Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

Csütörtök. 1987. április 30. 5 Operafesztivál Párizsi-e a Népszínház élete ? Aligha. Nem hiszem, hogy „párizsiak", azaz fényűzöek, luxuskényelmesek azok a körülmények, amelyek között a magyar hon operavándorai dolgoznak. Szinte állandóan úton vannak. Saját színházi épületük nincs, illetve „sajátjuk" az ország csaknem összes színpada, sőt az utóbbi években néhány külföldi színpadot is belaktak. A társulat létszáma töredéke egy igazi operatársulaténak, így aztán nincsenek néma, de fürgelábú táncosok, dalosajkú, de „nehézkes" szólóénekesek, és kevésbé dalosajkú, de szintén „nehézkes'' kórustagok; itt mindenki egyenrangú, különböző mértékben ugyan, de fürgelábú és dalosajkú kórustag-szólista-táncos. A színház hőskorát, a vándorművészetet idézik ezek az állapotok, azokat az időket, amikor a színész — énekest, táncost is jelentett. Mindenfajta színpadi embert, aki szórakoztat, mulattat. Ez az anakronizmus adja a Népszínház produkcióinak hamvas báját. S az a frissesség, lendület, elkötelezettség, amely az egész társulatot, színészt, zenekart, karmestert, rendezőt egyaránt jellemzi. A dolguk: a szórakoztatás, mulattatás. Az operafesztiválon kedden este A párizsi élet című Offenbach-művet mutatták be. A szereplők közül ki kell emelnünk Németh Gábort (Fernand), aki szépen énekelt, és inasruhában is megőrizte úri méltóságát. Jánosi Péter (Gondremark) belépései mindig nyugodt örömmel töltöttek el bennünket: egyéni ízű figurát teremtett, a hangja is szép. A főszereplő azonban mindenképpen a Szegedről elszármazott Laczi Júlia (Gabriella) volt, aki életteli és mozgékony, vérpezsdítő és férfiandalitó: igazi szubrett. A népszínháziak bemutatkozása sajátos, élénk tónussal gazdagította az operafesztivált. M. T. * Tegnap este szerepelt a Győri Kisfaludy Színház társulata a Carmennel, ma a pécsiek produkciója következik: Mozart: Figaro házassága. A pécsi bemutató februárban volt — a kamaraszínházban. Most tudniillik ők kerültek hasonló helyzetbe, melyből a szegedi társulat nemrég szerencsésen kilábalhatott; a nagyszínházuk rekonstrukciója miatt tenyérnyi színpadra szorult a pécsi opera. Az ünnepen, május l-jén ismét a hazaiaké az operafesztivál színpada: Verdi Macbeth-jét Oberfrank Géza vezényli, a címszerepben Németh József, Lady Macbeth Misura Zsuzsa, Banquo Gregor József, Macduff Juhász József, Malcolm Vajk György. Az Akadémiai Kiadó tervei Az Akadémiai Kiadó idei terveiről, a magyar tudomány eredményeit bemutató újabb köteteikről, tudo-* mánynépszerüsítő, ismeretterjesztő kiadványaikról és kiállítási terveikről tájékoztatták a sajtó képviselőit a kiadó vezetői szerdán a Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában. Hazai György főigazgató az új kiadványok között tallózva elmondta, hogy az idén adják közre a Magyar Néprajzi Atlaszt, amely 220 térképtáblán mutatja be az egyes tájegységeket. A Magyar Művészet újabb kötete az 1300—1470 közötti időszak hazai művészeti fejlődéséről nyújt áttekintést. Az ünnepi könyvhétre jelenik meg a Mesék, mondák, történetek ... sorozatuk első kötete, a Rózsafiú és Tulipánleány, amelyben kalotaszegi népmeséket közölnek. Másik ünnepi kiadványuk Teleki József útinaplóit adja közre, a mű címe: Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában. A közhasznú könyvek sorában lát napvilágot az új szabályzat alapján korszerűsített Helyesírási tanácsadó szótár. Folytatják tavaly indított Reprint-sorozatukat, az újabb kötetek között szerepel Győrffy István Magyar falu—magyar ház és Bartoniek Emma A magyar királykoronázások története című munkája. Kérdőjel sorozatukban Aczél György, Lukács Györgyről, Hársing László pedig Korok, eszmények, erkölcsök címmel írt könyvet. Énekszóval, muzsikával A KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztériummal, az Állami Ifjúsági és Sportbizottsággal közösen tavaly is meghirdette az országos diáknapokat. A diák amatőr művészeti tevékenységet minősítő és bemutató sorozat az ifjúsági mozgalom szervezeti eseményei mellett, illetve azzal együtt jelentős kulturális és sporteseményeket biztosított, 1987 februárjában és márciusában az ország valamennyi, így megyénk városaiban is, a középfokú tanintézetekben tanuló diákok számára. Az ODN keretbe foglalja és ösztönzi a tizenévesek iskolai és iskolán kívüli folyamatos kulturális tevékenységét, amely képet ad a diákművelődés eredményeiről és lehetőséget biztosít a közművelődési munkában élenjáró diákok, iskolák és pedagógusok munkájának elismerésére is. Ezek a rendezvények alkalmat nyújtanak a diákélet bemutatására, kifejezve az őket körülvevő világról, társadalmunkról alkotott véleményüket. Hozzájárul a diákélet hagyományainak elmélyítéséhez, új hagyományok kialakításához. Példát ad a diáktársak számára, a kulturált szórakozási szokások kialakításához. A művészeti kategóriákat fölsorolni is nehéz. Példaként a széles választási lehetőségekből: kórusok, szólóénekesek, szólóhangszeresek, népzenészek, néptáncosok, rock- és dzsesszegyüttesek, diákszínpadok, bábosok, képző- és iparművészek, honismereti körök, diákrádiósok és diákújságírók mérhetik össze tudásukat. A megyei minősítő bemutatók legszínvonalasabb produkcióiból a szakemberekből álló bírálóbizottság javaslata alapján szerkesztett műsorral is bemutatkoznak a fesztiválvárosban. Csongrád megye hagyományosan az Erkel Diákünnepeken Gyulán. összesen 2500 középfokú tanintézetben tanuló diák vett részt az iskolai, városi, megyei minősítő versenyeken, és a fellépők 44 arany, 42 ezüst és 36 bronz oklevelet „szereztek" tehetségük bizonyítékául. Szegedről szép számmal képviselik majd diáktársaikat és iskolájukat a Tömörkény gimnázium és művészeti szakközépiskola, a Radnóti Miklós Gimnázium tanulói énekszóval, muzsikával, tánccal. A képző- és iparművészeti kategóriában már megtekinthető a legjobb alkotásokat bemutató kiállítás Szegeden, a November 7. Művelődési Házban. A „Fesztiváldíjat" az Erkel Diákünnepek Diáktanácsa döntése alapján a május 3-án befejeződő rendezvény gáláján osztják majd ki a legszínvonalasabb, legszínesebb műsort adó csapatnak. A megyei programot Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője állította színpadra, Galkó Bence színművész és Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes koreográfusa és vezetője segítségével. A négynapos eseményre ma, csütörtökön a déli órákban utazik el a 250 fős kulturális és a közel 50 tagú sportdelegáció, a megyei és városi KISZ-bizottság képviselői, valamint a felkészítő pedagógusok vezetésével. Cz. J. Adósok és hitelezők A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. A testület a mezőgazdasági szövetkezetek tavalyi gazdálkodásának eredményeit értékelte. Foglalkozott továbbá a tartósan fizetésképtelenné vált termelőszövetkezetek gazdálkodásának idei, első negyedévi tapasztalataival. A felszámolásról és az állami szanálásról — mint ismeretes — 1986, szeptember l-jétől új eljárási rend lépett hatályba, amely a fizetőképesség megteremtését, illetve helyreállítását segíti. Ennek a törekvésnek egyik fontos része az az előzetes egyeztetési eljárás, amelynek során az érdekeltek megpróbálják az adós szövetkezet fizetőképességét helyreállítani. Abban, hogy minél előbb megegyezés jöjjön létre az adós és a hitelező között, jelentős szerepet vállaltak a tsz-ek területi szövetségei. Tevékenységükkel nemcsak az egyeztetési eljárás sikerességét segitik, a szövetkezetek előzetes felkészítéséért is sokat tettek az év eddig eltelt időszakában. Az elnökség megvitatta a területi szövetségek ellenőrzési irodáinak 1986. évi tevékenységéről és az ellenőrzés főbb tapasztalatairól szóló előterjesztést. Az ellenőrzések során azt tapasztalták, hogy a vizsgált szövetkezetek érdekeit szolgáló — megelőző jellegű — érdekképviseleti javaslatokat, kezdeményezéseket a korábbinál jobban hasznosítják a gazdaságok. Juhász Gyula-dijasok A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának május elseje alkalmából rendezett ünnepségét tegnap tartották meg a Juhász Gyula Művelődési Központban. Sebők János, az szmt titkára mondott beszédet. Hagyományosan ilyenkor adják át a Juhász Gyula-díjakat azoknak a művészeknek-tudósoknak, akik munkásságukkal széles körben hatnak, társadalmi jelentőségű értékeket hoznak létre. Ágoston József vezető titkártól vehették át kitüntetésüket az idei Juhász Gyula-díjasok: a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kollektívája, Kerek Attila, a Szeged Városi Családi Intézet igazgatója, Molnár Gyula, a Molnár Dixieland Band vezetője, Pávó Ferenc könyvtáros. Kerek Attila Molnár Gyula Nehéz feladatra vállalkozott, amikor a társadalmi és családi ünnepek, egyszóval a szertartások újfajta, mai, jó ízléssel való megrendezésére hivatott intézményt létrehozta. Az éviszázados hagyományokat kellett kiegészíteni, vagy éppen pótolni, igény- és ízlésváltozások közepette vonzóvá tenni. Az intézet, amelynek vezetője, gondosan