Délmagyarország, 1987. május (77. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-15 / 113. szám

3 Tudományos ülésszak A Széchenyi István Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskola ötödik tudo­mányos ülésszaka kezdődött csütörtökön Győrött. A meg­nyitó ünnepségen megemlé­keztek a felsőoktatási in­tézmény névadójáról. Be­recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára előadásában méltatta Szé­chenyi István életmüvét, s szólt azokról a változások­ról, amelyek munkásságát napjaink reformfolyamatá­ban is időszerűvé teszik. A továbbiakban Urhán Lajos közlekedési miniszter a köz­lekedés szellemi hátteréről beszélt, Valter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyette­se a postái szolgáltatások fejlesztéséről tartott ismer­tetőt. A plenáris ülést követően felavatták Széchenyi István mellképét ábrázoló fali domborművet, Sz. Egyed Emma szobrászművész al­kotását a főiskola aulájá­ban, majd ugyanott megnyi­tották a magyar haladás nagy alakjának sokoldalú tevékenységét bemutató ki­állítást. Uj népfront­szakbizottság Az infrastruktúra célsze­rű fejlesztésének elősegítése érdekében szakbizottság ala­kult csütörtökön a népfront székházában. A Hazafias Népfront Országos Elnöksé­gének gazdaságpolitikai bi­zottságához tartozó szakbi­zottság hozzá kíván járulni az egyes szolgáltatásokban rejlő lehetőségek és az igé­nyek közötti összhang meg­teremtéséhez, a fejlesztés helyes arányainak megvá­lasztásához, (MTI) Tanácskozott a megyei KISZ-bizottság Tegnap, csütörtökön ülést tartott a KISZ Csongrád Me­gyei Bizottságának testülete. Molnár Attila, a bizottság titkára és Szentirmai László iskolafelelős előadásában a résztvevők tájékoztatót hall­gattak meg a középfokú tan­intézetek, az egyetemek és a főiskolák KlSZ-alapszerve­zetei szervezeti eseményei­nek politikai tapasztalatairól. A középfokú tanintézetek­ben az elmúlt évekhez viszo­nyítva a taggyűléseken való részvétel nem változott, leg­több esetben a 90 százalékos megjelenést is elérte. A testület előző tanácsko­zásán felmentette Habina Pétert, a megyei KISZ-bi­zottság szervezőtitkárát — aki a továbbiakban pedagó­gusként dolgozik —, s he­lyette Berényi Zsuzsát, a Pankotai Állami Gazdaság növényvédelmi szakirányitó­ját választottá meg. illést tartott az szmt Társadalmunk egyik alap­eleme a szociálpolitika, amely érint minden korosz­tályt és számtalan réteget. A megyei tanács szakemberei elkészítették Csongrád me­gye középtávú szociálpoliti­kai programtervezetét, ame­lyet júniusban tárgyal a me­gyei tanács. E tervezetről mondott véleményt a szak­szervezetek megyei tanácsa testülete, a tegnap Szegeden megtartott ülésén. Az írásban kiadott prog­ramhoz Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyette­se fűzött szóbeli kiegészítőt. Elmondta, hogy a középtávú terv elkészítését — amely túlmutat a VII. ötéves terv­időszakon is — az indokolja, hogy részben most értek be azok az 1980-ban elindított munkák, amelyek a kor­mány programjába már be­építhetők. Ugyanakkor a népgazdaság helyzetének romlása megnövelte a társa­dalmi jellegű gondokat is. A szociálpolitika szélesen ér­telmezett alapelve, alapkon­cepciója változatlan, de új feladatokkal kiegészült. Fel­tétlen szemléletváltozásra van szükség, hiszen a jó, vagy rossz szociálpolitikának politikai hatása vitathatat­lan. Magyarországon a nemzeti jövedelem 125 százalékát használjuk fel szociális cé­lokra. Általánossá kell ten­ni a preventív szemléletet; ne csak akkor kapjon valaki valamilyen szociális segítsé­get, :ha bajban van, hanem eleve többet kell törődni a még egészséges emberekkel, az ép családokkal. A meg­előzés legalább olyan fontos, mint a segítségnyújtás. A jövőben megnő a munkahe­lyek szerepe a szociális tevé­kenységben, és ehhez nyújt­sanak segítséget, mindenko­ron legyenek partnerek az ágazati szakszervezetek. A szóbeli kiegészítőt hoz­zászólások követték. A hozzászólásokra Szabó G. László válaszolt. A testü­let tagjai a programterveze­tet pártolólag elfogadták, va­lamint egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet to­vábbi hasznosításra a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága figyelmébe ajánla­nak. K.P. Hz állattenyésztés fejlesztéséért A Dél-alföldi Állattenyész­tés-fejlesztő Vállalat Csong­rád Megyei Állomása és a Csongrád Megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szö­vetsége - tegnap, csütörtökön délelőtt együttműködési megállapodást írt alá az ál­lattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztésének se­gítésére. A szerződés meg­kötésénét jelen volt Bartha László, a megyei pártbizott­ság titkára is. Két szervezet között több mint három éve „él" az az együttműködés, amellyel ed­dig is kölcsönösen segítet­ték egymás munkáját. Most az eddig lazább kötő­dést sikerült szorosabbra fonni. A valaha egy fedél alatt élő intézmények ugyanis az 1983-ban történt átszervezés után csak lazább kötelékkel kapcsolódtak egymáshoz. Akkor az egy­kori állatfelügyelőségeket vállalattá minősítették át, s igy hatósági jogkörük meg­szűnt. Szolgáltatásaikat ezentúl a termelőszövetke­zeteknek, gazdaságoknak már nem volt kötelező igénybe venni. Jól mutatja a vállalat fejlődését, hogy ennek ellenére a megye nagyüzemei szinte kivétel nélkül élnek a felkínált szolgáltatásokkal. Elsősor­ban a mesterséges terméke­nyítés, a tenyészállat-for­galmazás, és a törzskönyvi ellenőrzés jelenti a vállalat tevékenységének döntő ré­szét. Sajnos, ezek a szolgál­tatások legtöbbször kevés haszonnal kecsegtetnek Így az elmúlt években több vál­lalkozással is kísérleteztek — sikerrel. A bérvemhesí­lés, a bikahizlalás, a tejipa­ri vállalattal való együtt­működés éppen úgy profil­jukba tartozik ma már, mint a fénymásolás. Az elmúlt években az is kiderült. nagymértékben függ a két fél jobb együtt­Együttmüködési megállapodás működésétől, hogy milyen színvonalú tenyészállat-ál­Jományt mondhatnak magu­kénak a megye termelőszö­vetkezetei. A tegnap meg­kötött szerződés lényege, hogy a két fél ezután közö­sen is végez kutató-fejlesztő tevékenységet, anyagi erőik összevonásával, a különböző állatfajok törzstenyésztő szö­vetkezeteiben és a termelé­si-tenyésztési eredmények­ről, problémákról tájékoz­tatják egymást. A legújabb tudományos ismereteket kö­zösen megvitatják, konzul­tációkkal, tapasztalatcserék­kel segíti^ egymás munká­ját, ezáltal is emelve a me­gye állatállományának mi­nőségét. A megállapodást többek között Molnár Lajos, a Te­szöv elnöke és Molnár Mi­hály, a Dél-alföldi Allatte­nyésztés-fejlesztő Vállalat igazgatója írta alá, egyelő­re négy évre. R.G. Van egy Földünk... de milyen ? Egyesület alakult Ha azt a szót hallom, környezetvédelem, azonnal eszembe jut egy jelmondat: „Csak egy Földünk van!" Kiötlői a legnagyobb veszélyre akarták felhívni figyel­münket — pusztul a természet. Míg egykor fűben, fá­ban, vízben orvosság rejtőzött, ma olajszennyeződés, savas eső, por és hamu borul majd minden zöldre. „Csak egy Földünk van!" — mormogtam magamban, amikor megláttam a Béke úszóházon — „A folyóban (értsd: Tisza, egykor szőke Tisza) a fürdés nem aján­lott!". Es beírtam a jelmondatot jegyzettömbömbe is, amikor kézhez kaptam a meghívót — természetvédelmi egyesület alakul Csongrád megyében. Megalakult. Kedden este a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében. Né­hány rövid mondattal már beszámoltunk erről lapunk­ban, de amíg ott függ az úszóházon a figyelmeztető tábla, köhögve-krákogva bóklászunk a Lenin körutat borító kipufogógáz ködben, és szinte körömmel kapar­hatjuk az olajat a Széchenyi téri fák, virágok leveleiről, nem árt részletesebben is foglalkozni azzal, mi történt azon a bizonyos alakuló ülé­sen. * A már említett meghívó­ból az is kiderül, hogy a ta­nácskozás első napirendje némi kitekintést ígér. Gyulai Iván, a Borsod Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület ve­zetője beszél majd hazánk északi felének gondjairól. Nos. az előadó megérkezett, diaképekkel színesített elő­adása szép is volt, jó,is volt — de leginkább tanulságos. Következzék néhány kiraga­dott gondolat: „Csak a ter­mészet széles körű védelme biztosíthatja a szűkebb környezet és az ember vé­delmét. Az erőforrások sze­rinti felosztás (víz-, föld-, le­vegővédelem) káros hatása ma már jelentkezik a gya­korlatban is. A különböző jogi szabályozások, a mi­nisztériumok közötti viták ennek a mesterkélt katego­rizálásnak következményei." Ezekkel a gondolatokkal talán lehet vitatkozni. A ké­sőbb elmondottákon viszont csak megdöbbenhettünk. Hisz azt hallhattuk, hogyan küzd a józan ész a megszo­kással, egy alig ötéves egye­sület az időtlen bürokráciá­val, ember az emberrel, ér­dek az érdekkel, mintha nem tudnánk: csak egy Föl­dünk van, de ez fontosabb minden nyereségességi mu­tatónál. Az előadás kissé ingerült, de nagyon is érthető kérdés­sel zárult: „Hát ezek szerint mi csak könyöröghetünk, eredmény meg semmi?" Gyulai Iván igyekezett meg­nyugtatni hallgatóságát: er­ről szó sincs, a jó cél érde­kében végzett munka végül is eredményes. Mint a mesé­ben, — jutott eszembe ak­kor. * Lehet, hogy még sok fej­ben megfordult hasonló gon­dolat. Szerencsére még töb­ben viszont az a kérdés: mi­ért ne faraghalnánk a mesé­ből valóságot? Csak akarni kell — és persze megalakul­ni. Miközben több mint hat­vanan kitöltötték a belépési nyilatkozatot, rövid tájékoz­tató hangzott el az új egye­sület javasolt névadójának Kiss Ferencnek, a „szegedi erdők atyjának" életútjáról. Ezután Szűcs Gábor, a me­gyei KISZ-bizottság titkára már a tervezett alapszabály pontjait sorolta: „A Kiss Fe­renc Csongrád Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület székhelye Szeged, címe: Áp­rilis 4. útja 6. szám. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Az egyesü'et célja az egész természet minőségének fenn­tartása, tevékenysége kiter­jed a nem védett területekre is. Elősegítik a Dél-Alföld természetének védelmét, ter­mészeti kincseinek bemuta­tását, erőforrásaink célszerű felhasználását. Támogatják a tudományos kutatásokat, részt vállalnak az ifjúság természetszereletét célzó ne­veléséből. önként vállalt tár­sadalmi munkákkal igyekez­nek helyre hozni a pusztítá­sokat. Az egyesület tagja le­het minden olyan magyar állampolgár és jogi személy, aki hajlandó e célokért ál­dozni is. A felsorolás nem teljes. Néhány kitétel valószínűleg nélkülözi a szó szerinti hite­lességet is. De remélem a legfontosabb, a szándék így is egyértelmű. Mivel az alakuló közgyűlés több, ke­vesebb vita után elfogadta az alapszabály minden pont­ját — egy egyesülettel gaz­dagodtunk. Hogy a krónika hitelessége se csorbuljon, idézzünk tovább a jegyző­könyvből: „Az egyesület el­nöke Szökefalvy-Nagy Béla. Titkára: llosvay György. Az egyesületet 12 tagú elnökség irányítja. A szakosztályok nevéről, munkaprogramjáról később döntenek." Bár alakulás közben ki­csit elszaladt az idő, az új tagság mégsem elégedett meg általánosságokkal. Ügy este 9 óra felé llosvay György már az idei, konkrét terveket sorolta. Először is intenzív tagtoborzás, felke­resni az iskolákat, megnyer­ni minden diákot és tanárt. Majd felállítani egy olyan erdei iskolát, ahol a beton­ból kiszabadult gyerek sa­ját bőrén érzi, (ha csak egy­két hétig is) milyen is az az egy darab Föld másik arca. Táborok szervezése, kirán­dulás a Bükkbe, bekapcso­lódni a Borsod megyei test­vérszervezet természetmentő akcióiba, segíteni az