Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

Kedd, 1987. május 12. 3 Turbinalelújítás exportra A I.áng Gépgyár általános gépszerelő üzem turbinaszerei­déjében az idén több erőművi turbinát újítanak fel, hazai és külföldi megrendelésre. Hamarosan megkezdik annak a két. 20 mVV'-os fűtőturbinának a készítését, amelyet finn exportra szállítanak, 23 millió finn márka értékben Vetik a rizst Vetik a rizst a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés tangazdaságaiban, amelyek­nek a rizs termő területe az idén mintegy 12 ezer hek­tár lesz. A KITE-taggazda­ságok az elmúlt években növelték terméseredményei­ket, s ez fokozta a rizster­mesztési kedvet. A rendszer­központ támogatásával egy év alatt 200 hektár új rizs­telepet építettek, elvégezték (Kii) l'nektAr felújítását és mintegy 2000 hektár karban­tartását. A lézerrel irányí­tott talajegyengető gépek segítségével a .rizsvetésre kialakított „kalitkában szin­te asztallap simaságévá tud­ják tenni a talajt, am azért fontos, hogy egyenletes le­gyen a vízborítás és szük­ség esetén mindenütt azonos mértékben növelhessék vagy csökkenthessék a vízszin­tet. A rizsnél különböző vetési módszereket alkal­maznak a gazdaságok. Áz élelmiszertudomány és a gyakorlat A Magyar Elelmiszertudományi Egyesület Csongrád megyei területi szervezetének tíz vállalati csoportja van. Ezek a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban, a Szente­si Ha rom fif eldolgozó Vállalatnál, a Szegedi Konzervgyár­tan. a Szegcdi Paprikafeldolgozó Vállalatnál, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, a Dél­alfóldi Pincegazdaságnál, a Csongrád Megyei és a Szegedi Sutin/tari Vállalatnál, a Csongrád Megyei Tejipari Válla­latnak a Zöldértnél, az Üj Élet Termelőszövetkezetben, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomáson és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai karon működnek. (Van­nak olyan szakcsoportok, amelyek két-két gazdálkodó egy­ség műszaki szakembereit fogják össze.) A megve . élelmiszeripará­nak legfőbb tudományos bázisát az Élelmiszeripari Főiskolai Kar jelenti.., A ku­tatómunkát végző tanárok a gyakorlati szakemberekkel együttműködve igyekeznek elérni azt. hogy a tudomány termelőerővé válása ne csak szólam maradjon. A főiskolán az elmúlt években több szabadulom született. Egyik alapján épül már a szalámigyárban a vérpor üzem. A vérpor és a vérplazmapor felhasználásá­val kapcsolatosan a megye szinte valamennyi vállalatá­val végeztek közös kísérlete­ket. A Tejipari Vállalatnál korszerű .tisztítóberendezést kísérleteztek ki. A főiskola szakemberei kialakították és félüzemi keretben megépí­tették a mikroprocesszoros vezérlésű paprikamalmot, öt intézet vett részt abban a •kísérletsorozatban, amely a búzalisztek sütőipari értéké­nek meghatározására és a nemesítők számára korszerű információs rendszer kidol­gozására irányult. A Csong­rád Megyei Gabonaforgalmi fl szerszámgépipar új piacai A hazai szerszámgépipar. mindenekelőtt a Csepeli Szerszámgépgyár és a Szer­számgépipari Művek termé­kei keresettek külföldön, jelenleg egyetlen eladatlan szeiszámgépük sincs, sőt «öbbel is tudnának értéke­síteni. mint amennyit elő­állítanak). Bár az export­szállításokkal az év első ne­gyedében valamelyest elma­radtak. az idén minden ko­rábbinál nagyobb fex pori­bevétel re számítanak A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat közvetíté­sével az utóbbi időben je­lentős új piacokat tártak fel, így például Kínába eb­ben az évben már tízmillió svájci frankért szállítanak szerszámgépeket. Indiában rövidesen két nagy teljesit­'aényú / (megmujikálóköz-. pántot adnak át. s megren­delőikkel újabb üzletekről is tárgyalnak. Mind több szerszámgépet szállítanak Nyugat-Európába is. egye­bek között francia vállala­toknak. valamint az NSZK­ba. például a Krupp Művek­nek. Jó üzleti tehetőségek kínálkoznak a tengerentúlon is. Ismét megpróbálnak be­jutni az amerikai piacra, ennek érdekében tavaly Chicagóban, az idén pedig ls>s Angelesben rendezett a