Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

4 Szíombat, 1987. május 9. Hz Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) alakításában az oktatásban érdekelt valamennyi minisztérium vezetői is részt vesznek. Az intézmények önállóságának fenntartása mellett olyan részleges integráció kialakítására Van szükség, amely elősegíti, hogy a kutatóintézetek mint oktatási egységek is dolgozzanak, s bekapcsolódjanak többek között az egyetem utáni, posztgraduális képzésbe. Ez a specializált, szakmai és tudományos képzés ma még jórészt hiányzik. Az is jelentős előnnyel járna, ha a kutatóintézeti tudományos infrastruktúrát — könyvtárakat, laboratóriumokat, műszereket — a felsőoktatási intézmények is használhatnák. Az általános szabályozás és az ösztönző rendszer elkészültével remélhető, hogy a jövő tanévtől felgyorsul az intézetek és a felsőoktatási intézmények együttműködése. Ehhez kapcsolódik egy másik, előkészületben levő intézkedés is, amelynek célja a tudományos utánpótlás nevelésének a korszerűsítése. Intézményesíteni kívánjuk a tudományos ösztöndíjas képzést, összekapcsolva az egyetemek posztgraduális munkáját az intézetek kutatótevékenységével — fejezte be az Akadémia elnöke. Új szegedi akadémikusok Az idei közgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották Keszthelyi Lajost, a Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének igazgatóját. (Keszthelyi Lajossal tudományos munkásságáról keddi lapszámunkban közlünk interjút.) Ugyancsak rendes taggá választották Keleti Tamást, aki az SZBK budapesti Enzimológiai Intézetének igazgatója. Az Akadémia új szegedi levelező tagjai: Bartók Mihály, a József Attila Tudományegyetem szerveskémiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára: Gécseg Ferenc, a József Attila Tudományegyetem Bolyai Intézete számítástudományi tanszékének tanszékvezető tanára: Fcrcnczy Lajos, a József Attila Tudományegyetem mikrobiológiai tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Vcnetianer Pál, a Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója. Bartók Mihály és növekedését befolyásoló hatóanyagok vizsgálatával volt kapcsolatos, 1972-től a sejtfal nélküli sejtek fúziójával való tulajdonságátvitel áll kutatómunkája középpontjában. E témákból mintegy 120 közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Több találmány társtulajdonosa, számos szakkönyv szerkesztője,. írója, illetve lektora. Aktívan dolgozik nemzetközileg elismert folyóiratok szerkesztőbizottságaiban is. A génátvitel új rendszerének kidolgozásával kapcsolatos úttörő, nemzetközileg is elismert eredményeit igazolja, 1933-ban született Szegeden. Középiskolai tanulmányait a Szegedi Vegyipari Technikumban végezte. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karán 1958-bun szerzett vegyészi diplomát. Azóta a JATE Szerves Kémiai Tanszékén dolgozik, 1977-ben lett egyetemi tanár. Kandidátusi értekezését 1965-ben védte meg Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen. Akadémiai doktori értekezését 1976-ban védte meg. Tizennégy éve tanszékvezető, hatodik éve tölti be a Természettudományi Kar dékáni tisztét. Fö kutatási területe a szerves vegyületek átalakulása heterogén katalizátorok jelenlétében, a reakciók sztereokémiájának és mechanizmusának vizsgálata, a fémek, valamint a szerves vegyületek funkciós csoportjai közötti kölcsönhatások összefüggéseinek és törvényszerűségeinek feltárása. Kutatási eredményeit tobb mint nyolcvan dolgozatban tette közzé, hat könyvet és könyvrészletet irt — ezek közül ölöt külföldi szerkesztők és kiadók felkérésére —, továbbá hat szabadulmát fogadták el. A fémkatalízis sztereokémiája témában irt monográfiája a szakirodalomban az első megjelent mü. 1973-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki Ferenczy Lajos Kisújszálláson született 1930-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, 1953-ban tett államvizsgát. Ezután a JATE Növényélettani Tanszékére került tanársegédi, majd tudományos segédmunkatársi munkakörbe. Kandidátusi disszertációját 19(iU-bun védte meg, 1972ben lett a Mikrobiológiai Tanszék vezetője. Akadémiai doktori disszertációját 1980ban védte meg, egv év múlva egyetemi tanári kinevezést kapott. Kututómunkáju korábban főként u mikroorganizmusok és u növények szaporodásul Egyetem vendégprofesszoraként tevékenykedett. 