Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

Péntek, 1!)S~. május 8. 3 A győzelem napja alkalmából Koszorúzás, békenagygyűlés Szegeden Európa 42 éve békében él Negyvenkét éve erezhetjük át, milyen nagy lehetőség ez arra. hogy valóban boldoggá tegyük legszűrkébb hétköznapjainkat fls. ,Egy napoij májusban, a győzelem napján pedig azokra emlékezünk, aktiktöl megkaptuk ezt a lehetőséget Szegeden, a hagyományoknak megfelelően az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias (Népfront Szeged Városi Bizottsága, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi tagcsoportjai a 42. évfor duló lisztelet. 1 koszorúzási ünnepségeket rendeznek. Május 9-én. szombaton délelőtt 10 órakor a Dugonics temetőben levő szovjet hóisi emlékműnél, valamint a Belvárosi temetőben, a román hősi emlekműnél lesz koszorúzás Ezt kővetően 11 órától a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél helyezik el a megemlékezés virágait. Az f.júsági szövetség egésznapos programmal tiszteleg a győzelem nap.án Delelölt .H'azánk Magyarország" címmel rendeznek vetélkedőt az ifjúsági házban, majd délután a KISZ Szeged VáIOSÍ Bizottsága békenagvgyúlesl szervez A Széchényi téren este fél H-lól a Kápa együttes műs ra fogadja a város fiataljait, majd a Himnuszt követően Gyenesey Edina, a városi KISZbizottság titkara mond beszedi Ez kó etön a város fiataljainak képviselői a Szécheny térről fáklyákkal vonulnak ál a régi közúti hídon a városi Sportcsarnokig. aho ki ncertet rendeznek Fellép Katona Klári, valamint verdege. Bernjén Ferenc es Presser Gábor Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Átadták a dijakat Magyar-szovjet barátsági nap Az „Atomfegyver mentes világért" gondolat jegyében szervezett beke- ?s ba ráksági hónap vásárhely . rendezvényei megkezdődtek A június elsejeig tartó programsorozat nyitányaVént tegnap, csutortokor a megyei magyar—szc vjet ba rátsági hel kereteben a délelőtti órákban Vásár helyre érkezett Alekszandr Kaverznyev. a Komsz« motszkaja Piavda magyai országi tudósítója A vende get Milialik Hajnalka a megyei népfrontbizottság munkatársa kísérte A Hazafias Nepliont város bi • zottságán. ahol a fogadáson jelen volt fehérné Zsoldos Erzsébet, a városi párlbi zottság munkatársa is. Kiss né Bnrbás Eva népfionttit kár adott tájékoztatót Vásárhelyről és a népfront városi bizottságának tevé kenységéről Ezutár a Franké. Lei Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában f-.lyta'ódott a program A szovjet újságíró harmadik évfc iyamos diákoknak tarti t rendhagyr óra keretéber. előadást a szí vje' ifjúság szerepéről, a pár! stratégia terveinez megva lósitásábar Utána Nagyillés Mihály igazgató isméi tette C verdégge. az JSK ia életet és az t< múKod MSZBT tagcsopx ' tevékenységét Delutár a népfior' város bizottságának nagytei meben Alekszandr Kaverznyev A nyilvánosság, rintiKa .és önkritika, mint a szc vjet társadalom derra zratizá lásának alapja" c'mmel taitott tájékoztatót a béke- ?s barátsági munkabizottság, a népfrontbizottsá'g, az MSZBT tagcsoportod tagjainak es astiváknak A találkozó barát. beszélgetéssel záiult Életmentőt tüntettek ki Berezeg Sz.ilveszter átveszi a kitüntetést I'etrik Istvántól „A hajnali órákban sziu gáláiból mtmtúnk hazafele kollégámmal taxival A Csa ba utcáin jártunk amikor e.szrevettük. hogy egy ga rozsban lángol egy Trabant A/onnal megállíttattam az autót, odamentünk A garázs ajtaját valaki már kin.vitot ta. s vagy tizen nézték, hogy eg a Trabant Gondolkodni nem volt idö (mondta is később a feleségem .te biztos nem gondoltad át hogy mit csinálsz'"), szóltam az ott levöknek. hogy toljuk ki a ko csit. Nehéz dolgunk volt, mert sebességbe volt téve, de csak kitoltuk az utcára az égő járművet Aztán visz szamentem a szintén lángolt garázsba, és elkezdtem olta ni — jórészt a kabátommal — a tüzet Olt futott a le jom fölött a gázvezeték, elképzelni