Technoimpex sikeres szer­számgép-bemutatót. Több egyiptomi versenytárgyalá­son is részt vesznek aján­lataikkal, hogy megnyerjék az arab országok piacát a magyar szerszámgépeknek. A külkereskedelmi válla­lat a szerszámgépkiviitel növelése érdekében kompen­zációs üzletekre is vállalko­zik. Korszerű szerszámgé­pekért egyebek között kínai speciális vezetékeket sze­reznek be a MAV-nak, ju­goszláv Volkswagen személy­gépkocsikkal pedig a hazai autókínálatot színesítik, az eiső hatvan kocsit már ér­tékesítették, s rövidesen újabb 110-et hoznak be A magyar szerszámgép­iper jelenleg döntően a mo­dern nagy teljesítményű, számítógépvezérlésű gépeket gyártja, részben saját fej­lesztésű, részben osztrák, NSZK-beli és japán licencek alapján. Ezekből a gépekből úgynevezett rugalmas gyár­tórendszereket is kialakíta­nak, az elsőt már üzembe helyezték Csepelen, s rövi­desen átadják a másodikat is Arra számítanak, hogy több külföldi partnerük is hamarosan rendel majd ilven komplett technológiai sort a Technoimpextői. A piaci igények figyelembe­vételével azt is elhatározták, hogy újabb licencet t'ósó­rolnak, ezúttal az egyre ke­resettebb ultrapreciziós meg­munkálást biztosító beren­dezések gyártásához és Malomipari Vállalat a Sütő- és Malomipari Kutató­intézettel közösen dolgozta ki a dóci üzemben már gyártott Rheopán lisztjavitó adalékanyag összetételét. A Csongrád Megyei Sütőipari Vállalat bekapcsolódott egyes készítmények minőség­megőrzési időtartamának meghatározásába, különbö­ző külföldi módszerek kipró­bálásába. A testületi csoport célja az üzemek, vállalatok gazda­sági munkáját segítő, különböző aktuális problé­mák megoldásával foglalko­zó munkabizottságok ala­kítása. Több helyen jött lét­re a minőség javításával, az energiatakarékossággal. a technológia fejlesztésével és új termék kikísérletezésével foglalkozó munkabizottság. Kiemelkedő a Szegedi Kon­zervgyár üzemi csoportjá­nak eredménye, amely szá­mos új, azóta már kedvelt termékkel lepte meg a fo­gyasztókat. A MÉTE Csongrád megyei területi csoportjának most 585 tagja van. S tennivalók­ban nincs hiányuk, hiszen a megye élelmiszeripari ága­zatainak a többsége igencsak nehéz helyzetben van. Az odafigyeléssel végzett értel­mes egyesületi munka is se­gíthet a nagyon kívánatos változásokban B.I. Kapaszkodó Az új vezetőség első évé­nek végén már nyereségről adhatott számol a zárszám­adáson. Az elmúlt húrom év­ben összesen 18 milliós ered­ményt értek el. önmagában nem sok, de ha a korábbi időszakhoz hasonlítjuk, óri­ásiak a különbségek. Az el­ső két év kemény és követ­kezetes irányítási stílust kö­vetelt. A rendcsinálás nép­szerűtlen feladata az elnök­nek sok álmatlan éjszakát okozott. Akik nem tudtak vagy nem akartak idomulni az új követelményekhez, megváltak a szövetkezettől. Az ittmaradók talán nem csalódtak. A korrekt part­nerkapcsolatok kiépítésének is eljött az ideje. Most már az egész kollektíva hiszi és érzi, van értelme vállalkoz­ni. Az alapelv: sorsformáló, nagyobb ügyek kapjanak nyilvánosságot. Mindenki előre elmondhatja, hogy mi­ként látja saját munkaterü­letén a fejlődés lehetőségeit. 11a a dolgozó állást foglalt, s a döntésben érzi az ő gondolatát, a végrehajtást is becsületbeli ügyének tekin­ti. Ha nincs pénz minden ötletet díjazni, megteszi a köszönet. Viszont a számon kérés is szigorú. Az érdekeltség elemei Ha a vezető és a dolgozó szeretné megkapni munkája ellenértékét, nem veheti fél­vállról a feladatokat. A mun­kabérszabályzat szerint: a közvetlen feletles hibát ta­lál a kivitelezésben, az ősz­szeg 20 százalékát teketória nélkül levonhatja. Viszont a kiemelkedő teljesítményt ugyanilyen mértékben hono­rálhatja, ehhez elég egy be­jegyzés a munkalapon. Alap­béremelést senki nem kap az idén. Minden ágazat, ha hozza az eredményt, ennek arányában utólag kapja meg a neki járó részt. Jelentős előrelépés: a béreket pár év alatt sikerült a megyei át­lagszintre hozni. A jövedelemszerzés jelen­tős elemévé vált a háztáji. Az otthoni serléstartást min­den lehetséges