Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

5 Szerda, 1987. április 8. Operafesztivál Szegeden Az idén negyedik alkalommal rendezik meg opera jatszó színházaink országos találkozóját (először 1974ben Debrecenben, két évvel azután Szegeden, 1984-ben ismét Debrecenben volt operafesztivál). A Szegedi Nemzeti Színházban április 27. és május 4. között a vendéglátó szegedi operaegyüttes, valamint négy színház és az Operaház társulata mutatja be egy-egy repertoárdarabját A szegedi operafesztivál programjáról tegnap, kedden Budapesten tájékoztatta az újságírókat Nagy László, a 'szegedi színház igazgatója. A jelenkori operajátszásról keresztmetszetet adó fesztivál programja mai magyar szerző művének előadásával kezdődik. A Vérnásznak, Szokolay Sándor operájának ebben a szezonban volt az ősbemutatója Szegeden, Oberfrank Géza állította szinpadra. A fesztiválnyitó előadást is ö vezényli, a főbb szerepekben Gortva Irént. Andrejcsik Istvánt és Bajtay Horváth Ágotát Iátja-hallja; a közönség. Offen bach-mü, A párizsi élet előadása lesz a következő estén; a Népszínház. produkcióját Kertész László rendezte, vezényel: László Endre. Április 29-én nézhetjük meg a győriek Carmenját; Szegedről „elszármazottak" irányításával került színre. Bor József rendezte, Csala Benedek a karmester. A Breitner Tamás irányításával dolgozó pécsi operatagozat a Figaro házasságával jön a fesztiválra. Ery Kovács András rendezése, a főbb szerepekben: Vághelyi Gábor, Egri Sándor, Németh Alice, Csáky Ágnes, Geötz Judit, Bene Katalin. Május l-jén ismét szegedi produkció szerepel a fesztiválprogramban, Verdi: Macbeth. Másnap A sevillai borbély következik, az Operaház előadását Békés András rendezte, fiatal karmester, Török Géza vezényel, Bándi Jánost, Csurja Tamást, Tóth Jánost, Pánczél Évát hallhatjuk. A Csokonai Színház igazgatója, Kertész Gyula állította szinpadra a Toscát. A debreceániek előadásán Szabó László lesz a karmester, Pelle Erzsébet, Sebastian Gonzalez és Gyapjas Tibor énekli Tosca, Cavaradossi és Scarpia szólamát. Mint minden „rendes" fesztiválon, itt is zsűri működik, mely ítélkezik — és díjakat oszt. Neves kritikusok lesznek a zsűritagok, az elnök: Várnai Péter. A Csongrád megyei és a szegedi tanács, a Művelődési Minisztérium, a Zeneművészek Szövetsége, valamint a Magyar Újságírók Országos Szövetsége díjait a két legjobb főszereplőnek, egy (legjobb) epizódszereplőnek, a legjobb együttesnek, zenekarnak, díszlet- és jelmeztervezőnek és a legjobb karmesternek ítélik oda. Az operafesztiválok történetében most először konferenciát, vitát, megbeszélést (majd a helyszínen dől el, melyik a pontds megnevezés) is tartanak, melynek a magyarországi operajátszás helyzete lesz a fő témája. Május 4-én ezzel zárul a hazai operatársulatok szegedi találkozója. Zenei naptár A MÁV Szimfonikusok hangversenye A Filharmónia jóvoltából örvendetes vendégjárár. sz.ínezi koncertéletünket: alig egy hónapja a Filharmóniai Társaság zenekarát hallottuk. hétfőn este pedig a Budapesti MÁV Szimfonikusok bizonyították, hogy az ilyen esetekben óhatatlan összehasonlítás éppenséggel nem szolgál hátrányukra. Hogy csak a vonóskar — a zenekari játék bázistömbje mellett maradjak: míg a Filharmóniai Társaság vonósai kétségkívül simábban, tartalmasabban szólnak, ugyanakkor a MJÁV vonósrészlegében nem láttam kedvetlen. félgőzzel, diétára fogott vonóval játszó muzsikust, a kép (egy-két apróságtól