Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA6YAR0RSZAG 77. éviolyam, 110. szám 1987. május 12., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj : 43 forint Ára: 1.80 forint A lejlesztési program épüljön a szellemi töke hasznosítására Hétfőn a Budapest Kongresszusi Kozpontban több mint 200 iparvállalat, valamint az ipari szövetkezetek és az ipari kooperációs partnerek — mindenekelőtt az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — gazdasági es társadalmi vezetői, a vállalati tanácsok elnökei értekezleten vitatták meg az ipar időszerű feladatait, és a termelesiszerkezet-átalakítás céljait. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt a társminisztériumok, valamint a politikai és társadalmi szervezetek több vezetője is. Az értekezletet Dániel Pal, az Ipari Minisztérium pártbizottságának titkára nyitotta meg. majd Kapolyi László ipari miniszter mondott beszédet. Mindenekelőtt arról szólt, hogy az utóbbi időben az ipariszerkezet-átalakítás folyamata megtorpant, pedig az ezt szolgáló programot gyors ütemben kell megvalósítani. Míg az előző ötéves tervidőszakban az ipar döntő mértékben hozzájárult a külgazdasági egyensúly javításához, addig tavaly jelentós passzívum alakult ki a konvertibilis forgalomban, csökkent az ipar szocialista importja, s ezáltal beszűkültek exportlehetőségei is. 1987-ben nehéz körülmények között indították a vállalatok az évet. A romló gazdálkodási és értékesítési feltételek miatt most 26 alaphiányossá vált vállalat helyzetét kell rendezni, öt vállalat esetében pedig szanálást rendeltek el. Az év első negyedében az ipar gazdálkodásában még nem tapasztalhatók széleskörűen a kedvező irányú változás jelei. A termelés a korábbinál valamivel lendületesebben, 3 százalékkal nőtt, igaz a munkanapok száma is több volt, mint tavaly ilyenkor. Az egy napra jutó termelés még nem emelkedett a kívánt mértékben. A gépipar szocialista kivitele bővült, csökkent viszont a könnyűiparé, a vegyiparé, és az alumíniumkohászaté. Az ipar konvertibilis exportja az év eleji mérsékelt eredmények után márciusban fellendült. Kapolyi László szólt arról is, hogy a legnagyobb feszültség továbbra is a népgazdaság konvertibilis exportterve és az iparvállalatok céljai között van, ugyanakkor az üzemek a lehetőségeknél jóval Ipari vezetők tanácskozása többet szeretnének importálni erről a piacról. Mindezeket a körülményeket is figyelembe véve, az iparirányítás három évre szóló középtávú programot dolgoz ki, amely a hosszú távú szerkezetátalakítási elképzelésekre épít. E program végrehajtásában már az idén eredményeket kell elérni — hangsúlyozta a miniszter. A programban számításba veszik, hogy a konvertibilis exportnak legalább olyan mértékben kell növekednie, hogy ezáltal az elkerülhetetlenül szükséges technikai impnrtlehetőségek is szélesedjenek. Kapolyi László fontos követelménynek mondotta, hogy a szerkezetátalakítás során a kitermelőipar és a feldolgozóágazatok közötti arány igazodjon jobban adottságainkhoz és a külpiaci követelményekhez. Ennek megfelelően a feldolgozott acélok, színesfémek, műanyagok. fa. textil és bőr nyersanyagok előállítása legfeljebb csak mérsékelt ütemben növekszik. Az elavult, gazdaságtalan tevékenységeket a kitermelőiparban fokozatosan felszámolják. Az ipari versenyképesség reálisan biztositható a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás, a szerszámgépipari termelés, a közlekedési eszközök, a híradás- és vákuumtechnikai termékek, a műszer-, a gumi- és a műanyag