eszközzel se­gítik. A háztáji földterülete­ken ma már hat „pénzes" növényből lehet választani. A sok kézi munkát igénylő részesmüvelés tért hódított, 4-5-szöröse a korábbinak. Aki dolgozni akar munka­időben és utána, értelmes módon tudja idejét kama­toztatni. Nem véletlen e céltudatos teljesítménycent­rikusság. A szövetkezetnek a szorító közgazdasági közeg­ben évenként nyereséget kell produkálni, miközben az el­maradt bérekel fokozatosan fel kell tornászniuk, alapve­Ila valaki öt év után először járna a dcszki Maros técszbon, már nyomát sem találná az akkori állapotoknak. Az alacsony szervezettség, beszűkült termelési szer­kezet. s a pénzügjyi hi­ányba torkolló gazdál­kodás a múlté. A ká­tyúból való kilábalás kapaszkodóit nem volt könnyű megtalálni, de a mostani összkép sze­rint sikerült. Amikor Juhász Bélát 1984-ben elnökké választották, a 12 milliós hiány után maguk a tagok sem bíz­tak problémáik ilyen gyors megoldásában. Májusi Fehér-tó A nyíló sárgásfehér ka­milla és a nagy víztükör szélében mézillata van a füvirágnak. A májusi me­legben furcsán hullámzik a tavasz fortissziimója. Fá radhatallanul hallik a tü csökmadúr pirregése, ver senyben a nádirigók, po száták kamarakórusával Sirályok kollan'ak a Ko­romszigeten, itt már bol­dog csend nyújtózik az ezernyi fészek közt. Ma­dárfészkek mindenfelé, né­hol tojásokkal, másutt most készül- a kerítés madárdal­ból, a fészek fűszálakból, szerelemmel bélelve Óva­tosan, lopkodva járunk Madárország fészekútjain, hiszen terepszínű fiókák bújtak elő mindenfelé a bibictojósokból, a tökésru­ca vezeti amott seregnyi kiskacsáját A füzoduban seregély eteti örökéhes „csupaszájait". Tojás pat­tan, fészek készül, pettyes őzgida lapul a szögedi ha­tárban! De a magas Észak lakói közül is itt futkosnak még a zátonyos tócsák közt a havusi partfutók és a kőforgatók. Ideges, gyors mozgással táplálkoznak, érződik a norvég, finn, iz landi partok kis öblei, a szülőföld iráni vágy visel­kedésükön. A tollruhájuk is: szines kavicsok közt, apró, szines. rövidéletű vi­rágok utánzatai' Várnak egy belső jelt, s a szögedi tavakról egy suhanással a tengeröblök zátonyain ke­resgélik azt a kis mélye­dést, amely tojásokat rejt majd Ilyen a májusi Fehér-tó élete, még mindig vannak változó szereplők, de fogy­nak a vándorok és május második felében már a kis bíbicek és pelyhes ru­cák mellé újabb csillogó madárszemek rejtőznek az ölelő fészkek karjain. Ezek már Madárország polgárai, itt látják meg a kigyulladó, s elhalványuló esthajnal csillagot, az ébredő és ta­karózó napot... Dorozs­mán delet harangoznak, a imudárpásztorra is vár a halászlé, s a friss kenyér a csárdában . . Ezt is a májusi Fehér-tó székfűvirú­gos illatai között jegyzik, évtizedek óta. Cslznutzla György tő beruházásokra kell ke­mény tízmilliókat befektet­ni, s a szociális körülmények javításáról sem szabad meg­feledkezni. Kétszázmillió A négy év alatt 200 millió forintot költöttek fejlesztés­re. A jelentős elmaradást csak ilyen iramban lehetett ledolgozni. A saját erőt igyekeztek olyan területeken befektetni, ahol ehhez álla­mi támogatás is jött. A ki­bontakozás érdekében hite­leket is vetlek fel, de nem volt más választás, a „me­nekülés előre" program vég­rehajtásában. Az eladósodás terhei nem csekélyek, de ha értelmes célokra költötték a pénzt, joggal várják annak fokozatos megtérülését. S hogy mire kellett a ha­talmas összeg? Bizony, volt helye. A Maros menti bel­vízveszéliyes területeken 2 ezer 500 hektáron végezték el a komplex meliorációt, 70 milliós értékben, öntözőbe­rendezéseket vásároltak, fel­újították elöregedett gép­parkjukat. Az állattenyész­tésben a brojlercsirke neve­lésére épületekel újitottak fel, s még építettek is hoz­zájuk. A technológiai fej­lesztésre 10 millió forint sa­ját erőt áldozlak, korszerű, láncos etetősorokat építettek be. ¡Erre az évre is maradt még tennivaló bőven, de hat minden megvalósul, a nye­reséges gazdálkodás, a bőví­tett újratermelés tárgyi fel­tételei megalapozottak lesz­nek. Vissza az