Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

2 Csütörtök, 1987. május 21. Befejeződtek a szovjet­román tárgyalások 0 líukarost (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra szerdán befejezte romániai hivatalos, ba­ráti látogatását, és a kora délutáni órák­ban elutazott Bukarestből. Az otopeni repülőtéren Mihail Gorbacso­vot. feleségét. Raisza Gorhacsovát és VÖ­gyim Medvegyevet, az SZKP KB titkárát Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára. Ro­mánia köztársasági elnöke és felesége, Elena Ceausescu, valamint számos más román vezető személyiség búcsúztatta. Mihail Gorbacsov szerdán délelőtt záró­megbeszélést tartott vendéglátójával, Nico­lae Ceausescu val Ezután városnézésen vett részt, amelynek során megtekintette a román főváros néhány történelmi és épí­tészeti nevezetességét, felkeresett egy la­kótelepet. valamint több új bukaresti építkezést. A csúcstalálkozóról közleményt adtak ki. Kuvaiti hajúk amerikai védelem alatt Washington (AP) Az amerikai hadjtenge­részet egységeinek vedelme alatt futott be hétfőn egy kuvaiti teherszállító hadi­hajó Bahrein kikötőjébe — jelentette be kedden az amerikai hadügyminiszté­rium. A hajó amerikai fegy­vereket szállított az öból menti országba. Ezek szerint a Perzsa (Arab)-óbolben tartózkodó amerikai hadihajók feladata túllép a korábban hivatalo­san megfogalmazott kerete­ken Az amerikai kormány eddig csak az amerikai zászló alatt, hajózó kuvaiti olajszállító hajóknak nyúj­tandó katonai védelemről beszélt Az. amerikai katonai veze­tcs már kijelölte azokat a potenciális iráni célponto­kat. amelyeket az Egyesült Államok megtámadna abban az esetben, ha Irán -táma­dást intézne a Perzsa <Arab)­öoólben cirkáló amerikai hadihajók, vagy az általuk kísért kuvaiti és amerikai teherszállító hajók ellen. Az ABC televíziós hálózat kedd esti jelentése szerint a ja­vasolt célpontok között min­denekelőtt Iránnak a Hormu­zi-szoros partja menten te­lepített raketaütegei, a Bandar Abbasz.-i haditenge­részeti támaszpont, valamint az. öböl tersegeben levő iráni katonai repülőterek szírepeinek. Vegleges dön­tés azonban meg nincs, s egyelőre nem határozták meg pontosan, milyen erő­ket alkalmazzanak jelenleg az öbölben. Nugud Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Kóz.ponti Bizott­ságának meghívására szer­dán hazánkba erkezett Mo­hamed Ibrahim Nugud, a Szudáni Kommunista Párt KB főtitkára. Magyarországi tartózkodása során megbe­szeléseket folytat majd az MSZMP képviselőivel a két párt együttműködéséről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Györké József, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője fogadta. Ciprusi javaslat £ Bécs (Tanjug) Az Európában lévő ha­gyomány?« fegyverzetek kér­déséről az európai biztonsági folyamat re.szet alkotó becsi utótalálkozón kell tárgyalni — jelentette ki kedden George Iacovou ciprusi kül­ügyminiszter. A ciprusi po­litikus az európai el nem kö­telezett és semleges államok közös ' javaslatai ismertette e kérdésről a becsi tanácsko­zás ülésen. A javaslat szerint a Varsói Szerződéshez és a NATO-hoz tartozó allamoknak mandá­tum tervezetet kell készíte­niük a hagyományos fegy­verzetek kérdéséről folyta­tandó tárgyalásokra. Az el nem kötelezettek és a semle­gesek ezzel egyidöben elké­szítik a maguk mandátum­tervezetét az európai bizton­ságot és bizalomerősítési szolgáló újabb intézkedésről. A két tervezetet a bécsi utó­találkozó keretében megvi­tatják és ezek alapján fogal­mazzzák meg a találkozó résztvevőinek közös állás­pontját a hagyományos fegy­verzetek kérdésével foglal­kozó tárgyalásokról. Tátsadalmi vita a csernobili atomerőműről Nem építik meg az 5. és a 6. blokkot ÉS Moszkva (MTI) Andranyik Petroszjanc, a Szovjet Állami Atomener­gia Bizottság elnöke a na­pokban bejelentette: nem folytatják a csernobili atom­erőmű 5. es 6. blokkjának meg a szerencsetlenseg előtt megkezdett építését. Mielőtt ez a döntés megszületett, nyilvános társadalmi vitát rendeztek Kijevben az erő­mű további sorsáról. Erről a vitáról számol be legfris­sebb számában a Lityera­turnaja Gazeta. Egy kirekesztés tanulságai A hir alighanem minden­felé megütközest kelt. Nemcsak az érintett fővá­rosokban, hanem az ügy­ben semlegesnek mondha­tó országokban, sőt bizo­nyosan még ott is, ahol ki­adták ezt a rendelkezést. A furcsa döntést hozó kül­ügyminisztérium ugyanis egy olyan állam nemzetkö­zi politikájáért teieios, amely államnak vezetői mindig is fennen hangoz­tatták a tájékoztatás sza­badságának fontosságát, s nemegyszer bíráltak orszá­gokat. mondván: akadá­lyozzák az újságírók nor­mális munkáját. Most éppen az említett állam, az Egyesült. Államok külügyminisztériuma úgy döntött, hogy bevonja a szocialista országok állandó amerikai tudósitóinak be­lépőit, amely nélkül nem vehetnek részt a napi saj­tóértekezleteken. Illetve ez­után csak úgy mehetnek el azokra, ha minden alka­tommal külön engedelyt kérnek. Ez a kirekesztés munká­juk egyik legfontosabb esz­közét veszi el az amerikai politikáról tudósítóktól Ebben a hatalmas ország­ban ugyanis annyi minden történik, a politikáról szóló híráradat olyan hatalmas, hogy nélkülözhetetlen nap­ról napra követni a hivata­los álláspontot. Annál is inkább, mert az Egyesült Államok a világ egyik ve­zető hatalma. ekként a sajtó számára persze kü­tonleges fontosságú minden külpolitikai vonzatú hiva­talos amerikai nyilatkozat. Ugy '.át'-ik, éppen ezeknek közvetlen meghallgatásától akarják most megfosztani a szocialista országok új­ságíróit, hiszen az nehezen elképzelhető, hogy az érin­tett tudósítók mindennap meg tudják szerezni a szükséges belépőket. Furcsa egy döntés, külö­nösképpen, hogy eleddig meg sem indokolták. Fő­képpen meglepő az idő­pont. Hiszen abban nyuga­ton és keleten is egyetérte­nek a politikusok, hogy a világ legfontosabb ügyei­ben legjobban úgy lehet előrelépni, ha növekszik a bizalom Márpedig a kulcs­kérdésekben, mini a fegy­verzetkorlátozás, vagy álta­lában az enyhülés, aligha segíti a pozitív folyamato­kat az. ilyen nyíltan biza­lom romboló. sót kifejezet­ten barátságtalan politikai tett. Ezért aztán eléggé ért­hetetlen. hogy mi szükség volt erre. Nem világos, hogy az amerikai kor­mányzat vezetői ilyen döntést valószínűleg nem alacsony rangú külügyi tisztviselők hoznak —, mit várnak ettől, avagy miért akarnak esetleg bosszúi állni Mcxst. amikor fegy­verzetcsokkentesi szerződé­sek megkötésének küszöbén állunk, amikor újabb szov­jet—amerikai csúcstalálko­zó leális reménye teszi kedvezőbbé a nemzetközi légkort Bizonyosan nem csupán az érintett orszá­gokban jutnak most arra a követ keztetesre, hogy ez nem volt eppen túl okos, s pláne nem józan döntés. Avar Károly A harmadik ütem, vagyis az 5. és fj. blokk megépíté­sének gondolata jóval aze­lőtt megszületett, hogy mű­ködni kezdett volna a 3. és a 4. blokk. Az otodik ener­giablokkra szánt beruházási összeg egyharmadát már fel is használták mire sor ke­lült a társadalmi vitára. A Litveraturnaja Gazeta ezzel kapcsolatban emlékeztet rá, hogy korábban az ilyen tervek létreh?izásában köz­reműködő szakemberek te­kintélye volt a döntés he­lyességének a kritériuma. Ha egyáltalán került sor ..társadalmi vitákra" azok csupán formálisak voltak. Az 5. és 6. blokk végle­ges terve sok biztonsági intézkedest irányzott elő, kétségtelenül figyelembe vette a baleset tanulságait. Nem vették azonban számí­tásba. hogy az épitkezés költségei ' nagymértékben megnövekedtek a szeren­csétlenséget követően. Fi­gvelmen kívül hagyták azt is, hogy a 3. ütem tervei mostanra korszerűtlenné váltak. A társadalmi vita során felvetődött, hogy a teljes sugármentesítés elvégzéséig nem folytatható az építke­zés, mivel elősegítené a szennyeződés továbbterje­dését, Az építők korábbi' közössége szélhullott. Ma a müködö blokkok megfelelő létszámú kezelószemelyzeté­nek biztosítása is gondot okoz. Mindezeket figyelembe vé­ve a vita résztvevői mind­össze két ellenszavazattal