Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

Szerda. 1087. május 27. 3 Változások sorozata Tegnap Szegeden megkezdődött a 111. műszaki fejlesz- Egy olyan korszak felé lési konferencia. A résztvevőket Bátyai Jenő, az MTESZ jegyünk — állapította meg _ . . .. . „ a Bognár József —, amelyben Csongrád Megyei Szervezetenek társelnöke köszöntötte. A a vjlág három legnagyobb nyitó előadást Bognár József akadémikus, az MTA Világ- országa nehezen tudja majd gazdasági Kutatóintézetének igazgatója tartotta, „Műszaki '«'gvűrni saját nehézségeit. fejlesztés — és társadalmunk gazdasági haladása" cimmel. A Szovjetunió és Kína az átalakitas, atszervezes évtizedes problémája előtt áll. A A7. elmúlt két évszázad specialitások, amelyeket a merev, korszerűtlen gazdafolyamán a fejlődés kény- világpiacon magas áron tud- ságtói a rugalmas és érdeszerüvé vált — kezdte elő- nánk értékesíteni. Délkelet- keltségre épülő gazdaságra adását Bognár József. Az Ázsia éppen azzal tört előre, való áttérés előtt, melynek igények növekedése, népes- hogy olyan szelektív techni- érdekében kénytelenek társégrobbanás következett be, kát alkalmazott, amely csak sadalmi-politikai változtatáami annyit jelent, hogy a a legfejlettebb technológiát sokat is végrehajtani. Az világ gazdaságának a 20. vette át. Mivel a népesség USA — a haditechnika kivészázad végén 6 milliárd em- 40—45 százaléka falun él, telével — elvesztette a mabert kell eltartania. Nem nem a magas költségű (la- gas technika terén a korábvalósult meg az a korábbi kás, infrastruktúra stb.) ban élvezett primátusát, a feltételezés, hogy erre a szá- angol—amerikai vagy szov- legnagyobb tőkeexportőr zadra a nemzetköziség előre- jet típusú fejlődést követik, voltát, a külkereskedelme haladásával egy egységes vi- Az innováció fogadása a pedig deficites lett. Mindlággazdaság alakul ki. Je- szocialista országokban igen azonáltal ettől a három halenleg a világgazdaság 180 kedvezőtlen volt a korábbi talomtól függ a világ sorsa, a nemzeti gazdaságból tevődik időszakokban, mivel az ideo- gazdasági együttműködéössze. A visszafordulás lehe- lógia eleve defenzív maga- sükben minden ország érdetetlen Neumann János azon tartást tanúsitott a Nyuga- kel\ , é,s nekünk ™\nden megallapitasa ellenere, mely . . , .... ., . , , erőnkkel a gazdaság fejlodeszerínt kétséges, hogy az ton feltalalt "1 termékekkel, séért kell iennünk, hiszen, emberiség tudja-e a maga- eljárásokkal szemben. Hat- ha a katonai elem kivonul a san fejlett technikát kezel- hét évbe tellett míg elfogad- gazdaságból, akkor nőnek ni' ták az adott terméket vagy meg igazán gazdasági felHelyesebbnek tűnik ipari technológiát, s addigra már adataink. Nemcsak európai, forradalom helyett — a me- nem tudtak megjelenni a hanem világméretekben mazogazdasagra, a szolgaitatás- , , , ra kiterjedő — műszaki- P'acon a modern áruval, radunk le, ha a talpon maratechnikai forradalomról be- kell mondani — jegyez- dóst tűzzük ki célul, s nem szélni. A korábbi marxista te meg kissé rezignáltán egy offenzív külgazdasági ÍStSa^L!Uentétben bognár József -, a mai ma- politikát hirdetünk meg. Egy szolgaitatasokat is a nemzeti . , jövedelem értéktényezője- gyar tarsadalomban a felta- gyorsan fejlődő ország nyuként kellene kezelni — foly- lálókat a kollégák irigység- godtan eladósodhat (lásd tatta előadását Bognár Jó- bői inkább elgáncsolják. Brazília), a bankárok erre SadíloírXtákbanis'K Az előadó kiemelten ke- oda se néznek - emelte ki terjedt A második világhá- zelte a kozgazdasagi-techni- végezetül Bognár József. — ború