Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

Szerda, 1987. május 6. 5 Hegedűest A Csongrád megyei rá­diós zenei hét mai prog­ramja: Ki nyer ma? — Csongrá­don, a Tulipán presszóban (Kossuth, 12 óra 30 perc). Muzsikáló Csongrád me­gye. A beszélgetés résztve­vői: Illés Mihály, ^Jikolé­nyi István, Weninger Ri­chárd (Kossuth, 15 óra). Wanda Wilkomirska he­gedűestje a csongrádi ifjú­sági házban (a Filharmónia bérleti koncertje, 3. mű­sor, 19 óra 30 perc). (A rádiós zenei hét kon­certjeit élőben közvetítik, ezért pontosan kezdik; a késve érkezők csak a szü­netben foglalhatják el a helyüket.) Finn vendégek a gyakorlóiskolában A Juhász Gyula Tanár- tottak össze szegedi házigaz­képző Főiskola 1. számú dáik. (Sípos Béláné osztály­gyakorlóiskolájának hatodi- főnök irányításával), amely kosai finn vendégeket fo- sok élményt nyújt szamukra, gadnak a héten: Turkuból Az elmúlt hét végén Buda­érkezett hasonló korú gyere- pest nevezetességeivel is­kek| csoportját, akiket a mertették meg őket, hétfőtől „Nyelvtanulással a békéért" pedig Szegeden és környé­akció keretében hívtak "meg. kén nézik meg mindazt, A cserelátogatás - a szege- amit látni érdemes- Tegnap A csereiatogatas a szege fogadták a turkuiakat a di tanulók jovore utaznak gyakorlóiskolában, a város­Turkuba — célja elsőrangú- nézés után röszkei iskolalá­an a nyelvgyakorlás, de a togatás volt a program. Me­kapcsolat révén egymás or- zőhegyesre, Vásárhelyre ki­szágainak megismerésére is rándulnak még a héten, lehetőséget kapnak a diá- színházba, hangversenyre kok. Finn vendégeiknek mennek, sportvetélkedőket ezért olyan programot állí- tartanak. Ki vigyáz ránk? Nem hencegésből mondom, Méréseket a vezetők ritkán de szakmánk sem mentes a szoktak kezdeményezni. A munkaköri ártalmaktól, hatóságoknak pedig a folya­(Azok közé tartozunk, akik matos ellenőrzéshez nincs a legrövidebb életűek.) Ezen apparatusa. meditálva kíváncsi voltam, Paradox, hogy a zajszinte­mi a helyzet az úgynevezett keti az elviselhető porértéket veszélyes munkahelyeken. A ^ az egyéb egészséget káro­mienket ugyanis a fenti szo- S1-t,3 anyagok értékeit napi morú helyzet mellett sem 8 órás munkaidőre kalkulál­tekintik annak. ták Sok helyen azonban Szakmánk közelében ma- már 12 órát is dolgoznak. A radva — nyomdász kollégá- veszély tehát megnő, a fizi­Ink háza táján is körülnéz- kai terheléssel arányosan, tünk. Mint kiderült, ők is Ki mond megálljt? igen 60k vegyi anyagot szer- Az utóbbi időben gomba­ves oldószert használnak. mdd szaporodnak az úgy­Ugyanez mondható el a ci- nevezett melléküzemágak, pókészí tőkről, a bőrdíszmű- gok helyen így helyben tud­vesekről. Ezeken a helyeken nak munkát biztosítani az többnyire szalagmunka fo- embereknek. Nem kell to­lyik, vagyis az egesz legte- Vább órákat bumlizni! De ret szennyezik. Legveszélye- nüiyen gépek kerülnek ki­sebbek a bensői tartalmú telepítésre? Természetesen anyagok. Hatásuk az utó- nem a legkorszerűbbek. A dókra is káros lehet terhes- veszéIyforrasok emiatt meg. seg idejen. . ' " nőnek. Myg így is örömmel De ki veszi észre, ha a vónaliák a munkát az embe rendeletekben előírt dózis vaIlaljak a, az e nagyobb lesz? Igaz, a már rek. Az ellenőrző „közeget lokalizált foglalkozási ár- pedig elkívánják a pokolba, taImakat vizsgálják, de Számukra csupán az a fon­egyéb betegségek okainak h helyben dolgoz­feltarasa nem mindig követ- J J * kezik be. Nincs idő rá, vagy hatnak. egyszerűen a kényelmesség KÍ fog megvédeni bennün­az