eltekintve) igazán kiegyensúlyozottnak, gondozottnak tetszett. Persze mostani vezetőjüknek, az odesszai szüle'tésü Mark Gorer.steínnck. bizonyára kiemelt gondja a vonóshangzás, hiszen ő maga is huzamos ideig zenekari hegedűművész volt. Gorenstein is a szakmailag kikezdhetetlen, jólképzett, fegyelmezett, vasalt koreográfiájú vezénylők közé tartozik, akik megbízhatóan, és örömünkre muzsikálnak. Hova tűnt a dúlthajúak, szrkrázószeműek, önmagukon túlmozgók, sámánok, mágusok, varázslópálcások kora! Ma biztosan profibbak vagyunk, de tán valamivel szegényebbek. Ügy éreztem, hogy a Les Preludesben, Liszt Ferenc közismert remekében elkelt volna némi varázslói többlet. Mert bár meggyőző volt az építkezés, mrty mintha az álomból hívta volna életre a későbbi metamorfózisok zenei alapgesztusát, majd szépen mutat ta-zengette sok-sok, arcának zenei képét, a diadal, a pátosz, a meggyőző, lelkesítő betetőzés azonban halványabbnak bizonyult. Talán a réz csengése volt ke\és, talán az üstdob volt inkább pontos, mint fenséges. Nem a kulisszahasogató hangtömeget hiányolom én, hanem azt a röpitóerőt, amely a romantika emberét képes volt önmaga fölé emelni. A jó szándékú hallgató igyekszik megszabadulni előítéleteitől, belemagyarázásaitól, amikor külföldi művészt magyar zenei közegben hallgat. Mégsem tudtam megszabadulni a gondolattól, hogy Gorenstein egy kicsit oroszra vette Farkas Ferenc muzsikáját, a ,•Furfangos diákok" szvitet. Remekül zakatolt a nyitótétel, s egyáltalán nem elmarasztalható, ha Stravinsky motorizmusát, vagy akárSosztakovicsot idézte kissé. Valószínű, hogy ezirányban a partitúrából is kapott némi indíttatást. Annyi biztos, hogy a verbunkos és a csárdás elbírt volna még egy csipet legényes-férfias többletet. A hatnyolcados tétel azonban tüneményesen szép volt: a színek. vonalak, sóhajok, csöndek úgy simultak egymásba. ahogy az egy szerelmi kettősben elvárható. Lendvay Kamilló I. Hegedűversenye és Kocsis Albert találkozása szerencsés csillagú. „Az én hűségem: hűség a dallamhoz, a széphez" — mondja Lendvay, és Kocsis erőssége éppen az érzékeny, itattató dailamrajzolás. A műben amellett — mely abban az időben (1963-ban) (izületeit, amikor éppencsak sikerült megszabadulni a gyönyörűen nyomasztó Bartók-örökségtől — döntően fontos a ritmikus elem is, mely néhány konvencionális helytől eltekintve izgalmas tálalásban jelentkezik. Kocsis ebben is otthonra lelt, miként a zenekar is, kivált az ütők, akiknek szokatlan módon a kadenciában is jelentős szerep jutott. Szép, és jól kivitelezett hangszerelési effektusokat is kaptunk, végül is a kortársak iránt (olykor joggal) gyanakvó közönség a kötelezőnél valamivel nagyobb tetszéssel honorálta a jól sikerült előadást. A- koncertet záró .három Brahms :mű a Magyar Táncok sorozatból mintha ráadás, avagy jutalom lett volna a jó magaviseletért. Ez a nyugati törzsbe oltott rebellis muzsika kellő eleganciával, és mértékkel adagolt szélsőségekkel szólalt meg. a ráadásként eljátszott 5. Magyar Tánc meg tán még felszabadultabb, mosolygósabb volt, és megerősített bennünket abban, hogy a Má V-együttest, Gorensteint és Kocsis Albertet máskor is szívesen meghallgatjuk. Mcszlényi László n depresszió gyökerei Nemrégiben Szegeden járt Lipcsey Attila, a János Kórház professzora, és előadást tartott a depresszióról, a betegséget befolyásoló gyógyszerekről. Ez a kérdéskör egyébként lényeges fejezete A pszichiátria biológiai alapjai cimű, az Akadémiai Kiadónál most megjelent munkának, amelynek másik két szerzője a szegedi Szentistványi István és Janka Zoltán. A hazánkban — és különösen itt, Csongrád megyében — oly annyira elszaporodó lelki betegségekről, okairól beszélgettem az előadás előtt a budapesti professzorral. — Nem is olyan régen még nem is tartották igazán betegségnek a lélek bajait. Mostanában meg egyre elterjed az a fölismerés, hogy a körzeti orvoshoz fordulók panaszai mögött legtöbbször nem is szervi okok állnak. — Való igaz. A kérdés azonban az, vajon fölismeri-e ezt minden alapellátásban dolgozó szakember, vagy a tünetek alapján mondjuk gyomorfekély elleni gyógyszert ajánl a betegnek. A helyes megoldás az lenne, ha ilyenkor pszichiáterhez irányítaná a körzeti orvos páciensét. Különösen indokolt lenne ennek a szemléletnek az elterjedése hazánkban, ezen belül éppen az önök vidékén, Csongrád megyében, ahol különösen magas az öngyilkosok aránya. Emiatt egyébként világhírre tettünk szert. Tavaly, amikor Budapesten járt az USA-beli Akiskai professzor, szakmája legkiválóbbja, előadását a magyarországi depresszió elterjedésével, a szunnyadó szándékot föllobbantani képes Szomorú vasárnap című dal példájával kezdte. — Legyen szó alkoholizmusról, narkózásról, öngyilkosságról, a jelenség mögött a szakemberek mindig társadalmi okok után kutatnak. — Éppen az imént említett pszichiáter bizonyította: az öngyilkosok szervezetében van egy bizonyos anyag, amely felelős az 50, illetve 85-90 évesek depressziójáért ig. Tehát csupán míg a társadalmi gyökereket hangsúlyozzuk, nem szabad megfeledkeznünk a biológiaiakról sem. Gondolja csak meg: I. Ferenc József korától máig alig változott az öngyilkosok, depressziósok száma, azóta e tekintetben vezető nép vagyunk. Ez is bizonyítja, hogy genetikai, biológiai tényezőknek is szerepük lehet ebben. De hát azt, ami korábban tény volt, nevezetesen. hogy az ember biológiai lény is, ma csodálkozással fedezzük föl. Az egész világ kutatja a biológiai gyökereket, elsősorban szem-l léleti kérdés, hogy erre is kiterjesztjük figyelmünket vagy sem. — Az egyszerű ember is érzi: ha a szervezete egészséges, az élet nehézségeivel is könnyedén megküzd. Ha nincs jól, a legkisebb hétköznapi esemény is képes kiborítani. A laikusok tapasztalatát is igazolja a tudomány? — Ha valaki depresszióssá válik, furcsa módon az újabb fázis kialakulása jobban megjósolható matematikai módszerekkel, mint az élet eseményeinek változásával. Tehát a biológiai gyökerek: az egészséges szervezet és az agy kémiája is felelős mindezért. Bizonyos agyi kémiai molekulák is szerepet játszanak a depresszió kialakulásáért. — Szerencsére nem mindenki élte át még ezt a betegséget. Melyek a tünetei? — A lelkiek: nyomott hangulat, szorongás, az egyén teljes lelassulása. Aztán vannak testi tünetek, amelyek elfedtetik a lelkieket. Az étvágytalanság, a fejfájás, a hátfájás „megtévesztheti" az orvost is. A lelkiismeretes vizsgálat, mondjuk egy gyomorröntgen, kiderítheti, hogy a betegnek szervi baja nincs ... ' — ... de van lelki, amely szintén kínzó baj. Ez hogyan gyógyítható? — Ha az orvos fölfedezi — márpedig jó lenne, ha fölfedezné — úgynevezett antidepresszánst tud adni, amelytől megszűnnek a panaszok: a rossz közérzet, az étvágytalanság, a szorongás. — Az előbb emiitett agyi kémiai molekulákat célozzák meg ezek a gyógyszerek? — A neurotranszmitter két