feldolgozó-ipari, a gyógyszeripari, a háztartási vegyipari és a konfekcióipari termelés fejlesztésében. Gvorsított ütemben szükséges a termelésben meghonosítani az elektronikai eszközöket és a robottechnikát. A miniszter ezután arról szólt, hogy megkezdődött a szénbányászat és a vaskohászat szerkezetátalakitási programja. Ennek keretében a bányaiparban javul a kitermelés gazdaságossága, a kohászatban pedig a nagyobb vastartalmú ércek behozatalával csökkennek a termelési ráfordítások, s több magasabb feldolgozottságú, jó minőségű gépipari termék készül majd. Szükség van az elektronikaialkatrész-gyártó ipar rekonstrukciójának megkezdésére is, ami szintén a feldolgozóipari termékek versenyképességét javíthatja. A tervek szerint 1990-re az alapanyaggyártó és energiatermelő ágazat részaránya a termelésben a jelenlegi 37 százalékról 35-re csökken, ugyanennyivel nő a feldolgozóiparé, amelynek aránya az ezredfordulóra várhatóan a 70 százalékot éri majd el. Az ipar azzal számol, hogy a tervidőszak végére 6-7 százalékkal bővülhet a konvertibilis kivitel, mégpedig döntően feldolgozóipari termékekből. A miniszter szerint a nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb körű bekapcsolódásunk érdekében .íz eddigieknél ahhoz sokkal jobban igazodó ipari szerkezetet kell kialakítani. Lényeges, hogy a hosszú távú iparfejleszési és technológiai korszerűsítési program fokozottan épüljön a szellemi töke hasznosítására. Ebből a szempontból nélkülözhetetlen a mechatronika, az integrált anyag- és adatátviteli rendszerek elterjesztése, a gépipar intenzív fejlesztése, s mindehhez a legkorszerűbb acélipari szerkezeti anyagok elterjesztése is. Kapolyi László beszámolóját vita követte. A vitában fölszólalt Havasi Ferenc is. Fölszólalását a 2. olcfalon ismertetjük. Ifjúsági küldöttség Pekingben A Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára vezette magyar ifjúsági küldöttség indiai látogatásának befejeztével, ma Üj-Delhiböl a kínai fővárosba utazott. Hazánkba érkezett a görög külügyminiszter Karolosz Papuliasz, a Görög Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezett A görög diplomácia vezetőjét vendéglátója, Várkonyi Péter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Emmanuel Kalpadakis, Görögország budapesti valamint Holtai Imrre, hazánk athéni nagykövete. Tegnap megkezdődtek a magyar—görög külügyminiszteri tárgyalások. A megbeszéléseket a 2. oldalon ismertetjük. Bruhdtland Bizottság Regionális értekezlet Budapesten Hétfőn a Gellért Szállóban megkezdődött a Környezet és Fejlesztési Világbizottság (WCED) — ismertebb nevén a Brundtland Bizottság — kelet-európai regionális értekezlete. Két napon át vitatják meg a kelet-európai szocialista országok környezetvédelmi, gazdasági szakemberei, a tudományos élet, a különböző társadalmi és politikai szervezetek és az ifjúság képviselői a világbizottság nemrégiben elkészült jelentését. Az eszmecserén részt vesznek a KGST-titkárság és a Brundtland Bizottság vezető munkatársai is. A testületet az ENSZ-közgyűlés határozata álapján hozták létre 1984-ben, abból a célból, hogy hosszú távú ajánlásokat, akcióprogramot dolgozzon ki a környezetvédelmi célok és tevékenységek, valamint a gazdasági fejlődés integrálására, a környezeti problémák megoldására. A bizottság elnöke Gro Harlem Brundtland asszony, a Norvég Munkáspárt elnöke, Norvégia miniszterelnöke, az alelnök Manszur Kha lid — a mostani budapesti tanácskozás egyik résztvevője —, Szudán korábbi külügyminisztere. A tagok — akik 19 