Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-22 / 119. szám

Péntek, 1987. május 22. II körzeti stúdiója... A BEAG kísérleti, 24 csatornás keverőasztalán alakul majd ki a kívánt hanghatás Bizony, itt van. A stúdió is itt kínálja már magát — épületként is szépen — a szemünknek, meg a rend­szeres műsorsugárzás kezdé­si időpontja is hetekkel kö­zelítette meg már a mát. Érthető hát, hogy a 67.egedi Tanácsköztársaság útján sé­tálók, a rádió reggeli mű­soraiból a budapesti Rotten­b'ller utcai csőtörésről érte­eüiő, s érthetően nem túl­ságosan fölizgatott dél­alföldi hallgatók érdeklődve várják, mikor hangzik fel áz új stúdió — Szigeti Ist­ván komponálta — elektro­nikus zenei szignálja. Nos, ennek a várakozásnak ha­marosan eleget tesz a vég­hajrázó stúdióstáb és a sze­relésben oroszlánrészt vál idő rádiós csapat: a jú '.us­sal együtt Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye kör­zeti rádióműsora is meg­kezdődik. Milyen adottsá­gokkal s milyen' elképzelé­sekkel — lényegében e két kérdéskörre kerestek választ tegnap, csütörtökön délelőtt a stúdióba ellátogató ven­dégek: Szabó Sándor a me­gyei, Székely Sándor, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára, Petrik István, a me­gyei tanács elnökének álta­lános helyettese, akiket Várkonyi Balázs stúdióve­zető kalauzolt. Az isme ke­dés részletei közül most el­sősorban a helyi rádiózásra készülő hallgatók érdeklő­désére is számot tartókat válogattuk ki. Az első kérdés, ami nyil­ván mindenkiben fölmerül: ki, hol, s milyen készülék­kel veheti majd a 6zegedi műsort? Az épület tetején levő ideiglenes — 50 Wattos adóhoz csatlakozó — anten­náról a jeleket egyelőre csak Szegeden és néhány kilomé­teres körzetében lehet majd fogni a CCIR (köznyelven szólva nyugati) sáv 94,9 megaherzes frekvenciáján úgynevezett kétnormás ké szülékekkel. A tervek sze­rint a szegedi műsort ké­sőbb a szentesi adó is sugá­rozza majd a Kossuth-rádió­műsor helyén, az URH 66,29 MHz-es frekvenciáján. Ak­Kor a vételkörzet természe­tesen jócskán kibővül. Egy további lépésként a posta állandó adót te'\jit n.^jd 1988-ban "Szegedre, ponio sabban a város tiszántúli í észére. Ami még a vétel techni­kai részéhez tartozik. a kereskedelmi forgalomban többféle mono és sztereó­készülék kapható a kétnor­másokból is. Áruk márká­tól és típustól, teljesítmény­től és hangminőségtől füg­gően a 2—3, 5—6, illetve 9 ezer forinttal kezdődő tar­tományba sorolható. Aki te­hát most vesz újat, ne csak a pénztárcájára, ha­nem arra is gondoljon. CCIR-sávos rádiókészüléket praktikus vennie! A vidékiek közül egyéb­ként a szegedi stúdió rz első, amely sztereóádások készítésére alkalmas. Számos olyan technikai berende­zést telepítettek, amely itt vizsgázik a gyakorlatban, illetve amilyen csak a pesti :túdiórtak van. Ez a szakma érdeklődését is megnöveli a dél-alföldi „referenciastú­dió", a BEAG és a rádió műszaki szakembereiri'K együttműködése iránt. A közreműködők munkáját persze majd az adások za­vartalansága és hangminő­sége osztályozza, de az már most megállapítható: a tech­nikához méltó a körítés, magának az épületnek a megújítása. A Csomiép szak­emberei: Csépé László épi­u-sz, Sági József belsőépí­tész, Józsa Gusztáv és Szanka Károly akusztikai tervezők elképzeléseit való­sították meg — igazán elis­merésre méltó minőségben. Szűk negyven nappal az avatás előtt