Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

p" Csütöriök, 1987. május 23. 5 űz igazgatóság húsz éve A gazdaságirányítás re­formja szülötteként 1967. jú­lius elsején megalakult a Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatósága. A szervezetnek ugyanakkor letrejött hat területi igazga­vezet a Pénzügyminisztéri­um Ellenőrzési Főigazgató­ságának Csongrád Megyei Igazgatósága néven dolgo­zott tovább. Ü.i feladata lett a kisvállalatok, leányválla­latok, kisszövetkezetek. tósága is. az egyik Szegeden szakcsoportok, gazdasági szerveződött. Az új hatóság munkaközösségek, szerződé­feladatkörébe tartozott a minisztériumok és más or­ses üzemeltetők adóztatása és pénzügyi-hatósági ellen­szágos hatáskörű szervezetek őrzése. Ez a munka új szer­felügyelete alatt álló válla­latok adóztatása és pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzése. 1971 elejétől a területi igazgatóságok mellett me­gyei bevételi hivatalok ala­kultak. Ennek az időszaknak vezési megoldásokat, eljárási szabályokat, vizsgálati mód­szereket igényel. Üj színfolt lett a számitógépes adatfel­dolgozást alkalmazó vállala­tok ellenőrzése. E feladat maradéktalan elvégzése ér­a legfőbb feladata az ellen- dekében a revizorok speciá­őrzési szervezetben a köz- lis tanfolyamokat végeztek gazdasági gondolkodásmód el. megteremtése volt Ezekben az években egyre inkább javult a gazdálkodó szerve­A szervezet ebben az év­ben ismét átszervezés előtt áll. A létrejövő új adóre­zeteknél a számviteli-pénz- formhoz új ellenőrzési szer­ügyi munka. Ez magyaráz- vezeti forma 'kiépítése szük­ható többek között a reví- séges. '/.¡ó szigorodásával, a meg- A előző tevékenység körülte­Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgalóságá­kintőbbé válásával is. Eb- nak Csongrád Megyei Igaz­ben az időszakban került galósága jogelődje megala­sor először központi téma­vizsgálatok kijelölésére. kulásának 20. évfordulójára emlékeztek tegnap, hétfőn Uj szervezeti mód beveze- Szegeden. Az intézményben tésére került sor 1982. janu­ár elsején. A területi igaz­gatóságok megszűntek és a név is megváltozott. A szer­tartott ünnepségen a régi dolgozóknak kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. B. I. Kisüzemek külföldre A kisüzemek tervezésével, és exportjával foglalkozó budapesti Prizma Tervező Szövetkezet a szocialista or­szágokban és néhány tőkés országban is bővíti piacait. A Szovjetunióban a szö­vetkezet elsősorban a szol­ga 1 ta tás fej 1 esz lés i p rogra in­ba kapcsolódott be. A szö­vetkezet mérnökei cipő- és bűtorjavító kisüzemek, vala­mint ABC-áruházak terveit készítik el még az idén, il­letve a következő években. Vietnamban bőrfeldolgozó, bőrdíszmű, zár- és lakat­gyártó kisüzem kulcsrakész átadására vállalkoztak. A kisüzemeket a magyar szak­emberek tervezik, továbbá biztosítják az üzemek mű­ködtetéséhez a technológiát, vállalkoznak a szakemberek betanítására, magyar szövet­kezetek és iparvállalatok be­vonásával szállítják a terme­léshez szükséges gépeket, be­rendezéseket. Kambodzsában kovácsoló- és kerámiaüzem szállításáról kezdtek tárgya­lásokat. A szövetkezet, együttmű­ködve a Magyar Kereskedel­mi Kamarával 2:3 fajta kis­üzem tervezésére, felépítésé­re tett ajánlatot 34 ázsiai és afrikai ország érdekelt szak­embereinek. Jemeni igazságügyi delegáció látogatása Szegeden A megyei pártbizottságon Szabó Sándor (jobbról) tájé koztatta a vendégeket Az elmúlt héten hazánk- szólt a függetlenségük kivit- pártbizottság napirenden ban megrendezett szocialista vásának idén 20. évforduló- szereplő témáit, országok igazságügy-minisz- ját ünneplő — 2 millió la- A Jemeni Népi Demokra­tereinek tanácskozásán részt kost számláló Jemeni Népi tikus Köztársaság igazság­vett dél-jemeni küldöttség Demokratikus Köztársaság ügy-,minisztere és kíséreté­látogatott tegnap, hétfőn életéről. Többek között be- nek két tagja látogatást tett megyénkbe. A Jemeni Nepi szélt az egészségügy és okta- még a bíróságon, ahol Fedor Demokratikus