óta Délkelet-Ázsia kai műveltség gyarapításé- Nekünk, magyaroknak pe(mely Japán kivételével tra- J'f1 kapcsolatos feladatokat. d hatéves háború és dicionálísan elmaradott volt) Megjegyezte hogy a Buda- d'g agy na»yf egyre inkább előre tör. Az pesti,. Műszak. Egyetemen a 40 év hidegháború utan noévszázadokkal ezelőtti gaz- kozeljovoben végre beveze- vélnünk kell tarsadalmun* dasági súlypont-áthelyező- ljk a közgazdasági tárgya- rugalmasságát, külföldi kapdést (a mediterraneumról, ^ jaítík^az űj 'elvS «olataink számát, s a világaz Atlanti-óceánra) hamaro- vflla at0K- az u'., egységek „ . trtvAiPlménveihez san követni fogja a Csendes- a cserék, a tudo- gazdasag követelményeihez óceán elsődleges gazdasági manyosu P?rl<ok k.epitese ré- igazodva uj exportszektorocentrummá válása. Japán ven. lebetoseg nyílna az in- kat kell nyitnunk. 1986-ban túlszárnyalta az megalapozására konferencia USA-t eev főre eső nemzeti amelynek a tarsadalmi Délután a konferencia jövedelmét tek.ntte. s^a struktúrára és a kormány- résztvevői az MTA Szeg«h ífoA nai, 70 oft miiiiirH zatra ónás' hatással kellene Biologiai Kozpontjanak dollár deficit le van Japán- birni- Integráltabb népgaz- munkájával ismerkedtek, nal szemben a külkere'ske- dasági tevékenység szüksé- Ma. ferdán újabb eload delemben. Nyugat-Európa is ^csak "zf taTz- kozás " nehezen bír a délkelet-ázsiai § fejlődéssel, hiszen viszonylag alacsony színvonalon élő népek a legfejlettebb technika előállítására képesek. Fentiekből adódik az újfajta munkamegosztás szükségessége a műszaki technikai forradalomban, úgymint: a globális problémák, valamint a kölcsönös függőségek előtérbe kerülése. Uj gazdasági források lépnek színre: a 40—50 országba települt multinacionális vállalatok, amelyek a termelés, a technika, a külkereskedelem, a bank, a gazdasági diplomácia terén önálló jogkörrel rendelkeznek, valamint egy hatalmas szolgáltatási hálózatra felépült, teljes erejükkel az innovációt szorgalmazó kis- és középüzemek. A műszaki-technikai forradalom nem annyira a növekedést, mint a strukturális és minőségi változások sorozatát jelenti. Az 1960as években hazánkban az évi 5—6 százalékos nemzetijövedelem-növekedést az évi 1—2,5 százalékos növekedés váltotta fel. A fejlődő országok és a szocialista országok exportkényszerbe kerültek, elmaradott exportstruktúrájuk miatt azonban alulfizetik termékeiket a világpiacon. A magas technikával előállított javak 2—3 év után már nem hoznak extraprofitot. Gazdaságilag kellene gyorsan fejlődniük, hogy importálni is tudjanak, de éppen az eladósodás miatt nem tudnak ehhez a felfutáshoz technikát importálni. A magyar gazdaság korábban a követő technikára rendezkedett be, s ez akkor reális volt (tudományos kapacitás, töke nem lévén). Így azonban nem jöttek létre olyan Dányi László Munkamegosztás, érdekérvényesítés, megújulás Amikor nyilvánosságra került az ipari miniszter állásfoglalása, (hogy a vállalatok milyen új irányítási 1 formában működhetnek, kö- munkáltatói zülük néhánynál alternatív rolja. javaslatot lehetett megvitatni. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, a dolgozók a párt- és a társadalmi szervek egyetértésével a minisztérium, a Minisztertanács hozzá járuljásáVal a A tulajdonos szerepében jogot gyako- érdekeltségi kérdések rendezése, az exporttámogatás . , _ .. elosztásának formája, a ¡k» Ismeretes, hogy az uj ve- „ „ vci„ . .A-Í A»» *—H „AI_ rábban meg a KSZV időszakában elhatározott beruházásokkal kapcsolatos költségek megosztása mindzetési formákba sorolt vállalatok többségénél a tulajdcnos szerepében a mun tröszti formát választotta. Mindez akkor történt, amiikor más iparágakban átfogó gazdasági elemzés után azért, hogy erősödjön a vállalati önállóság, és ez ücgitse a versenyt, indokoltnak tartották a szerve Kertészkedők gondjai A Fogyasztók Csongrád Megyei Tanácsa és a Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége tegnapi, kedd délelőtti együttes ülésén épp ezt a problémakört járta körül. Az áfészek, a Zöldért, az Agroker, a növényvédelmi állomás, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, a megyei pártbizottság illetékeseinek hozzászólásából egyaránt az derült ki, hogy akad ellentmondás bőven. Ezeket a felvetett problémákat továbbítják majd a MÉM-nek, a Belkereskedelmi Minisztériumnak, hátha nem falra hányt borsó, az amit itt e termőtájon mondanak azok, akik naponta szembesülnek egy-egy boszszantó ellentmondással. De akad azért olyan tennivaló Ha valaki a kiskertjében megtermeli a család zöldség- és gyümölcsszükségletét, úgy érzi, hogy ez nemcsak öncélú takarékosság, hanem a leggazdaságosabb útját találta meg a termelőtől a fogyasztóig, hisz mindkettő ő maga. Joggal elvárja, az árutermelő, piacozó kertészekkel együtt, hogy ehhez a nélkülözhetetlen tevékenységhez minden segítséget megkapjon. Vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert és kisgépet, megfizethető áron, és akkor vásárolhasson, amikor szüksége van rá, káltatói jogot az igazgató ". felett a vállalati tanácsok "ap'Xdatot jelente ....a^ajaa. — — , .... . . „ nek. Az esztendő vegen a nagyobb önállóságot ígérő syaRoroijaK. AZ ipari on- váUalatok gazdálkodásának: igazgató tanácsi irányítású kormanyzat uyeniajta les- önálló próbamérlegét is eltuleteinek működéséről készitlkP Ez les2 *övör* az nem állnak meg rendelke- jnduló iidokumentuV. zesre vegervenyes következtetések levonására alkalmas — Mindebben jelentős tapasztalatok. Ez igaz a Hun- szerepe, felelős döntési joga garohemp igazgató tanácsa van az igazgató tanácsnak — eddigi tevékenységével kap- mondja a vezérigazgató. — csolatban is. Ez a testület Abban is, hogy a szükségzetfTe«nmaTzál^"Iparba? ,Tna Tg egyed,ül" lelekTiek ,megf.elelöen /°,yaT Wíínt nélriául a r,zeeedi) ánó- A leniparban is ka- matosan fejlodjon a tröszti é^klUéSTl. JmSuSi rkodnak tröszti központ : é.a vállalatok köu.',c „ !„„,„„ „ „ forma választasának gondo- zotti folyamatos munkamezÖGéDiMri tröszt majd Utóval, de azzal kértek megosztás kialakítása. A megszületett a Hunearohemp halasztást, hogy megvárhas- központosított érdekeltségi Macv^r Kenderiparf Tröszt ^k, milyen tapasztalatokat alapból pályázatok alapján Sar áírmtXtásT feÍ —k a kenderipariak, dontünk melyik vállalat ügyelet alatt mükod,k. Az _ A Magyar Kenderipari ¡g»óSSSLíSSS ían" a^'tröszthöz SgyS" ^ müSk t^ * ^ ^^ bizottógot 'nevezett ki. hozzátartozó Slatofegy Jfdo.goStáfa betső'tormS A megújulás, munkameg- evén*t az állami költség- árak képaésének és elszáosztás, érdekérvényesítés je- y^tefil kapcsolatok tekinte- moi4sának szabályozása gyében kapott működési tében egy Sfz.dasági egyseg- mind.mind nagy felelősséghatáskört az. igazgató tanács, neK ^nősülnek — mondja gel jár Rendeznj kell a válamelynek tagja a hat önálló a vezérigazgató. Ez is jelzi, ^^ banki .kapcsoiatait, vállalat igazgatója, s elnöke hogy az uj vezetesi forrná- ^ a júruus elsejétől műköa vezérigazgató. Ez a testű- Yal f^ mukodesevel össze- dő kereskedelmi, gazdasági let jogosult meghatározni a luggo gazdasági, po itikai tarsuláa tevékenységi feltétrösztön belül a szervezet hadatok sokasagat kell még teWt Ez érveink szerint és működésének, a vállala- megoldani. A változások majd szolgáltatásokat nyújt tok eszközeinek, forrásai- megertese es elfogadtatasa, a vállalatoknak. E társulás nak átcsoportosítására vo- helyi ervekkel alatamasz- üj e]em a tj-o^tj ¡rányitás natkozó szabályokat. Ez fog- lot.1 a apos magyarazatokat rendszerében. Bár igaz, hogy lal állást a központosított ^enyf1- nemcsak a gazda- a vállalalok hatáskörébe keérdekeltségi alapok közös sági, ihanem a párt-es a tar- már a tervezés, a muncélókat szolgáló felhasználó- sadalmi szervektol is. kaerő- és bérgazdálkodással sáról. az üzlet- és árpoliti- Erre az új vezetési szer- együtt a belföldi értékesikával kapcsolatos fő irány- vezeti formára való áttérés tés, és a hozzá kapcsolódó elvekről, a vállalatoik straté- előkészítésének időszakában árképzési, anyaggazdálkodágiéjának összehangolásáról. a valós politikai szükségle- si funkció. A trösztöt az igazgató tanács teknek megfelelően a trösz- Mindez történik a mundöntéseihez igazodva Berta tön belüli hatáskörök, dön- ka meg oszlás, a megújulás István vezérigazgató vezeti, tések forgatókönyvével kap- jegyében. Természetesert e+ ak. a vallalatok vezeto. es a csolatos javaslatok kidolgo- engedhetetlen, hogy a valós kozpont dolgozo. felett a zápkor a gyári, a telephe- politikai szükségleteknek lyl pártszervezetekkel törté- megfelelően növekedjen a no kozos állásfoglalás kiala- pártszervek önállósága, kökitása erdekeben szükséges zös állásfoglalásuk alapján veteményeseiét a koordmá- történő véleménycsere lehecios jogú vállalati pártbi- tősége. Ez is előfeltétele anzottsag szervezte, irányítót- nak> hogy ^ érdekérvényeta. Most a tröszti irányítás, sités érdekeben a párttaga vallalati önállóság kialakí- ság aW<otó módon részt vetasanak időszakában a köz- hessen a döntések kialakitápontban mar csak egy párt- sábani és önállóan képviselalapszervezet működik, je a p4rt politikáját. Ehhez amely nem rendelkezik p^jg meg ken ,kapjuk a koordinációs joggal. Ilyen szükséges Információkat, szereppel az olyan vállalati pártbizottságok rendelkez- A növekvő önállóság nek, amelyekhez gyáregysé- szárnybontogatása közben gek, telephelyek tartoznak, holnap is fellobbanhatnak, Működik viszont a tröszti Színre kerülgetnek közösszervezethez igazodó szak- ségi konfliktusok. A tröszt szervezeti intézőbizottság, operatív vezetése egészén, amelynek tagja 15 szb-titkár sőt- az igazgató tanácson beés öt munkabizottsági ve- 1ÜI is ütközhetnek vállalati zető. A közelmúltban ki- és csoportérdekek stb. Ezek alakították az ifjúsági szer- tisztázásából, az eltérő érvezet vezető testületét, az dekek egyeztetéséből nemágazati KISZ-bizottságot, csak a vezérigazgatónak, az Mindhárom szervnek jogo- igazgató tanácsnak, a tröszti ban is nagyon elkelne. Egyelőre nincs meg hozzá az érintettek közös akarata, amely legyőzhetné az anyagi és szervezési nehézségeket. Az sem ártana, ha a kereskedelemben dolgozók jártasabbak tennének a szakmájukban, ha annak tekintik. Ha nincs egy növényvédő szerből készletük, tudjanak helyette másikat ajánlani. Van néhány ilyen „önképző" kereskedő, de nem ez a jellemző. A szervezett szakmai oktatásra hatalmas szükség tenne. A káoszt fokozza, hogy a gyártók hirdetik az új cikkeiket, a vevő keresi a boltban, de közben mégsem kezdték el a sorozatgyártást, mert például nincs hozzá alapanyaguk. Kétféle műszaki áruval is, amit épp az itt jelenlevők forcalmazó váltig van csak gond- egyik az ösi egyikenek-másikának illene "aiaia' A torgaimazo vauig szerszámok katefióriáia rendbetenni. bizonygatja, hogy az orszá- ^ásik - -- --- -1®'. gos készletből ő is megkapja szupertechnika. az őt megillető részt. Min- ,Vagyl? *?