oka? Tény, hogy nincse- ket a munkahelyi ártalmak­nek megbetegedesi adatok, tól? Legideáüsabb ecetben, arányszámok. Az okok kizá- ha a közegészségügy és a rása pedig megakadályozná munkavédelem mindent a betegségek létrejöttét. megtesz, rajtunk megbukhat A vegyi anyagok káros a megelőzés. Véleményünk hatásáról mind többet hal- szerint legjobb, ha mégis mi lünk. Gondoljuk, ahol az elő- 'magunk tesszük meg a lé­állításuk történik — például péseket, és nem várunk sen­a Budalakknál, a Mediké- kire. Persze, az sem ártana, nüánál — fokozott a veszély, ha partnereink is lennének. A világon nyolcmillió vegyi anyagot tartanak nyilván. Ezek közül csupán néhány száznak ismerjük a hatását. A szakemberek jelenleg fel­térképezik a vegyi anyagok körét és természetesen a vizsgálatuk sem marad el. Az óvatosság addig sem árt! A por- és zajártalmak 6zintén fenyegetik az em­bert. A ruhagyárban, a tex­tilművekben, a KSZV Üj­szegedi Gyárában szükség van hallás- és légzésvéde­lemre. De vajon a dolgozók használják-e a védőfelszere­léseket? Tudjuk, nem, vagy nem szívesen. Az sem titok, ezek az eszközök kényelmet­lenek. Pénz pedig aligha van a jó minőségű nyugati fel­szerelésekre. Alternatívák? Halláskárosodás, légzőszervi megbetegedések. Kit terhel ezért a felelősség? Azt hi­szem, leginkább saját ma­gunkat. Mit tehetnek a felügyeleti szervek? A hatóságok dolga az, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a munkahelye­ket. A folyamatos kontroll az üzemekre, a vállalatokra tartozna. A munkáltatók azonban nemegyszer szemet hunynak. Mert ugyanis, ha a szabálytalankodókat kiál­lítanák a munkából, nem lenne, vagy alig lenne mun­kás. A vállalatvezetőknek sajnos nem érdeke az ellen­őrzés, számukra az a fontos, hogy haladjon a munka B.E. A tudomány hírei A Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem oktatói és ku­tatói közül többen is részt vettek külföldi kongresszuso­kon, tanulmányutakon az elmúlt hónapban. Mihker Emil egyetemi ta­nár Frankfurtban tar­tott előadást egy eu­rópai kongresszuson; Bodosi Mihály egyetemi ta­nár a hallei idegsebészeti centenáriumon; Kovács Gá­bor egyetemi tanár és mun­katársai a nemzetközi gyer­mekkardiológiai kongresszu­son, Bécsben; Kovács László egyetemi tanár egy, Jugo­szláviában megrendezett nemzetközi konferencián számolt be kutatási eredmé­nyeiről. Dobozy Attila egye­temi tanár és Hunyadi János adjunktus az Európai Kuta­tó Bőrgyógyász Társaság 16. kongresszusán tartott elő­adást; Csillik Berfalan egye­temi tanár és munkatársai a Nemzetközi és az NDK-beli Anatómiai Társaság ülésére utaztak. Csernay László egyetemi tianár az Európai Orvostudományi Nukleáris Társaság bizottsági ülésén vett részt, az NSZK-ban. Or­mos Jenő egyetemi tanár az áprilist az NSZK-ban töl­tötte, a Humboldt Alapít­vány ösztöndíjasaként. Neves vendége is volt ez idő alatt az egyetemnek: az MTA meghívására hazánk­ba látogató H. C. van der Plas, a Holland Királyi Két­miai Társaság elnöke, aki fölkereste a SZOTE gyógy­szerészeti vegytani intézetét is. Kiállítási napló Bélyegbirodalom Olvasom az Üj magyar lexikonban, hogy a bélyeg: fordulók, jeles napok (nők „postai küldeményekre ragasztandó és bérmentesítésekre nemzetközig éve, környezet­szolgáló (posta-, légiposta- és portóbélyeg) v. különböző il- e e mi V1 a8naP- a magjar letékek, dijak lerovásának igazolására szolgáló (...) kis alakú, többnyire színes rajzú értékjegy. A világ első béc lyegét 1840. május 6-án Angliában adták ki Sir Rowland Hill javaslatára. ...; M. o. 1871. május 1. — budai Állami Nyomdában kőnyomású eljárással készült az első magyar bélyeg, azt megelőzően osztrák bélyegeket használtak. A bélyeghamisítást a törvény bünteti..." könyvnyomtatás 500. vagy az MTA alapításának 150. évfordulója, kiváló személyi­ségek születésnapjai stb.), késztetik a megbízókat ins­pirálásra. Jól teszik, hogy Kass Jánost választják, mert azon túl, hogy minden fel­adatot vérbeli profi művész módjára korrekten és kifo­gástalanul old meg, mindig Az immáron korosnak daláról mutatkozik be, de képes valamit hozzátenni a mondható szócikkből fontos- ügy, hogy sok ponton kész- feladathoz önmagából. Pedig nak ítélek kiemelni néhány tet bennünket korábbi élmé- nem könnyű dolog a téma meghatározást és hiányt. Te- nyeink felelevenítésére, kötöttsége, a bélyegtervezés hát a bélyeg parányi érték- Ariadne-fonalak követésére, szigorú szabályai (feliratok, jegy, így ára van, rengeteg motívumok metamorfózisai- címletek, impresszumok, év­készül belőle, mert vala- nak tetten érésére, egy gaz- számok stb.) között eredetit, mennyiünknek rengeteg a dag tartalmú művész hang- öntörvényűt alkotni. Ráadá­leírni, üzenni és leróni való- szerváltásainak érzékelésére, sul Kassban megvan az az ja. Ei a világszerte elterjedt Mert az a Kass János, aki alázat, hogy nem tolakszik ellentételezési forma majd bravúros illusztrátor, meg- előtérbe, tiszteli a feladatot, százötven éves, s hazai törté- döbbentően modern plaszti- és a mögötte rejtező értéket, nete is több mint évszáza- kák alkotója, elektronikus így ha Móriczot vagy Ba­dos. Viszont a lexikonsűrít- animációs filmek készítője, bitsot idézi, Rippl-Rónai Jó­mény a mai bélyeg egyik gyerekek szeretett rajzolója zsef remek pasztelljeihez nyúl, ha Pór Bertalan-évfor­művészeti Mégpedig olyan bélyegek, alapvető jellemzőjére nem és jeles tipográfus — első­terjed ki, arra tudniillik, rangú bélyegtervező is. hogy a bélyeg produktum, alkotói gondolat blokkok, díszborítékok meg megsokszorozása, 's ezáltal álmodója, melyek sohasem ismeretterjesztő, ízlésformá- öncélúak, mindig valami ló, gondolatközvetítő, művé- többlettel gazdagítják művé­szi értéket demokratizáló le­hetőség. Tömegtermék, mely kozódásának köreit, ismere­dulóra tervez emlékbélyeget, rátalál a művész önarcképé­re, Uitz Béla esetében az Ülő nő című festmény lesz a szí birodalmát, bővítik tájé- f° motívum, Berzsenyi Dá­nielt korabeli rézkarcportré­jával idézi. De ha nem talál megfelelő beszédes motívu­mot, teremt maga. Mint ahogy vörösben pompázó pirálja a magas szintű, kö- bői, alkotói tartalmaiból, föl- postakocsival utal Krúdy vi­M.'l 1 4 : ? — «— .' — — 1 _ ; _ J X _ ivállrtli r. r Art np lr/ltf ifi) a mai modern nyomdatech- teinek mélységeit. Mert a vá­nikai háttér és igényes szak- lasztott témák róla is be­emberbázis jóvoltából maxi- szélnek. Minden motívum, mális igényességgel kőzve- bélyegterv és elkészült alko­títi a művész üzenetét. Ins- tás Kass János személyiségé­rültekintő és színes kiadás- vállalt örökségéből és követ- .. . minteev hitvallás­politikát, a hazai grafikus- kezetes küldetéstudatából la8ara. s mintegy nitvanas művészek készsége, a nyom- táplálkozik. Ezért nyerhet új kén* korcolja rezbe Juhasz daipar utóbbi időben tapasz- dimenziót és mértéket Fejek (Gyula boltozatos koponyá­talható lépésváltása, a Ma- sorozatának több darabja, a jgen érdekesnek azok a gyar Posta nyitottsága, a fi- Bartók-centenáriumra ké- . . meívek „ meavaió. szült blokkján Ferenczy Béni lerveK- melye* « rnegvaio finom ceruzaarcmása mellett sulás elötti állapotokat róg­a Cantata Profana korsza- zitik, közülük is roppant kos rézkarca, a Kékszakállú­lapok vörös-arany, kék-fe­kete, Vörös-kék, fekete-aranv drámái. De kell-e figyel­meztetni, hogy miként kel latéliai kultúra nem lanyhu­ló érdeklődése, de mindenek­előtt a levélforgalom növeke­dését biztosító lakosság ér­deklődő és kíváncsi figyel­me. Vajon gondolunk-e ezekre, szellemesek és tartalmasak a londoni barát és mester, a világhírű animációs filmes, John Halas tiszteletére ké­amikor bélyeget nyálazunk nek úí életre ezeken a Pará' szülő bélyegtervei, vagy a a borítékokra, amikor „szép" a Kassák-centenáriumra szü­bélyegért kuncsorgun^aján- meke^ek^tt Mgrir ^ _ ^ ^ ^ nemzetközi gyermekév al- ráfiát és bélyeget egyesítő — kalmából készített, s az újságoldal és pompás bé­értóWy,;i^e7e(Vinke("bö- J™»^ alattf £ lyeg. A tórlat slágere Az déknak, szánva. Es észrevesszük-e. hogy a bélyeg, azon túl, hogy víti, tudásunkat gazdagítja, emlékezésre késztet, kíván­csivá tesz. Ezért érdekes, új mértékben bélyegekből és bélyegtervekből rendezett újabb kiállítása a Vár utcai leszel? Önmagad példája! „Kedves Igazgató Ür! Jövőre lesz tű az iskolai teljesítmény egy adott 25 éve, hogy utoljára láttam, őszin­tén megvallom, amikor a napokban tantárgyból. Ennek megismerteté­sén fáradozik, remélhetően, nemso­véletlenül egy barcsi ismerős útján kára a sikerről is beszámolhatunk. hírt hallottam önről, végigfutott rajtam a forróság, és egy pillanatra könnybe lábadt a szemem. Hiszen Amiről most kell szólni: a taní­tóképzés helyzete. Nem nehéz be­látni, hogy a valóságos igényektől olyan sok jót köszönhetek Igazgató eltávolodott az a képzési rendszer, Űrnak. Olyan sok mindent szeretnék el­mondani, hiszen oly rég hallottam a hangját. Vajon olyan fáradhatatla­nul lelkes-e még? A hite, az aká­rata megvan még? Optimizmuáa is az emberek iránt?" E levelet Kerényi József kapta, aki már több mint tiz esztendeje nyugalmazott pedagógus. Dolgozott a kaposvári és a bajai tanítókép­zőben, a bakócai gyermekotthon ve­zetőjeként, és 1977-ben a szegedi tanárképzőből ment nyugdíjba. So­káig beszélgettünk, azaz hogy hall­gattam a szavait, s legvégül tehet­tem föl én is a kérdést: a hite, az akarata megvan még? Kissé indokolatlan a kérdés, még akkor is, ha keserűséget érez a ta)­nár úr, hiszen nagyon fájlalja a pedagógus hivatás megbecsültségé­nek. zuhanását. Pedagógiai újításb­kon dolgozik, az egyik izgalmas ja­vaslata az értékelés megváltoztatá­sát célozza: azt akarja, hogy a szü­lők és a gyerekek — egy pontrend­szer ismeretében — folyamatosan értesülhessenek arról, milyen szin­melynek keretében háromnegyed résznyi az elméleti > és csak egyne­gyedni a gyakorlati foglalkozás. Az is furcsállható, hogy ezen a fontos pályán tulajdonképpen nincs alkal­massági vizsgálat, a többi felsőok­tatási intézményhez hasonló a fel­vételi. Elképzelhető az is, hogy csak későn, a végzés tájékán derül ki a jelöltről, hogy teljességgel alkal­matlan arra, hogy 6-10 éves gyere­kekkel foglalkozzon. Milyen legyen a pedagógus? Nem érdemes uniformizáló tulajdonságo­kat leirni, elegendő azt megkövetel­ni, hogy egyénisége alapján lehes­sen példakép. Néhány évtizede még lehetősége volt arra a tanár­nak, hogy az iskolán belül és a fa­lakon kívül megőrizze tekintélyét, ügyelhetett arra, hogy ápolt külső­vel jelenjen meg, hogy nevelői gya­kezetes szigorral párosuló szeretet álljon. Régi igazság, hogy a pedagógus nem születik, hanem azzá lesz. A kérdés az: mikor alakítható ki a hivatástudat a leghatékonyabban a világon terjesztett bélyege­ken és díszborítékokon. S orvostudomány úttörői című ezek nyomán hányan talál- öt bélyegből álló új sorozat, műfaja a képzőművészetnek koztak János vitéz, Piroska melyeken Hyppocrates (460 a bélyegtervezés, s ezért iz- és a farkas, a gyémánt fél- —377), Avicenna (980 LA]"?AS„ Kast ,Jáno* „ krajcárt találó kiskakas 1037). A. Pare (1510—1590), alakjával?! w. Harvey (1578-1657) és Kass bélyegtervezői mun- Semmelweis (1828—1865) galériában. Merthogy a sok- kássága mindenekelőtt ese- arcmása mellett sikerült színű művész ismét más ol- ménycentrikus. Akciók, év- grafikaj ^^ szü,etett t&_ vékenységük lényegére is. A bélyegarzenált illusztráció­kat tartalmazó mappák, mi­nikönyvek, albumok egészí­tik ki. Információra kiéhezett vi­lágunkban — s ezt fantasz­tikus ötleteivel érzékelteti kiállításán Kass János régi telefonokkal, műanyagfejei­nek és a készülékek elemei­nek egybekomponálásával — újmódi „pavlovi reflexek" alakultak ki bennünk. Egy gombnyomásra hallható a föld másik pontján éneklő rezervátumi indián. egy mozdulatra rám fogja auto­mata fegyverét a bejrúti harcos, egy csörrenésre-kat­togásra üzenetet váltok ha­tárokon innen és túl. De a rádióban éneklő indián nem tudja, hogy én hallom őt; a bejrúti fegyveresnek nem tudok a szemébe nézni: a te­lefonvonal másik végén be­szélő nem látja gesztusai­mat. A levél mégiscsak em­beribb üzenetközvetítő. Tol­lam remegőséből, oldott fu­tásából kikövetkeztethető a gondolat mögötti indulat, az érzelmi hátország. A boríté­kon levő bélyeg — pláne, ha én választhatom! — akár hitelesítő pecsét is lehet. A bélyeggel „megbélyegzett" üzenet. Ehhez persze olyan „kis alakú, többnyire színes rajzú értékjegyekre" van szükségünk, mint amilyene­ket augusztus végéig Kass János tár elénk galériájában. jelöltekben? Kerényi tanár úr sze­rint — aki a régi, ötéves tanítókép­zőt végezte — a középfokú tanító­képzés visszaállításával lehetne iga­zi (eredményeket elérni. Ahogy mondta: János már csak formailag sajátíthatja azt el, amit Jancsi tar­talmilag is önmagának mondhat. Volt idő — még 1958 előtt —, ami­kor középiskolában készítették föl a tanítókat a pedagógus pályára. Már az első évfolyam első hetében megismerkedtek a gyakorlóiskolá­val, a második évben dolgozatot javítottak, gyermeket őriztek és kí­sértek, együtt játszottak a tanulók­kal a jelöltek. Harmadévtől fél­évente 15-17 órát tanítottak, és ké­szültek a képesítővizsgára. Rend­kívül alaposan készültek a hospi­tálásra (óralátogatásra), és az óra­vázlatok elkészítésére, mindig nap­rakésznek kellett lenni, miként a tanítói munka is állandó készenlé­tet igényel. A tanítóképzősök a gyerekek között élve, általuk is változva tanulták meg a hivatást. Ma az ilyen, gyakorlatközpontú képzés már nem divat: a csinálha­tó dolgot is magyarázzuk, elmélete van a legegyszerűbb műveleteknek is. Volt egyszer a középfokú tanító­képzés. Hivatásszerető, gyermekek­hez értő, fanatikus tanítókat adott az országnak. Nem azt állítom, hogy a maiak nem jó szakemberek, csak szemet szúr a sok analfabéta, korlaténak közéopontjában a követ)- önmagát kifejezni képtelen, akarat­erőben, erkölcsi tartásban gyenge gyerek. Ki mondja meg, hogy a bizonyí­tottan jót miért kellett megváltoz­tatni? Dlusztus Imre Tandi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents