Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

fi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 77. évfolyam, 114. szám 1987. május 16., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Gyógyszállóépítés - utolsó felvonás I Átadás novemberben haladni az építők Sajnos, a jóslatok igazak lettek, csú­szik a kivitelezés. Eredeti el­képzelés szerint a gyógyüdü­lő augusztustól fogadta volna a vendégekét. Am az érde­keltek legutóbbi egyeztetése szerint a határidő módosul­az első vendégéjszakát no­vember 11-én töltik itt, Sze­geden a beutaltak. Az építkezés jelenleg 80 százalékosan kész, jelentős a lemaradás a vízgyógyászati részlegnél. A medencék beto­nozását befejezték, de ez a terület bonyolult precíziós munkát követel meg, és ezért lassabban haladnak. A ké­sést a kivitelező olyan ne­mes gesztussal kompenzálja, hogy ingyen és bérmentve a Jankovich utcát kiaszfaltoz za — ennek az értéke több millió forint. Szeged első gyógyszállójá­ban egy turnusban 300 ven­dég pihenhet, szórakozhat. Az üdülő Tisza-part felőli homlokzata Nyaranta ez a létszám oly módon bővül, hogy a pót­ágyakon 200—250 gyerek he­lyezhető el. Az intézmény a legmodernebb vízgyógyászati berendezéseket kapja, és mint ahogy a szálló napok­ban kinevezett igazgatója, Harmatos József elmondta, szeretnék, ha a szegedi reu­matológiai járó betegekkel ;s tudnának foglalkozni az inté­zet orvosai Ily módon a vá­ros orvosi ellátása magasabb színvonalú lenne. A szállóba a lakók szakszervezeti be­utalóval érkeznek, de az in­tézmény egy részlegét az ide­genforgalom is használhatja Az üdülőnek külön étterme, presszója és szabadidőköz­pontja is lesz. Egyébként a beruházás 250 millió forintba kerül, s ezt a költséget a szakszervezeti tagdijakból fedezik Remélhetőleg nem ez lesz az első és utolsó gyógyüdülő városunkban. Az idegenforgalmi szakemberek arra számítanak, hogy a pre­mier után tőkeerős cégek folytatják a Tisza bal part­ján a gyógyszálló-telepítéít. Mehetünk máskor is! Vannak magánügyek, amik nem' magánügyek. Azok pél­dául, amiket munkaidőben intézünk. A rájuk fordított idő, energia és veszteség a társadalmi munkaidőalapot érinti ugyanis — az pedig ugyebár, nem magánügy Vé­delme, mind teljesebb kö­rű és hatékonyabb kihasz­nálása érdekében az utóbbi két évben több rendelet, in tézkedés, szabályozás, pró­bálkozás történt szerte az országban, amiknek érvé­nyesülését, rugalmas mó dosítását időről időre felül­vizsgálják az arra illetéke sek így tett a napokban a Szeged Megyei Városi Ta­nács V B is, amikor át­tekintette a társadalmi munkaidőalap védelme ér­dekében hozott tanácsi in­tézkedéseket Egy esztendő­vel ezelőtt — amikor 67 munkáltatónál 50 ezer em­bert érintően vizsgálták a vállalati helyzetet és intéz­kedéseket — azt állapítot­ták meg, hogy a munkaidőt terhelő elfoglaltságok to­vábbi mérséklése, a mun­kaidőn kívüli ügyintézés le­hetőségeinek szélesítése fo­lyamatos feladatot jelent. Annál is inkább, mert az ügyintézési lehetőségek, a hivatalos órák reggel 8 és délután 4 óra közé esnek, „keresztezve" a foglalkoz­tatottak döntő többségének mynkaidejét, ami reggel 6 és délután 4 óra között van. A helyzeten változtat ni csak úgy lehetett, ha Nagy László felvételei Betonozzák az ülőmedencét Kínai szakemberek látogatása Tegnap, pénteken délelőtt Niu Ruofengnek, a Kínai Agrárgazdasági Kutató Inté zet igazgatójának vezetésé­vel hattagú kinai delegáció érkezett Szegedre Kíséretük­ben volt Csendes Béla, az Agrárgazdasági Kutató In­tézet igazgatója. A megyei tanács épületében Szabó Já­nosáé, a tanács elnökhelyet tese tájékoztatta a vendége­ket megyénk életéről Az eseményen részt vett Bartha László, a megyei pártbizott­ság titkára is. Ezt követően a szegedi szalámigyárat ke­resték fel, ahpl Bálint László vezérigazgató fogadta őket. Az üzemlátogatás után a Sze­gedi Gabonakutató Intézet­ben Erdei Péter igazgatóhe­lyettes tájékoztatta a vendé geket az intézmény életérő/ es kutata pTv.giait»isi*rél A késő délutáni órákban a Sze­gedi Új Elet Tsz-ben Áren­dás József elnök a kertésze­tet és üvegházat mutatta be az érdeklődő szakemberek­nek. Itt Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával is találkoztak Ma, szombaton délelőtt Hódmezővásárhelyen folyta­tódik a program, ahol megte­kintik az Alföldi Galériát, majd a Pankotai Állami Gaz daságot keresik fel Délután Szegeden a megyei tanács újszegedi oktatási központja ban a téeszszövetség munká­járól informálódnak. A két­napos, utazásokkal színesí­tett eszmecsere végén a ter­vek szerint Szabó Sándorral, Bartha Lászlóval és Szabó Jánosnévat ismét találkoznak 3 v ei I jjáge (i Az Üllés és Vidéke Takarékszövetkezet sikere A munkaverseny-mozga­lomban elért kiemelkedő tel­jesítményéért az Ullés és Vidéke Takarékszövetkezet kollektívája a Pénzügymi nisztérium, a KPVDSZ ós a Szövosz elismerő oklevelét vehette át tegnap, pénteken délután A nyolc községben műkö­dő takarékszövetkezeti há lózat 1980-ban jött létre négy takarékszövetkezet egyesülésével A több mint hatezer tagot számláló szö vetkezet az elmúlt években jelentős sikereket könyvel hetett el Az induláskor meglevő 100 millió forintos betétállományt az elmúlt hat év alatt több mint három­szorosára tornászták fel. A részjegyállomány is megha­ladja a 47 millió forintot, ami jól kifejezi a tagság bi­zalmát A több mint 10 mii liós nyereséget maga mögött tuJiiai-i .»vetkezet -z el múlt időben több új szol­gáltatást is bevezetett hat községi tanácstól kapott megbízást a lakástámogatási alapok kezelésére, részt vesz a biztosítási ügyek lebo­nyolításában, bel- és külföl­di utak szervezésében, valu­taértékesítésben Az elmúlt évben működési területükön létrehozták az iskolaszövet­kezeti hálózatot, a tagok száma ma már meghaladja a hatszázat, a betétállomány pedig a 480 ezer forintjot- A tagsági kötődés segítése ér­dekében ingyenes jogtanács­adó szolgálatot szerveztek * Ugyancsak elismerésben részesült a Vasutas Ifjúsági Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. A kollektíva a Mészöv elnökségének és a KPVDSZ megyei bizottságá nak elismenp oklevelét ve h et K Ó.T Munkaidők, magánügyek, lehetőségek szorgalmazzák az ügyfélfo­gadási rendek, a nyitva tar tások, a fogadóórák, a ren delési, kiszállási idők mó­dosítását. A városi tanács munkaügyi osztálya számos erőfeszítést tett ezért. A munkaidőn túli ügyin­tézés lehetőségeinek szélesí­tése érdekében — jó pél­dával elöl járva — módo­sították a tanácsi ügyfélfo gadási rendet. Tavaly júni­us l-jétől minden tanácsi szerv 18 óra 30 percig tar­tott ügyfélfogadást a hétfői napokon, szombatonként pe­dig ügyelet volt. Az év vé­gén összegezték ennek a ta­pasztalatait — megállapítva, hogy az első hónapokban a lakosság még nem élt kel lően az új lehetőségekkel, és nem is ismerte eléggé azo­kat — idén februárban a vb újraszabályozta a munka- és ügyfélfogadási rendet Még­pedig úgy, hogy növeke­dett a délutáni, hét végi ügyintézés lehetősége hét­főn és szerdán, 18 óra 30 percig fogadják a tanácsi hi vatalokban az ügyfeleket és szombaton 8 és 12 óra kö­zött is érdemi intézésre van lehetőség. Arról pedig, hogy melyik napon hol, meddig van félfogadás egy — az Ügyfélszolgálati Irodában mindössze öt forintért meg­vásárolható — hasznos tá­jékoztató kiadványt jelen­tettek meg. Amelyben 12 szolgáltatási körben adnak részletes információt a ma­gánügyét intézni akaró ál­lampolgárnak. (A tanácsi ügyintézés rendjéről plakát készült.) Az elmúlt hónapokban a városi tanács a szolgálta toknál, az egészségügyi in tézményeknél, a kereske­dőknél, a pénzintézetekben, a közhivatalokban, a kisipa­rosoknál erőteljesen szor­galmazta a lakossági igé ­nyekhez jobban igazodó ügyfélfogadási, rendelési, nyitva tartási rendek be­vezetését S a legtöbb he­lyen megértésre talált A nyújtott műszakos szolgál tatások a késő délutáni ügyintézési lehetőségek, a szombati ügyeletek, a hosz­szabb üzleti nyitva tartá sok, a két műszakos szakor­vosi rendelések, a hosszabb bölcsődei gyermekfelügyelet mind mind azt szolgálják­hogy muiikaidúnk.Mi iái iud Juk intézni a magánügyein­ket. Persze, a lehetőségek csak akkor érnek valamit, ha élünk is velük1 Például ha a munkahelyeken forgatják azt a tanácsi kiadványt, amely összefoglalja az ügy intézési lehetőségeket, s nem engedik el szíre-szóra mu-n ikaidoben a dolgozót olyan „magánügyintézni", amit máskor is megtehet. Sőt az lenne a jó, ha a dolgozó ma ga is tájékozódna és tudná mit mikor intézhet munka­idején kívül. Az pedig egye­nesen ideális lenne, ha min dig mindent el is tudna in tézni Ha r>r<~-«« felvilágosítanák, kioktatnák a nyújtott ügyfélfogadási, nyitva nem meg is oldaiu^c a lémáit, meg tudná vásárolni amit akar, nemcsak megje­lennének, de érdemi munkát is végeznének a szerelők stb, stb. Egyszóval ha min­denki többet tenne azért, hogy a „magánügyekétől mind kevésbé kelljen védeni a társadalmi munkaidőala­pot! Ehhez nem elég önma­gában a hivatalok próbálko­zása ha nincsenek elegen, akik a lehetőségeket kihasz nálják — ha nem változta­tunk a szemléletünkön is. A munkaidőalap védelme által támasztott követelményekkel nemcsak a tanácsi intézke­déseknek kell összhangba kerülni, de minden dolgozó­nak és minden munkahely nek. Mert vannak magán­Ügyek, amik nem magán ügyek . Különösen nem azok ak­kor, ha tudjuk például, hogy a tanácsoknál a pénzintéze­tekben és egyes hivatalok ban (OTP biztosító posta, rendőrség) minden hétfőn este fél hétig várják az ügy­feleket, a szolgáltatók, ke­reskedők pedig csütörtökön tartanak estig nyújtott mű szakot és többségük szomba­ton is nyitva tart — mégis saját munkaidőnk és mun káltatónk rovására „ügyinté zünk" Tájékozatlanság, régi szokások, rossz beidegződé sek. laza munkamorál s ha­sonlók alapján Amiknek megváltoztatásáért a tanács illetékesei — akiknek a munkaidőalap védelmére tett erőfeszítéseit, intézkedéseit elismeréssel nyugtázta a vb és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala is. — már nemigen tudnak tenni Ez már a dol gozók és a munkaadóik „magánügye" A vállalati, intézményi munkaidőalap kihasználásénak, hatéko­nyabbá tételének ügyével kapcsolódik össze 8»M 1988-ban Fórum Budapesten Pénteken hazaérkezett Moszkvából az Országos Bé­ketanács küldöttsége, amely Barabás Miklós főtitkár ve­zetésével részt vett a Szov­jet Békevédelmi Bizottság által szervezett nemzetközi békemozgalmi találkozón. A háromnapos tanácsko­záson a magyar békemozga­lom képviselői bejelentették, hogy Magyarország kész otthont adni 1988 nyarán annak a nemzetközi fórum­nak, amelyen a helsinki zá­róokmányt aláíró 35 ország békemozgalmainak küldött­ségei véleményt cserélhet­nek többek között a biza­lomerősítés lehetőségeiről, s arról: hogyan járulhat hoz­zá Európa a globális bizton­sági rendszer megteremtésé­hez Elutazói! Viktor Kulikov Pénteken reggel elutazott hazánkból Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az Egyesített Fegyveres Erők törzsfőnöke. A vendégeket Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter bú­csúztatta a Ferihegyi repülő­téren. (MTI) Lapunkban már többször adtunk helyzetképet az új­szegedi SZOT-szálló építésé­ről. Legutóbb azt elemeztük, hogy a télen mire jutott a kivitelezéssel a Délép Ko­rábban elhangzott több oly in szakmai vélemény, hogy a nagy hideg miatt nem tud­nak a tervezett ütem szerint 4 t *

Next

/
Thumbnails
Contents