Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-14 / 112. szám

Mo ^ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 112. szám 1987. május 14., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Miként alakul a telefon­ellátottság az évtized végéig? A számok sokai mondanak: 1955-ben száz lakosra 3,5 telefonállomás jutott, s ez az akkori európai állag 70 szá­zaléka volt. Azóta a hazai beszélőhely-sűrűség tóbb mint négyszeresére emelkedett, mégis tovább nőtt elmaradá­sunk az európai átlaghoz mérve, mivel korábbi önmagá­hoz képest a kontinensen (>,4-szeres volt a fejlődés. Rá­adásul a nemzetközi mezőnyben való lemaradás melleit további belső torzulások is megfigyelhetők, hiszen a fej lesztések az idők folyamán főként a fővárosra koncenlrá lódtak, s így a vidék elmaradása nőtlön nőtt. A közelmúltban egy szak­mai tanácskozáson elhang­zott, hogy a VII. ötéves terv­időszakban tovább várható a távközlési s/.olgá Hatások iránti igények dinamikus nö­vekedése. A hagyományos ér­telemben veit távközlési szolgáltatások melleit mind nagyobb lesz az igény új szolgáltatások iránt is. Sok­sok új telefonra lesz tehát szükség, de ez még nem min­den, mert a megfelelő szín­vonalú távbeszélő szolgálta­tás mellett számos előfize­tőnek szüksége lesz. különfé­le adatátviteli, valamint a telefon- és az adathálózatot integráltán alkalmazó új szolgáltatásokra. Az. ipari termelés struktúrájának re­mélt változása, nemkülönben a számítástechnika egyre na­gyobb szerepe a termelés irá­nyításában és a termelési fo­lyamatokban, továbbá az a józan igény, hogy hatéko­nyabb legyen a mezőgazda­sági termelés, együtt és egyenként is nagyobb köve­telményeket támasztanak a lávbeszélö-hálóza t szolgál ta­tásaival szemben. Aligha mondunk újat ve­le, hogy a szolgáltatás minő­sége nem romolhat tovább, mert súlyosan veszélyeztetné a gazdaság terveinek valóra váltását. Az Országgyűlés egyik tavalyi ülésszaka óla sokak számára az is ismere­tes, hogy a mostani tervidő­szak, ha nem is lesz. képes gyökeresen felszámolni a több tervciklusban felgyü­lemlett hátrányokat, fordu­lópontot jelent mégis. A fejlesztés elvei A már említett szakmai ta­nácskozáson — amelyen a Magyar Posta VII ötéves tervi távközlési fejlesztését vitatták meg a szakemberek — rögzítették a fejlesztés legfőbb elveit. Eszerint el­sődleges teendőként meg kell állítani a rekonstrukciós el­maradások további halmo­zódását. A fejlesztésre szánt összegek szűkössége miatt korábban a telefonhálózat szinte minden áron való bő­vítését szorgalmazta a posta, hogy gyarapítani tudja bevé­teleit. E szándékot nem iga­zolta a gyakorlat: hiába lesz több telefonállomás, a felújí­tások elmaradása miatt a hálózat egésze egyre rosz­szabb hatásfokkal működik. Az. évtized végéig a működő­képesség javítása végett ki kell cserélni 140 ezer tele­fonállomást kiszolgáló el­avult központberer.dezést, a vállalatoknál, intézmények­nél a belső telefonhálózat mellékállomásait a külvilág­gal összekapcsoló alközpon­tokban legalább 11» ezres kapacitást, és 700 ezer kilo­métert meghaladó telefonér­hálózalot. Es akkor még egyetlen űj előfizető sem kapott telefon',. Nem kicsik az új bekapcso­lások feladatai sem: 1990 vé­géig Magyarországon a 100 lakosra jutó telefonellátott­ságot a jelenlegi 14-röl 10,fi­ra fejleszti a posta. A számí­tások szerint a telefonháló­zatot érintő beruházások összértéke 40 milliárd forint­ra rúg majd a VII. ötéves tervidőszakban. Ez. a minden eddiginél nagyobb feladat jo­kora erőfeszítést követel a Magyar Postától is, meg a hazai ipartól is; az. utóbbiról jelzésként annyit, hogy a tervezett fejlesztés távközlé­si berendezéseinek négyötö­dét a hazai ipar fogja szál­lítani. A fővárosban a központ >k és a hálózat kritikus állapo­ta miatt a beruházások több­sége rekonstrukció lesz, per­sze azért számítani lehet a kapacitások mérsékelt növe­kedésére is. A feladatot egyébként némiképp bo­nyolítja, hogy a variációk számának kimerülése folytán 