ritkán látni hazai középületet ennyire készen S ha belépünk az adáso­kat előkészítő, úgynevezett montírozó szobákba, a stú­diókba, a szerelők, techni­kusok nyüzsgése ellenére is megnyugtató látvány fogad bennünket. A három stú­dióhelyiség közül a két leg­fontosabb gyakorlatilag ké­szen van — a harmadik ke­verőpultját majd ősszel szállítja a BEAG.) És fel­tűnő a csend- hangszigetelő ablakok, hangtompító bur­kolatok, falrétegek közé be­epített hangelnyelő csápdák, rugókon álló (tehát az épü­let rezgéseit át nem vevő) stúdióbeli álfalak gondos­kodnak erről. A tökéletes hangminőség eléréséhez nem csupán professzionális stú­diómagnók, átjátszók és ke­verőpultok szükségeltetnek ugyanis, hanem efféle építé­szeti trükkök, akusztikai kellékek is. (A Délterv mér­nökeinek munkáját dicséri, hogy csupán a 60 négyzet­méteres „nagy" stúdióban kell utólagos korrekciókat végezni a papíron számítot­takhoz képest. Ez egyébként szokásos beavatkozás a stú­dióépítkezéseknél.) Hallottunk néhány érde­kességet is tegnap hogy a kisebb közönség előtti ka­marakoncertek felvételére is alkalmas stúdióban azért nincs két párhuzamos fal, s a sík felületek is azért találkoznak csak egy helyen derékszögben, hogy a hang ne térhdssen vissza kiin­dulási helyére. Vagy hogy a pontos időt mutató órák egymással összhangban mű­ködnek, s beállító szakem­berüket most egyetlen má­sodpercnyi késés foglalkoz­tatja. Az is figyelemreméltó, hogy az adóstúdióban csillo­gó-szemcsés a padlóburkolat, s persze csúszásgátló, meg antisztatikus. A szerkesz­tők, riporterek munkáját számítógépre vitt műsor adatbázis, riportalany- é6 szakértő nyilvántartás, va­lamint zenei és prózai hang­tár segíti. S máris a műsor­készítésnél tartunk. Erről azonban, meg a tervezett adásidőről, az információs és magazinműsorok személyi feltételeiről, a három megye újabb tájékoztatási orgánu­mának műsorpolitikai cél­jairól majd legközelebb Pálfy Katalin Mára a medicina történe­tében új elmélet és gyakor­lat született: a gondozás. A mai lelki beteg kezelése ugyanis mást jelent alapjai­ban megváltozott életünk­ben. A mostani pszichiátriai gyógyítás — részben a bete­gek számának hihetetlen mértékű megsokszorozódása okán — igyekszik a kórházi osztályokról a járóbeteg­rendelés felé irányítani pá­cienseit. Erről a változásról volt szó a közelmúltban Sze­geden megrendezett tudo­mányos tanácskozáson, ahol részt vettek mindazok a szakemberek — orvosok, pszichológusok és gondozók —, akik vállukon viszik a lelki ambulanciákat. Mi változtatott a szemlé­leten? Mindenekelőtt a szakmai eredményeknek, a gyógyszerek forradalmának köszönhetően lehetővé vált számos úgynevezett klasszi­kus pszichés betegség — mint például a . skrizofénia — gyógyítása, illetve az e bajokkal küszködők számá­nak csökkentése. A szemlé­letváltást segítette, hogy a pszichiátriában is előtérbe került az emberi- jogok kér­dése, és nem utolsósorban az a tény, hogy ma már t^j tí­pusú az orvos-beteg kapcso­lat is. Gyógyíthatók lettek tehát a régen rettegett elmebajok, de helyettük megszülettek a lélek új betegségei A sok ok közül csupán néhányat említve- a XX. század em­berének idegrendszerét zak­lató ingerözön, az értékrend kapaszkodókat eltüntető vál­tozása, a bizonytalanság, s az ebből fakadó állandó szo­rongás hovatovább milliók­ra duzzasztotta a pszichés betegek táborát. E megválto­zott világ újfajta lélekgyöt­relmeket hozott. A modern kor beteganyaga pedig kikö­vetelte az új szemléletet és gyógyítási módot az egész­ségügy látványosságok nél­kül munkálkodó szakterüle­téről. Az atomkor pszichés betegét már nem lehet, nem szabad zárt osztályok kilincs nélküli ajtói mögé dugni, hisz némi túlzással élve azt mondhatnánk, ma már a A hárommillió koldus országából a hárommil­lió neurotikus országa lettünk — hallom a vissza-visszatérő meg­állapítást, ha pszichiá­terek tanácskoznak. Valóban lassanként ugyanolyan magától ér­tetődő lesz a sorban ülés a lelkibeteg-gon­dozók váróiban, mint a szervezet egyéb beteg­ségeit gyógyítani hiva­tott más rendelőkben. Hiszen hol van már az az idő — és szemlélet —, amikor a lelki baj­jal küszködőt mind el­mebetegnek titulálták, igyekeztek kivonni a társadalomból, bedug­ván a sárga házba, szi­gorúan őrizve és védve tőlük az egészségeseket, a normálisokat. lelkileg egészségesek vannak kevesebben. No és a millió­kat megfertőző új pszichiát­riai kórformák egyébként sem a régi módszerekkel gyógyíthatók. A ma lelkisé­rült emberei azt várják éle­tük támogatóitól, hogy • — sokszor igen hosszú időn ót — kitartóan mellettük legye­nek, kövessék őket, mi több vessenek gátat lelkibetegsé­gük elhatalmasodása előtt. E betegeknek életképességük megmentéséhez éppen úgy van szükségük a gondozásra, mint a csecsemőnek az anyára. Enyhe túlzással azt is mondhatnánk, minden má­sodik ember mellé kellene egy egészséges pszichéjű lé­lektámogató. Egyes szakértők szerint az ország lakosságának 30 szá­zaléka, mások szerint több mint a fele szenved a lelki bajok valamelyikében. Csongrád megye pedig szin­te minden pszichés betegség vezető helyén áll. Gondol­junk csak az öngyilkosságra, az alkoholizmusra, a narko­mániára és a neurózisra. A szegedi járó beteg ideggon­Tegnap a Magyar Divat Intézet hagyományos trénd­bemutatóján a jövő év ta­vaszi-nyári divatkollekció­ját tárták a szakma elé. A tervezők optimizmusa — hogy ugyanis jövőre azért csak lesz tavasz, ha már az idén nem volt — tükröződik a ruhákon. A három fő stí­lusirányzatot a város, víz­part és vidék „fedőnévvel" illették. Természetesen mindháromnak van sportos, elegáns és avantgárd válto­zata. Tartja magát a tengem részstílus, bár színesedik kissé, a divatban az 1988-as év nagy eseményére tekin­tettel olimpiai hatások érez­hetők. A vidék csoportját — gondolom, azt szánták ne­künk — egyszerű, puritán, a katopai divat funkcionális elemeit alkalmazó, a terve­zők elnevezése szerint „kli­nikai tisztaságú" (fehér és vízzöld) színekben készülő öltözetek jellemzik. A női színek négyfélék tiszta, vi­lágos; északi, hűvös; sötét, avantgárd és élénk popszí­nek dominálnak, a férfiak a zöld, a kék árnyalatait, klasszikus színeket, piros­barna átmenetet hordhat nak, az ötödik csoport az uraknál a homok (sic!). A nők a harmónia jegyé­ben helyezzenek nagy súlyt az öltözethez illő frizurára, sminkre és kiegészítőkre. Hajviseletben tartja magát a sima, félhosszú, az Ama­deus-fej, a kis frufru, fia-r taloknak a teljesen sima, úgynevezett „lenyalt" frizu­ra. A sminknél ügyeljünk rá, hogy azt hangsúlyozzuk Hordhatjuk! magunkon, ami a legszebb. A lényeg a természetesség, a pasztell, gyöngyház, avant­gárd stílusú ifjaknak a sze­derjes színek, klasszikusabb típusoknak a natúr rozsda­barna. Rövidülnek a szoknyák! Persze marad a