Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

2 Csütörtök, 1987. április 30. Éljen és gyarapodjon szeretelt hazánk, a Magyar Népköztársaság! Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból. Közlemény az 1SZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A népgazdasági beruhá­zások a negyedév végére megélénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghalad­ták az elmúlt év azonos időszakának összegét. A fogyasztói vásárlóerő kiáramlása az év eddig el­telt időszakában a terve­zett kereteken belül ma­radt. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége több mint 2 százalékkal, a tervezettet meghaladva emelkedett. n A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság nö­velésében a gazdálkodó szer­vezetek egy részénél javu­lás tapasztalható, de nép­gazdasági méretekben a no­vemberi határozatban is igényelt és feltétlenül szük­séges fordulat még nem következett be. A népgaz­daság egyensúlya nem ja­vult. A gazdasági munka hatékonyságában, az export­képesség növekedésében, a gazdálkodás javításának közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfele­lő változás. Az éves terv céljainak eléréséhez több területen további konkrét intézkedé­sekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erő­sítésére van szükség. Ezek­nek arra kell irányulniuk, hogy elősegítsék a tervezett konvertibilis áruforgalmi egyenleg megteremtését, a termelési szerkezet átalakí­tását, a műszaki fejlődést, az állami költségvetés hiá­nyának jelentős mérséklé­sét. Az intézkedések a gaz­dálkodás feltételeinek szi­gorításával egyidejűleg bő­vítsék a jövedelmező, jól működő gazdasági egységek fejlődési lehetőségeit. A Központi Bizottság fel­hívja a vállalatokat és szö­vetkezeteket, a párt- és tár­sadalmi szervezeteket, az ál­lami és gazdaságirányító szerveket,. hogy tekintsék elsődleges feladatuknak a gazdaságpolitikai célok el­érését, az 1987. évi népgaz­dasági terv fő előirányzatai­nak teljesítését. tének javítása érdekében kasz. Az időskorúak szociá­több intézkedés történt. lis biztonságát a nyugdíjak A Központi Bizottság értékmegőrzésének intézmé­szükségesnek tartja a nyűg- nyes kiterjesztésével, a ré­díjrendszer módosítását, gi nyugdíjak emelésével hogy az társadalmilag igaz- kell erősíteni. A nyugdij­ságosabb legyen, és a jövő- különbségeket indokolt ben nagyobb szociális biz- csökkenteni. Üj, önkéntes tonságot nyújtson az idős biztosítási formákkal is bő­állampolgároknak. vUeni kell A nyugdíj munkával és .. .. járulékfizetéssel szerzett re egyenl jog. A nyugdíjakban job- tehetőségét, ban ki kell fejeződniük a A követelményeknek meg­munkában eltöltött évek- felelően ki kell dolgozni és nek és a teljesítményeken a társadalmi szervezetek alapuló kereseteknek. Az vezető testületeinek véle­eddiginél jobban megálapo- menyét kikérve, ismét a zott nyugdíjrendszer meg- Központi Bizottság elé kell kívánja annak vizsgálatát, terjeszteni a nyugdijrend­hogy hosszaabb legyen a szer módosításának alapel­munkában eltöltött életsza- veit. a nyugdijasélet­f elkészülés IV. A KözponU Bizottság át- nyos társadalmi köztehervi­tekintette a gazdaság mű- selést. A lakosság adózásá­ködésének eddigi tapaszta- ban olyan változtatás szük­latait, és megtárgyalta az séges, amely az eddiginél adó- és árreform, a jöve- jobban ösztönzi a teljesít­delemszabályozás elvi kér- ményeket, lehetővé teszi a déseit. jövedelmek egységes szabá­. -,,,,• lyozását. az arányos közte­A yallalati adozas, a tá- hyerviselést és megfelelő mogatasok es az elvonások blz. ma. bonyolult rendszere . üj . szab41y0zás_ nak hozzá kell A Központi Bizottság megvizsgálta a nyugdíjrend­szert, és megállapította, hogy az kifejezi a felszabadulás óta bekövetkezett társadal­mi-gazdasági átalakulás eredményeit. A nyugdíjjo­gosultság fokozatosan bő­vült, s ma már minden ke­reső foglalkozásra kiterjed. Hazánkban jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakos­ság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyugdíjfeltételek időről idő­re javultak, és több szem­pontból nemzetközi össze­hasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jö­vedelem több mint 11 szá­zalékát fordítjuk, és ez az arány fokozatosan emelke­dik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj sze­repe meghatározó: jövedel­müknek átlagosan 70 szá­zalékát biztosítja. A nyug­díjasok anyagi-szociális kö­rülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy ré­szük jó körülmények között él, mások segítségre szo­rulnak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társa­dalmi megítélése ellent­mondásos. A nyugdíjak ér­tékét nem sikerült teljes­körűen megőrizni, ami gyen­gítette a nyugdíjasok szo­ciális biztonságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdijak közötti különbség. A kiala­kult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok an­nak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyze­nem teszi lehetővé a haté­kony gazdálkodáshoz szük- társadalmiIag seges tisztánlátást, nehezíti a termelési folyamatok és költségviszonyok reális járulnia a elfogadható jövedelemarányok kialakí­tásához, az adózás alól ed­..... .. . J- dig kivont jövedelmek adóz­meg.teleset. A vallalat. ado- tatásához aJ tarsadalmi Jut_ rendszert úgy kell átalakí­tatások igazságosabb oda­tani, hogy kevesebb legyen itótóséhez& Ezért meg kell az adofajtak szama, váljon . személvi jöve­áttekinthetőbbé a gazdái- vizsea>"> a szemeiyi jőve kodók és az állami költség- delemado bevezetesenek le­vetés kapcsolata, csökken- hetőségét, feltételeit, jen a költségvetés szerepe a A Központi Bizottság fi­jovedelmek ujraelosztasa- gyelembe véve a téma hord­ban,_ merseklodjenek a ter- erejét felkérte az állami & melo. es a fogyasztói arta- társadalmi szervek vezető mogatasok, a nyereseg fe- testületeit, a tudományos és jezze k. a hatékonyságot. gyakorlati sZakemberek szé­A lakossági jövedelem- les körét, hogy véleményez­szabályozás mai gyakorlata zék a vállalati adózás és a nem ösztönöz kellően a tel- lakossági jövedelemszabá­jesítmények növelésére, lyozás lényeges, elvi kérdé­nem képes megakadályozni seit. A kialakított javaslato­az indokolatlan jövedelmi kat a Központi Bizottság egyenlőtlenségeket, nem soron következő ülésére be biztosítja az igazságos, ará- kell terjeszteni. (MTI) Várkonyi Péter tárgyalásai Ausztriában Egyezmények aláírása # Bécs (MTI) Mindkét részről kiemelke­dően jónak és európai pél­dát mutatónak ítélik meg a ter egyebek mellett felvetet­te: célszerű volna, ha a két ország törvényhozói kapcso­latainak keretében parla­menti bizottságok is együtt­magyar-osztrák kapcsolata- múködnének. Várkonvi Pé­kat, azok sokrétű tovább- . „ ,.„„,.