Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
Szerda, 1987. május 6. 5 Hegedűest A Csongrád megyei rádiós zenei hét mai programja: Ki nyer ma? — Csongrádon, a Tulipán presszóban (Kossuth, 12 óra 30 perc). Muzsikáló Csongrád megye. A beszélgetés résztvevői: Illés Mihály, ^Jikolényi István, Weninger Richárd (Kossuth, 15 óra). Wanda Wilkomirska hegedűestje a csongrádi ifjúsági házban (a Filharmónia bérleti koncertje, 3. műsor, 19 óra 30 perc). (A rádiós zenei hét koncertjeit élőben közvetítik, ezért pontosan kezdik; a késve érkezők csak a szünetben foglalhatják el a helyüket.) Finn vendégek a gyakorlóiskolában A Juhász Gyula Tanár- tottak össze szegedi házigazképző Főiskola 1. számú dáik. (Sípos Béláné osztálygyakorlóiskolájának hatodi- főnök irányításával), amely kosai finn vendégeket fo- sok élményt nyújt szamukra, gadnak a héten: Turkuból Az elmúlt hét végén Budaérkezett hasonló korú gyere- pest nevezetességeivel iskek| csoportját, akiket a mertették meg őket, hétfőtől „Nyelvtanulással a békéért" pedig Szegeden és környéakció keretében hívtak "meg. kén nézik meg mindazt, A cserelátogatás - a szege- amit látni érdemes- Tegnap A csereiatogatas a szege fogadták a turkuiakat a di tanulók jovore utaznak gyakorlóiskolában, a városTurkuba — célja elsőrangú- nézés után röszkei iskolaláan a nyelvgyakorlás, de a togatás volt a program. Mekapcsolat révén egymás or- zőhegyesre, Vásárhelyre kiszágainak megismerésére is rándulnak még a héten, lehetőséget kapnak a diá- színházba, hangversenyre kok. Finn vendégeiknek mennek, sportvetélkedőket ezért olyan programot állí- tartanak. Ki vigyáz ránk? Nem hencegésből mondom, Méréseket a vezetők ritkán de szakmánk sem mentes a szoktak kezdeményezni. A munkaköri ártalmaktól, hatóságoknak pedig a folya(Azok közé tartozunk, akik matos ellenőrzéshez nincs a legrövidebb életűek.) Ezen apparatusa. meditálva kíváncsi voltam, Paradox, hogy a zajszintemi a helyzet az úgynevezett keti az elviselhető porértéket veszélyes munkahelyeken. A ^ az egyéb egészséget káromienket ugyanis a fenti szo- S1-t,3 anyagok értékeit napi morú helyzet mellett sem 8 órás munkaidőre kalkuláltekintik annak. ták Sok helyen azonban Szakmánk közelében ma- már 12 órát is dolgoznak. A radva — nyomdász kollégá- veszély tehát megnő, a fiziInk háza táján is körülnéz- kai terheléssel arányosan, tünk. Mint kiderült, ők is Ki mond megálljt? igen 60k vegyi anyagot szer- Az utóbbi időben gombaves oldószert használnak. mdd szaporodnak az úgyUgyanez mondható el a ci- nevezett melléküzemágak, pókészí tőkről, a bőrdíszmű- gok helyen így helyben tudvesekről. Ezeken a helyeken nak munkát biztosítani az többnyire szalagmunka fo- embereknek. Nem kell tolyik, vagyis az egesz legte- Vább órákat bumlizni! De ret szennyezik. Legveszélye- nüiyen gépek kerülnek kisebbek a bensői tartalmú telepítésre? Természetesen anyagok. Hatásuk az utó- nem a legkorszerűbbek. A dókra is káros lehet terhes- veszéIyforrasok emiatt meg. seg idejen. . ' " nőnek. Myg így is örömmel De ki veszi észre, ha a vónaliák a munkát az embe rendeletekben előírt dózis vaIlaljak a, az e nagyobb lesz? Igaz, a már rek. Az ellenőrző „közeget lokalizált foglalkozási ár- pedig elkívánják a pokolba, taImakat vizsgálják, de Számukra csupán az a fonegyéb betegségek okainak h helyben dolgozfeltarasa nem mindig követ- J J * kezik be. Nincs idő rá, vagy hatnak. egyszerűen a kényelmesség KÍ fog megvédeni