Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-06 / 81. szám

Hctfc, 1987. április 6. 3 Hétvégi munka a földeken Vas megyében, ahol a nagyüzemek jó szervezesse!, egymást segítve igyekeznek •elvégezni az összetorlódott munkákat, nagy szorgalommal vetették a tavaszi árpát és a cukorrépát, s készítették elő a talajt a további vetésekhez. Több nagyüzemben határszemlel tartottak u szakemberek, s megállapították, hogy a megyében jól vészelték át a nagy telet az őszi kalászosok és a repcetáblák. Kizöldültek a vetések. megfelelő a töszám és a sűrűség, megindult a sarjadzás, a bokrosodás is. Csak foltokban tapasztalható kifagyás, vagy belvíz okozta kipusztulás. Csongrád megyében több mint 150 traktor dolgozott a nagyüzemi táblákon, hogy előkészítsék a talajt a tavaszi vetésű növények számára. A szikkadtabb földeken cukorrépát vetettek: eddig a tervezett területnek csak az egyharmadán került földbe a mag. A Duna—Tisza közi homokos vidéken az újburgonva velőgumó ját ültették. Makó körzetében a vöröshagyma. Szeged környékén pedig a fűszerpaprika magjának vetését kezdték meg. A kiskertekben a zöldborsó és a mák vetése volt soron. Sokan a gyümölcsfákat ápolták és szőlőt metszettek. Nem tartottak pihenőt a hét végén az ország számos mezőgazdasági üzemében, sokezren dolgoztak a földeken, hogy behozzák a megkésett tavasz miatti 2-3 hetes elmaradást. A Bács-Kiskun megyei határban a tavaszi árpát, az ipari borsót vetették, és a Duna mentén megkezdték az előcsírázott burgonya kiültetését. Harta, Bácsalmás és Kiskunhalas térségében repülőgéppel szórták a műtrágyát az eső után gyorsan sarjadó őszi vetésekre. A kertészetekben is sokan dolgoztak, metszették a homoki szőlősöket. A gyümölcsösökben a tél végi lemosó permetezés adott munkát. » A Kisalföld termelőszövetkezeteiben mindkét pihenőnapon teljes lendülettel végezték a tavaszi árpa, a borsó vetését. A cukorrépatáblákon csaknem befejezték a vetést előkészítő talajmunkákat. Fejér megye homokosabb talajú, déli fekvésű szántóföldjein, Cece és Sárbogárd kornyékén ugyancsak tavaszi árpát és borsót vetettek, másutt pedig hozzáláttak a magágyak készítéséhez. Eddig igen kis területen került főidbe a kora tavasziak magja: a késői kitavaszodás, majd az esőzések miatt a gépek nem tudtak rámenni a földekre. Az erős szél gyorsan szárítja a talajt. így egyre több helyen láthatnak munkához az elkövetkező napokban a gépek és a brigádok. Ugv tervezik, hogy ahol erre lehetőség van, éjjeli műszakokat is szerveznek, s így május elejéig 150 ezer hektáron befejezhetik a vetést. A háztáji kertészetek napenergiával fűtött fóliasátraiban palántákat ültettek, volt ahol már szedték a primőröket, a salátát, a retket, az űjhagymát. 'Pest megyében a hét végén csaknem végeztek az őszi vetések fejtrágyázásával az üzemek, a tavaszi vetéseknek pedig 15—20'Vt fejezték be. A szántással is sietnek az állami gazdaságok, tsz-ek, hogy a kukorica és a silókukorica alá mielőbb előkészítsék a talajt. A fagyok miatt sokfelé elpusztull az ősszel vetett növény, így most másod vetések kel igyekeznek hasznosítani a földet. Nagykáta környékén például a hét végén mákot vetettek, máshol, egyebek mellett Kisnémedi határában borsó és árpa kerül a táblákba. Vetélkedőtörténet Mi lehet egy Apáczai Csere-díjas nyugalmazott vezető szakfelügyelő legnagyobb öröme? Például az, ha olyan könyve jelenik meg, mint Tatár Istvánnak. (Róla van ugyanis szó.) Szegeden vitték, mint a cukrot. A hatezer példány úgy látszik, kevés lesz az ország matematikatanárainak. Mi tette slágerkönyvvé a Feladatok az úttörőmatematikusok vetélkedőin című munkát? Legfőképpen az, hogy dokumentálja a közel két évtized alatt született feladatokat és megoldásukat. A gyakorló pedagógus úgy használhatja, akár egy szöveggyűjteményt, illusztrációt választhat belőle, bővítheti a tankönyvi repertoárt, órákon és szakkörökön egyaránt jó segédeszköz. Sőt a leendő versenyzők mindennapi agytréningjéhez is kínál ötleteket, variációkat. A szerző a tobb száz feladatot életkorok szerint csoportosítja is. Altalános és középiskolások egyformán