1975 óta vezeti a Számítástudományi Tanszéket. Vezetője a Magyar Tudományos Akadémia Automataelméleti Tanszéki Kutatócsoportjának is. Tudományos munkát elsősorban az automaták algebrai elmélete területén végez. Eddig két, angolnyelvü, társszerzővel írt monográfiája jelent meg, önálló monográfiáját . a Springer Verlag adta ki. 45 tudományos dolgozatot írt. Tevékenységét 1974-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával. 1983-ban pedig a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerték el. 1980-ban Akadémiai Díjat kapott. Yenetianer Pál Budapesten született 1935ben. Fö kutatási területe a molekuláris biológia. ezen belül is a génműködés szabályozása és a génsebészet hogy az utóbbi évtizedben négy szabadalma született. 1972-ben megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet. Kutató és iskolateremtő tevékenységét 1984ben Akadémiai Díjjal, 1985ben Állami Díjjal ismerték el. Gécseg Ferenc 1939-ben született Zalavár községben. Középiskolai tanulmányait a keszthelyi Vajda János Altalános Gimnáziumban végezte. Egyetemi éveit 1957-ben a Szegedi Tudományegyetemen matematika—fizika szakon kezdte, majd 1960-tól matematika— algebra szakon folytatta. A diploma megszerzése után a Bolyai Intézetbe került, azóla is itt dolgozik, 1977-től egyetemi tanári beosztásban. A hatvanas ¿»vek végén egy esztendeig a kanadai Manitoba Egyetemen volt „postdoctorate fellow". 1974 őszétől ugyancsak egy esztendeig a lurkui egyetemen tevékenykedett vendégprofesszorként 1978 végén 4 hónapig a Tamperei Műszaki E témából írt disszertációjával 1975-ben szerezte meg a biológiai tudomány doktora fokozatot. 1969-ben kezdett el foglalkozni a génizolálás problémájával. Munkatársaival sikerüli tisztítaniuk a bakteriális riboszömális RNS-t kódoló génszakaszt. Az úgynevezett RNS génekkel végzett alapkutatásaik egyenesen vezettek azoknak a nagy hatékonyságú kifejező vektoroknak a kifejlesztéséhez, amelyeket később a humán proinzulin kifejlesztésére alkalmazlak 1983-ban munkatársaival génsebészeti módszerekkel előállított egy emberi inzubak téri um törzset. Ezzel baklériumtörzet. Ezzel kapcsolatban két. szabadalmi bejelentést tetlek. A közelmúltban restrikciós endonukleáz és modifikációs metiláz enzimeket fedeztek lel, és meghatározták ezen enzimek génjeinek teljes szerkezelét. Kutatási eredményeiről 85 tudományos közleményben számolt be magyar és idegen nyelven. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja Biokémiai Intézetének igazgatója, a JATE címzetes egyetemi tanára. Tevékenységének elismeréséül 1981-ben Akadémiai Díjban. 1985-ben Állami Díjban részesült Rádiós zenei hét Századunk zenéje Kedd délutánra a hangversenyteremből intimebb környezetbe vonult be a rádió stábja: Makóról Házimuzsikát közvetítettek. Meixner Mihály vezette a változatos, színes műsort. Nemzetközi pódiumra kész produkciók is elhangzottak: mint Szecsödi Ferenc dolcét és virtuozitást váltogató hegedüjátéka, vagy Iván Ildikó bravúros Cosiáriája. De mindenki helytállt, csak az éter csorbította kissé a hűséges hallgatót: a műsor vége zörejekbe, majd hallhatatlanságba fulladt, és így nem tudtuk végighallgatni Polner Zoltán költeményének szárnyas szép szavait. Eggyel több ok, hogy a készülő verseskötetet megvásároljuk. A csütörtök este adatott a kamaramuzsikának. Századunk zenéjének kevésbé ismert tájain az első kalauzunk Kerek Ferenc volt, aki