Koztársa- tas területén bekövetkezett Attila, a Csongrád Megyei ság igazságügy-miniszteré- nagy változásokról, a ter- Bíróság elnöke adott száj­nek, Abdulwasie Sallamnak melőszövetkezetek, állami mukra tájékoztatást szakmai vezetésével hozzánk érkezett gazdaságok munkájáról, a kérdésekről. Ezt követően a háromtagú delegációt Szabó szomszédos országokkal va- delegációt Csengelén, az Sándor, a Csongrád megyei ló jó viszony kialakításának. Aranykalász Termelószövet­pártbizottság első titkára törekvéseiről, gazdasági éle- kezetben látták vendégül, fogadta ós tájékoztatta szű- tűkről, amelynek legfonto­kebb pátriánk gazdasági, sabb célja a szocialista tár­politikai, kulturális életéről, sadalom anyagi alapjának a lakosság életkörülményei- megteremtése. A Jemeni Né­rói, valamint megyénk kül- pi Demokratikus Köztársar földi kapcsolatairól. Az ered- ság igazságügy-minisztere menyek mellett a gondokról végezetül egy kérdést tett szólva elmondta, hogy a ma- fel vendéglátóinak arról, ho­gyar népgazdaság pénzügyi gyan érvényesül a párt ve­egyensúlyának megteremte- zető szerepe a bíróság, seben Csongrád megye is ügyészség és rendőrség mun­egyre nagyobb szerepet vál- kájában. A megyei pártbi­lal, aminek-bizonyítéka az zottság titkára, Horváth Ká­ipari termelés 8 százalékos, rolyné válaszában azt hang­az export 10 százalékos súlyozta, hogy a párt közvet­emelkedése, ami az idei esz- lenül nem avatkozik be az tendó első hónapjainak igazságszolgáltatás munká­eredménye. A megyei párt- jába. Az e területen dolgo­bizottság első titkára szólt zó vezetők többsége pártj­még az idős kuniak, gondo- tag, így a párt határozatai zásáról, a közrend, kózbiz érvényesek rájuk. Ezenkívül tonság helyzetéről Utóbbival az állandó információcsere, a kapcsolatban elmondta, hogy folyamatos kapcsolattartás sajnálatos tény, de Csongrád segíti a pártbizottságot ab­megyében is emelkedik a ban, hogy nyomon kövesse a bűnelkövetők száma, és nő bíróság, az ügyészség és a a fiatalkorúak' álta- elköve- rendőrség tevéktenységét. tett bűncselekmények ará- Mint ahogyan az igazság­nya. szolgáltatás vezetői is tud­A tájékoztatót követően a ják-ismerik a kölcsönös tá­vcimégdelegáció vezetője jékoztatás útján a megyei Erőpróba a város szólén A félig se kész házban fekete ruhás építésébe. Az építéni szándékozott családi fiatalasszony könyörög sírva a mii- házak átlagos mérete 120 négyzetméter, szaki ellenőröknek: adják meg a az átlagos építésiköltség-kalkuláció 1,5 lakhatási engedélyt. Egy vakolt falú szo- millió forint körüli. Az évenle a szegedi bábán, cemenlpadlós mellékhelyiségekben tikár fedelet két kicsi gyermek, s a maga számára. Hogy a „magukéban" tudják si­ratni az infarktusban meghalt apát... * Az OTP főelőadója győzködi a házépí­agglomerációban épülő mintegy 400 csa­ládi ház elkészülésében döntő szerepe a különböző hiteleknek, kölcsönöknek, tá­mogatásoknak van. Azok nélkül nagyon kevés építkezőnek jön össze a másfél miilió. A többség vállalja — sőt könyö­téshez sokadszorra plusz kölcsönért., át- rögve kéri — az OTP-hitelt, a bunkköl­ütemezési lehetőségért folyamodó ügyíe- csont, a szociálpolitikai támogatást, az il­let: gondolkodjon el végre, több már a júsági takaréki különkölcsönt, a tanácsi „megcélzott." havi lörlesztőréijzlet, mint a és a munkahelyi támogatást. S ígéri, hogy a hiányzó fedezetet előteremti „maszek, baráti kölcsönből", kalákában végzett, sa­ját munkával. Vannak, akik a fél rokon­ság velük együtt élő, családtagként való bejelentésétől sem riadnak vissza a na­gyobb összegű hitel megkapása érdeké­ben, s olyanok is akadnak, akik a jó szomszéd, a barát jeligés takarékbetét­könyvét kérik kölcsön, s mutatják be az havi fizetése .. . * Zilált idegzetű exházastársak a bírósági folyosón ügyvédi segédlettel próbálnak „egyezkedni": az alig elkészült családi házból egyik sem tudja kifizetni a mási­kat, el kell hát adni ... * Képek a Szeged szélén az utóbbi évek­ben egyre nagyobb tempóban, s egyre OTP-nél, mint építési alapot, mint