egyete­mek, főiskolák természetvé­delmi klubjait, emléket állí­tani mindazoknak, akik már áldoztak a nagy felismerés jegyében — „Csak egy Föl­dünk van!'' Többé-kevésbé így lehet rendszerbe szedni az idénre tervezett próbálkozásokat. S amit már én tennék hozzá: könyörgöm, ne engedjük, hogy a tagok hivatalt mász sznnak, jogszabályt biflázza nak (vagy egyszerűen: kö nyörögjenek) minden egyes fáért, virágért, minden csepp tiszta vízért. Hisz ők már tudják, (ezt megalakulásuk­kal bizonyították) az embe­rért harcolunk. S az ember akkor is a legfontosabb, ha hétköznapjainkban csak jó­kedvű pillanatokban derül ki. Bátyi Zoltán Kolbász expressz A hét végi bevásárló­kőrútról végül is s/.erenV csésen érkezett haza, hi­szen a beszerzett áruk­nak mindössze egyharma­da ment veszendőbe az üzlettől hazáig vezető úton. A tejből csak kiét deci folydogált a varrat men­tén a szatyrába, a gyü­mölcsjoghurt sebtében vé­gigrepedt oldalán mind­össze néhány grammnyi jutott az alatta fekvő ke­nyérre. Igaz ugyan, hogy a kaukázusi joghurt — aminek útközben lecsú­szott a fedele — teljesen átitatta az egyébként is palacsintává nyomódott szendvicstúrót. A kristály­cukorból is legfeljebb ha 10 deka szóródott a táska aljába. Abszolút érintetlen és teljes maradt viszont a Fanta szörp, amit vésővel és kalapáccsal röpke fél óra alatt sikerült is meg­szabadítania igazán kifo­gástalanul záró kupak­jától. A papírdobozba cso­magolt narancslét — a doboz tetejére festett nyi­lak útmutatását pontosan követve — vágta fel a szabóollóval. Mire azon-! ban mérnöki precizitással elvégzett tevékenysége fi­Dobozolunk niséhez érkezett, már csaK fél papírdoboznyi nedüve frissíthette fel magát, lé­vén a többi lé a konyha­asztalon. A sört pasztán azért kellett átszűrni a teaszűrővel, mert a kupak­kal együtt jött az üveg szája is, a szélrózsa min­den irányába szórva az apró szilánkokat. A lég­frissítővel nem bíbelődött sokat. Annak felső fedele ugyanis könnyed kis moz­dulattál leemelhető ... Az­tán már csak nyomkodni kell és a szélrózsa egyetlen irányába sem szór egy megveszekedett millilitert sem. A három­kilós mosópor felnyitásá­hoz már évek. óla fürészt használ, így ez sem; je­lenthetett különösebb gon­dot. A mélyhűtött csoma­gok azonban — mint min­dig — most is kifogták! rajta: amelyiken szerepelt a gyártási idő, azon hiába kereste a szavatosságot; ahol virított az eltartható­ság időtartama, azon nem lelte a mitől fogva dátu­mát. Talált olyat is, ahol — a betufoszlányokból ítélve, valaha — minden adat pontosan szerepelt, csak hát azóta kikezdte az idő vasfoga, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a felirat olvashatatlanná vált. A harmadik) zacskón a pontos szavatossági tá­jékoztatóra pontosan rá­ragasztották a legesleg­újabb árcédulát. Az orosz konzerv használati utású­tását a Hadrovics—Gáldi nagyszótár segítségével meglehetősen gyorsan le­fordította. Aztán már csak azon gondolkodott, hogy a sikeres megfejtéseket vajh' milyen címre küldje? Mi­után, a kicsomagolás és használatba vétel művele­teivel végzett, sikerélmé­nyekkel gazdagon zökkent a fotelba, és vette kezébe mostanság kedvenc olvas­mányát: az Anyagmozga­tási és Csomagolási Inté­zet tanulmányát, amiből megtudhatta többek között azt is, hogy a Magyaror­szágon előállított csoma­golószerek és felhasználá­suk értéke mjntegy 30 milliárd forintba kerül évente, A nemzeti jövede­lem 3 ós fél százalékot viszi el. K. K. Nagy 1-W.ló fejvétele A műszaki hónap keretében tegnap, a technika házában, termékbemutatót tartott a Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát, A kiállításon szerepelt a már holtokban levő termékek mellett egy újdonság is: az Expressz kolbász, lla a fogyasztók tetszését is elnyeri, hamarosan az üzletekben is árusítják majd » 4

Next

/
Thumbnails
Contents