alapokhoz A növénytermesztésben szinte elölről kellett kezde­ni mindent, az egész gép­parkot lépésről lépésre le kellett cserélni. Az első év ben még spórolni kellett, de már akkor sem nyugodtak. Az Agroker udvarán álló, régi típusú, de új szovjet kombájnokból féláron hár­mat vásároltak. Ezután erő­gépek, ekék, vetögépek kö­vetkeztek. Fokozatosan ju­tottlak el a minőségig, a Jehn Deer traktorig és a Mengele szecskázóig, az idén Claas-dominátorokat szerez­nek be. A vetőmagtermesz­tés alapját szolgáló, nagy pontosságú vetőgép sem hi­ányzik már A meliorációval sikerült a föld termőképességét maga­sabb szintre hozni. A rend­szer 400 hektáron altalajön­tözésre is alkalmas. Két Bauer felületi öntözőberen­dezést is vásároltak, amely­lyel az intenzív kultúrák 300 hektáron öntözhetöek. A szigorú követelményekhez kötött, de jól jövedelmező vetőmagtermesztés az adott­ságok birtokában jelenleg is felfutóban. A hibrid kuko­riea és napraforgó, jugo­szláv búzafajták, pritamin­és fűszerpaprika, u petre­zselyem után idén egy új pritamin fajtával és az olajlennel is kísérleteznek. Üj önálló ágazat nyílt, a kertészet, ahol paprikát, bor­sóvetőmagot, hagymát és szárítmánynak való petre­zselymet termelnek. Sikerült a vetőmag infrastruktúráját is megteremteni, magtiszti­tót, zsakolót és osztályozót, valamint raktárt létesítet­tek. Most várják a két újabb öntözőrendszer érke­zését, mellyel az intenzív kukoricatermesztés program­jához csatlakoznak. Nem két fillér Megtöbbszörözték a broi­lercsirkéik számát, évente 700-800 ezer darabot értéke­sítenek. Amikor a fejlesztés­hez kezdtek, jobbak voltak a pozíciók. A felárat az idén sok kedvezőtlen tényező semlegesítette. Nőtt a na­poscsibe ára, a kínált minő­ség viszont észrevehetően romlott. A drágább tápok­ról maguk az állatok állí­tották: ki a minőségi tanúsít­vánnyal ellentétes értékíté­letet. Volt eset, hogy két na­pot is üres beggyel koplal­tak, míg ráfanyalodtak az eléjük tett takármányra. A rosszabb súlygyarapodás je­lentősen csökkenti a hasz­not. A legyöngült állományt sokkal több, költséges gyógyszerrel lehet éltre va­lóvá tenni. A szarvasmarhatelepen öt­száz fejőstehén sorsán kell változtatni. Jó 15 éves tech­nológiát örököltek, így tart­hatatlanon az állapotok. Két út kínálkozott, vagy meg­szüntetni, vagy megújítani. Ha a nyereségszintet néz­zük, két fillért sem volna szabad rájuk áldozni. De akkor hol a perspektíva, a jövő. Az utóbbit választot­ták. Májusban 30 milliós be­ruházást kezdenek, kötetlen tartású technológiai sort épí­tenek ki, melyhez a tejház és a fejőház is hozzátartozik. Ekevas és biohumusz A műszaki háttér javítá­sától gépeik jobb állagmeg­óvását, kisebb alkatrész-fel­használást remélnek. Hete­ken belül a műhely alkal­massá válik a programszerű szervizmunkára. De az egyéb nem termelő, fenntartási munkákról sem feledkeztek meg. Az emberi körülmé­nyekhez hozzátartozik az öl­töző és a hűtőszekrény is. Az alaptevékenység rend­be tétele után következhet sok más próbálkozás. A kezdeményezésre már van nak példák. így a műsza­kiak szabad kapacitásának lekötésével, él tartósított eke­vasat gyártanak Most devi zát kiváltó, új típus kiala­kításán fáradoznak, egy fej­lesztő intézettel közösen. Az Agrokernek hiánycikknek számító alkatrészeket szál lítanak. A téli foglalkoztatás gond­ja még nem megoldott. A textilfeldolgozás, gyógysze­res doboz készítése tiszavi­rág életűnek bizonyult, a hullámzó megrendelések, piacingadozások miatt. Üjabb lehetőségeket kutat­nak. A Badacsonyi Állami Gazdasággal közösen a bio­humuszt szeretnék gyártani, fokozatosan önállósulva, a saját termelést és csomago­lást kialakítva. Tekintve, hogy igén sok fehér papri­kát termesztenek, megalapo­zottnak tűnik egy, a tartósí­tásig menő konzervgyári ko­operációs kapcsolat is. Számtalan ötlet, kezdemé­nyezés. Saját receptek egy helyzet megoldására. Sike­rük nemcsuk egy szűk kö­zösség, hanem egyensúlyi gondokkul küzdő gazdasá­Uunk számára sem lebecsü­lendő. Tóth Szeles István

Next

/
Thumbnails
Contents