Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
p" Csütöriök, 1987. május 5. 5 U méhészek szezonja Az ország déli körzeteiben közvetlenül virágzás előtt van az akác; a méhészek készülnek a vándoroltatásra. Az előrejelzés szerint a hét végéig érdemes lesz elfoglalni „állásaikat" az akácerdők közelében. Az országban 30-32 ezer méhész várta a kitavaszodást. A többfrontos téli hideg időszakot viszonylag jól átvészelték a méhek. A nyugati országrész néhány megyéjében viszont, így például Győr-Sopronban. Vasban es Zalában, továbbá BácsKiskun megye egyes térségeiben az atkafertőzés okozott pusztulást. Országosan mintegy 650-670 ezer méhcsalád van. Az állomány elegendőnek látszik ahhoz, hogy a méhészek és a mézfelvásárolók és -feldolgozók közös erőfeszítéssel megtermeljek a várt. mintegy kétezer vagon mézet. Ez a hazai ellátás biztosításán túl külkereskedelmi érdek is. mivel — ugyan az elmúlt években valamelyest csökkent a termék világpiaci ára — a magyar akác-, illetve speciális virágmézek továbbra is keresettek külföldön A tavaszi szezonindítás sikere azért is fontos, mivel a sokéves gyakorlat szerint a Magyarországon termelt méz felét az akácnektárból nyerik. A legtöbb helyen a Volánvállalatok soron kívüli fuvarokkal segítik a méhek helyszínre szállítását. A mézfelvásárló és -feldolgozó vállalaok tisztított kannákat és hordókat juttattak el az átvevőhelyekre. Papi békegyíílés A Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága, a megyei római katolikus papi békebizottság és a megyei egyházközi békebizottság tegnap, kedden — a béke- és barátsági hónap alkalmából — papi békegyűlést rendezett. Az eseményen megnyitóbeszédet mondott Nagy Tibor apát-kanonok, a megyei római katolikus papi bekebizottság elnöke. Ezt követően aktuális külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót Rétj Ervin, az Esti Hírlap külpolitikai rovatvezetője, az Országos Beketanács elnökségének tagja. Zárszót Imre Ernő lelkész, a megyei egyházközi békebizottság elnöke mondott. Á minta én vagyok... netán ezért alkotunk róluk végletes, elmarasztaló ítéleteket. Ítéleteket, amiket megcáfolni érzelmi minőség ügyében különösen nehéz. Mert magát az érzelmi minőséget felmutatni is igen nehé2 és bonyolult. Pedig mindennapi Ellenkezésre késztettek. A — szerencsére még — közös csúnya szóban rejtező lélek- azzal. Ezt tapasztaltam miről elmondott gondolatai vé- nap a jászapáti alma mater gere olvasóm odaírta: „Ne jubileumára összesereglettek várjon csodákat, a mai fia- között. Köze] huszonöt éve talok mindenféle jobbérzésre végzett öregdiákként beszélképtelenek, sőt, érzelmeik getünk. a mostani gimnazissincsenek, nem is tudják mi tákkal. S legkönnyebben köaz!". — A végletes ítélkezé- zös tanáraink megítélésében sektöl mindig is viszolyog- értettünk szót. Abban, hogy feladatunk! Kellene. hogy tam, de ez különösen főbe X., Y., Z, és K „ojyan-e legyen .. . Csakhát többnyire kólíntott és tiLtakozásra in- még". Kiderült, X.-ben és nem feladatként él velünk a gerelt. Mert hiszem. hogy Y.