Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

Hcifő, 1987. május 4. 3 A „koreográfus" — Hányadik május elsejét szervezi? — Attól függ, hogy számoljuk. Már az általános iskolában kipróbálhattam Makón. Én mentem elöl, vezettem, szerveztem a csapatot. — Mi kell ahhoz, hogy valaki vállaljon egy ekkora munkát? — Bátorság. — Hány embert vártak az idén? — Százezret. Ha minden rendben megy, el is jönnek annyian. — És az időjárás? — A jó szervező a felhőt is elhúzza, ha kell. Elmaradt május elseje még nem volt Szegeden. — Mire kell a legjobban odafigyelni? — Az apróságokra. Most éppen a hangosítást ellenőriztük.' Képzelje el, ha véletlen kihagyna az áram! Erre is gondoltunk. A generátor ott áll a tér sarkán, biztos, ami biztos. — "És még ...? —IkRülön ember felügyel a galambokra. Amikor az Internacionálé hangjait meghallja, akkor kell kinyitnia a kalitka tetejét. Apróság, de zavartalan, mutatós lebonyolításhoz ez is fontos. És ön hol tartózkodik a vonulás alatt? — Az Anna-kútnál. Onnan indítom a felvonulókat CBvel szinte minden fontosabb pont össze van kötve.'Mindenki ismeri a koreográfiát, nem csúszhatunk egy fél percet sem. Ha egymásra torlódik a menet, az is baj, ha „lyuk" marad, az is csúnya. — Volt már melege május elsején? — Pár éve akkora díszlettel jött egy vállalat, hogy nem fért be a Széchenyi téri „alagútba". Túl alacsonyan voltak a transzparensek. Nem volt gondolkodásra idő, le kellett vágni a feliratokat, hogy ne álljon meg a menet. Tanultunk belőle, most már az út két oldalára függesztjük. — Mi az idei majális újdonsága? — Nincs két egyforma ünnep. Igaz, csak apróságokkal tér el egyik a siktól, de nagyon fontos, hogy ne legyen unalmas, vontatott, megszokott. Most a veterán autók és motorok felvonulása a legérdekesebb színfolt és az általános iskolások ernyős-tánca. — A szervezőknek mikor jut idejük ünneplésre? — Előtte való este, a családdal, kollégákkal kimegyünk a ligetbe. Szórakozni, pihenni, erőt gyűjteni. Másnap reggel nyolckor már mindenkinek a helyén kell lennie. (Elmondta Kerek Attila, a Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Iroda vezetője.) Májusok ú DM-ben „A május 1-i proletárünnepen avatják föl az új Munkásotthont. Az ünnep bizonyosan szép lesz, ha nem is hangos, táncos a vigasságtól. Jelképezni fogja a reményt és a csüggedetlenséget, az erős hitet a proletárság és az egész emberiség jobb jövőjében." (1919. április 30.) „A villanygyári munkások az idén úgy értelmezték a május 1-i munkaszünetet, hogy az április 30-án este 12 órától május elseje esti 12, óráig tart. A lapok erről a megállapodásról nem tudtak, a lapokat tehát ki is szedték, de kinyomni nem lehetett őket... Május 2-án azért nem jelent meg a Délmagyarország, mert a szervezett munkások nem dolgoztak." (1919. május 3.) „Az első szabad május elseje Szegeden még soha nem látott tömegeket vonultatott az utcára. A zárt sorok fegyelme, az ünnepség ízléses, fegyelmezett külsőségei bebizonyították a szegedi demokrácia hatalmas erejét..." (1945. május 3.) „A magyar rádió május 1-én megkezdte rendszeres adásait. Déli 12 órakor a város legforgalmasabb pontjain felállított hangszórókban felzúgó harangszó hirdette, hogy a szabad Magyarország új rádiója megszólalt. A hangszórókon felcsendült az új hívójel, a Te vagy a legény, Tyukodi pajtás ..." (1945. május 4.) A hány község, annyi program Igazi tavaszünnep volt a községekben is a mostani május elseje. Még akinek dolga akadt volna otthon, az is kívánkozott ki a friss levegőre, napfényre. Pusztaszeren, míg az iskolások gyülekeztek, az idősek is