Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
Péntek, 1987. május 22. II körzeti stúdiója... A BEAG kísérleti, 24 csatornás keverőasztalán alakul majd ki a kívánt hanghatás Bizony, itt van. A stúdió is itt kínálja már magát — épületként is szépen — a szemünknek, meg a rendszeres műsorsugárzás kezdési időpontja is hetekkel közelítette meg már a mát. Érthető hát, hogy a 67.egedi Tanácsköztársaság útján sétálók, a rádió reggeli műsoraiból a budapesti Rottenb'ller utcai csőtörésről érteeüiő, s érthetően nem túlságosan fölizgatott délalföldi hallgatók érdeklődve várják, mikor hangzik fel áz új stúdió — Szigeti István komponálta — elektronikus zenei szignálja. Nos, ennek a várakozásnak hamarosan eleget tesz a véghajrázó stúdióstáb és a szerelésben oroszlánrészt vál idő rádiós csapat: a jú '.ussal együtt Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye körzeti rádióműsora is megkezdődik. Milyen adottságokkal s milyen' elképzelésekkel — lényegében e két kérdéskörre kerestek választ tegnap, csütörtökön délelőtt a stúdióba ellátogató vendégek: Szabó Sándor a megyei, Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese, akiket Várkonyi Balázs stúdióvezető kalauzolt. Az isme kedés részletei közül most elsősorban a helyi rádiózásra készülő hallgatók érdeklődésére is számot tartókat válogattuk ki. Az első kérdés, ami nyilván mindenkiben fölmerül: ki, hol, s milyen készülékkel veheti majd a 6zegedi műsort? Az épület tetején levő ideiglenes — 50 Wattos adóhoz csatlakozó — antennáról a jeleket egyelőre csak Szegeden és néhány kilométeres körzetében lehet majd fogni a CCIR (köznyelven szólva nyugati) sáv 94,9 megaherzes frekvenciáján úgynevezett kétnormás ké szülékekkel. A tervek szerint a szegedi műsort később a szentesi adó is sugározza majd a Kossuth-rádióműsor helyén, az URH 66,29 MHz-es frekvenciáján. AkKor a vételkörzet természetesen jócskán kibővül. Egy további lépésként a posta állandó adót te'\jit n.^jd 1988-ban "Szegedre, ponio sabban a város tiszántúli í észére. Ami még a vétel technikai részéhez tartozik. a kereskedelmi forgalomban többféle mono és sztereókészülék kapható a kétnormásokból is. Áruk márkától és típustól, teljesítménytől és hangminőségtől függően a 2—3, 5—6, illetve 9 ezer forinttal kezdődő tartományba sorolható. Aki tehát most vesz újat, ne csak a pénztárcájára, hanem arra is gondoljon. CCIR-sávos rádiókészüléket praktikus vennie! A vidékiek közül egyébként a szegedi stúdió rz első, amely sztereóádások készítésére alkalmas. Számos olyan technikai berendezést telepítettek, amely itt vizsgázik a gyakorlatban, illetve amilyen csak a pesti :túdiórtak van. Ez a szakma érdeklődését is megnöveli a dél-alföldi „referenciastúdió", a BEAG és a rádió műszaki szakembereiri'K együttműködése iránt. A közreműködők munkáját persze majd az adások zavartalansága és hangminősége osztályozza, de az már most megállapítható: a technikához méltó a körítés, magának az épületnek a megújítása. A Csomiép szakemberei: Csépé László épiu-sz, Sági József belsőépítész, Józsa Gusztáv és Szanka Károly akusztikai tervezők elképzeléseit valósították meg — igazán elismerésre méltó minőségben. Szűk negyven nappal az avatás előtt ritkán látni hazai középületet ennyire készen S ha belépünk az adásokat előkészítő, úgynevezett montírozó szobákba, a stúdiókba, a szerelők, technikusok nyüzsgése ellenére is megnyugtató látvány fogad bennünket. A három stúdióhelyiség közül a két legfontosabb gyakorlatilag készen van — a harmadik keverőpultját majd ősszel szállítja a BEAG.) És feltűnő a csend- hangszigetelő ablakok, hangtompító burkolatok, falrétegek közé beepített hangelnyelő csápdák, rugókon álló (tehát az épület rezgéseit át nem vevő) stúdióbeli álfalak gondoskodnak erről. A tökéletes hangminőség eléréséhez nem csupán professzionális stúdiómagnók, átjátszók és keverőpultok szükségeltetnek ugyanis, hanem efféle építészeti trükkök, akusztikai kellékek is. (A Délterv mérnökeinek munkáját dicséri, hogy csupán a 60 négyzetméteres „nagy" stúdióban kell utólagos korrekciókat végezni a papíron számítottakhoz képest. Ez egyébként szokásos beavatkozás a stúdióépítkezéseknél.) Hallottunk néhány érdekességet is tegnap hogy a kisebb közönség előtti kamarakoncertek felvételére is alkalmas stúdióban azért nincs két párhuzamos fal, s a sík felületek is azért találkoznak csak egy helyen