bennünaz oka? Tény, hogy nincse- ket a munkahelyi ártalmaknek megbetegedesi adatok, tól? Legideáüsabb ecetben, arányszámok. Az okok kizá- ha a közegészségügy és a rása pedig megakadályozná munkavédelem mindent a betegségek létrejöttét. megtesz, rajtunk megbukhat A vegyi anyagok káros a megelőzés. Véleményünk hatásáról mind többet hal- szerint legjobb, ha mégis mi lünk. Gondoljuk, ahol az elő- 'magunk tesszük meg a léállításuk történik — például péseket, és nem várunk sena Budalakknál, a Mediké- kire. Persze, az sem ártana, nüánál — fokozott a veszély, ha partnereink is lennének. A világon nyolcmillió vegyi anyagot tartanak nyilván. Ezek közül csupán néhány száznak ismerjük a hatását. A szakemberek jelenleg feltérképezik a vegyi anyagok körét és természetesen a vizsgálatuk sem marad el. Az óvatosság addig sem árt! A por- és zajártalmak 6zintén fenyegetik az embert. A ruhagyárban, a textilművekben, a KSZV Üjszegedi Gyárában szükség van hallás- és légzésvédelemre. De vajon a dolgozók használják-e a védőfelszereléseket? Tudjuk, nem, vagy nem szívesen. Az sem titok, ezek az eszközök kényelmetlenek. Pénz pedig aligha van a jó minőségű nyugati felszerelésekre. Alternatívák? Halláskárosodás, légzőszervi megbetegedések. Kit terhel ezért a felelősség? Azt hiszem, leginkább saját magunkat. Mit tehetnek a felügyeleti szervek? A hatóságok dolga az, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizzék a munkahelyeket. A folyamatos kontroll az üzemekre, a vállalatokra tartozna. A munkáltatók azonban nemegyszer szemet hunynak. Mert ugyanis, ha a szabálytalankodókat kiállítanák a munkából, nem lenne, vagy alig lenne munkás. A vállalatvezetőknek sajnos nem érdeke az ellenőrzés, számukra az a fontos, hogy haladjon a munka B.E. A tudomány hírei A Szegedi Orvostudományi Egyetem oktatói és kutatói közül többen is részt vettek külföldi kongresszusokon, tanulmányutakon az elmúlt hónapban. Mihker Emil egyetemi tanár Frankfurtban tartott előadást egy európai kongresszuson; Bodosi Mihály egyetemi tanár a hallei idegsebészeti centenáriumon; Kovács Gábor egyetemi tanár és munkatársai a nemzetközi gyermekkardiológiai kongresszuson, Bécsben; Kovács László egyetemi tanár egy, Jugoszláviában megrendezett nemzetközi konferencián számolt be kutatási eredményeiről. Dobozy Attila egyetemi tanár és Hunyadi János adjunktus az Európai Kutató Bőrgyógyász Társaság 16. kongresszusán tartott előadást; Csillik Berfalan egyetemi tanár és munkatársai a Nemzetközi és az NDK-beli Anatómiai Társaság ülésére utaztak. Csernay László egyetemi tianár az Európai Orvostudományi Nukleáris Társaság bizottsági ülésén vett részt, az NSZK-ban. Ormos Jenő egyetemi tanár az áprilist az NSZK-ban töltötte, a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként. Neves vendége is volt ez idő alatt az egyetemnek: az MTA meghívására hazánkba látogató H. C. van der Plas, a Holland Királyi Kétmiai Társaság elnöke, aki fölkereste a SZOTE gyógyszerészeti vegytani intézetét is. Kiállítási napló Bélyegbirodalom Olvasom az Üj magyar lexikonban, hogy a bélyeg: fordulók, jeles napok (nők „postai küldeményekre ragasztandó és bérmentesítésekre nemzetközig éve, környezetszolgáló (posta-, légiposta- és portóbélyeg) v. különböző il- e e mi V1 a8naP- a magjar letékek, dijak lerovásának igazolására szolgáló (...) kis alakú, többnyire színes rajzú értékjegy. A világ első béc lyegét 1840. május 6-án Angliában