megtalálták a saját elfoglaltságukat. A most szerveződő nyugdíjasklubban a helyi citerazenekar adott rögtönzött „hangversenyt". Vidám nótázás adta meg a nap alaphangját. Utána irány a hét vezér emlékparkja, ahol rövid megemlékezés után a szabadban kezdődhetett a majális. Kisteleken a tanulókból, a helyi üzemek, s más munkahelyek dolgozóiból verbuválódott tömeg hömpölygött végig a lezárt 5-ös főúton. A felvonulási téren, az ünnepi köszöntő után a trbün pergő kulturális műsorok színterévé vált. EmelSzép idő, oldott hangulat Majális a ligetben és Tarjánban Május elsejei összeállításunk szerzői: Halász Miklós. Rafai Gábor, Sehmidt Andrea, Somogyi Károlyné, Tóth Szeles István. Kora délelőtt az újszegedi ligetben már egy gombostűt is nehéz lett volna leejteni. Családok, barátok, munkatársak hatalmas tömege vonult át a hídon a színpompás felvonulás után, hogy a nap nagy részét a kellemes, napfényes újszegedi ligetben töltse. Színes szalagokkal felöltöztetett májusfa várta; a felvonulókat a túlsó hídfőben. A sok színes léggömb, szalag, zászló adott igazi színt az éppencsak éledező ligetbeli platánfák zöldjének. A sétányon hömpölygő tömegből itt-ott kisebb csoportok szakadtak le, hogy a tavasz terítette takarón, a liget füvén pihenjenek meg. Mások a bazárosok pultjainál, a céllövöldében, vagy a forgók mellett tehették még színesebbé, emlékezetessé az első májusi napot. ' A legkisebbeknek a Vidám Park, a nagyobbaknak a délutáni néptáncgála jelentette az igazi érdekességet. 'A szabadtéri színpadon bemutatkozó táncosok minden évben nagy tömeget vonzanak. Az idén is zsúfolásig megteltek a széksorok, míg a színfalak mögött a JATE, a SZOTE és a Délép táncosai készülődtek. Három órakor kezdetét vette a majális látványos, bő 1 órás szórakozást kínáló programja. — Évente egyszer biztos kijövünk a ligetbe — magyarázza a kétgyerekes férfi az újszegedi tisztás gyepién. — Ilyenkor bánja az ember, hogy máskor nem jut rá idő. Még ebben a zsúfoltságban is jól érezzük magunkat. Sötétedésig akarunk maradni. Hurka, kolbász az ebéd, no meg sör is akad mellé, persze csak mértékkel. •Ha valaki úgy döntött, hogy Üjszegeden már nem talál programot, látványosságot, akkor buszra ülve, néhány perc alatt átruccanhatott Tarjánba, ahol a záportározó környékén kisebb, de nem kevésbé látványos majálissal várták. A máro mór hagyományos, az idén negyedszer megrendezetf Az első májust már a rómaiak is a tavaszi virágzás a zsendülés örömünnepeként tartották számon. A nevét is innen kapta a hónap, a termékenység római istennője Maia ugyanis a névadó. Az évszázadok során így vált a népek tavaszt köszöntő ünnepévé. Régen a legények reggel zeneszóval járták végig a falut, májusfát állítottak a lányos házak ablakai alá, igy szimbolizálva az élet folytonosságát. A pünkösdi királyt a délutáni bátyus bálon választották. Százegy esztendeje — az első chicagói munkástüntetés óta — a népszokás öszszefonódott a munkásosztály nemzetközi ünnepévé. Az élet folytonosságának felidézése mellett, a béke, a népek összefogásának jelképe lett. majálison egész nap vásárral, vidám szórakozással, gyermekfoglalkozásokkal várták az érdeklődőket a házigazdák, a Bartók Béla Művelődési Központ népművelői. Kora délelőtt kezdődött a töltés oldalában felállított alkalmi színpadon a műsor. Elsőként a Hora együttes kötött csokrot a szomszédos népek zenéjéből. A Mackó Muki kirándulásáról szóló történetnek a legkisebbek szurkolhattak, a paraván mögött pedig a Szegedi Bábszínház „stábja". A Rakovics—Szokolay duó még a gyerekeket is megéneíkeltette. A délutáni program