ma­nagyralátóbban épülő családi házak ár- gánerőt, mint saját erőt. nyékából. A város peremén, az „új város- S ily módon, saját erővel magukat csap­ban" letelepedők életének szürke árnyké- ják be. Mert a kölcsönöket vissza kell fi­pei a családi csodapaloták falán. A sze- zetni, a hiteleket törleszteni kell — ka­gedi agglomerációban,, amely az 1973-ban matostul. Az építkezés idején is kell hol a nagyvároshoz csatolt községek (Algyő, lakni, rezsi van, enni, ruházkodni, élni Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé) kell a családnak. Az építkezni segítő ro­területén egyre fejlődik. Szeged körzeté- konokat, haverokat illik etetni, itatni. Az ben a „bevándorlási hullám" és a jó építőanyagok -utáni szaladgálásra rámegy anyagi viszonyok eredményeként erőteljes szinte minden szabadidő, amit máskor a lakásépítés. A térségben — éppen a le- például plusz jövedelem szerzésére for­telepedési szándék és az anyagi erők miatt díthattak. Vagyis: amíg építkeznek, se — az általános életkörülmények mutatói megtakarítás, se plusz pénz — csak ez jóval kedvezőbbek, mint a ' megye más újabbnál újabb kiadások, a „váratlan" városaiban. A gyarapodás, a fejlődés pénzköltések. A rosszul felmért, saját erő örömmel konstatálandó tényei (és látsza- fogyatkozván, indítják az ostromot: az tai) mögött azonban fel kell figyelni nem egy, vagy másfél éves építési határidőket, örvendetes jelenségekre is. Arra például, az építési készültségi fokozatokat, s a ve­hogy az agglomerációs térségen belül igen nagyok a színvonalbeli különbségek. Ezeknek a differenciáknak a kiegyenlítése a lépéstartás, a „nívó" tartása a környe­zetben élőkkel, építőkkel való versenyben maradás igen nagy anyagi,, fizikai erőbeli és idegi ráfordítást igényel, az ide tele­pülőktől. Amit a többségük — erről győz­tek meg a jó néhányukkal mostanában folytatott beszélgetéseim — nem lát, vagy nem akar látni előre. Az iparosítás ha­tására a 60-as évektől gyorsult fel a sze­gedi agglomeráció fejlődése. A környék­beli faivakból bejáró munkások egy része meg végképp nincs se idő, se energia. A Szeged külvárosaiban és a csatolt köz- frissen meszelt falakon megjelenhetnek az ségekben próbált letelepedni, kezdett épít- irrealitás árnyképei, a helytelen erőfelmé­kezni. Többségük családi támogatással, rés, a hamis kalkuláció, a nem kpllő elő­Az elmúlt évtizedtől stabillá vált kis- relátás, az önkontroll nélküli vállalások gazdasági termelés, sok plusz munkával torzulásai. megtermelt sok plusz jövedelem hozódott, Amik persze elkerülhetők, ha a „ne­építődött be a falusi családokból a vá- künk erre van igényünk és erre telik" ros szélén épített, új családi házakha. reális felmérése és összehangolása alapján (Egyébként, ^ felmérések szerint, az utób- vág bele mindenki a házépítésbe. Ha nem bi tíz évben a falusi magánlakás-építés a hiteleket akarja átütemeztetni menet pénzfedezetének több mint a fele a kis- közben, hanem még időben a saját igé­gazdaságok jövedelméből adódott.) A fa- nyeket és erőket próbálja úgy ütemezni, lusi hátierű, ipari, városi munkásfiata- hogy az építkezés ne „szakítópróba" le­loknak a családi támogatásból (is) telik, gyen. Mert egyetlen új ház sem ér annyit, tartják és próbálják diktálni a nívót. Más hogv emberéletbe vagy valaki egészségé­társaik, kiknek a rokoni bukszából nem be kerüljön; hogy egy életre adósságoktól kerül bankjegyköteg, saját erőből, haj- nyomorgatottá tegyen valakit: hogy csa­tásból próbálkoznak hajlékteremtéssel a város peremén, hogy ne kelljen ingázni­uk. Hozzájuk hasonló erőfeszítéseket tesz­nek a lakótelepekről szabadulni akaró, középkorú szakmunkások, illetve értel­miségiek. Próbálva tartani a nívót, a MM — még akkor is, ha rossz propa­szomszédságukban építkező, vállalkozó gálói a meghirdetett magánerős la­szellemű, pénzforgató „újgazdag" réteg kásépítési programnak. S amiken a sze­tagjaival. gedi agglomerációban is csak úgy lehet Szűkebb pátriánkban a VI. ötéves terv- úrrá lenni, ha a „nívótartó