ó> kapa ¡'yen-olyan ez a rész kevésnek imP°.rtbóh egy'k meregdraga, hazai rendbetenni. Miért nem foglalkozik valaki például a szervezett pa- ut lántaneveléssel, piaci érté- ^ ¿Z" dld IIZ:"" a másik otromba. A kesítéssel. A kisebb tételben Az ?r"ag zold.sJgter: gyártás nem megoldott Az vásárló kimeev a oiacra mesztesenek 23 százaléka jut «fdrias nem megoiaott. Az vasario Kimegy a piacra, megvénkre a evümölccsel élenjáró technikanak meg megkerdezi, hogy a fehér- együtt ez 1 milhó tonna a7 ország konvertibilis valuefa°dnó"eráaváPg!aPnakzahátén?HayiS ^ítelent.1 A^ensTk- ^^ szab határt vevőnek ez a kivánsága hát kekbö!" mi"öség' ,vetőmAag- és növényvéveGve mire ráiönne a tur- vakbo1 ls lllene ezt a rész- dő szerek hiányát, kesedelmssáGra már késő ) Eav ™ arányl k'venni. A többcsa- mes szállítását mindig tehet rászterifber ha azt teria tornás kereskedelem előnyei valamivel indokolni, legho-v a Bvümölcsfacsemetét mellett az is tény" hogy ne" tobbszor az "PPortanvaGok nogy a gyumoicstacsemetet hezebb a tisztánlátás, az beérkezési ütemével. Csakponyva nélkül szállították, s a szél szabadon cibálja, szárítja, nem is csodálkozik, áru útjának a követése. Ha hogy nem mindegy. hogy hiányos a beszerzési tehető- emiatt 2 héttel késik a perség, ezeknek a forgalmazók- metezés, s vele együtt a tercsak bosszankodik azon, "*?' r~Y, ~ ° —. . - — hogv fpte knrtpfáia fo nak kellene összehangolni a mes is megcsaopan. A sz»raant mea Aztán ott má k tevékenységüket, hogy az ződéses kapcsolatok valódi felfeded: a szomszéd rét e aránytalanságok ne fokozód- versenyhelyzet híján ezt a mindig zöldebb. Előfordul- >anak' , P°" hat, hogy tényleg az. Az or- A szaktanácsadás minden hé.sSiórészeévrő! év" szagot járó kertész szerint formájára „vevők" tennének "e Visszaköszön Tóth Szeles István más megyékben, városok- a termelők, így a növénypaban. jobb a kerti cikkek ki- tika létrehozása városunksitványa szerint rnegvan a apparátusnak, a szakszervemaga szerepe és felelőssége . hogy segítsenek megterem- Ktl intezobizottsagnak, a leni a formálódó gazdaság KISZ vezető szervének, hasztrvezet s az ezzel kapcso- a különböző szintű pártlatos feladatok megoldásé szerveknek Is ki kell vennak politikai feltételeit. Aho gyan gyarapodik a gazdálkodó egységek önállósága, ezzel együtt módosul a mozgalmi tevékenységben is a szereposztás. A tröszti négyes fogat, az ni részüket. A napi gazdasági tennivalók közepette senki sem feledkezhet meg a tröszt nagy egészén belül arról, hogy az irányítás továbbfejlesztése, a hagyományos tröszt még meglevő elemeiÍ!SlfnszVrvaekPármelte n*k esetleg a tarsada mi szervek melle szakma, fővonalak későbbi XdíTaz összevonása, a központi létrenaoen az igazgató tanács szám tiQVÓbbj CSokkentése nem nélkülözhetik a koordinációs munkát. Egyetlen vezető testület sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a tröszt és vállalatai tevékenységének eredményessége jóAz idén még közös szám- részt azon is múlik majd, vitelj munka jelenti az in- miként alakulnak a jövőduláshoz szükséges összefő- ben az emberi viszonyok, a gás egyik szálát, mert a demokratikus fórumok tiszgyári sz.intü szervezeteknél lelete, megértése és az egyaz elszámolási rendszer fel- mást támogató együttmükötételei nem voltak adottak, dés. Az új helyzetnek megfelelő Nagy Pál gazgató döntései alapján munkálkodó tröszti apparátust. Ma még ezen belül négy szakmai fővonal él egy-egy vezérigazgató-helyettes vezetésével.