építőkövének, a noradrenalinnak és a szerotoninnak van fontos szerepe a depresszió kialakulásában, méghozzá azáltal, hogy kevés van belőlük a szervezetben. Az összes gyógyszeres beavatkozás célja, hogy mennyiségüket megemelje. A kutatás feladata, hogy olyan készítményeket kísérletezzen ki. amelyek egyre hatékonyabbak, ugyanakkor mellékhatásuk csekély. — Gyógyszerekkel meg is előzhető a súlyos deprzszszió? — Egy ausztrál kutató írta le először, 1947-ben, hogy a litiumionoknak szerepük, van a depressziós fázisban, szerepük van a megelőzésben. Hatásmechanizmusukat a szegedi Szentistványi és Janka doktor ismertette a nemzetközi irodalomban. A litiumionok központi idegrendszerre való hatását a magyar tapasztalat már korábban is ismerte: a sárvári gyógyvizmúzeum emlékeinek tanúsága szerint már a századforduló után tudták az emberek, hogy a litiumos ivókúra nyugtatja az idegeket. — Végül is a gyógyvízen kivül van megfelelő hazai gyógyszer a patikákban? — Gyógyszereink sajnos régiek, a választék szegényes. Jobb minőségű antidepresszánsokra lenne szükség. A külföldi készítmények azonban devizába kerülnek... A magyar gyógyszervegyészet, a gyógyszerészek kiválóak: kihívás ez a hazai gyógyszeriparnak, be tudnánk törni az efféle készítményekkel a nemzetközi piacra is. — Köztudott, hazánkban tömegek szenvednek lelkibetegségben. Ki kezelje őket? Van erre elég szakember? — Mintegy 20 éve vita folyt erről Kanadában egy világkongresszuson is. A kutatók akkor úgy döntöttek: a pszichiáter feladata a kezelés. Azóta a gyakorlat megváltoztatta ezt a tézist, éppen amiatt, mert olyan sokan szenvednek depresszióban. Svájcban például az összes depressziós 90 százalékát az általános orvos kezeli, a maradék 10 százalék osztozik a belgyógyász és a pszichiáter gondviselése között. Szerintem ez lenne a követendő példa nálunk is. • — Beszélgetésünk fókuszában a pszichiátria, ezen belül a deprísszió biológiai alapjai álltak. De, hogy ezúttal meg ne essünk át a ló másik oldalára, végül tisztázzuk: mi minden felelős az egyre nagyobb súllyal ránk nehezedő lelki teherért. — Ismétlem: a társadalom, a környezet szerepe rendkívül fontos. Mindig is nyomasztó volt és az lesz az igazságtalan főnök, feszültségforrás a sikertelen partnerkapcsolat, de ezek mellett fokozott figyelmet kell szentelnie a tudománynak a biológiai okokra is. Chikán Ágnes Diákköri konferencia Ma országos tudományos diákköri konferencia kezdődik Szegeden pedagógiai, pszichológiai és közművelődési szekciókban a József Attila Tudományegyetem rendezésében. A konferenciát Mikola Tibor tanszékvezető egyetemi tanár, a bölcsészkar dékánja nyitja meg délután fél háromkor, az Egyetem utcai Auditórium Maximumban. Ezt követően két előadás hangzik el: Szörényi Zsolt minisztériumi osztályvezető A pedagógusképzés fejlesztésének irányai, Csorna Gyula, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese A magyar közoktatás jelenlegi helyzete és problémái címmel ad elő. A 37 magyar felsőoktatási intézményből összesereglett hallgatók a bölcsészkar Egyetem utcai és Petőfi Sándor sugárúti épületeinek termeiben holnap, csütörtökön reggel 9-től 17 óráig ismertetik dolgozataikat. A záróülésre és a díjkiosztásra pénteken fél tízkor kerül sor az Auditórium Maximumban Mit jósolt a vasmenyasszony ? Aki arra számít, ennek az irománynak a végén feleletet kap a kérdésre, ne is olvassa tovább. Azt akarom megtudni én is, miket