-ban a mai diákjai is azt hétköznapjainkon, inkább nem igy van, nem lehet így, szeretik, amit mi, hogy sze- csak úgy „bennünk van", a nem hagyhatjuk, hogy így reti a tanítványait, megérti saját érzelmi töltésünkben legyen! — Akiknél viszont őket, figyel rájuk, képes be- élünk és viselkedünk — s ennyi nem keveredik holmi leélni magát a helyzetükbe, ki gondol közben arra, hogy hittel, járjon utána . . . érzékeny, tapintatos, együtt- ezzel egyszersmind felmutatMegpróbáltam. Elővettem érző. vigasztalni és lelkesíle- ja magát miataként, jó vagy például a kiváló szegedi ni képes, szuggesztív, bizal- rassz példaként figyelő, bepszichológus, Veczkó József mat árasztó, biztonságot su- fogadó gyermeklelkeknek, gyerekekről, tanárokról szóló galló, kiegyensúlyozott, rrto- Akik aztán a mi általunk könyvét, hogy megerősítsem solygós és jókedvre derítő, adott mintákban formálódhalványodó emlékezetemet kicsit játékos, másoknak is nak; gazdagodnak vagy siláA két évtizedes iskolai kuta- juttatni akar öröméből, s nyodnak érzelmi értékekben, tásokat összefoglaló munkád még az útjait keresztezőkkel Netán — s a kamaszokkal e ban ott áll : „A vizsgálat so- is türelmes, nagylelkű, kész „témáról" folytatott hosszas rán a tanulók 116 érzelenpre a megbocsátásra. Z.-t és K.-t beszélgetéseim erről győztek vonatkozó magatartást emlí- pedig azért szapultuk kőző- meg — oda vezetnek, hogy tettek, amelyeket tanári sze- sen egykori és mostani tanít- gyermekeink csak áhítják az mél.viségvonásként fontosnak ványai, mert negatív érzel- érzelmi nyitottságot, őszintetartottak." 116-ot! Olyan fia- mekre visszavezethető meg- séget, mint a szülői simotalok, akik „azt se tudják, nyilvánulásaik vannak: komi az", hogy érzelem. De zómbösek a diákjaik lelki hát akkor a felmerések sze- világa iránt, nem adnak érrint hogyan juthattak olyan zelmi fogódzókat, kiegyensúkövetkeztetésre, hogy tana- lyozatlanok, türelmetlenek, raik magatartásában az ér- házsártosak és faksznisak, zelmi kiegyensúlyozottságot, vagy éppenséggel gunyoroa kedvcsinálást, a jó ráhan- sak, képesek a bosszúállásra getett „jobbérzéssel" bizony goló képességet, a tréfálko- is. törekszenek arra, hogy a negatív mintának, i;ossz zást, az elismerő. dicsérő gyereket megszégyenítsék, példának, nem követendő megnyilvánulásokat elsősor- kimértek és ridegek, unottak magatartásnak nemkívánatos ban (51 %) fontosnak tart- és flegmák. — összesúgtunk érzelmi töltésnek nevezheják? S miért tartják majd- mi véndiákok: „Mintha tünk. Pedig (állítom) nem nem ennyire lényegesnek magunkat hallanánk..." ilyenre vágynak! Csakhát (49 %-ban) a lelkesíteni tu- S azt hiszem, magunkat is azt nem sikk manapság kidást, a buzdítást, a baráti hallottuk, halljuk a mostani mondani, minek azon „érzeőszinteséget. az örömszerz« gyerekekben. Érzelmi vilá- legni" . . szándékát, a bátorítást. a guk és értékrendjük forrná- Vehetjük úgy is. hogy szuggesztivitást, a törődést, lói, mintaadói tanáraikkal én itt és most gyermeteg a vidámságot? S miért ke- együtt mi felnőttek vala- íelkemtől indíttatva helyetrült fel „listájukra" (47 u/„- mennyien vagyunk! S ugye tuk „érzelgek", s kimondom: ban) kívánatosként a hangú- tudjuk, hogy ha hibás a figyeljünk már egy kicsit latos, a jutalmazó, a bizako- minta, hibás lesz az öntvény jobban az érzelmekre! Gondó, a figyelmes tanári maga- is — ha halványabb, netán