„ , . „„ fejlesztése közös cél E<*vbe- ter a nap folyaman latoga­tejiesztese kozos cet tgyoe uistteua parlamentben, hangzóan ezeket a gondola- aho, w PGra(,cn( ^ ügym.niszter illetve Várko- nacskozott ^ kapcsolatok fej­nyi Peter külügyminiszter le^ztéséröl azon az ebéden, amelyet a két politikus eredményes Tárgyalásaikat követően tárgyalásai után rendeztek a két külügyminiszter egyez­szerdán az osztrák főváros- ményeket irt alá. Az egyik ban. A magyar diplomácia ve­módositja, illetve kiegészíti a közös határ jelzéséről, s ... _ az ezzel összefüggő kérdé­zetoje, ak. hivatalos latoga- ^ 1964.ben alaírt á,_ fost tesz Ausztr.aban, szer- ,amközi szerz5dést A mislk dan ketoras, beható tárgya­lást folytatott házigazdájá­val. Ennek keretében átte­kintették a kétoldalú kap­csolatokat, valamint a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseit. A kelet—nyugati államközi egyezmény, a köl­csönös érdeklődés tárgyát képező kérdéseket szabályoz­za a nukleáris létesítmények terén. Alois Mock ebédet adott viszony, a nemzetközi béke vendége tiszteletére, ame és biztonság kérdéseiben az álláspontok alapvetően azo­lyen részt vettek a parla­menti pártok tisztségviselői, nosak, vagy igen közelállónk a ket külügyminisztérium, s voltak. A két külügyminisz- az psztrak gazdasági étet ve­ter megvitatta az európai z?to kepviselői. Ott volt Ar­biztonsági és együttműködé- thur Agstner budapesti osztrák és Nagy János bé­csi magyar nagykövet * Külügyminiszterünk, aki­si folyamat - helyzetét, a bé­csi utótalálkozóra váró leg­fontosabb feladatokat, s ál­lást foglaltak a helsinki fo­lyamat fenntartása, erősítése nek látogatását érdeklődés­mellett. Alois Mock tájékoz- Sel kíséri az osztrák sajtó, a tatást adott arról, hogy a rádió is, csütörtökön sajtó­semleges és el nem kötelet- értekezletet tart, majd részt zett országok külügyminisz- Vesz az osztrák—magyar terei május 15—17-én Cip- egyesület fogadásán. Vár­ruson tanácskoznak a bécsi konvi Péter délután a dip­találkozó kérdéseiről. lomáciai akadémián tart Az osztrák külügyminisz- előadást, és este hazautazik. Rádiótelex társaság fajüldöző rendsze­re okoz. Ezt a közös állás­pontot fejtették ki Eduárd Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter és a frontálla­mok külügyminiszteri kül­döttségének szerdai, moszk­... ., , , vai találkozóján. Sevard­robbanasveszelyes helyzet, nad/e megerősíteUe: SEVARDNADZE AFRIKAI KÜLDÖTTSÉGEKKEL TALÁLKOZOTT Afrika déli részén tovább tart az egész nemzetközi lég­körre is kedvezőtlenül ható amelyet a Dél-afrikai Köz­r Kína Kormánymunka és reform * Peking (MTI) A kinai központi kor­mány szilárd elhatározása, hogy korszerűsíteni kell a kormány és az állami intéz­mények tevékenységét, és fel kell számolni az olyan jelenségeket, mint a túlmé­retezettség, az átfedés, a felduzzasztott létszám és a gyenge hatásfokú, piszmogó munkastílus — jelentette ki Csiao Si miniszterelnök-he­lyettes azon az országos ta­nácskozáson, amelyen a ki­nai kormányzati szervek jo­gi tevékenységének a prob­lémáit vitatták meg. Csiao Si hangsúlyozta, hogy mind több olyan tör­vényre és rendeletre van szükség az állami irányí­tásban, amely nem csupán biztosítja, hanem valóban elő is mozdítja Kínában a gazdasági, a politikai, a tu­dományos-műszaki és az ok­tatási reformot. A központi és a helyi kormányok fel­adata, hogy olyan jogi te­vékenységet fejtsenek ki, amely megfelelő kereteket biztosít a gazdasági és a társadalmi munka irányítá­sához, és egyszersmind el­lenőrzéséhez. A kinai vezető aláhúzta, hogy a folyamatban tevő gazdasági reformok újfaj­ta szerepvállalást követel­nek meg a kormányzati szervektől és intézmények­től a gazdaságirányításban, s ezek a változások fontos ré­szét képezik a Kínában ki­bontakozóban levő politikai reformnak is. Idézte Teng Hsziao-pinget, aki kijelen­tette, hogy Kínában meg kell reformálni a politikai struktúrát, el kell választani egymástól a kormányzati és a pártfunkciókat, decent­ralizálni kell a hatalmat, és korszerűsíteni kell az álla­mi adminisztrációt, fel kell számolni a bürokráciát, nö­velni kell a munka hatás­fokát, és fejleszteni kell a szocialista demokráciát. A krizantém trón ura A világ legrégebben uralkodó és legöregebb monarchája, Hirohito ja­pán császár 86 éves. Ami­kor 1926, decemberben, mint Japán 124-ik uralko­dója a „krizantém trón­ra" ült a „shoua", vagyis a „felvilágosodás és a béke" jegyében — még „élő is­ten" volt, ma pedig egy­szerű állami szimbólum, akárcsak a felkelő nap zászlaja. Jelképe azonban másnak is: annak, hogy Japánban egymás mellett él a történelmi lépcsőfo­kokat átugró haladás és az ókorba visszanyúló hagyo­mány. A császári ház magán­élete ma sem bulvárlapok témája. Ha az újságokban a protokollon kívül meg­jelenik valami, az inkább csak tiszteletteljes köz­hely: a császár fél nyolc­kor kel, sétál a palota kertjében feleségével, a 84 éves Nagakóval, újságokat olvas, tv-t néz... a csá­szár délutánonként bioló­giai kísérleteket folytat; a tengerber élő hidrozoák terén szaktekintélynek számit, már 12 könyvet jelentetett meg róluk... a császár imádkozik: éven­te kétszáz sinlóista cere­mónián vesz részt a palo­tához tartozó szentélyek­ben . . . esetenként megnéz egy-egy sumo birkózó­meccset. Az államügyekből az iratok aláírása, lepecsé­tel ése maradt meg neki. Amit lehetett, már e ke­vésből is átadott utódjá­nak, Akihito trónörökös­nek. Hirohito annak a Mei­dzsi császárnak az unoká­ja, aki 250 évi feudális el­szigeteltség után elindítot­ta Japánt a tőkés fejlődés útján. A japán közemberek 1945 előtt nem láthatták őt. Amerre elment, te kel­tett térdelniük és te kel­lett sütni a szemüket. Hangját is csak abban az évben, augusztus 15-én hallhatták először, amikor a rádióban ő jelentette be a vereséget. A megszálló hatóságok által amerikai tervezett új alkotmányban a napis­tennő leszármazottjából, a teljhatalmú tennóból ..ál­lami szimbólum" lett 1946-ban nyilatkozatot tett „ember mivoltáról", és ko­rábbi isteni „státusát" ha­mis felfogásnak minősítet­te. Életrajzírói szerint ez nagy könnyebbséget jelen­tett Hirohitónak, aki már korábban is „kényelmet­lennek" tartotta az élő is­tenség szerepét. Hatalom nélküli állami szimbólum mivoltát a megszálló ható­ságok által. kidolgozott 1947-es japán alkotmány cikkelyezte be. Elzárkózottsága azonban máig megmaradt. A palo­tát évente kétszer nyitják meg a közönség előtt: a trónra lépése és a születé­se évfordulóján. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Hirohito császárnak, az uralkodó születésnapja, Japán nemzeti ünnepe al­kalmából. a Szovjetunió arra törekszik, hogy fokozódjanak a dél-af­rikai helyzet igazságos po­litikai rendezésére irányuló nemzetközi erőfeszítések. ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Beatrix holland királynőt, Hollandia nem­zeti ünnepe alkalmából. STROUGAL ELUTAZOTT KfNÁBÖL Lubomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök szer­dán befejezte hatnapos hi­vatalos látogatását, és el­utazott Kínából. A csehszlo­vák kormányfő eredményes megbeszéléseket folytatott Csaó Ce-jang miniszterel­nökkel. Li Hszien-nien ál­lamelnökkel és Teng Hsziao­pinggel, a Kínai Kommunis­ta Párt központi tanácsadó bizottságának elnökével. SZABAD ORVOSVÁLASZTÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN Kísérletképpen szabad or­vosválasztást vezetnek be május l-jétől Csehszlovákiá­ban. A kísértetet a cseh­országi Chrudim és Tábor városának, valamint a prá­gai negyedik kerület kör­zeti orvosi és szakrendelői­ben kezdik meg, s azt mé­rik fel, hogy milyen a lakos­ság érdeklődése e forma iránt. « ? « *

Next

/
Thumbnails
Contents