leglátványosabb műsorszámának a Tápéi Népi Együttes hagyományőrző táncai bizonyultak. Igaz, nem maradt mögötte a Hora-csoport Lóvá tett lovagja sem. Sok érdeklődőt vonzott a karatebemutató is. S aki a sok, színes program közben megéhezett, megszomjazott, azt hurkával, kolbásszal, sörrel, üdítővel várta a tó körül félkörben felállított sátorerdő. Emlékezetes, vidám majálist tudhatnak maguk mögött a szegediek. lett a női focicsapatoknak lehetett drukkolni, s a legügyesebb „kismotor"vezetők is sokak szemeláttára csillogtatták meg tudásukat. A bazárban leginkább a everekek találtak gyönyörűséget, de a felnőttek közül is sokan apró emléktárgyakkal „gazdagodtak". Balástyán a felvonulás mellett a téeszszövetség és a helyi művelődési ház szervezett programot. A népművészeti vásárt és kézimunka-kiállítást szombaton . citerástalálkozóval folytatták. Zákányszéken ottjártunkkor a főtéren gyerekek citeráztak. Közben az apraja a transzparenseket . vivő leparkolt zetorok fülkéjében hancúrozott. Szerencsére a sluszkulcsot nem találták, így csöndben és helyben maradtak. A tornabemutató és a„Jielybeli parasztkórus műsora után a kövérek és soványak mérték össze focitudásukat, nem kevés epés megjegyzés közepette. A mórahalmiak ünnepének maradandó nyoma maradt. Kalmár Márton most fölavatott szobra a I>enin tér dísze. A Hunyadi-ligetben és az MHSZ épületében és környékén peregtek az esbmények. A fiatalok dzsesszbalett bemutatója, a parasztkórus és a fúvósok műsora után még karatebemutatóra is futotta. Az ügyességüket a kispuskalövészeten és a kempingkerékpárosok versenyén sokan bizonyították. A mai kor kedvtelésének, a számítógépes játékoknak az MHSZ-épületben hódolhattak. Községi ünnep foci nélkül elképzelhetetlen, „Észak Dél" ellen vívott ádáz csatát. Rúzsán az erdei pihenőhelyen községi Vörös Zászló kitüntetéssel díjazták a legjobb társadalmi munkásokat. A „Tiszta udvar, rendes ház"-oklevelek is itt találtak gazdára. S hogy a bográcsokban főlf étkek ne vesszenek a feledés homályába, főzési versenyt hirdettek. A délutáni borverseny egy-egy egyéni termelő szaktudását bizonyította a többiek előtt. Á rúzsai vadonban A rúzsai erdőben egy vékony kötéllel körülvett facsoport, rajta kartonlapos felirat: mentők. Szirénás autót azonban sehol sem láttam. Ügy látszik, mégsem az ételmérgezés lehetséges kockázata hozta Ide a helyi mentőállomás dolgozóit. A cédulát előző este tették ki, nehogy ezt a jó helyet más birtokolja. Három ügyeletes a helyén maradt, nekik munkanap az ünnep is. A bográcsban húsz személyre való pörkölt rotyog, s a két főzőmester nem győzi a jó tanácsokat a füle mellett elereszteni. — Kóstoljátok meg, nem savanyodott-e meg?! — Tiszta égés, ha pont itt lesz ételmérgezés. — Ebből a paprikából tegyél, ez biztos szögedi. Az, hogy „feketén" őrölt, nem látszik a színén, ugyanis piros. — Darált tarackot tettél-e bele, mert tudod, hogy a főzőverseny zsürielnöke enélkül nem sokra becsüli? — Csak nehogy a harmadik helyezés jusson. Mert az első kettőnek bogrács jut, de a bronzérmesé egy szakácskönyv. Még úgy nézne ki, hogy ezután kell kitanulnotok a fortélyokat. Elkészült a mü, a bírálók kivették a mintát, no nem a köjálnak, maguknak. Púposra szedett tányérok mellett két „hasban vállas" kolléga arról értekezik, vajon a mostani középkorosztály mitől olyan megtermett, jó húsban levő. Tényleg, mitől? Fogalmam sincs. A legfiatalabbak muzsikája minden korosztálynak tetszett Zákányszéken Pusztaszeri májusfák. ifjú kezekben Ruzsaiak a bogrács körül Saját készítésű színes „virágszálak" a kisteleki diákok kezé ben