országot képviselnek: a világ minden részéből — politikusok, környezetvédeSzabó István hazaérkezett Olaszországból L> Hazaérkezett Olaszországból Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke, aki az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnökeként vett reszt az olasz baloldali szövetkezeteket tömörítő Lega Nazionale római kongreszszusán. Szabó István megbeszélést folytatott Lan Franco Turcival, a Lega Nazionale elnökével a két ország szövetkezetel közötti együttműködés továbbfejlesztéséről. Tárgyalt Alfredo Reichlinnel, az Olasz Kommunista Párt Titkárságának tagjával, és Paolo Bufalinivel, az OKP központi ellenőrző bizottsága elnökével, az OKP vezetőségi tagjaival Takarítás a Part fürdőn .' . - ^."C-l,1., Egyszer már hírét adtuk: nyitnak a strandok. A víz azonban részben elöntötte a terveket, no és a Partfürdőt, ezért hát mind a mai napig zárva vannak ajtajai. Noha levonult már az árhullám jó néhány napja, a legkedveltebb szegedi strand még nem fogadhatja vendégeit. A viz utáni takarítás, talajrendezés, medencetisztítás javában tart még a Tisza bal partján. A vízmüvek és fürdők ma,jus 15-cre ígérik a nyitást • '*I»UI'I,H I 1*1 —*ll - WÍÉillJ'M MXl**! uirélll** H <*É*II * I * iái**: fí, I » lemmel foglalkozó tudósok, közéleti személyiségek, s a világ különböző térségeibJii széles szakmai és társadul.ni fórumokon ismerkedtek az adott régió környezeti gondjaival. Magyarországról Láng István akadémikus, az MTA főtitkára vesz részt a bizottság munkájában. Az összegyűjtött ismeretek, tapasztalatok birtokában készítették el Közös jövőnk címmel jelentésüket, mely a mindenkit egyaránt érintő aggodalmakkal, kihívásokkal és a kívánatos közős akciókkal foglalkozik. A jelenlés alapelve a harmonikus, tartós fejlődés koncepciója, melynek lényege a környezetet a jelenleginél jobban kímélő gazdasági módszerek, eljárások bevezetése, elterjesztése. A jelentést április 27-én terjesztette a bizottság elnöke a világ közvélemény™ elé, az ENSZ közgyűlése várhatóan idén októberben túzi napirendjére. Addig a világ nyolc régiójában Úgynevezett regionális tanácskozásokon vitatják meg a Közös jövőnk téziseit A budapesti, kelet-európai regionális tanácskozást Czínege Lajos miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, aki a kormány nevében üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta: hazánk kiemelt figyelemmel kísérte és nagyra értékeli azt a két és fel éves • tevékenységet, amelyet a vilagbizottság kifejtett. A mostani tanácskozás kiváló alkalmat nyújt arra, hogy az európai szocialista országok közvetlenül is megismerhessék a világbizottság jelenlését, amely várhatóan jelentősen hozzájárul majd a környezetvédelmi és a gazdaságfejlesztési politika kölcsönös integrálódását célzó gondolkodásmód és gyakorlat kialakításához. A kormány elnökhelyettese szólt arról is. hogy hazánkban elsőrendű állami feladat a környezetvédelmi politika meghatározása és összehangolása a gazdasági fejlesztéssel, de a végrehajtáshoz szükség van a társadalom egyetértésére és cselekvő részvételére. Végezetül rámutatott: a világbizottság jelentésének címeként választott „Kózös jövőnk" megfogalmazás hűen kifejezi, hogy a környezetvédelem közös ügye az emberiségnek, a jelen és a jövő generációinak. Thorvald StoJtenberg norvég külügyminiszter — aki^a nemzetközi tanácskozás alkalmából érkezett hazánkba — átadta az értekezlet résztvevőinek Brundtland aszszony személyes üdvözletét. Az értekezlet kedden zárt üléssel folytatja munkáját. (MTI)