nem javasolták az épitkezés folytatását. Bizottsági ülés Szerdán a Paksi Atom­erőműben tartotta ülését az Országgyűlés településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottsága. A tanácskozáson Straub F. Brúnónak, a bi­zottság elnökének vezetésé­vel két témát vitattak meg: elsőként Tolna megye te­rület- és településfejleszté­sének hosszú távú felada­tait tekintették át, majd az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal el­nökének az Országgyűlés nyári ülésszakára készült beszámolójáról mondtak vé­leményt. A tanácskozás első na­pirendjének vitájában Si­mon Péter, Paks és környé­ke országgyűlési képviselő­je a bizottság elé tarta a város jelenlegi helyzetét, és az egyre sürgetőbb fejlesz­tési feladatokat. Mint mond­ta, országos^ érdek, hogy az atomerőmű többezres és egyre növekvő számú szak­embergárdája elégedett le­gyen, szivesen lakjon itt, ehhez pedig további beruhá­zások szükségesek. A lakos­ság maximálisan meglette és ezután is megteszi a fejlesz­tésben, amire képes, jelzi ezt, hogy a népfront nem­zeti zászlaját 200 millió fo­rint értékű társadalmi mun­káért adták át nemrég a városnak. Változatlanul nugy azonban az elmaradás a szennyvízhálózat kiépítésé­ben, a kereskedelmi és a telefonellátásban. Zsúfoltak a gyermekintézmények, ke­vés a nők számára alkal­mas munkahely is. Felelős döntések előtt Hét szocialista ország vezetőit köszönti a 750 éves Berlin, és hét szocialista ország vezetői köszöntik a 750 éves Berlint. A Varsói Szerződés csúcstalálkozóját azon­ban nem a jubileumi ünnepségek forgatagába helyezi a világ, hanem egv nagyon is aggasztó katonapolitikai helyzetbe, amely a vezető nyugati hatalmak erőpolitikai megszállóttságának következménye. Amilyen hatékonynak bizonyult a Varsói Szerző­dős az elmúlt, több mint. három évtizedben katonai­biztonsági értelemben, olyan kevéssé sikerült az egye­temes leszerelés és az európai regionális fegyverzetkor­látozás vonalán keresztülvinnie kezdeményezéseit. Pe­dig a világ ellensége nemcsak a háború, hanem a fegy­verkezes is, es ha nem sikerül ennek gatat vetni, az emberiség képtelen lesz rohamosan szaporodó problé­máit megoldani. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete lf)H3-as prágai, 1985-ös szófiai és 1986-os budapesti ülésszaka óta is kétségtelenné vált, hogy az Egyesült Államok gátlástalanul folytatja a fegyverkezési hajsza kiterjesztéséi a kozmoszra, nem hajlandó beszüntetni az alomfegyver-kísérleteket, növeli katonai költségve­tését, ebből fél tucat hadászati fegyverkezési programot finanszíroz, megkötött szerződésekel vagy átértelmez, vagy nem ratifikál, aláasva a hagyományos nemzetközi jogrendet. A NATD pedig keretet ad nemcsak az „elő­retolt védelem" amerikai doktrínájának, hanem vezető nyugat-európai tagállamai szertelen katonai ambíciói­nak, leszerelesellenes zavarkeltésének is. Ahogy Wa­shingtonban feledésbe merülnek a szovjet—amerikai csúcstalálkozókon egyeztetett következtetések, a NATO saját, korábbi javaslataival sem kíván azonosulni. Amilyen mértékben Európa telítődik új nukleáris fegyverekkel, és ahogy közeledik az amerikai elnök­választás időpontja, egyre sürgetőbbé válik egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó, amelynek kontinen­sünket legalább a közép-hatótávolságú szovjet és ame­rikai atomfegyverektől mentesítenie kellene, ha már megmaradnak ott az amerikai közép-hatósugarú, vala­mint a brit és francia „hadászati" nukleáris eszközök. A Varsói Szerződés hozzájárult e kérdéskör önálló megtárgyalásához, de hozzájárult ahhoz is, hogv a NAl'O-nak részint az ázsiai térséggel, részint az euró­pai hadműveleti-harcászati rakétákkal, részint pedig a hagyományos erőkkel és eszközökkel kapcsolatos aggo­dalmait tekintetbe vegye. Célja Európa atomfegyver­mentesítése, és ennek érdekében kész engedményekre. Célja a hagyományos erők lényeges megritkitása és szétválasztása kontinensünkön, és ennek érdekében hajlandó a fölénylényezők kétoldalú, kölcsönös lefara­gására. Nem hajlandó viszont elfogadni azt a nyugati érvelést, hogy a Varsói Szerződés minden térségben és minden fegyverfajtában „nyomasztó fölényben" van, mert vz az érvelés tárgyalás- és megegyezésellenes, nem felel meg a valósagnak, azoknak az eszköztárához tar­tozik, akik szerelnék a tárgyalási készség látszatát megőrizve, „megóvni" a Nyugatot mindenféle leszere­léstől, a fegyverkezés mindenfajta korlátozásától. A NATO mostanában oly annyira reklámozott kon­zultációival ellentétben, a Varsói Szerződés számára Berlin is a konstruktív tanácskozás fóruma lesz. Nem kétséges, hogy a Politikai Tanácskozó Testület az új politikai gondolkodásmód szellemében, az elégseges biz­tonság ésszerű szükségleteit tartva szem előtt, ismét elébe megy az elfogadható nyugati biztonságpolitikai és fegyverzet-ellenőrzési elképzeléseknek, honorálni fog­ja a megegyezési készség legapróbb megnyilvánulását is. A leszerelés problémájának az az átfogó megköze­lítése, amelyre tavaly júniusban a budapesti PTT-ülés példát mutatott, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ez év márciusi állásfoglalásai, a nemré­giben előlerjesztett Jaruzelski-terv — mind megannyi lehelőség kelet—nyugati — akár legfelsőbb szintű — eszmecserékre és megállapodásokra. Európa nagyot lé­pett előre Stockholmmal a katonai bizalomerősítés, a helyszíni ellenőrzés, a Nyugat által szorgalmazott ka­tonai „átlátszóság" irányában. A Varsói Szerződés és a NATO közötti közvetlen érintkezésfel vétel első ta­pasztalatai is rendelkezésre állnak. Mindezek némileg biztató jelek. Az atlanti, szövetség vezető szerveinek e heti ta­nácskozásai nem szűkölködnek pozitív fogadkozások­ban. A Varsói Szerződés ma kezdődő, kétnapos tanács­kozása nem fogja megakadályozni, hogy Nyugat bi­zonyítsa szándék-nyilatkozatainak őszinteségét. Pirityi Sándor TÁJÉKOZTATÓ A tanácsi munkáról tár­gyalt szerdai ülésén a Köz­alkalmazottak Szakszerve­zetének központi vezetősé­ge. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke kiemelte, hogy a járások megszűnésével, a választási rendszer módosításával, a szocialista demokratizmus szélesedésével erösöd<itt a tanácsok népképviseleti jel­lege. A nagyobb tanácsi ön­állóság eredményeként a la­kosság ügyeinek 95 • száza­lékát már helyben intézik. A hatósági ügyintézés — évente 20-22 millió ügyfél­lel, csaknem 9 millió" ikta­tott ügyirattal, 1,5 millió ha­tározattal — teszi ki a ta­nácsi munka jelentős ré­szét. ÍRORSZÁGI NÉPSZAVAZÁS Nemhivutalos adatok sze­rint az ír választópolgárok ( Rádiótelex többsége szerdán „a Közös Piacra szavazott". Ennek nyomán Dublin is ratifikál­hatja azt az „Egységes Eu­rópai Okmányt", amelynek értelmében 1992-ig megte­remtik az EGK egységes belső piacát, és erősítik a nyugat-európai közösség po­litikai integrációját. A nép­szavazásra azután került sor, hogy az ir legfelsőbb bíróság áprilisban alkot­mányellenesnek nyilvánítot­ta a tavaly februárban alá­irt közöspiaci egyezmény egyes rendelkezéseit. Az Európai Közösség többi 11 tagja már ratifikálta az ok­mányt OTT-TANACSKOZAS Az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Tudományos Tanácsa Maróthy László mi­niszterelnök-helyettesnek, a tanács elnökének vezeté­sével szerdán ülést tartott. Az egész napos vitaülésen a testület áttekintette és ér­tékelte a Központi Bizott­ság kezdeményezése alap­ján készülő gazdasági-társa­dalmi kibontakozási prog­ram feltétel-, cél- és esz­közrendszerére vonatkozó el­gondolásokat. GÉPJÁRMŰBÁZIS w Szerdán Budaörsön átad­ták a szovjet Avtoexport Külkereskedelmi Egyesülés magyarországi kereskedelmi és műszaki központját; az eseményen részt vett Mar­jai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Jev­genyij Libinszkij, az Av­toexport vezérigazgatója az átadás alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tíz és fél millió ru­beles beruházással épült korszerű központ HZ 5151. külföldön müködö szovjet gépjárműbázis.

Next

/
Thumbnails
Contents