derékszögben, hogy a hang ne térhdssen vissza kiindulási helyére. Vagy hogy a pontos időt mutató órák egymással összhangban működnek, s beállító szakemberüket most egyetlen másodpercnyi késés foglalkoztatja. Az is figyelemreméltó, hogy az adóstúdióban csillogó-szemcsés a padlóburkolat, s persze csúszásgátló, meg antisztatikus. A szerkesztők, riporterek munkáját számítógépre vitt műsor adatbázis, riportalany- é6 szakértő nyilvántartás, valamint zenei és prózai hangtár segíti. S máris a műsorkészítésnél tartunk. Erről azonban, meg a tervezett adásidőről, az információs és magazinműsorok személyi feltételeiről, a három megye újabb tájékoztatási orgánumának műsorpolitikai céljairól majd legközelebb Pálfy Katalin Mára a medicina történetében új elmélet és gyakorlat született: a gondozás. A mai lelki beteg kezelése ugyanis mást jelent alapjaiban megváltozott életünkben. A mostani pszichiátriai gyógyítás — részben a betegek számának hihetetlen mértékű megsokszorozódása okán — igyekszik a kórházi osztályokról a járóbetegrendelés felé irányítani pácienseit. Erről a változásról volt szó a közelmúltban Szegeden megrendezett tudományos tanácskozáson, ahol részt vettek mindazok a szakemberek — orvosok, pszichológusok és gondozók —, akik vállukon viszik a lelki ambulanciákat. Mi változtatott a szemléleten? Mindenekelőtt a szakmai eredményeknek, a gyógyszerek forradalmának köszönhetően lehetővé vált számos úgynevezett klasszikus pszichés betegség — mint például a . skrizofénia — gyógyítása, illetve az e bajokkal küszködők számának csökkentése. A szemléletváltást segítette, hogy a pszichiátriában is előtérbe került az emberi- jogok kérdése, és nem utolsósorban az a tény, hogy ma már t^j típusú az orvos-beteg kapcsolat is. Gyógyíthatók lettek tehát a régen rettegett elmebajok, de helyettük megszülettek a lélek új betegségei A sok ok közül csupán néhányat említve- a XX. század emberének idegrendszerét zaklató ingerözön, az értékrend kapaszkodókat eltüntető változása, a bizonytalanság, s az ebből fakadó állandó szorongás hovatovább milliókra duzzasztotta a pszichés betegek táborát. E megváltozott világ újfajta lélekgyötrelmeket hozott. A modern kor beteganyaga pedig kikövetelte az új szemléletet és gyógyítási módot az egészségügy látványosságok nélkül munkálkodó szakterületéről. Az atomkor pszichés betegét már nem lehet, nem szabad zárt osztályok kilincs nélküli ajtói mögé dugni, hisz némi túlzással élve azt mondhatnánk, ma már a A hárommillió koldus országából a hárommillió neurotikus országa lettünk — hallom a vissza-visszatérő megállapítást, ha pszichiáterek tanácskoznak. Valóban lassanként ugyanolyan magától értetődő lesz a sorban ülés a lelkibeteg-gondozók váróiban, mint a szervezet egyéb betegségeit gyógyítani hivatott más rendelőkben. Hiszen hol van már az az idő — és szemlélet —, amikor a lelki bajjal küszködőt mind elmebetegnek titulálták, igyekeztek kivonni a társadalomból, bedugván a sárga házba, szigorúan őrizve és védve tőlük az egészségeseket, a normálisokat. lelkileg egészségesek vannak kevesebben. No és a milliókat megfertőző új pszichiátriai kórformák egyébként sem a régi módszerekkel gyógyíthatók. A ma lelkisérült emberei azt várják életük támogatóitól, hogy • — sokszor igen hosszú időn ót — kitartóan mellettük legyenek, kövessék őket, mi több vessenek gátat lelkibetegségük elhatalmasodása előtt. E betegeknek életképességük megmentéséhez éppen úgy van szükségük a gondozásra, mint a csecsemőnek az anyára. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk, minden második ember mellé kellene egy egészséges pszichéjű lélektámogató. Egyes szakértők szerint az ország lakosságának 30 százaléka, mások szerint több mint a fele szenved a lelki bajok valamelyikében. Csongrád megye pedig szinte minden pszichés betegség vezető helyén áll. Gondoljunk csak az öngyilkosságra, az alkoholizmusra, a narkomániára és a neurózisra. A szegedi járó beteg ideggonTegnap a Magyar Divat Intézet hagyományos tréndbemutatóján a jövő év tavaszi-nyári divatkollekcióját tárták a szakma elé. A tervezők optimizmusa — hogy ugyanis jövőre azért csak lesz tavasz, ha már az idén nem volt — tükröződik a ruhákon. A három fő stílusirányzatot a város, vízpart és vidék „fedőnévvel" illették. Természetesen mindháromnak van sportos, elegáns és avantgárd változata. Tartja magát a tengem