dolkodjék el minden felnőtt tartás? S vajon mi lehet az hitványabb a személyes pél- _ de leginkább az, aki végoka, hogy negatív érzelmi da, rosszabb lesz a példakö- letes ítélkezésre hajlamos — magatartásformának vélik a vető személyisége?! — Pedig és vegye tudomásul, hogy kiegyensúlyozatlanságot, a a mintákat figyelik, a példá- akarva akaratlan ő példa! tanulók nemszeretését, a kat követni akarják a mai _ tiszteletlenséget, a bizalmat- fiatalok is. Csak hát ebbéli »essek mondani. önnek lanságot. az indulatosságot, tevékenységüket és szándé- mi Jut.eszebe, ha eltűnődik a gunyorossagot, a megszé- kaikat — az érzelmeiket azon' a miata en ós) gvenitést, a megtorlást, zsör- nemigen verik nagydobra, vagyok. Ugyanolyan somtölődést, a gyűlölködést? Az, Mi több, úgy kell belőlük — "»as lesz az ítelete a mai hogy valahol — lelkük leg- ha nem is kiverni - kikö- datálok erzelmi eleterol, mélyén (?) — mindennapi nyörögni. Ehhez azonban j"1™ a bevezetőben gondolkodásukban, viselke- először egy felnőttnek mos- level désükben, formálódásukban tanság be kell -könyörögnie gatást (amiből egyre kevesebb jut nekik a hétköznapokon). S helyette jórészt csak olyasmit kapnak — s adnak egymásnak, környezetüknek Vovább —, amit levélíróm által is erhleérzelmi idézett írójának? Ellenkezésre készteti talán? Ha igen — tanáraikkal szembeni elvá- magát a tinédzserek bTzal- javaslom - ellenkezzünk rásaiknak, ítélkezésüknek él- mába. (Hű, de nehez!) Am pgy"tt:, ™"dennap mintatető, kapaszkodó gyökereik ha ez sikerül, akkor aztan „enl aav<i az vannak: az érzelmek gyöke- kapaszkodhat minden érzelrei. mi gyökérbe, hogy el ne viAmikhez hozzáférni két- gye az eltitkolt és retteneteségtelenül nem könnyű do- sen vágyott őszinte érzelmek áradata. Aminek hullámai meg-megérintenek bennünket felnőtteket, csak éppen keveseknél hatolnak az érzelmi gyökerekig, ezért nem érzelmeinket! Hogy bizonyitódhasson, tudjuk még, mi az. Szabó Magdolna Hegértő mosoly A busz már a pályaudvarról zsúfoltan vagyunk. Reményeiben is, hiszen minden indult, mi, szerencsés ülőhely-tulaj- változik, donosok, elégedetten pislogtunk! A fiatalok meg csak néznek, ha prédikörbe, hogy íme, az időben érkezők jutal- kalni kezdünk, s ajkuk kornyékén ott a ma a Volántól. Bennem felötlött kedvelt megértö mosoly. Te is csak beszélsz, de témám, mennyire sajnálják a zsúfoltságot ha teheted, mellé lépsz a szövegnek, ha a jelentésolvasók, akik szivükre veszik a lehet, áthágod a szabályt, például miatgondunkat. Ekkor szállt föl a nénike, ülésem mellé sodródott, becsuktam a könyvem, és átadtam a helyem. Mint utóbb elmondta, 78 évesen vállalkozott e távolsági utazásra, s igazán vitézül viselte a megpróbáltatásokat. Laposan körbenézve, sajnálattal állapítottam meg, nem én vagyok a legfiatalabb, sőt gyermekem korúak is ücsörögnek békésen. Megérkezve, felháborodottan kezdtem az élményt tártam, saját érdekedben, szóval, azt teszed, amit tiltanál nekem is. Te sem vagy jobb, legfeljebb a fogalmazásod. Megértő mosoly, távolságtartó, de megbocsátó is. Egyébként a tanár néni is lehet szülő, sőt túlterhelt szülő is, akinek ugyanúgy gyötrelem a lecke, mint a másik szülőnek. Mit mondjunk neki, honnan vegye el az