jótékony, rádlit takaró hossz is, a női­esség új eszménye viszont a kislányos, mint Audrey Hepburn vagy Brigitte Bárdot fénykorában. A klasz­szikusan elegáns típusúak Catherine Denevue-re gon­doljanak a tükör előtt... R. É, dozóban az elmúlt esztendő­ben 20 ezer 387 alkalommal jelent meg páciens a rende­lésen. A száznyolcvanezres lélekszámú városunk min­den nem kórházi osztályon kezelt elmebetege, neuroti­kusa, narkomániában szen­vedője, alkoholistája, sze­mélyiségzavarral küszködő­je, valamint az idős kor ti­pikus lelki betegségeivel bajlódója jár ide. A gyógyi­tómunkát öt orvos, hét gon­dozónő végzi egy 47 négy­zetméteres alapterületű ren­delőben. Státushiány miatt pszichológust alkalmazni nem tudnak. Bármennyire is az orvos szaktudása, felké­szültsége a gyógyítás döntő tényezője, bizony a lélek­gondozás esetében koránt­sem elhanyagolható milyen körülmények között fogadja páciensét. Nem beszélve ar­ról, hogy a mai pszichiátriai gondozásnak az elmebeteg­ségen messze túl számos más kórral kell törődnie, köztük jó néhány olyan pszi­chés problémával, amely családi és társadalmi ütkö­zések okán született. Ha már a betegség kialakulásában e két közösségnek volt döntő szerepe, akkor gyógyításuk sem képzelhető el részvéte­lük nélkül. Ezért van szük­ség a családterápiára, amit az egészségügy, a pszichiát­riai gondozás magára vállal. A szociális gondok orvoslá­sa azonban már meghalad­ja az egészségügy hatáskö­rét. Jószerével ma még a. neu­rózisban szenvedők ellátása sem megoldott. A neurotikus és az elmebeteg között óriá­si szociálpszichiátriai terület pedig a senki földje. Az itt születő gondokkal néhány jó szándékú, de képzetlen ad­minisztrátor küszködik, anélkül, hogy a szakmától megfelelő segítséget kapna. Nem kaphat, mert a pszi­chiátria is alig képes a való igényeknek megfelelni. A nem kórházi pszichiát­riai ellátás viszont nem mú­ló divat, hanem elemi igény, és ma már nélküle lélek­gyógyítás nem képzelhető el. A mai pszichiátriai gondo­zásnak fel kell készülnie va­lamennyi lelki kór gondozá­sára, életkortól és betegség­fajtától függetlenül. A ha­talmas beteganyag differen­ciált gyógymódokat, nagy létszámú gondozógárdát és korszerű feltételeket gé­nyel. Noha a szakemberek nagy többsége a hetvenes évek végére megtanulta és alkalmazza a különböző pszicho-szocioterápiákat, munkájuk eredményességét gátolják — a szinte minde­nütt jellemző — rossz mun­kakörülmények. Az egyre növekvő betegtábort csak úgy lehet gyógyítani, ha a gondozóintézetek olyan fej­lettek, hogy alkalmasak az elmélyült szakmai munkára. Az új szemlélet gyakor­latba történő átültetésére tö­rekszik az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet, ahol ez év januárjától új központi ambulancia fogad­ja a betegeket. Az ország­ban egyedülálló lelki ambu­lancia központi betegfelvéte­li rendelésén a krízisben le­vő betegek kezelését azonnal elkezdi. A sürgős orvosi be­avatkozást nem igénylőket pedig a pszichoterápiás ren­delőbe irányítják. E két am­bulancia mellett működnek a neurózis, a narkomán és más pszichés kórok orvoslá­sára felkészült és berende­zett járóbeteg-rendelők. Ilyen típusú — svéd mintára épülő — specializált járóbe­teg-gondozással lehetne az országban mindenütt kezel­ni korunk népbetegségének áldozatait, Kalocsai Katalin Itt a Magyar Rádió szegedi Lelki ambulanciák

Next

/
Thumbnails
Contents