választott műsorokkal és előadókkal teszi ünnepélyessé, bensőségessé életünk fontos, örömteli, vagy éppen szomorú eseményeit. Kerek Attila, imint általában a „hívatásosak", odaadással dolgozik. Közismeretségnek és megbecsülésnek örvend a városban, a megyében. Zenekarvezetői képesítése van és népmüvelés-ének-zene szaikos tanár. Elsősorban szakszervezeti kulturális területen tevékenykedik — társadalmi munkában. Korábban a Szeged Táncegyüttes zongorakísérője, illetve zenekarvezetője volt, énekelt az Általános Munkáskórusban, szakszervezeti funkciói vannak a kulturális területekkel foglalkozó bizottságokban. Még általános iskolás volt, amikor meghívták egy zenekarba ... Bizony nagy utat tett meg: országos és nemzetközi elismertséget „harcolt ki" a dixieland-együttesnek, amelynek vezetője és mindenese. Harcról pedig azért bszélhetünk, mert a műfaj, bár mindig népszerű volt, nem mindig vétetett komolyan, s az amatőr-sors különféle bajait a Molnárdixielandnek is el kellett szenvednie. Alighanem ¡Molnár Gyula tehetsége, energiája. ambíciója nélkül ez a zenekar sem jutott voLna többre, mint sok más nem hivatásos művészeti csoport: megszűnik vagy középszerűt produkál. Ám Molnárék — először külföldön, aztán lassan itthon is — a műfaj kiválóságai közé kerültek. Először a rádió, majd a helyi közművelődési intézmények segítettek a folytonos pénzhiánnyal, próbaterem- és szervezesi gondokkal küszködő csapatnak, önálló lemezeik készültek. Közönségük mindig volt és (mindig lelked. 1A virtuóz klarinétszólók mellett talán legföltünöbb a biológia— kémia szakos középiskolai tanár, Molnár Gyula madártani érdeklődése. Szenvedélyes zenész, szenvedélyes ornitológus, kitűnő fényképész. Pávó Ferenc rádió- és lévéfel vételek (nemrégiben mutatták be Dixi-Mix című tévés filmjüket), fesztiváldijakat, szakmai elismeréseket kaptak. A Szegedi Kenderfonógyár könyvtárosa az olvasómozgalom egyik legeredményesebb szegedi munkása. Könyvtárába beiratkozott az üzem dolgozóinak 40 százaléka, évente 20 ezer kötetes forgalmat bonyolít. A gyárhoz tartozó telepeken létrehozta a helyi könyvtárakat, irányítja a szocialista brigádok klubját, munkás—művész találkozókat szervez, az irodalom mellett a tetvérmúzsákkal, képző és színházművészeti alkotásokkal is megismerteti a könyvtárlátogatókat. A gyárban létesített ipartörténeti állandó kiállítást is ő gondozza. Különös figyelemmel foglalkozik a fiatal szakmunkásokkal és a tanulókkal; a művészeti jellegű rendezvényeken kívül szakköröket, vetélkedőket, társadalompolitikai témájú előadásokat szervez számukra. A múzeum történeti osztálya A „legfiatalabb" múzeumi osztály (vezetője Zombori István történész-muzeológus, tizenhárom munkatársa van) megalakulása, 1978 óta számos érdekes és kitűnően rendezett időszaki kiállításon mutatta be a múzeum értékeit, illetve legújabb kutató- és gyűjtőmunkájuk eredményeit. A korszerű történeti ismeretek terjesztésében, a nemzeti tudat alakításában nélkülözhetetlen és hatásos kiállítások sorozatából kiemelendők a különböző történeti évfordulókhoz kapcsolódó bemutatók (a KFM megalakulásának, a Tanácsköztársaság létrejöttének 60. évfordulója, Szeged felszabadulásának 35. évfordulója), valamint a munkásmozgalom nagy alakjainak (Szirmai, Zöld Sándor, Ladvánszky) munkásságát, a korabeli viszonyokat ismertető kiállítások. Az osztály megalakulása óta a munkatársak feladata a Szeged testvérvárosaiban rendezett leállítások összeállítása, illetve az itt bemutatott lodzí, vagy odesszai történeti tárlatok létrehozása, A történész-muzeológusoknak köszönhetjük a 'Vár-beLi vánoitör,tén.dti kiállítást, a Buday-szoba irodalom- és tánsadalomtörténeti anyagát. A helytörténeti jellegű kiállítások is emlékezetesek (tűzoltókiállítás, 100 éves a szegedi telefon, Szeged története — fotókon, első világháborús emlékművek, sajtótörténeti tárlat, 100 évas a színház, s a legújabb, a katonai egyenruhákat bemutató tárlat), Minőségi változást jelentett a munkában a gyönyörűen felújított Feketeház birtokbavétele, amely kiállítóhely, ráktár és kutatóhely egyszerre. Itt nyílhatott ímeg tavaly a „Vihart aratva" című állandó kiállítás, mely Csongrád megye történetéről ad áttekintést. Országos konferenciák (s anyagukból készült kiadványok), a tó. század társadalom- és politikatörténetének témáiról készült publikációk mutatják: értékes tudományos kutatásokat végeznek az osztály munkatáikai. Szerkesztik a Szegedi művelődéstörténeti füzetek című kiadványsorozatot.