adták ki Sir Rowland Hill javaslatára. ...; M. o. 1871. május 1. — budai Állami Nyomdában kőnyomású eljárással készült az első magyar bélyeg, azt megelőzően osztrák bélyegeket használtak. A bélyeghamisítást a törvény bünteti..." könyvnyomtatás 500. vagy az MTA alapításának 150. évfordulója, kiváló személyiségek születésnapjai stb.), késztetik a megbízókat inspirálásra. Jól teszik, hogy Kass Jánost választják, mert azon túl, hogy minden feladatot vérbeli profi művész módjára korrekten és kifogástalanul old meg, mindig Az immáron korosnak daláról mutatkozik be, de képes valamit hozzátenni a mondható szócikkből fontos- ügy, hogy sok ponton kész- feladathoz önmagából. Pedig nak ítélek kiemelni néhány tet bennünket korábbi élmé- nem könnyű dolog a téma meghatározást és hiányt. Te- nyeink felelevenítésére, kötöttsége, a bélyegtervezés hát a bélyeg parányi érték- Ariadne-fonalak követésére, szigorú szabályai (feliratok, jegy, így ára van, rengeteg motívumok metamorfózisai- címletek, impresszumok, évkészül belőle, mert vala- nak tetten érésére, egy gaz- számok stb.) között eredetit, mennyiünknek rengeteg a dag tartalmú művész hang- öntörvényűt alkotni. Ráadáleírni, üzenni és leróni való- szerváltásainak érzékelésére, sul Kassban megvan az az ja. Ei a világszerte elterjedt Mert az a Kass János, aki alázat, hogy nem tolakszik ellentételezési forma majd bravúros illusztrátor, meg- előtérbe, tiszteli a feladatot, százötven éves, s hazai törté- döbbentően modern plaszti- és a mögötte rejtező értéket, nete is több mint évszáza- kák alkotója, elektronikus így ha Móriczot vagy Bados. Viszont a lexikonsűrít- animációs filmek készítője, bitsot idézi, Rippl-Rónai Jómény a mai bélyeg egyik gyerekek szeretett rajzolója zsef remek pasztelljeihez nyúl, ha Pór Bertalan-évforművészeti Mégpedig olyan bélyegek, alapvető jellemzőjére nem és jeles tipográfus — elsőterjed ki, arra tudniillik, rangú bélyegtervező is. hogy a bélyeg produktum, alkotói gondolat blokkok, díszborítékok meg megsokszorozása, 's ezáltal álmodója, melyek sohasem ismeretterjesztő, ízlésformá- öncélúak, mindig valami ló, gondolatközvetítő, művé- többlettel gazdagítják művészi értéket demokratizáló lehetőség. Tömegtermék, mely kozódásának köreit, ismeredulóra tervez emlékbélyeget, rátalál a művész önarcképére, Uitz Béla esetében az Ülő nő című festmény lesz a szí birodalmát, bővítik tájé- f° motívum, Berzsenyi Dánielt korabeli rézkarcportréjával idézi. De ha nem talál megfelelő beszédes motívumot, teremt maga. Mint ahogy vörösben pompázó pirálja a magas szintű, kö- bői, alkotói tartalmaiból, föl- postakocsival utal Krúdy viM.'l 1 4 : ? — «— .' — — 1 _ ; _ J X _ ivállrtli r. r Art np lr/ltf ifi) a mai modern nyomdatech- teinek mélységeit. Mert a vánikai háttér és igényes szak- lasztott témák róla is beemberbázis jóvoltából maxi- szélnek. Minden motívum, mális igényességgel kőzve- bélyegterv és elkészült alkotíti a művész üzenetét. Ins- tás Kass János személyiségérültekintő és színes kiadás- vállalt örökségéből és követ- .. . minteev hitvalláspolitikát, a hazai grafikus- kezetes küldetéstudatából la8ara. s mintegy nitvanas művészek készsége, a nyom- táplálkozik. Ezért nyerhet új kén* korcolja rezbe Juhasz daipar utóbbi időben tapasz- dimenziót és mértéket Fejek (Gyula boltozatos koponyátalható lépésváltása, a Ma- sorozatának több darabja, a jgen érdekesnek azok a gyar Posta nyitottsága, a