versengés", időszakban 1926 családi házat terveztek, az erőn felüli vállalás helyett a mérték­megépüit 1601. Ebben a tervciklusban a tartás, a lehetőségeknek megfelelő, meg­lakásoknak 72,98 százaléka épült magán- fontolt tervezés kerül előtérbe az épít­eröből. öt év alatt 1250-en mondtak le tetők körében, s ha emberi léptékű lakó­lakásbérleményükről, többségük a térítés környezetük teremtésekor nem feledkez­összegének felhasználásával, plusz hitel- nek meg nyújtózkodás közben a taka­vállalással kezdett családi vagy társasház róról. Szabó Magdolna lük járó újabb pénzkiutalásokat ütemezze át az OTP. Mert ha nem ütemezi át. ha „nem hagy nekik, levegőt venni", akkor válságba, s egyre gyakrabban csődbe ke­rül az építkezés. Ugyanis a saját erők és igények rossz felmérése, az irreális kal­kuláció (netán a mindenáron való „nívó­tartás"), sajnos, nem marad következmé­nyek nélkül. Ha elfogy a saját erő, „meg­eszi a hajsza" és „az ideg kikezdi" az építkezőt, megrokkanhat, megbetegedhet tartósan; a feszültség rágta házasság vég­ső válságba kerülhet: a gyereknevelésre ládokat züllesszen szét az építkezési haj­szával — hogy olvan jelenségeket produ­káljon, mint amilyeneket e cikk elején felvillantottunk, j^e amelyek, sajnos, már előfordulnak Mai és jövendő kerámiáink Új technológia, korszerű termék A finomkerámia-ipar na- A magyar finomkerámia- A magyar vállalatok átté­gyon sokféle cikket készít, ipar ma is az 1970-es évek rését az új, energiatakaré­része például a burkolólap technológiájával dolgozik, kos, korszerű technológiára és a csempegyártás is. Ez Ami akkoriban megfelelt a legújabban az Országos Mű­utóbbi a termékekből a ha- korszerű követelményeknek, szaki Fejlesztési Bizottság is zai építőanyagipar az elmúlt ma már ezen a területen is támogatja. Elkészült már a másfél évtizedben megtíz- elavultnak tekinthető. Az fejlesztés átfogó koncepciója s/erezte tel iesítménvét ° Az energiaválság hatására kül- is. Az előkészítő tárgyalások szel ezte teijesitmenyet. AZ fö]dön sikerüU kikísérletez- mán megkezdődtek a főleg évente gyártott szanitercik- nj olyan égetési technológia- olasz és nyugatnémet aján­kek, padlóburkoló lapok, kat, amelyek a korábban lattevőkkel. Ezek a beruhá­csempék. porcelánedények, felhasznált energiamennyi- zások nemcsak szükségesek, dísztárgyak, villamos szige- ségnek a felét igénylik. A hanem kifizetődők is. Japán­telők, csiszoló szerszámok vásárhelyi porcelángyár és a ban már teljes egészében termelési értéke megközelíti szegedi Műszaki Kerámia kerámiából gyártott gépko­a 10 milliárd forintot. Elke- Kisszövetkezet gazdasági ve- csimotorakt tesztelnek. A rülhetetlen egyes külföldi zetői a megmondhatói, hogy mesterséges űrobjektumok alapanyagok behozatala, de egy-egy ilyen technológia hővédő pajzsa a kezdettől az ágazat tőkés külkereske- mennyire javíthatná költsé- fogva kerámiából készül. delmi mérlege aktív. Kész- geiket, növelhetné esélyeiket Hogy mi minden rejlik még fennék exportjának értéke az árversenyben. A beruhá- ebben az ősi mesterségben? meghaladja a behozatalra zás ezen a területen is a Erre ma még nehéz lenne fordított összeg nagyságát legnagyobb gondok egyike pontosan következtetni Szabadidő­központ Szabadidőközpontot hoz­nak létre Keszthelyen, a Ba­laton partján. A Helikon strandtól délre eső kis öblöt a meder kotrásával alkal­massá tették kikötő céljaira, s ez már a vitorlázás, a ka­jak-kenu sport és az evezés kedvelőinek rendelkezésére áll. Mellette, a megszüntetett ládagyár épületeiben hajótá­rolókat. öltözőket és mosdó­kat alakítanak ki. A fürdö­zóket már az idén szabad­strand és napozó várja. A továbbiakban sportpályákat építenek, s a városi tanács távolabbi elképzelései között szerepel egy klubház felépí­tése is tekepályával, társal­góval és könyvtárral. Több keszthelyi vállalat és intéz­mény, valamint a város la­kossága társadalmi munká­val segíti a mindenki által felkereshető szabadidőköz­pont építését (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents