Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

Süombat. 1987. május 30, A VSZ-tagóllamok katonai doktrínájáról A jelenlegi helyzetben egyre növekszik annak jelentősége. hogy az államok és a katonai-politikai szövetségek — katonai doktrínáikban megtestesülő — katonai céljait és szándékait helyesen értelmezzék. Ennek tudatában, valamint annak Szükségességéből kiindulva, hogy a háborút véglegesen ki kell iktatni az emberiség életéből, be kell szüntetni a fegyverkezési versenyt, ki kell küszöbölni a katonai erő alkalmazását, meg kell szilárdítani a békét és a biztonsagot, meg kell valósítani az általános és teljes leszerelést, a Varsói Szerződés tagállamai elhatározták kifejtik katonai doktrínájuk elveit, amely a Varsói Szerződés tevékenységének alapját képezi, tükrözi a tagállamok és nemzeti katonai doktrínáik, védelmi jellegű katonapolitikai céljaink közösségét. I. A Varsói Szerződés katonai doktrínája mind a hagyományos, mind a nukleá rir háború megakadályozó sáriak van alárendelve. A szocialista államok — társadalmi rendszerük természetéből következően — jövőjüket nem kötötték és nem kötik a nemzetközi problémák katonai eszközökkel történő megoldásához. Síkraszál Inak a nemzetközi kérdések kizárólag békés úton, politikai esz« közökkel való rendezéséért. crL Ma, amikor a legpusztítóbb fegyverfajták hatalmas figyelembevételével és a békés egymás mellett élés aiapján epiteni. A Varsói Szerződés tagaiiamai kijelentik, hogy nemzetközi kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tart!an támadáshoz, és általában lámadó hadműveletekhez szükséges eszközöket NEGYEDSZER: valamennyi leszerelési intézkedés szigorú ellenőrzése nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások együttes alkalmazásával, beleértve megfelelő nemzetközi szervezetek létrehozását, katonai információk cseréjét és a helyszíni ellenőrzést ÖTÖDSZÖR nukleáris- és vegyi fegyver-mentes övezetek létrehozása Európa különböző térségeiben és a világ más területein, továbbá olyan övezetek kialakítása, amelyekre a fegyverzet csökkentett koncentrációja és a bizalom erősítése jellemző. Katonai bizalomerősítő intézkedések megvalósítása Európában a kölcsönösség alapján, megállapodások kőjük a függetlenség, a nem- .... jeti szuverenitás, az erőszak tese l!yen intézkedésekről a alkalmazásától és az azzal Vlla8 mas térségeit, valamint való fenyegetéstől való a tengereket és az óceánokat tartózkodás, a határok serthetetlensege, a területi integritás. a konfliktusok békés rendezese, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség elveit, valamint az ENSZ alapokmányában és a helsinki zárómennyiségben halmozódtak okmányban rögzített továbíel, az emberiség a túlélés problémájával néz szembe. a világháború, még inkább a nukleáris háború végzetes lenne nemcsak a konfliktusban közvetlenül érintett országokra, hanem magára ít földi életre nézve is A Varsói Szerződés tagállamainak katonai doktrínája szigorúan védelmi jellegű. Abból indul ki, hogy a jelenlegi körülmények között egyetlen vitás kérdés megoldása sem engedhető meg katonai úton. A Varsói Szerződés tagállamai soha, semmilyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenységet bármely állam, vagy áliemok szövetsége ellen, hacsak nem éri őket fegyveres támadás. Sohasem fognak elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni. bi elveket és célokat, csakúgy, mint a nemzetközi kapcsolatok általánosan elismert normáit. A Varsói Szerződés tagállamai. állást foglalva a leszerelési intézkedések megvalósítása mellett, fegyilletően. A Varsói Szerződés tagállamainak és az Északatlanti Szövetség tagországainak kölcsönös lemondása a katonai erő alkalmazásáról, és kötelezettség vállalása békés kapcsolatok fenntartására A más országok területén levő katonai támaszpontok felszámolása, a csapatok nemzeti határok mögé történő visszavonása, a támadó fegyverek legveszélyesebb fajtóinak kölcsönös kivonása a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből, a fegyveres erők és a fegyverzet koncentráveres erőiket kénytelenek ciójának minimális, egyezteolyan összetételben és szinten tartani, amely lehetővé tenné számukra a szerződés bármely tagállama ellen iiányuló külső támadás visszaverését. A szövetséges államok fegyveres erőik harckészültségét olyan szinten tartják, amely elégséges ahhoz, hogy felkészületlenül ne érhesse őket támadás. Ha mégis megtámadnák őket, megsemmisítő csapást mérnek az agresszorra A Varsói Szerződés tagállamai sohasem törekedtek Egyetlen európai vagy és most sem törekednek arra, hogy nagyobb fegyveres Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik. Egyetlen államot, egyetlen népet sem tekintenek ellenségüknek. Ellenkezőleg' a világ valamennyi országával — kivétel nélkül —1 készek kapcsolataikat a biztonsági érdekek kölcsönös tett szintre történő csökkentése ebben az övezetben. HATODSZOR a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik nem természetes, hogy Európa továbbra is két egymással szemben álló katonai tömbre oszlik. Sikraszállnak az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért, és — első lépésként — azok katonai szervezeteinek felszámolásáért, végső soron egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséért. A Varsói Szerződés tagállamai konzultációkat javasolnak az Észak-atlanti SzöÄ^lf1 vétség tagállamainak a két rendelkezzenek, mint amenynyi e célok eléréséhez szükséges. Ily módon fegyveres erőiket és fegyverzetüket szigorúan a védelemhez, egy esetleges agresszió visszaveréséhez elégséges szinten tartják II. A Varsói Szerződés tagállamai népeik iránti elsődleges kötelességüknek tartják, hogy megbízhatóan szavatolják biztonságukat. A szövetséges szocialista ál lamok nem tartanak igény z többi államénál nagyobb biztonságra, de kisebbet sem fogadnak el. A jelenleg fennálló katonai-stratégiai erőegyensúly a háború megakadályozásának döntő tényezője marad. Ugyanakkor az erőegyensúly szintjének további növelése, mint azt a tapasztalatok bizonyítják, nem eredményez nagyobb biztonságot. Éppen ezért további erőfeszítéseket tesznek a katonai erőegyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartásáért. Ilyen körülmények között a fegyverkezési hajsza beszüntetése, tényleges leszerelési intézkedések megvalósítása valóban történelmi jelentőségű. Ma az államok számára nincs más út mint hogy megáLlupodá sokat érjenek el a katonai szembenállás szintjének ra tiikális csökkentéséről A Varsói Szerződés lagál lamai határozottan képvise Jijc ezt az álláspontot. Katonai doktrínájuk védelmi jellegével teljes összhangban következetesen törekednek a következő fő céiok elérésére ELÖSZÖR- a nukleáris fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és tökéletesítésének beszüntetésére, fokozatos csökkentésére és szakaszos felszámolására irányuló első lépésként a nuk leáris kísérletek mielőbbi általános és teljes betiltása, a fegyverkezési verseny vi lágűrre való kiterjesztésének megakadályozása MÁSODSZOR a vegyi fegyverek és a tömegpuszt'tó fegyverek más fajtái r.ak betiltása és megsemmi sitése. HARMADSZOR az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése olyan szintre, amely — a saját védelem biztosi tásán túl — egyik fél szá mára sem biztosítana váratszövetség katonai doktrínáinak összehasonlítására, jellegük elemzésére, további fejlesztési irányuk közös áttekintésére, az évek alatt felgyülemlett kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámolása, egymás szándékainak jobb megértése érdekében, s annak biztosítására. hogy a katonai szövetségek és tagjaik katonai koncepciói és doktrínái védelmi alapokra épüljenek. E konzultáció tárgyává tehetnék továbbá a fegyverzet és a fegyveres erők egyes fajtái terén kialakult egyenlőtlenséget és aszimmetriát, valamint megvizsgálhatnák, milyen úton lehet ezeket felszámolni a fölényben levő által végrehajtott csökkentésekkel, úgy, hogy ezek mind alacsonyabb szintek kialakítását eredményezzenek. A szerződés tagállamai javasolják, hogy e konzultációkat magas szintű szakértők, a két fél országai katonai szakértőinek részvételével folytassák. Készek már 1987ben ilyen konzultációkat tartani. Azokra Varsóban vagy Brüsszelben, illetve a két városban felváltva kerülhetne sor Találkozó Hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség Pénteken este hazaérkezett Berlinből a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével részt vett a Varsói Szerződés tagallamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese; Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kotai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztalyának vezetője. Kamara János belügyminiszter, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, a Központi Bizottság tagjai; valamint Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár. .Jelen voll Karl-Heinz Lugenheim, a Nemet Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésszakán részt vett küldöttségek vezetői pénteken találkozót tartottak Berlinben A megbeszélésen részt vett. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Gustáv Husak, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia elnöke, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a lengyel államtanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, Románia elnöke, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A Politikai Tanácskozó Testület ülésszakának befe jezése után tanácskoztak a Varsói Szerződés tagállamai nak külügyminiszterei Beszélgessünk a pártdemokráciáról Az iskolában megtanultam, hogy a demokrácia szó népuralmat jelent. Az idegen szavak szótárából kiolvastam, hogy „az a politikai rendszer, amelyben a hatalom a dolgozó népé". Ugyanitt olvasható az is, a polgári demokrácia a tőkés osztály uralma, amelyben azonban bizonyos jogok formailag a dolgozókat is megilletik. A szocialista demokrácia „a dolgozók hatalmának megvalósítása, jogaiknak kivívása, a kizsákmányoló osztályok uralmának végleges megszüntetése". Az eddigiekre mondhatjuk azt is — alaptételek. Tudásuk, értésük szinte kötelező, legalábbis középiskolás fokon. Sokkal több értetlenséget tapasztalhatunk, ha a pártdemokrácia kerül szóba. Pedig lényegét könnyű öszszegezni: „a párt összes ügyeit közvetlenül vagy meghívottak útján a párt valamennyi tagja intézi, mégpedig minden kivétel nélkül, egyenlő jogok alapján. Amellett a párt valamennyi tisztségviselőjét, valamennyi vezető testületét és intézményét választják. Mindegyik beszámolási kötelezettséggel tartozik és leváltható" Azt mondtam, könnyű öszszegeznl? No persze annak, aki ismeri ezeket a gondolatokat. Elárulom, Lenintől származnak. S hogy miért olyan fontos ezt napjainkban papírra vetni? „Csupán" azért, mert a társadalom átalakulása, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, az új vállalatirányítási formák, az új választási rendszer, a közigazgatás átszervezése, a szakszervezeti és az ifjúságpolitikai munka mai sajátosságai nagyobb követelményeket állítanak a politikai munkában is. Ha ezt kiegészítjük az MSZMP legutóbbi kongresszusának egy gondolatával — „. a párton belüli demokratikus viszonyok hatnak az egész közéletre" — úgy érzem, már magyarázatot adtam a miértre. Ez persze csak az egyik kérdés. A másikat feltehetjük így az elv miként valósul meg a gyakorlatban9 Nos, erre voltak kíváncsiak a városi pártbi zottság munkatársai is, amikor beszélgetésre invitálták a Szegedi Ruhagyár pártügyekkel foglalkozó aktivistáit, a vállalat párt- és gazdasági vezetését * „Úgy érzem, a legfontosabb, hogy párttagjaink érezzék — minden kérdésben számítanak a véleményükre. A termelés, a műszaki fejlesztés feladatait éppúgy megtárgyalják velük, mint a bér és szociálpolitika kérdéseit. Ez az egyik oldal. A gazdasági vezetés sem élhet meg e vélemények nélkül. És kötelessége az is, hogy megtalálja a megvalósítás legalkalmasabb formáit. Ügy érzem, épp ezeken a területeken léptünk előre az elmúlt években, s ezért minősíthetjük jónak pártszervezeteink munkáját" Kiri Szilveszterné, a vállalati pártbizottság titkára foglalta így össze véleményét ezen a tanácskozáson, majd sorolt példákat Is. Az új technológia bevezetésekor, a tőkés export előkészítésekor tucatnyi vélemény után alakították ki a választ a „hogyan tovább"nem is oly egyszerű kérdésére. Az eredmény őket igazolta. Akkor hát semmi gond? Mielőtt válaszolnék erre, talán soroljuk tovább a felvetődött gondolatokat. Mennyire igazodnak az alapszervezetek munkatervei az élet diktálta feladatokhoz? Eljutnak-e egyéni vélemények a felsőbb fórumokig? Valós kérdésekkel foglalkoznak-e a pártszervezetek? Hogyan működik az információs rendszer? A döntések végrehajtásakor mennyire egységes a tagság? Változtatnak-e a határozatokon, ha azok nem válnak be? Ugye fölösleges magyaráznom, hogy ezek a kérdések máris kézzelfoghatóvá teHék az oly elvontnak tűnő fogalmat — pártdemokrácia. Következzenek hát a válaszok! „Taggyűléseink többségén megszűntek már a tiszteletkörök, a fiatalok (de nemcsak ők) egyre merészebben, nyíltabban mondják ki véleményüket. A gondunk: sokszor ma is rácsodálkoznak még egy-egy ellenvéleményre. Az sem sorolható a pozitív tapasztalatok közé, hogy jó néhány ember csak akkor mozdul, ha közvetlen érdekeit sérti egy-egy döntés." A határozatokról: születnek is. ellenőrzik is, végre is hajtják (vagy ahogy egyegy üzemben fogalmaznak: az irányelveket megpróbálják átültetni a gyakorlatba), csak Csak mintha túl sok papírra vetett terv lenne a megvalósult célokhoz képest. Az információról pedig: kérdezni már tudunk is, merünk is — hangzott el a tanácskozáson. De mit tehet egy párttitkár, ha ezekre nem, vagy csak későn jön a válasz. „Egyes országos jelentőségű, iparági témáról sokszor csak azért értesülünk, mert a szakszervezet tájékoztat" — panaszolta az egyik hozzászóló. „Miért csak az eldöntött tényeket olvashatjuk, s miért nem tudjuk például azt, milyen vita előzött meg egy-egy döntést. Netán azt is el tudnánk képzelni, hogy legyen bármilyen országos jelentőségű a téma, megkérdezzék a mi véleményünket is. Hisz ma már egy párttag sérelmezi (tegyük hozzá, joggal), ha csak végrehajtónak tekintik" — hangzott el pár perccel később. Ügy érzem, minden önkényesség nélkül kapcsolhatom ezekhez a véleményekhez a következő, szintén felvetett gondolatot: „Mivel magyarázzuk meg a dolgozóknak azt, hogy a megvitatott, elfogadott és jónak is tartott alapelv után épp ellenkező hatású szabályozókat kapunk vissza?" Átolvasva a leírtakat, úgy érzem, szinte fölösleges volt leírni a tanácskozás helyszínét. Hiszen az itt megfogalmazottak éppúgy általános érvényűek, mint azok a feladatok, amelyek felsorolásával a beszélgetés zárult. „Ügy erősíthetjük a pártdemokráciát, ha valóban a pártagokat érdeklő kérdésekben rendezünk vitát, ha több tájékoztatást adunk (és persze kapunk!) döntő kérdésekben, ha újra megtaláljuk a pártcsoportok helyét, jól választjuk meg funkcióit, ha nem tárgyalunk meg egyegy kérdést párhuzamosan, unalomig, a legkülönbözőbb fórumokon" — hallottam mindezeket összegező gondolatokként. S hogy mit tehetnék külső szemlélődéként mindehhez hozzá? Talán csak azt, amit én éreztem legfontosabbnak: kérdezni már tudunk is, merünk is. De várjuk (vagy inkább — elvárjuk!) a pontos és persze gyors válaszokat is. Bátyi Zoltán Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Piros Lászlónak, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa elnökének 70. születésnapja alkalmából, tobb évtizedes, kiemelkedő munkássága elismeréséül az Április Negyedike Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Sólyom Ferenc, a SZOT titkára adta át (MTI) flz Miami Biztosító vezérigazgatója Szegeden Deák Andrea, az Állami Biztosító vezérigazgatója tegnap, pénteken látogatást tett Csongrád megyében. A vendeget fogadta Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, majd Me«arosné Schneider Klárával, az AB Csongrád megyei igazgatójával megbeszélést folytatott a tavaszi fagykárokról, a káresetek rendezési módozatairól és aktuális biztositasi leiadatokról.