részstílus, bár színesedik kissé, a divatban az 1988-as év nagy eseményére tekintettel olimpiai hatások érezhetők. A vidék csoportját — gondolom, azt szánták nekünk — egyszerű, puritán, a katopai divat funkcionális elemeit alkalmazó, a tervezők elnevezése szerint „klinikai tisztaságú" (fehér és vízzöld) színekben készülő öltözetek jellemzik. A női színek négyfélék tiszta, világos; északi, hűvös; sötét, avantgárd és élénk popszínek dominálnak, a férfiak a zöld, a kék árnyalatait, klasszikus színeket, pirosbarna átmenetet hordhat nak, az ötödik csoport az uraknál a homok (sic!). A nők a harmónia jegyében helyezzenek nagy súlyt az öltözethez illő frizurára, sminkre és kiegészítőkre. Hajviseletben tartja magát a sima, félhosszú, az Amadeus-fej, a kis frufru, fia-r taloknak a teljesen sima, úgynevezett „lenyalt" frizura. A sminknél ügyeljünk rá, hogy azt hangsúlyozzuk Hordhatjuk! magunkon, ami a legszebb. A lényeg a természetesség, a pasztell, gyöngyház, avantgárd stílusú ifjaknak a szederjes színek, klasszikusabb típusoknak a natúr rozsdabarna. Rövidülnek a szoknyák! Persze marad a jótékony, rádlit takaró hossz is, a nőiesség új eszménye viszont a kislányos, mint Audrey Hepburn vagy Brigitte Bárdot fénykorában. A klaszszikusan elegáns típusúak Catherine Denevue-re gondoljanak a tükör előtt... R. É, dozóban az elmúlt esztendőben 20 ezer 387 alkalommal jelent meg páciens a rendelésen. A száznyolcvanezres lélekszámú városunk minden nem kórházi osztályon kezelt elmebetege, neurotikusa, narkomániában szenvedője, alkoholistája, személyiségzavarral küszködője, valamint az idős kor tipikus lelki betegségeivel bajlódója jár ide. A gyógyitómunkát öt orvos, hét gondozónő végzi egy 47 négyzetméteres alapterületű rendelőben. Státushiány miatt pszichológust alkalmazni nem tudnak. Bármennyire is az orvos szaktudása, felkészültsége a gyógyítás döntő tényezője, bizony a lélekgondozás esetében korántsem elhanyagolható milyen körülmények között fogadja páciensét. Nem beszélve arról, hogy a mai pszichiátriai gondozásnak az elmebetegségen messze túl számos más kórral kell törődnie, köztük jó néhány olyan pszichés problémával, amely családi és társadalmi ütközések okán született. Ha már a betegség kialakulásában e két közösségnek volt döntő szerepe, akkor gyógyításuk sem képzelhető el részvételük nélkül. Ezért van szükség a családterápiára, amit az egészségügy, a pszichiátriai gondozás magára vállal. A szociális gondok orvoslása azonban már meghaladja az egészségügy hatáskörét. Jószerével ma még a. neurózisban szenvedők ellátása sem megoldott. A neurotikus és az elmebeteg között óriási szociálpszichiátriai terület pedig a senki földje. Az itt születő gondokkal néhány jó szándékú, de képzetlen adminisztrátor küszködik, anélkül, hogy a szakmától megfelelő segítséget kapna. Nem kaphat, mert a pszichiátria is alig képes a való igényeknek megfelelni. A nem kórházi pszichiátriai ellátás viszont nem múló divat, hanem elemi igény, és ma már nélküle lélekgyógyítás nem képzelhető el. A mai pszichiátriai gondozásnak fel kell készülnie valamennyi lelki kór gondozására, életkortól és betegségfajtától függetlenül. A hatalmas beteganyag differenciált gyógymódokat, nagy létszámú gondozógárdát és korszerű feltételeket gényel. Noha a szakemberek nagy többsége a hetvenes évek végére megtanulta és alkalmazza a különböző pszicho-szocioterápiákat, munkájuk eredményességét gátolják — a szinte mindenütt jellemző — rossz munkakörülmények. Az egyre növekvő betegtábort csak úgy lehet gyógyítani, ha a gondozóintézetek olyan fejlettek, hogy alkalmasak az elmélyült szakmai munkára. Az új szemlélet gyakorlatba történő átültetésére törekszik az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet, ahol ez év januárjától új központi ambulancia fogadja a betegeket. Az országban egyedülálló lelki ambulancia központi betegfelvételi rendelésén a krízisben levő betegek kezelését azonnal elkezdi. A sürgős orvosi beavatkozást nem igénylőket pedig a pszichoterápiás rendelőbe irányítják. E két ambulancia mellett működnek a neurózis, a narkomán és más pszichés kórok orvoslására felkészült és berendezett járóbeteg-rendelők. Ilyen típusú — svéd mintára épülő — specializált járóbeteg-gondozással lehetne az országban mindenütt kezelni korunk népbetegségének áldozatait, Kalocsai Katalin Itt a Magyar Rádió szegedi Lelki ambulanciák