jövendolt. Sok jót nem, az biztos. Makói ember szájából hallottam először. Rácsaptam, mint macska az egérre: mi volt a vasmenyasszony? A háború végén emlegették, csodafegyver is lehetett. Olyan szónak tartottam, amelyiken át egy korszak lelkébe lehet belelátni, elkezdtem vadászni háborúviselt embereket. Olyanokat is találtam, akik ai Dunántúlon is harcoltak még, erőltették is az agyukat, de nem ugrott be nekik. — Csak nem a Vastag Berci volt? — Róla se hallottam. — Nem hát, mert jut eszembe, az már az első háborúban- szerepelt. Iszonyatosan nagy szájú ágyú volt. De ha vársz egy kicsit, átfutom a följegyzéseimet, hátha ráakadok. Egyik se akadt rá. Nagy baj nincsen, szótárakban-lexikonokban biztosan benne van. Ami a kezembe akadt, mindet megnéztem, egyben se találtam. A könyvtárosoknak nagyobb gyakorlatuk lehet benne, ők is keresték, még többen, mint én, de nem találták ők se. Lélezhetctlon, hogy van egy szavunk, és egyik se tud róla! Állj meg, Vendel! Itt van az orrod előtt a Szegedi szótár, nézd meg abban is. Benne is van, de nem ágyú, és nem is csodafegyver. Ideírom szóról szóra: „Kísértetféle, amelyet 1948 táján a szegedi tanyák különböző helyein véltek látni, és politikai jellegű jóslatokat mondott." Jó, hogy éppen a katonaviselt emberek nem tudtak róla. Némelyik akkortájt jött haza a fogságból. Érettük táncoltak akkoriban az asztalok a szellemidézéseken, őket látták a halottlátók, eltemetve, és talán róluk is jövendölt a vasmenyasszony. Az viszont biztos, hogy létezett, még ha kísértetféleként is, mert ebbe a szótárba csak létező juthatott bele. A szocializmus fölépítését talán nem jövendölte, bár száz évvel azelőtt Marxék is kísértetnek mondták a kommunizmust híres kiáltványukban. Legföljebb olyasmit, hogy megint háború lesz, kő kövön nem marad, és mi mégiscsak visszamegyünk Szibériába. Ha viszont a szegedi tanyákon tünedezett föl ez a kísértet, akkor meg is lehet találni a nyomait. Ahogy az ókori Sybillóét is, még most is. Nehéz kimeszelni a tanyából, ami egyszer beleesett! Szatymaz hatarába jutok el tlőször, alkalmi fuvarral, do nyomát se találom. Nyomós segítőm van, áldott gazdagságú tanyáktól az átok vériéig, mindbe beköszönünk, de suha nem hallottak róla. Átlódulok Zsombora, ott se. Okos ész kell ide! "Holtomig járhatnám a vidéket, és közben kísértetfélévé változhatnék magam is. Az iskoláktól kérek segítséget. (Mindenki olyan kalappal köszön, amilyen van neki!) Megkérem a domaszéki, a mórahalmi és az ásotthalmi iskolákban dolgozó hajdani kollégáimat, kérdezze meg minden gyerek otthon. Ekkora merítőhálóval a halászok se dolgozhattak. Kaptam is válaszokat, szép számmal. Van, aki úgy véli, mégiscsak fegyver volt az. Egyikük szerint a T—34-es tank népi neve. másikuk szerint bomba, a harmadik viszont azt állítja, a katonának mindig az a puska a menyasszonya, amelyikre fölesküdött. Olyan vélekedés is jött, hogy a férfiak tavasszal házasodnak, de akinek nem jut menyasszony, azé lesz a vasmenyasszony. Eddig öszszesen két olyan jelentkezőnk van, aki talán többet is tud. Az egyik szerint tűzvészeket jövendölt. Megyek is hozzá hamarosan, ha időm engedi. Többször segítettek mar olvasóink. Móra Ferenc rejtélyes Sziromszékét se találtuk volna meg magunktól, hátha koppan most is valakinek a fejében az emlékezés. Azt is jó lenne tudni, miért éppen vasmenyasszonynak mondták. Az eddigi segítőknek pedig ezúton mondok köszönetet. Horváth Dezső