hátra az évtized végéig, ezek egyenként 1—1,5 milliárd forintos beruházások. Hazánkban 1928-ban helyezték üzembe az első automata telefonközpontot. Most, csaknem hat évtizeddel később, még mindig csakncm kétezer olyan kézi kapcsolású telefonközpont működik, amelyik csak a század eleji színvonalú szolgáltatásokra képes. Mellettük — a 3004 település közül ötszázban — automatikus távhívásra alkalmas telefonközpontok működnek A mostani tervidőszak telefonfejlesztési feladatai sorában rangos helyet kapott az automatikus központok számúnak gyors nő velése. hiszen a VI. ötéves tervidőszak végén még a városoknak is lobb mint a fele nélkülözni volt kénytelen ezt az európai viszonylatban teljesen mindennapos szolgáltatást. A VII. ötéves tervidőszak végére — és ez már számottevő fejlődés — több mint a kétszeresére emelkedik az automatikus távhívásba bekapcsolódó települések száma. Nem kevésbé fontos, hogy a Magyar Posta kialakítja az úgynevezett régióközpontokat, amelyek révén végre megszűnik a telefonösszeköttetésekben a Budapest-centrikusság, és javulni fog az átviteli és a hangminőség. A Magyar Posta központjában arról tájékoztattak, hogy végül is 1990-ig — a rekonstrukció 140 ezer állomásán kívül — körülbelül 260—280 ezer állomáskapacitás tiszta szaporulat érhető el, ami lehetővé tenné 200— 210 ezer új főállomás üzembe helyezését. Távközlő hálózatát a posta a későbbiekben természetesen a legkorszerűbb rendszerekkel, berendezésekkel kívánja fejleszteni. Mivel a híradástechnika gyors ütemü innovációját, az elektronikus, digitális technikában mutatkozó nagyarányú fejlődést a hazai ipar csakis némi késéssel képes követni, az ilyen típusú rendszerek szállítására valószínűleg csak az. évtized utolsó időszakában kerülhet sor. Fcjcr Gyula A marosi városrész jövője Kezdetben volt a körülírás. Mikor még nem volt neve a kialakulóban levő városrésznek, jobb hiján mondtuk Észak-Újszegednek. jellemeztük paneles sorházaival, írtuk azt is; a Rózsa Ferenc sugárút végén levő lakótelep. A kissé rosszmájú köznyelv emlegette az. épületeket Délépházakként, milliomosnegyedként — szóval küszködtünk a „megszólítással", míg végre lett neve: mnroíjtöi városrész. (Nem igazán épült még be e kifejezés a szegediek nyelvi tudatába, ám ha a városrész eddigi 17 éves történetére gondolunk, a név rögződésére is adhatunk ennyi évnyi esélyt...) Bármilyen furcsa, az első házhelyrendezési terv 1970-ben készült — a Csomiterv akkor 508 hagyományos családi házas telek kialakítására adott javaslatot. Az ötödik ötéves tervben azonban nem futotta a közműépítés költségeire. 1979et irtak már, mikor a Délép paneles technológiával családi, sor- és kis társasházak építésére kérte a területet. Az új funkciónak megfelelően újabb házhelyrendezési javaslatot dolgozott ki — akkor már — a Délterv. A történeti hűség kedvéért: 52 hektáron, együttesen 1122 lakást helyezve el. A városi tanács, az OTP és az építő cég megállapodása szerint a tanács ingyen átadta a területet a takarékpénztárnak, s még negyvenmillió forinttal hozzájárult a közművesítés költségéhez. A feltétel: a VI. ötéves tervben építsenek meg, s értékesítsenek ezer lakást. E programban „némi" változást hoztak az időközbeni értékesítési gondok: tavaly júniusig 276 paneles sorházlakás épült fel, s további 354 kis társasházi otthon építésére vállalkoztak a szerződő partnerek. A fennmaradó 26 hektáros területről lemondtak. Most, a harmadik fordulóban ismét a Délterv kapott megbízást a városrész jövőjének megfogalmazására. (A tervet legutóbbi ülésén hagyta