időt, energiát, mi több, mosolyt — az otthoni munkatöbbletre? Lassan jó lenne tugyalni, elmarasztalva a mindenért felelős domásul venni, hogy tömegek dolgoznak iskolát, hogyjegalább erre tanítanák meg erőforrásaik határán, s nehezen vallanak, ha egyáltalán. Mostanában, hogy az illema gyereket. Egy tanár néni onnan kezdte az ő válaszát, hogy aznap, osztályfőnoki órán a szakmunkásképző harmadik f>sztályaban, önéletrajzírást tanított. Pontosabban, csak elkezdte, mert nem jutottak tovább az első mondatoknál. Az egyik kishelypapír ügye mifelénk oly nagy gubanc volt, valaki egy' üzemben furcsa feladatot kapott. Számítaná ki, mennyi eme papírból a jogos? Ügy porciózhánk, tudván a jogos szükségletet. Emberünk számolt. lany ugyanis megkérdezte, hogy ki számít osztott és kivont, tán még gépre is vitte, testvérnek? Édesanyjával él, aki azonban mindhiába. Végül megoldás született, mint mar a harmadik férjével, s mivel ő a a mesében, egyszerű. Kiosztott mindenkimamaja második házasságából született, nek valamelyes mennyiséget, amennyi jujelenleg nyolc fél-, illetve igazi testvére tott, használja egészséggel, megelégedéssel, van. Mármost: mindnek o a nevét sem adott időpontig. Akkor jelentkezhet az tudja biztosan, felsorolja-e azért őket az újabb adagért. Néztek a gurigaosztóra, ajelet.raizáh:in? A hüledező hallgatóság kiukon megértö mosoly. Lám, ide jutottunk, már ezt is méricskéljük, mint más örömforrásokat. Olvasom, hallom, már-már vallom is: rajtam múlik. Bizony, velem van baj, egészségtelenül élek, nem dolgozom elég fegyelmezetten, talán eleget sem, túl sokat fogyasztok, költekezek — szóval, miéletrajzában? megrökönyödése csak fokozódott, amikor megtudta, olyan gyerek is van, akinek egyik szülője sem mondható vér szerinti mamának-papának. Nem lombikbébi a gyerek, de a szülök házasulási kedve, életfordulatai valahogy elsodorták feje fölül az — úgymond — igaziakat. Mit lehet erre mondani? Ha szeretik attam, Átlag miatt ilyen ez a jelen. Enyegymást, ám legyenek boldogok, hisz megadták az árát. De széles körű tapasztalat, hogy már-már háborús viszonyokat' él meg az országlakosság jelentős hányada, féke vesztetten sodródva kapcsolataiban. Gondolom én, hogy az ilyen sorsú gyerekember első dolga a buszon a helyét átadni? — fordult felém vádlón a tanár néni. Hála az égnek, a gyerekek nagyobbik hányada azért rendezetten él. Vajon? Tudós felmérők állítják, még fél óra sem jut naponta a gyerekre Átlagéknál. Mama-papa szája remegni kezd, még azt a nyavalyás tévét sem tudja nyugodtan nézni a lecke miatt! Hány meg hány családi tűzfészek háborús oka a gyerek iskolai hén szólva, elkeserítő vagyok, sőt a többiek is. Pedig hát megmondták, most is mondják, mégis hiába? Azt hiszem, nem azért teszünk rosszat, mert nem tudjuk a jót. Inkább kényszerből, megszokásból. Ezért, ha prédikálnak, miként a gyerekek, nézünk, megértő mosollyal. Olyan ez, mint reggelente indulásnál, estelente érkezésnél a házastársi puszi. Bizonyítja a jelenlétet, sőt a fogyatkozó megértést — de nem az együttlétet. em kevés ez, hiszen olyan feszült világban élünk, ám mindannyian tudjuk,, mily messze van az igazitól. Annak ugyanis nincs szüksége bizonyítványra, létezése kézzelfogható valóN előmenetele (hátrálása), a gyerek érthetet- ság. Dolgaink, viszonyaink legalább két len mássága, szüleitől elforduló, akaratukkal szembeforduló céltalansága, elégedetlensége, nevelhetetlensége, s mi minden még! Az' iskola szülőre mutogatása, a szülők iskolabirálata. Tanár néni beír, szülő el sem olvassa, nem érdekli. Szülő feje lila, ha iskolát- lát, mert eszébe jut, hány elmulasztott óra, elmaradt osztályzat, gyereket nem szerető tanár keseríti. Nem vigasztaló a nagy igazság: az iskola olyan, mint a társadalom, mondhatni, annak tükre, munkavégzésben, fegyelmezettségben, erényeiben-hibáiban. Fogyatékosságaiban, gyarapodásában egyaránt — mi részre oszthatók, egy részük ténylegesen létezik, másikuk csak látszik. Némelykor persze mintha velünk is így volna. Ki vitathatná, mindig is igy volt, talán marad is. Törekedni mégis arra kéne, hogy növekedjék az igaziák száma, jöl nevelt gyereké éppen úgy, mint javainké. De legyen minden igazi, ne csak látszat. Ennek meglelése kevéssé a szándékon múlik, jobbára a körülmények, s az idő hatalmában áll, mint mindenkor. Legyünk hát türelmetlenek, de megértő mosoly kísérje kudarcaink? Tráser László Díszdoktoravatás A Semmelweis Orvostudományi Egyetem keddi ünnepi tanácsülésén az intézmény tiszteletbeli doktorává avatták John Gergelyt, a bostoni Biomedical Research Institute igazgatóját. A biokémikus professzor tudományos munkásságát, az izomkutalásban elért eredményeit, a magyar—amerikai tudományos kapcsolatok felélénkitése terén szerzett érdemeit Gáti Tibor, a SOTE általános orvostudományi karának .dékánhelyettese méltatta, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem ..Honoris Causa" doktorává avatta a magyar származású John Gergelyt. A tiszteletbeli doktori oklevelet Szabó Zoltán általános rektorhelyettes nyújtotta át. (MTI) log. A fiatalok érzelmi világa manapság összetettebb, rejtettebb, urambocsá' szégyeltebb, s egyszersmind töltekezésre. példákra, minták ra vágyóbb, mint az előző figyelünk eléggé oda a fiagenerációké. Am alapjaiban talok ilyetén példaigényére, Műemlék harangtorony Aranypálma A várakozásokkal ellentétben egy francia film nyerte a jubileumi cannes-i filmfesztivál fődíját, az Aranv iáimat Maurice Pialat rendező Bernanos regényéből készült filmje, A sátán napja alatt nyerte el a 40. filmfesztivál Aranypálmáját Befejeződött a műemlék cserépfedésre cserélték. A harangtorony helyreállítása városi költségvetési üzem Szeghalmon. A Szabadság az Országos Műemléki Feltéri halmon 1892-ben emelt ügyelőség és a katolikus szoknyás, zsindelyes faépit- egyház anyagi támogatásámeny, amely ritkaságszám- val, a helybeliek társadalba megy az Alföldön, a ko- mimunka-hozzájárulásárábbi átalakítások során el- val, eredeti formájában, vesztette eredeti szépségét, szoknyájával együtt újjáEltünt róla például a földig epitette a negy harangot érő szoknyarész, a zsinde- magába fogadó műerrüek falyeket pedig lemez' pala és tornyot Céhtörténeti kiállítás A Céhes ipar Veszprém megyében eímmel kiállítás nyílt a tihanyi múzeumban. A régmúlt idok iparosvilágát bemutató kiállításon eéhlevelck, cégérek, mesterremekek, korsók, céhládák láthatók. Képünkön: lakatoscégér