19HH-ban Budapesten át kell térni a hétjegyű telefonszá­mokra. Új központok Mint már volt róla szó, nagy az. aránytalanság a vi­dék és a főváros telefonellá­tottsága között. A Magyar Posta a VII. ötéves tervidő­szak egyik alapvető felada­taként kezeli ennek az aránytalanságnak a megvál­toztatását. Ennek jegyében teljesen befejeződik a me­gyeszékhelyeken a telefon­központok rekonstrukciója, bővítése. Tizenegy megye­székhelyen túl vannak már ezen a munkán. Miskolcon befejezés előtt áll a terv­időszak legnagyobb ilyen jel­legű beruházása, aminek összértéke kétmilliárd forint. Székesfehérvár, Veszprém, Zalaegerszeg, Szolnok, Szom­bathely és Kaposvár van még hátra az évtized végéig, ezek egyenként 1—1,5 milli­árd forintos beruházások. Hazánkban 1928-ban he­lyezték üzembe az első auto­mata telefonközpontot. Most, csaknem hat évtizeddel ké­sőbb, még mindig csakncm kétezer olyan kézi kapcsolá­sú telefonközpont működik, amelyik csak a század eleji színvonalú szolgáltatásokra képes. Mellettük — a 3004 település közül ötszázban — automatikus távhívásra al­kalmas telefonközpontok működnek A mostani terv­időszak telefonfejlesztési fel­adatai sorában rangos helyet kapott az automatikus köz­pontok számúnak gyors nő velése. hiszen a VI. ötéves tervidőszak végén még a vá­rosoknak is lobb mint a fele nélkülözni volt kénytelen ezt az európai viszonylatban tel­jesen mindennapos szolgál­tatást. A VII. ötéves tervidő­szak végére — és ez már szá­mottevő fejlődés — több mint a kétszeresére emelke­dik az automatikus távhívás­ba bekapcsolódó települések száma. Nem kevésbé fontos, hogy a Magyar Posta kiala­kítja az úgynevezett régió­központokat, amelyek révén végre megszűnik a telefon­összeköttetésekben a Buda­pest-centrikusság, és javulni fog az átviteli és a hangmi­nőség. A Magyar Posta központ­jában arról tájékoztattak, hogy végül is 1990-ig — a rekonstrukció 140 ezer állo­másán kívül — körülbelül 260—280 ezer állomáskapaci­tás tiszta szaporulat érhető el, ami lehetővé tenné 200— 210 ezer új főállomás üzem­be helyezését. Távközlő háló­zatát a posta a későbbiek­ben természetesen a legkor­szerűbb rendszerekkel, be­rendezésekkel kívánja fej­leszteni. Mivel a híradás­technika gyors ütemü inno­vációját, az elektronikus, di­gitális technikában mutatko­zó nagyarányú fejlődést a hazai ipar csakis némi késés­sel képes követni, az ilyen típusú rendszerek szállításá­ra valószínűleg csak az. év­tized utolsó időszakában ke­rülhet sor. Fcjcr Gyula A marosi városrész jövője Kezdetben volt a körül­írás. Mikor még nem volt neve a kialakulóban levő városrésznek, jobb hiján mondtuk Észak-Újszeged­nek. jellemeztük paneles sorházaival, írtuk azt is; a Rózsa Ferenc sugárút vé­gén levő lakótelep. A kissé rosszmájú köznyelv emle­gette az. épületeket Délép­házakként, milliomosne­gyedként — szóval küszköd­tünk a „megszólítással", míg végre lett neve: mn­roíjtöi városrész. (Nem iga­zán épült még be e kife­jezés a szegediek nyelvi tu­datába, ám ha a városrész eddigi 17 éves történetére gondolunk, a név rögződé­sére is adhatunk ennyi év­nyi esélyt...) Bármilyen furcsa, az el­ső házhelyrendezési terv 1970-ben készült — a Cso­miterv akkor 508 hagyomá­nyos családi házas telek ki­alakítására adott javaslatot. Az ötödik ötéves tervben azonban nem futotta a köz­műépítés költségeire. 1979­et irtak már, mikor a Dé­lép paneles technológiával családi, sor- és kis társas­házak építésére kérte a te­rületet. Az új funkciónak megfelelően újabb házhely­rendezési javaslatot dolgo­zott ki — akkor már — a Délterv. A történeti hűség kedvéért: 52 hektáron, együttesen 1122 lakást he­lyezve el. A városi tanács, az OTP és az építő cég meg­állapodása szerint a tanács ingyen átadta a területet a takarékpénztárnak, s még negyvenmillió forinttal hoz­zájárult a közművesítés költségéhez. A feltétel: a VI. ötéves tervben építse­nek meg, s értékesítsenek ezer lakást. E programban „némi" változást hoztak az idő­közbeni értékesítési gon­dok: tavaly júniusig 276 pa­neles sorházlakás épült fel, s további 354 kis társasházi otthon építésére vállalkoz­tak a szerződő partnerek. A fennmaradó 26 hektáros te­rületről lemondtak. Most, a harmadik fordu­lóban ismét a Délterv ka­pott megbízást a városrész jövőjének megfogalmazásá­ra. (A tervet legutóbbi ülé­sén hagyta jóvá a végre­hajtó bizottság.) Intenzív beépítéssel föld­szintes és egyemeletes csa­ládi, sor- és átriumházakat, egy-két emeletes kis tár­sasházakat lehet elhelyezni a tervezési területen — je­lenleg 104 lakás építési tel­két készítik elő, 81 lakóte­lek értékesítése 1987 utol­só negyedévében várható. Hogy az építkezést jobban — s egyáltalán — lehessen ütemezni, két, egyenként kétszáz lakásos területegysé­get jelöl ki a terv a Rózsa Ferenc sugárút déli oldalán, az északi oldalon pedig egy 104 lakásosat. A tervezők a marostői vá­rosrész távlati jövőjére is előrepillantottak. megvizs­gálták a tágabb környék rendezési lehetőségeit. A Holt-Maros 1860-ban levá­gott kanyarulatáig terjedő területen csaknem három és fél ezer lakás férne el. Így az élő és a Holt-Maros ál­tal közrefogott újszegedi ré­szen az ezredforduló utáni évtizedben körülbelül 18 ezren élhetnek, lakhatnak majd. A városrész forgalmá­nak a következő évtizedek­ben is a sugárút lesz a fő tengelye — így hát az in­tézményeknek is a Rózsa Ferenc sugárút mentén hagynak szabad területet. P. K. Desszerlpor - a paprikagyárbál A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat évi 1.3 mil­liárd forint értékű lerméké­nek a fele már nem papri­kából készül. Az élelmiszer­kombináttá fejlődött vál­lalat nagy mennyiségben gyárt konzerveket és kü­lönféle ételporokat. A pap­rika a szegedi üzem pro­filja maradt, míg Makón konzerveket, Röszkén Ve­geta és Delikát ételízesítőt a mórahalmi gyárban egye­bek közölt gyümölcskocso­nya-, jégkrém- és fagylalt­port, valamint befőtt- és dzsemtartósító porokat ké­szítenek. A szakosított üze­mekben nagyobb erőt tud­nak fordítani újdonságok kidolgozására. A mórahal­miak legújabb kreációja például a desszertpor. Gáz, tornaterem, uszoda Mórahalom — hétköznap Az áldásos gáz az elmúlt évben jutott el Mórahalom határáig, mi lóbb. azon túl is — köszönhetően a városi jogú nagyközség vezetőinek, precíz szervezőmunkájuk­nak. Persze minden jó szán­dék kevés lelt volna, ha a Degáz. kollektívája nem se­gített volna készséggel. A kö­zös összefogás eredménye, hogy tavaly télen 170 lakás­ban élvezhették a tiszta, ké nyelmes fütő-föző energiát Azok a gazdasági egységek, amelyek hozzájárulták a ge­rincvezeték építéséhez, azok i.s megkapták a vezetékes gázt. Az idén tíz kilométer há­lózatot fektetnek le, s így le­helőség lesz 500 lakásban korszerűsíteni a fűtést. Ez, azért lényegesen több. mint az előző évi. mert 1986-ban a gerincvezeték kiépítésén volt a hangsúly. Mórahal­mon 1988-ban tervezik a há­lózatépítés befejezését. Az energiahordozón túl fontos feladat a tornaterem építése. A 30 méter hosszú ós 18 méter széles küzdőtér mellett 200 személyes lelátó i.s épül. A létesítményt októ­ber 31-ig átadja a kivitelező, a mórahalmi költségvetési üzem. Az iskolaudvarban készülő tornaterem nem csak az. iskolások javát szol­gálja, hanem a lakosság egészséges testedzését is. A harmadik jelentős beru­házás az. uszoda. A tervek szerint ebben az évben azt i.s át keltett volna adni ám ez sajnálatosan — anyagi okok miatt — elmarad. Menetköz­ben derült ki, hogy minden többe kerül, mint azt gon­dolták. A 33 méteres medence egyébként már elkészült ta­valy, sőt kiállta a nyomás­próbát is. A feszített víztük­rű uszoda gépészéti munkáit végzi jelenleg a szentesi vízmű, de festik már a kor­látokat i.s. Ügy tűnik ugye, hogy minden kész. Sajnos nem! Nincs pénz. a burkoló­lapokra. Ez. az oka annak, hogy csak 1988-ban lehet majd élvezni a nyitott uszo­dát. Későbbi tervek szerint majd befedik azt. Ács S. Sándor A „kcsz" uszoda — csempe nélkül A tornaterem vázszerkezete

Next

/
Thumbnails
Contents