is rossz, mi lehetett volna ha tovább terjednek a lángok Tüzoltóké/zurél pedig egyik lépcsőházban sem volt Mire a tűzoltók, a helyszínre ertek a garázs már nem egeit a Trabant viszont még mindig A rendőrségen az eletvo delmi osztályon dolgozom tudom hogy ebben a hely zetben rám fokozott felelős sés hárul De mint magánember sem mehetek e segítségnyújtás nélkú. riyen eset mellett Azéit. amikoi hazamentem, s tudatosodott bennem hogy mr történt el kezdtem remegni, ezért megittam egy féldecit A Minisztertanács elnöké nek megbízásába é elmentés sorári tanúsítói fejú dozó magatartásáéi' teg p délelőtt Petrik István a me g.vei tanács elnökének általános helyettese életmentő emlékéremmel tüntette ki Herczeg Szilresztei rendőr zászlóst B t Kitüntetések Ezt követően Berertd T Iván átadta az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1987 évi Akadémiai Aranyérmet Szőkejalvi-Nagy Bélának, az MTA rendes tagjának, tudományos tanácsadónak, a Jó zsej Attila Tudományegye lem Analizis Tanszéke nyu galmazott tanszékvezető egyetemi tanárának Ítélte oda a matematika, ezen be lul elsősorban a funkcionálanalízis területén elért nemzetközileg kiemelkedő ered menyeiért, széles körű és magas szintű tudományos és társadalmi, közéleti aktivitá sáért valamint közel ötven éves. rendkívül igényes és színvonalas oktató-nevelő tevékenységéért. Akadémia díjat kapott Dörnyeiné Németh Judit ic-L,c turnéiét Fizika Tan szék Bocz Ernő (DebrecenAgrártudományi Egyetem, Spát András (SOTE Eletla ni Intézet), Andrássy István (ELTE Állatrendszertani ' és Ökológia Tanszék), Sajó András (MTA Állam es •Jogtudomány Intézet), Szitás A Pál (Nehézipar Műszak Egyetem Olajtermelés. Tanszék Megosztott Akadé! mia díjban részestilt IllésLászló és József Farkas (MTA Irodalomtudományi Intézete Szász Zoltán, Barta Gábor és Miskolczy Ambrus (MTA Történettudomány Intézet- Bóna lst van (ÉLTE Régészet Tanszék Péter Katalin (MTA Történettudomány IntézetR Varkonyi Ágnes (ELTE ; Bölcsészettudomány Kar> Tóth Endre (Magyar Nem zet Múzeum Trócsányi Zsolt nyugalmazott fölevél1 táros és Vékony Gábor (ELTE Régészeti Tanszék az ] Erdély történele című műért ,• Bokor József (Csepel Művek ' Szám táslechnika Intézet,. Horváth Sándor (Budapesti Műszaki Egyelem), Keresztes Albert, Nándori Ernő és Varlaki Peter (BME) jármüvek dinamika, vizsgálatának ' és méretezés . elméletének alapvető továbbfejlesztéséért, Galamb Vilmos (Alkaloida Gyógyszergyár Pályi Gyula (ELTE Általános és Szervetlenkémia Tanszék) és Ungvary Ferenc (Veszpré m Vegyipar Egyetem Szerveskémia Tanszék) iparilag jelentős homogénkatalitikus karbon ilezés reakciók me chan izmusának tisztázása óit Fehér Zsófia és Nagy Géza (MTA Műszaki Anali tika Kémia Tanszéki Kuta •ócsopi rt, es Horvay György (Budapesti Műszaki Egyetem, az áramlóoldatos elekt ni,analitikai méréstechnikák kifejlesztéseben tanulmányozásában és alkalmazásé ban végzett úttörő, nemzet kozileg is elismert munkáju kért Az idén másodízben jutái mazta az Akadémia elnök sége a magyar tudomány eredményeinek népszer üsíté seben kiemelkedő munkásságot kifejtő újságírókat Aka' démiai Újságírói díjjal Egyéni dijat kapott Kováis Denes, a Népszabadság ro vatvezetője Megosztott díj ban részesült Simonffy Gé za Eke Károly Egyed László (Magyar Rádió, Pál Lénárd koszontoje Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bízott sága és a kormány nevében Pal Lénárd köszöntötte Kifejtette a tennivalók kellő időben toiténő felismerésétől és főként azok késlekedés nélkül, ponti . elvégzésétö, alapvetően függ a társadal mi gazdasági fejlődés üte me. A gazdaság szerkezeté nek átalakításában kiemelkedő jelentősége van a műszak, fejlesztésnek Ezér' ezt c apvet" pr i ü. ttiit ken Csütörtökön az MTA székházának dísztermében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1987 évi közgyűlése. A sorrendben 147. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehak Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese A közgyűlést Berend T Iván akadémikus, az' MTA elnöke nyitotta meg. Elöljáróban kiemelte: az Akadémia munkában telt gazdag évet zárt, az önelemzésre, számos korábbi nézet felülvizsgálatára és korrekciójára azonban változatlanul nélkülözhetetlen szük ség van. Ezt az MTA kutató- és kormányzati szakértő-véleményező tevékenysége során hosszú évek óta. s a most eltelt esztendőben is a legteljesebb mértékben vallotta, költette. Szemléletváltozásért szállt síkra például olyan lényeges kérdésekben, mint a szellemi tevékenység kedvezőtlen megítélése A továbbiakban emlékeztetett a jelenlegi ötéves terv koncepciójának akadémiai vitájára; a szakemberek rámutatlak, hogy gazdaságunk — ha csak a rövid távú feladatok megoldására koncentrál — kedvezőtlen irányban halad. A mostani ötéves tervidőszakban a reform társadalmi és politikai intézményekre is kiterjedő továbbfejlesztésére, a piaci automatizmusok és az ennek megfelelő árrendszer kialakítására, az érdekeltséggyengités megszüntetésére van szükség — hangsúlyozta az MTA elnöke kezelnünk még abban az esetben is, ha ez a fogyasztás korlátozását, illetve csökkenését eredményezi A műszaki fejlettség színvonalát és annak alakulását az anyagi tényezők mellett döntően befolyásolja a kutatásban, a fejlesztésben, a termelésben és az értékesítésben részt vevő emberek szakértelme, tudása műveltsége és tenni akarása. A kö/ponti irányítás azonban nem hozott létre olyan politika, és gazdasági feltételeket, amelyek mellett — a megfelelő eszkö zök birtokában — az intéz menyeknek érdekük lett vol na a szellemi alkotómunka teljesítmények szerint differenciált kiemelkedő anyagi elismerése Ezen a helyzeten változtatni kell Bejelentette, hogy a Minisztertanács, elismerve az Akadémia rendes és levelező tag jainak, valamint a tudományos minősítéssel rendelkezőknek a hazai szellemi eleiben betöltött meghatározóan fontos szerepét elhatározta. hogy az alkotó tevékenység ösztönzése a teljesítmények fokozása érdekeben olyan új akadémikusi illetményrendszert — a tudományok dok torai esetében pedig olyan új illetménykiegészítést — vezet be, amely hazai viszonyaink között kiemelkedő jövedelmek elérését teszi lehetővé A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben végzett tevékenységet méltatva utalt arra, hogy az akadémia kutatómunkának jó a híre a tudományos világban Ugyanakkor tolmácsolta azt az aktuális követelményt hogy az akadémiai kutatás a jövőben segítse sokkal közvetlenebbül az új gyártási eljárások bevezetését, a termékszerkezet korszerűsítő sét, a gyártmányok korösszetételének javítását. világszínvonalú termékek kifejlesztését. Ugy vélte nem kielégítő a társadalomtudományok hozzájárulása a társadalmi tudat, az ideológia formálásához, a modern .szocializmusfelfogás elméleti megalapozásához mond ta Pál Lénárd A kutatómunka áttekintése Ezután az MTA intézményhálózatában a VI ötéves terv során elért kuta tási eredmények értékelése következett A témához Láng István mondott bevezetőt. Az Akadémia kutatóhelyein 197(5—19H0 között 11,5 milliárd, az elmúlt öt évben pedig 15 milliárd forintot használtak fel kutatásra Ennek a fele az állami költségvetésből származott, a másik fele pedig szerződéses munkákból Éz 41 százalékkal több, mint amennyit az előző ötéves tervben értek el az akadémiai kutatóhelyek Az állami költségvetésből finanszírozott beruházások a korábbi 1.9 milliárdról 1.1 milliárd forintra csökkentek a VI ötéves terv időszakában Nem mutatható ki pontosan, hogy a költségvetésből kapott hét és fél milliárd forintért cserébe mit adott vissza az államnak az akadémiai kutatás. Ennek ellenére nyugodtan és magabiztosan nézhet az Akadémia bármilyen összehasonlítás elébe, mert például egyedül a martonvásári űj búzafajták vetésterülete utón számított terméstöbblet értéke az ót év alatt 2,5 milliárd forintot jelent. Az akadémiai szabadalmak hasznosításából eredő kutatóhelyi bevétel 510 millió forint volt, a licencértekesitésekböl pedig több mint 300 millió forint származott. Epp ezért megkockáztatható az. a bizonyára nagy vitát kiváltó tétel, hogy az allam számára talan az egyik legkifizetőbb üzleti vállalkozás lenne a tudományos kutatás fokozottabb pénzügyi támogatasa — mutatott rá Láng István. Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese a társadalomtudományi kutatások eredményeiről, a tudományág és a magyar társadalom viszonyáról beszélt. Csurgay Árpád akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese beszámolt arról, hogy a természettudományi kutatóhelyek az elmúlt öt év során több mint ezer belföldi és külföldi találmányi bejelentést tettek, s szabadalmaik száma meghaladta a (500-at. Az ebből származó bevétel 510 millió forint volt. Az akadémiai intézetek kutatói jelentős szerepet vállaltak a nemzetközi tudományos munkában is Ak tív részesei voltak az anyag építőköve, a topkvark felfedezésének, a középnehéz, atpmmagok szerkezete megismerésének, a szupravezetés leírásának, a folyadékkristályokban lezajló fázisátalakulások megismerésének A magyar kutatók észlelték elsőként a világ leggyorsabb bioelektromos jelét. Ök állították elő az úgynevezett pikoszekundumos léz.erimpulzusokat. kidolgozták az izolált kromoszómák átvitelének metodikáját. Csurgay Árpád hangsúlyozta. mivel továbbra is szűkösek az anyagi lehetőségek, az intézeteknek az eddigieknél jobban ki kell használniuk a nagy értékű, korszerű mérőrendszereiket, számi tógépeiket Ezután vita következett. Az Akadémia közgyűlése pénteken zárt üléssel folytatja munkáját az MTA várbeli kongresszusi termében. Akadémiai aranyérmes ! Szőkefalvi Nagy Béla 1/ 1913' július 29-én született Kolozsváiott. ahol édesap| ja. Szőkefalvi-Nagy Gyula, i a kiváló matematikus akkoi középiskolai tanár volt 1929-ben Szegedre költöztek gimnáziumi ta nulmányait a Klauzál Ga bor Reálgimnáziumban fe jezte be Egyetemi tanul mányait a Szegedi Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karán folytatta. 193(5 ban középiskolai tanán oklevelet szerzett, ugyanebben az évben .summa cum laude ' letette a doktoi i szigorlatot matematikából, kísérleti és elméleti fizikából. 1937-ben sub auispiciis" kitüntetéssel avatták dok toná. Ezt követően mint csereosztondíjas. L'pcsé ben folytatott tanulmányi) kat 1939 őszétől a szegedi Eötvös Loiánd kollégiumban mint gimnáziumi he lyettes tanúi szolgált Ké söbb t szegedi Polgái Is kolai Tanát képző Főiski, Ián nevezték ki a mate matika rendes tanárává, majd az egyetem magántanárrá habilitálta Szőkefalvi-Nagy Béla Tudományos munkássá gáert 1942-ben König Gyula jutalommal tüntették ki 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia leve lezö tagjának választották. 194H ban egyetemi rendes tanai i a nevezték ki !949-ben az Akadémia újjáalak ulásakoi változatlanul megmaradt levelező tagnak. 1956-ban lett az Akadémia rendes tagja. Tobb szakmai folyóirat szerkesztője és szerkesztőségi tagja. Magyai részről főszerkesztője az. Analysis Mathematica című szovjet —magvai folyóiratnak. 1950-ben és 1953-ban Kos suth-díjjal !96H-ban és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozóija kitüntetést kapta. Díszdoktora a Drezdai Műegyetemnek és a Turkui Egyetemnek Tagja a szovjet, az ír és a finn akadémiának. Négy ízben volt vendége a Szovjet Tudományos Akadémiának és kétszer a Párizsi Sorbonne-nak. A New York-i Columbia Egyetemen 1964-ben, az Indiana Egyetemen pedig 1970-ben egy-egy szemeszteren át vendégprofesszorként működött. Számos szakmai és társadalmi bizottság szervezet tagja, többek között az Állami és Kossuth-dí jakat odaítélő kormánybl zottságnak is A Magyar Tudományos Akadémia Aranyérmével a kiváló, skoiateremtö matematikus eletművét ismeri el f