jóvá a végrehajtó bizottság.) Intenzív beépítéssel földszintes és egyemeletes családi, sor- és átriumházakat, egy-két emeletes kis társasházakat lehet elhelyezni a tervezési területen — jelenleg 104 lakás építési telkét készítik elő, 81 lakótelek értékesítése 1987 utolsó negyedévében várható. Hogy az építkezést jobban — s egyáltalán — lehessen ütemezni, két, egyenként kétszáz lakásos területegységet jelöl ki a terv a Rózsa Ferenc sugárút déli oldalán, az északi oldalon pedig egy 104 lakásosat. A tervezők a marostői városrész távlati jövőjére is előrepillantottak. megvizsgálták a tágabb környék rendezési lehetőségeit. A Holt-Maros 1860-ban levágott kanyarulatáig terjedő területen csaknem három és fél ezer lakás férne el. Így az élő és a Holt-Maros által közrefogott újszegedi részen az ezredforduló utáni évtizedben körülbelül 18 ezren élhetnek, lakhatnak majd. A városrész forgalmának a következő évtizedekben is a sugárút lesz a fő tengelye — így hát az intézményeknek is a Rózsa Ferenc sugárút mentén hagynak szabad területet. P. K. Desszerlpor - a paprikagyárbál A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat évi 1.3 milliárd forint értékű lermékének a fele már nem paprikából készül. Az élelmiszerkombináttá fejlődött vállalat nagy mennyiségben gyárt konzerveket és különféle ételporokat. A paprika a szegedi üzem profilja maradt, míg Makón konzerveket, Röszkén Vegeta és Delikát ételízesítőt a mórahalmi gyárban egyebek közölt gyümölcskocsonya-, jégkrém- és fagylaltport, valamint befőtt- és dzsemtartósító porokat készítenek. A szakosított üzemekben nagyobb erőt tudnak fordítani újdonságok kidolgozására. A mórahalmiak legújabb kreációja például a desszertpor. Gáz, tornaterem, uszoda Mórahalom — hétköznap Az áldásos gáz az elmúlt évben jutott el Mórahalom határáig, mi lóbb. azon túl is — köszönhetően a városi jogú nagyközség vezetőinek, precíz szervezőmunkájuknak. Persze minden jó szándék kevés lelt volna, ha a Degáz. kollektívája nem segített volna készséggel. A közös összefogás eredménye, hogy tavaly télen 170 lakásban élvezhették a tiszta, ké nyelmes fütő-föző energiát Azok a gazdasági egységek, amelyek hozzájárulták a gerincvezeték építéséhez, azok i.s megkapták a vezetékes gázt. Az idén tíz kilométer hálózatot fektetnek le, s így lehelőség lesz 500 lakásban korszerűsíteni a fűtést. Ez, azért lényegesen több. mint az előző évi. mert 1986-ban a gerincvezeték kiépítésén volt a hangsúly. Mórahalmon 1988-ban tervezik a hálózatépítés befejezését. Az energiahordozón túl fontos feladat a tornaterem építése. A 30 méter hosszú ós 18 méter széles küzdőtér mellett 200 személyes lelátó i.s épül. A létesítményt október 31-ig átadja a kivitelező, a mórahalmi költségvetési üzem. Az iskolaudvarban készülő tornaterem nem csak az. iskolások javát szolgálja, hanem a lakosság egészséges testedzését is. A harmadik jelentős beruházás az. uszoda. A tervek szerint ebben az évben azt i.s át keltett volna adni ám ez sajnálatosan — anyagi okok miatt — elmarad. Menetközben derült ki, hogy minden többe kerül, mint azt gondolták. A 33 méteres medence egyébként már elkészült tavaly, sőt kiállta a nyomáspróbát is. A feszített víztükrű uszoda gépészéti munkáit végzi jelenleg a szentesi vízmű, de festik már a korlátokat i.s. Ügy tűnik ugye, hogy minden kész. Sajnos nem! Nincs pénz. a burkolólapokra. Ez. az oka annak, hogy csak 1988-ban lehet majd élvezni a nyitott uszodát. Későbbi tervek szerint majd befedik azt. Ács S. Sándor A „kcsz" uszoda — csempe nélkül A tornaterem vázszerkezete