fi- Bartók-centenáriumra ké- . . meívek „ meavaió. szült blokkján Ferenczy Béni lerveK- melye* « rnegvaio finom ceruzaarcmása mellett sulás elötti állapotokat róga Cantata Profana korsza- zitik, közülük is roppant kos rézkarca, a Kékszakállúlapok vörös-arany, kék-fekete, Vörös-kék, fekete-aranv drámái. De kell-e figyelmeztetni, hogy miként kel latéliai kultúra nem lanyhuló érdeklődése, de mindenekelőtt a levélforgalom növekedését biztosító lakosság érdeklődő és kíváncsi figyelme. Vajon gondolunk-e ezekre, szellemesek és tartalmasak a londoni barát és mester, a világhírű animációs filmes, John Halas tiszteletére kéamikor bélyeget nyálazunk nek úí életre ezeken a Pará' szülő bélyegtervei, vagy a a borítékokra, amikor „szép" a Kassák-centenáriumra szübélyegért kuncsorgun^aján- meke^ek^tt Mgrir ^ _ ^ ^ ^ nemzetközi gyermekév al- ráfiát és bélyeget egyesítő — kalmából készített, s az újságoldal és pompás béértóWy,;i^e7e(Vinke("bö- J™»^ alattf £ lyeg. A tórlat slágere Az déknak, szánva. Es észrevesszük-e. hogy a bélyeg, azon túl, hogy víti, tudásunkat gazdagítja, emlékezésre késztet, kíváncsivá tesz. Ezért érdekes, új mértékben bélyegekből és bélyegtervekből rendezett újabb kiállítása a Vár utcai leszel? Önmagad példája! „Kedves Igazgató Ür! Jövőre lesz tű az iskolai teljesítmény egy adott 25 éve, hogy utoljára láttam, őszintén megvallom, amikor a napokban tantárgyból. Ennek megismertetésén fáradozik, remélhetően, nemsovéletlenül egy barcsi ismerős útján kára a sikerről is beszámolhatunk. hírt hallottam önről, végigfutott rajtam a forróság, és egy pillanatra könnybe lábadt a szemem. Hiszen Amiről most kell szólni: a tanítóképzés helyzete. Nem nehéz belátni, hogy a valóságos igényektől olyan sok jót köszönhetek Igazgató eltávolodott az a képzési rendszer, Űrnak. Olyan sok mindent szeretnék elmondani, hiszen oly rég hallottam a hangját. Vajon olyan fáradhatatlanul lelkes-e még? A hite, az akárata megvan még? Optimizmuáa is az emberek iránt?" E levelet Kerényi József kapta, aki már több mint tiz esztendeje nyugalmazott pedagógus. Dolgozott a kaposvári és a bajai tanítóképzőben, a bakócai gyermekotthon vezetőjeként, és 1977-ben a szegedi tanárképzőből ment nyugdíjba. Sokáig beszélgettünk, azaz hogy hallgattam a szavait, s legvégül tehettem föl én is a kérdést: a hite, az akarata megvan még? Kissé indokolatlan a kérdés, még akkor is, ha keserűséget érez a ta)nár úr, hiszen nagyon fájlalja a pedagógus hivatás megbecsültségének. zuhanását. Pedagógiai újításbkon dolgozik, az egyik izgalmas javaslata az értékelés megváltoztatását célozza: azt akarja, hogy a szülők és a gyerekek — egy pontrendszer ismeretében — folyamatosan értesülhessenek arról, milyen szinmelynek keretében háromnegyed résznyi az elméleti > és csak egynegyedni a gyakorlati foglalkozás. Az is furcsállható, hogy ezen a fontos pályán tulajdonképpen nincs alkalmassági vizsgálat, a többi felsőoktatási intézményhez hasonló a felvételi. Elképzelhető az is, hogy csak későn, a végzés tájékán derül ki a jelöltről, hogy teljességgel alkalmatlan arra, hogy 6-10 éves gyerekekkel foglalkozzon. Milyen legyen a pedagógus? Nem érdemes uniformizáló tulajdonságokat leirni, elegendő azt megkövetelni, hogy egyénisége alapján lehessen példakép. Néhány évtizede még lehetősége volt arra a tanárnak, hogy az iskolán belül és a falakon kívül megőrizze tekintélyét, ügyelhetett arra, hogy ápolt külsővel jelenjen