tanulhatnak a fokozatosságot szintén szem előtt tartó könyvből. Talán az sem mellékes, hogy a fiatal matematikatehetségek gondozását elsőként Csongrád megye kezde. ményezte. Első ízben 1 Sitiiben Tatár István irányításával Makón rendezték meg a matematikai szaktárgyi versenyt. Az Országos Pedagógiai Intézet és a Magyar Üttörők Szövetsége felfigyelt a makói „gondolatra" és 1SH6 nyarán Csillebérc otthont adott az I. országos matematikai szaktárgyi versenynek. A könyv tartalmazza a vetélkedők lebonyolítási tervét, forgatókönyvét, sőt az országos döntöbe jutottak névsorát is. Kuriózum, hogy az egykori úttörők is megszólalnak. Például Szendrei Ágnes szegedi matematikus, a Bolyai Intézet docense, ö a 8. osztályosok versenyében 1967-ben harmadik helyezett lelt. Így emlékszik: Az egyes fordulókra való felkészülés során szerettem meg a matematikát. Ösztönzöek voltuk az úttörő-matematikusok vetélkedői. Időben felfedezték a tehetséget, segitették kibontakozásukat. Mára is érvényes tennivalók ezek; Tatár István könyve segédeszköz lehet. B. E. Elutazott a román pártküldöttség A hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából megyénkbe látogatott román pártdelegáció, az RKP Temes megyei küldöttséggé — vezetője Teodora Avram, az RKP KB tagja, a Temes megyei pártbizottság ipari titkára, a megyei réptanács elnöke; n küldöttség tagjai: Petru Mot, a temesvári pártbizottság első titkára, Temesvár polgármestere, és Pável Kasai, a Temes megyei KISZ-bizottság titkára — szombaton részt vett a szegedi koszorúzási ünnepségen, majd Szentesre utazott. Programjuk Koncz János, a megyei pártbizottság titkára részvételével zajlott. A szentesi városi pártbizottságon a vendégeket, délután, Labádi Sándor, első titkár fogadta, és áttekintést adott a város életéről. Ezután a Pankotai Állami Gazdaság szentesi központjában, a gazdaság munkájával ismerkedett a küldöttség. Vasárnap, a Hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogatott a román küldöttség, ahol a szövetkezet vezetői tartottak tájékoztatót, majd bemutatták határszemlén a tsz területét, és egyik telepét. Ezt követően tegnap délelőtt hazautazott megyénkből a román pártküldöttség, amelynek tagjait Bartha László, a megyei pártbizottság titkára, és Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára búcsúztatta a nagylaki határátkelő-helyen. Véradók A Vöröskereszt és a Véradó Állomás szervezte véradó napon, a Tüzép Vállalatnál 30-an, a postaigazgatóságon !)l-en, a Pannónia és Szőrmeipari Vállalatnál 15-en, a Tápéi Háziipari Szövetkezetnél 21-en adtak vért. A tarjáni vöröskeresztesek közül 29-en, a tanárképző főiskolán 77-en, az egészségügyi főiskolán — ahol a hallgatók 90 százaléka véradó —, 95-en jelentkeztek véradásra. Alkotói díjasok A Csomiterv színházfelújító tervezőkollektívája Fent (balról jobbra): Maár Márton, Szekeres Mihály, Kádár Ferenc, Kuesora Sándor; lent (balról jobbra); SelmeczkJ/ Ernő, Balázs László, Dombi Rózsa, Fekete Zoltán A Csongrád Megyei Tanács Tervező Vállalat alkotókollektiváju — Maár Márton Ybl-riijas építész vezetésével Szekeres Mihály belsőépítész, Kádár Ferenc és Kuesora Sándor szerkezettervező, Selmeczky Ernő épületgépész-tervező, Balázs László épületvillamossági tervező. Dombi Rózsa közműtervező, Fekete Zoltán kerttervező — újjávarázsolta a Szegedi Nemzeti Színházat. Az épület azonban megőrizte a régi stílusjegyeket, a tervezőkollektíva tiszteletben tartotta Fellner és Helmer elgondolásait. Ugyanis a két bécsi építész elképzelései alapján húzták fel a színház falait lübb mint 100 esztendővel ezelőtt. A szegedi mérnökök az építészeti értékeket megsokszorozták, elsősorban a belső terek lehetőségeinek jobb kőhasználásával. A Csomiterv alkotóközössége már több mint egy évtizede dolgozott együtt, amikor e nagy feladat megoldásához hozzákezdett. Sok régi szegedi ház rekonstrukciójánál gyakorlatot szereztek. és ezt a speciális tapasztalatot kamatoztatni tudták a színház folújitásánút. A közös rutin, az együttgondolkodás lehetővé tette, hogy a kivitelezés közben zökkenőmentesen módosítsák az eredeti elképzeléseket. Erre azért volt szükség, mert a munka közben ismeretlen pincéket, épületrészeket tártak fel Alkotásuk eredményeként az ország legmodernebb színháza áll a Tisza partján. Mától Szegeden Lengyel-magyar barátsági hét Testvérvárosi kapcsolatok keretében látogatott el tavaly a Szegedi Egyetemi Énekkar Lódzba. Akkor a lódzi rendezvények, programok alkalmával is továbbszövődtek a kapcsolatok szálai a két város intézményei, művészeti csoportjai között. Most á tavalyi vendéglátók viszonozzák a látogatást. A több mint tizenegyezer tagot számláló baráti társaság vezetői, a lódzi Szymanowski-Uórus, valamint két pszichológus, Marék Kolanski és Krystyna Blonska, vesznek részt azon a rendezvénysorozaton, amelyik ma, hétfőn kezdődik Szegeden. A vendégek többek között baráti találkozókon vesznek részt, megismerkednek az egyetemi füvészkerttel, látogatást tes/.p.ek a Paprikafeldozó Vállalatnál, és kirándulnak Opusztaszerre, Hódmezővásárhelyre. Az egy héten át tartó rendezvénysorozat keretében a vendégek több alkalommal is bemutatkoznak a szegedi érdeklődőknek. Kedden délután, 3 órakor Marék Kotanski a kábítószer-fogyasztás elleni társadalmi küzdelem lengyelországi tapasztalatairól számol be a JATE aulájában. Az előadó a híres Monarrendszer megalkotójaként, hazájában a narkomániás betegek gyógykezelésének, rehabilitálásának egyik elismert szakembere. Ugyancsak erről a témáról hallhatnak előadást az érdeklődök szerdán, délután, 5 órakor a Kiszöv-klubban. A két pszichológus programjában beszélgetés és szakmai tapasztalatcsere is szerepel a szegedi drogambulancia munkatársaival. Három alkalommal is bemutatkozik a lódzi Szymanowski-kórus. Ma este, a Csongor téri pártházban baráti találkozó keretében, kötnek csokrot első alkalommal hazájuk dalaiból. Holnap. kedden, este. 6 órakor a November 7. Művelődési Házban, az Ujszegedi Kamarazenekarral adnak közös hangversenyt. Szerdán a JATE új kollégiumában a Szegedi Egyelemi Énekkar és L. Kecskés András lantművész közreműködésével lépnek fel. Új helyen a videókölcsönző Ma délelőtt már új helyen nyit ki a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat videókölcsönzője: a Deák Ferenc utca 18-ban. Vagyis a Szabadság mozi épületének Deák Ferenc utcai bejárata a kölcsönzőé, az érdeklődők az első emeleten találják a választékot, naponta 11-től este 6-ig (2 órától fél 3-ig szünet!), szombaton délelőtt 10-től 12-ig. Fejér Csaba Kalivoda Imre Fejér Csaba festőművész, a vásárhelyi iskola reprezentánsa 1936-ban született, Karcagon. A képzőművészeti főiskolát Z. Gács György tanítványaként végezte el. Mirit friss diplomás, Hódmezővásárhelyen telepedett le és több évtizede ott él. Munkássága a realista hagyományokVa épül, sajátos, egyéni látásmódjával, színvilágával tovább is fejlesztette azt. Elsősorban az alföldi táj. a parasztember és a tanyavilág ihlette képeit. Tájfestményei reális, tényszerű. de artisztikus formában vullanak a parasztemberek életformaváltásairól. Egyéni kiállítását Budapesten a Műcsarnokban és a Csók Galériában mutatták be. de rendszeresen szerepel a vásárhelyi őszi tárlaton is. Alkotásai nemcsak itthon kerülnek falra. Műveit külföldön is bemutatták, tárlatot rendeztek neki az NSZKban, Bécsben, és részt vett Baselban, egy nemzetközi seregszemlén A Domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet Kalivoda Imre elnök vezetésével az átlagon felül, dinamikusan fejlődött. A 43 éves kertészmérnök vállalkozóvá tette a szövetkezetet, nemcsak a szőlő és az őszibarack területé^ növelte 100. illetve 50 hektarral, hanem bővítette a gazdaság ipari tevékenységét. Három műszakban dolgozik a müanyagüzem. nyereséges a varroda is. Kalivoda Imre meghonosította az 1500 taglétszámú szövetkezetben a biotechnológiát. Laboratóriumukban modern eljárással egy növényből gyorsan, sok azonos növényt szaporítanak. Szövettenyésztésben elért eredményeik országosan is figyelemre méltók. A vírusmentes burgonya-szaporítóanyag előállításával sikereket értek el, exportra is termelik. A szövetkezet korszerű állattenyésztő telepén is jelentős eredményeket mutatnak fel.