küldetéses hévvel nyúl olyan darabokhoz, melyek nem tartoznak a „kötelező irodalom" körébe, és melyeknek követése bizonyos szellemi erőfeszítést, egyben befogadói lazaságot is követel. Karlheinz Stockhausen darabja ilyen mü: a világ — látszólag össze nem függő — dolgai, hangokba szőve. A megvalósítás erényeit alig van alkalmunk másokéhoz hasonlítani, így arra a meggyőző erőre hivatkozhatom, melyet Kerek interpretációja sugall, és eszközeinek pazarló sokféleségére, csiszoltságára. Messiaen ismét reveláció, hangzásvilága tömöttebb, zengőbb, könnyebben sorolható az európai vonal egy adott helyére. Művészünket itt is elfogadtuk hiteles tolmácsnak, keze nyomán sokat megtudtunk egy rokonszenves alkotóról; egy borzongató éjszakai séta a Mester kedvelt világába, az elveszöfélben levő paradicsomba. a madarak közé is elvezetett. A megtervezett véletlenek, a kordába fogott önkény, a jócskán kibővített eszköztár érdekes hullámzással hat a befogadóra, aki Sáry László „Tájkép C-ben" című müvét hallgatja a Szegedi Avantgard Quartett előadásában. (Tagjiy: Gárdián Gábor, Paragi Jenő, Szélezsán István, -Maczelka Noémi.) A szerző nekik irta a darabot, és a hallottak meggyőzhettek arról, hogy ez a zene valóban a sajátjuk. A fiatal zenetanárok együttese aztán Gorecki Harsonaversenyét játszotta Szelezsái> István szólójával. Bizony zaklatott, ingerült, idegremegö énünknek tart tükröt ez a darab, s mikor a második tétel széles oktávdallama középrészben kiáltóvá és agresszívvé növekszik, a rákövetkező megnyugvás már szorongással, rossz sejtésekkel telitett. Nyilván ez a szerző szándéka, és előadóinkban meggyőző tolmácsra talált. Zigmund Krauze a bennünk, körülöttünk élő zajokat, neszeket, a csend sugallatait bízta a sajátos eszközökkel dolgozó együttesre. Még furcsábbak az eszközök a Serockt-féle Swinging Musicban, ahol olyan effektusokat hallunk, hogy a hangszerek maguk sem álmodhatták, hogy ilyesmikre is képesek, Ez a „törvénytelen" és „eretnek" hangszerhasználat feszes lüktetés fonalán, és jó adag eleven humorral fűszerezve méltán vívta ki a hallgatók lelkes tetszését. A szünet után Igor Stravinsky szükségből erényt kovácsoló darabját: A katona történetét hallottuk. Az 1918as szűkös viszonyok késztették a mestert a takarékos apparátus alkalmazására, így aztán a hangkarakterek, vegyítések, összefüggések olyan erővel ragyognak fel, hogy a müvet ez már önmagában is érdekessé teheti. Ehhez járul továbbá, hogy Stravinsky a századforduló ösziessége, ernyedtsége után és meghazudtolásaként, izgalmas ritmusvilága és markáns mondanivalója révén elhasználatlan energiákról ad hírt, és sokszor éppen a múlt idézése kapcsán. A Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttesnek és vezetőjüknek, Óberfrank Gézának hálásak lehetünk egy remekmű megidézéséért Nyilvánvaló, hogy egy 5—6 próbás szimfonikus koncert alkalmával a karmester feladata a zenei folyamatot ott és akkor a legjobb mederbe terelni. Egy ilyen „fogós" darabhoz több próba kell, az elhangzottakból ítélve Oberfrank akkor volt, kellett legyen a szerző hiteles, értő szócsöve. Persze az előadáson is az volt, de itt már megtehette, hogy takarékos, elegáns mozgással segítsen a bonyolult ritmikai útvesztőkön. karaktereket, tempókat jelezzen, és hagyja zenélni muzsikusait, akik éppen ezáltal győzték görcs nélkül a legveszélyesebb kanyarokat is. Pedig Stravinsky nem akármilyen feladatra készteti őket: az ö zenésze legyen ura hangszerének, tudjon ironikus, csúfondáros, őszinte, idézőjeles lenni, és a változó metrikai rend éppúgy legyen otthona, mint a felidézett stílusok távolabbi világa. Csak úgy eszébe jut az embernek: bizisten jó lenne, ha a befektetett munka úgy is gyümölcsözne, hogy a szerző szándékai szerint: „A katona története elmondva, eljátszva és eltancolva" is megjelenhetne. Valahol. Mondjuk Szegeden. Mcszlcnyl László A Csongrád megyei