meg, hogy nevelői gyakezetes szigorral párosuló szeretet álljon. Régi igazság, hogy a pedagógus nem születik, hanem azzá lesz. A kérdés az: mikor alakítható ki a hivatástudat a leghatékonyabban a világon terjesztett bélyegeken és díszborítékokon. S orvostudomány úttörői című ezek nyomán hányan talál- öt bélyegből álló új sorozat, műfaja a képzőművészetnek koztak János vitéz, Piroska melyeken Hyppocrates (460 a bélyegtervezés, s ezért iz- és a farkas, a gyémánt fél- —377), Avicenna (980 LA]"?AS„ Kast ,Jáno* „ krajcárt találó kiskakas 1037). A. Pare (1510—1590), alakjával?! w. Harvey (1578-1657) és Kass bélyegtervezői mun- Semmelweis (1828—1865) galériában. Merthogy a sok- kássága mindenekelőtt ese- arcmása mellett sikerült színű művész ismét más ol- ménycentrikus. Akciók, év- grafikaj ^^ szü,etett t&_ vékenységük lényegére is. A bélyegarzenált illusztrációkat tartalmazó mappák, minikönyvek, albumok egészítik ki. Információra kiéhezett világunkban — s ezt fantasztikus ötleteivel érzékelteti kiállításán Kass János régi telefonokkal, műanyagfejeinek és a készülékek elemeinek egybekomponálásával — újmódi „pavlovi reflexek" alakultak ki bennünk. Egy gombnyomásra hallható a föld másik pontján éneklő rezervátumi indián. egy mozdulatra rám fogja automata fegyverét a bejrúti harcos, egy csörrenésre-kattogásra üzenetet váltok határokon innen és túl. De a rádióban éneklő indián nem tudja, hogy én hallom őt; a bejrúti fegyveresnek nem tudok a szemébe nézni: a telefonvonal másik végén beszélő nem látja gesztusaimat. A levél mégiscsak emberibb üzenetközvetítő. Tollam remegőséből, oldott futásából kikövetkeztethető a gondolat mögötti indulat, az érzelmi hátország. A borítékon levő bélyeg — pláne, ha én választhatom! — akár hitelesítő pecsét is lehet. A bélyeggel „megbélyegzett" üzenet. Ehhez persze olyan „kis alakú, többnyire színes rajzú értékjegyekre" van szükségünk, mint amilyeneket augusztus végéig Kass János tár elénk galériájában. jelöltekben? Kerényi tanár úr szerint — aki a régi, ötéves tanítóképzőt végezte — a középfokú tanítóképzés visszaállításával lehetne igazi (eredményeket elérni. Ahogy mondta: János már csak formailag sajátíthatja azt el, amit Jancsi tartalmilag is önmagának mondhat. Volt idő — még 1958 előtt —, amikor középiskolában készítették föl a tanítókat a pedagógus pályára. Már az első évfolyam első hetében megismerkedtek a gyakorlóiskolával, a második évben dolgozatot javítottak, gyermeket őriztek és kísértek, együtt játszottak a tanulókkal a jelöltek. Harmadévtől félévente 15-17 órát tanítottak, és készültek a képesítővizsgára. Rendkívül alaposan készültek a hospitálásra (óralátogatásra), és az óravázlatok elkészítésére, mindig naprakésznek kellett lenni, miként a tanítói munka is állandó készenlétet igényel. A tanítóképzősök a gyerekek között élve, általuk is változva tanulták meg a hivatást. Ma az ilyen, gyakorlatközpontú képzés már nem divat: a csinálható dolgot is magyarázzuk, elmélete van a legegyszerűbb műveleteknek is. Volt egyszer a középfokú tanítóképzés. Hivatásszerető, gyermekekhez értő, fanatikus tanítókat adott az országnak. Nem azt állítom, hogy a maiak nem jó szakemberek, csak szemet szúr a sok analfabéta, korlaténak közéopontjában a követ)- önmagát kifejezni képtelen, akaraterőben, erkölcsi tartásban gyenge gyerek. Ki mondja meg, hogy a bizonyítottan jót miért kellett megváltoztatni? Dlusztus Imre Tandi Lajos