rádiós zenei hét mai és vasárnapi programja: Egy szegedi zeneszerző arcképe. Vántus Istvánnal beszélget Boros Attila (3. műsor, 16 óra). Népdalkörök pódiuma. A baksi művelődési házban tartandó hangversenyen közreműködik a baksi, a ceredi, a komorói, a mohora-magyarnándori, a pilisszentkereszti és a szebényi népdalkör (Petőfi, 17 óra 5 perc). A Magyar Rádió és Televízió Énekkarának hangversenye a makói Korona Szállóban. Vezényel Sapszon Ferenc és Ligeti András, közreműködik a rádiózenekar kamaraegyüttese. A műsoron Kodály-*, Szervánszky-, Kocsar-, Szeghy-, Petrovics-. Hajdú-, Bárdos-, Daróczi Bárdos-művek, valamint Vántus István Harangszó című müve (bemutató, szólót énekel Szőkefalvi-Nagy Katalin). (3. műsor, 19 óra 35 perc.) Dzsesszhangverseny a JATE aulájában. Közreműködik Uli Lenz, a Things együttes és a Jugoszláv—Magyar Jazz Wnrkshop (Petőfi. 21 óra 30). A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának hangversenye a Szegedi Nemzeti Színházban. Vezényel George Róbert Hanson, közreműködik Dénes Zsuzsanna. Szókefalvi-Nagy Katalin. Bokor Jutta, B. Nagy János és Sólyom Nagy Sándor. Karigazgató Sapszon Ferenc. Műsoron Haydn: Karmesterválasztás: Mozart: Requiem (vasárnap, 3. műsor, 11 óra 5 perc). (A koncertet a rádióközvetités miatt pontosan kezdik!) Kiosztották a Kazinczy ösztöndíjakat Kiosztották a Magyar Üttörök Szövetségének idei Kazinczy-öszlondijait. A pályázó úttoröközösségek — őrsök. rajok. anyanyelvi szakkörök, irodalmi színpadok, „Beszélni nehéz" körök és „Kincskereső" klubok — közül évről évre azok munkáját jutalmazzák ezzel az ösztöndíjjal, amelyek jelentősen hozzájárulnak az anyanyelvi kultúra ápolásához. Az idén a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola l-es számú gyakorló altalános iskolájának „Beszélni nehéz" keire, a Zamárdi Általános Iskola könyvbarát szakköre, a keszthelyi Csánv László úttörőcsapat nyelvész szakköre. a szentistváni Dózsa György úttörőcsapat „Beszélni nehéz" köre és nyelvi játék szakköre, valamint a miskolci Hámán Kató úttörőcsapat kisdobos nyelvművelő szakköre nyerte el a K azi nczy-öszt ön díjat. Műsorajánlat Albee: Nem félünk a farkastél című darabját adja elő a Mag Más Színház ma. szombaton este 7 órakor, a Bartók Béla Művelődési Központban. Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor az egyetemi zenedélelöttön a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola vegyes kara (vezényel Urbánné Varga Katalin és Ia>sonczy Katalin), valamint a Szegedi Egyetemi Énekkar (vezényel Cser Miklós és Gyüdi Sándor) lép fel az egyetem Dugonics téri aulájában. Közreműködik Szonda Éva operaénekes és Seres József főiskolai hallgató (zongora). Holnap, vasárnap este 7 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban táncházat rendeznek. Muzsikál a Kaláris és a Fabatka együttes. Czimbalmos Endre festő kiállítását nyitja meg Pataj Miklós, a megyei tanács művelődési központjának munkatársa hétfőn, It-én, délután negyed 3-kor, a Szegedi Konzervgyár klubjában. A kiállítás május 21-ig tekinthető meg, naponta 10 és 18 óra között, A Collegium Arlium évadzáró hangversenyét It-én, hétfőn este 8-kor tartják a dómban. Kovács Endre orgonaművész ad koncertet, közreműködik a tanárképző főiskola l-es számú női kara, Mihálka György vezeté sével. A Caruvaggio című angol filmet láthatják 11-én. hétfőn este fél 7-kor a Tisza Volán-klub tagjai a Dugonics moziban (Kossuth Lajos sugárút 52.) Életvezetési tanácsadást tart Zomboriné Botás Mária hétfőn délután 5-kor a megyei tanács művelődési központjában (Közép fasor 1— A Dél-alfoldi Magazin, a szegedi körzeti stúdió műsora kedden este 6 órakor jelentkezik a 2-es műsorban. A stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora, az Ecranul Nostru szerdán este 7 óra 5 perckor látható a 2-es programban, ismétlése pedig szombatim délelőtt 10 óra 35 perckor, ugyancsak a 2 esen