Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-28 / 99. szám

Jfclî I fl l£/l VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 77. évfolyam, 99. szám 1987. április 28., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ülést tartott a Szeged Városi Pártbizottság Napirenden az ideológiai munka és az idegenforgalom A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága hétfőn délután tartotta soros ülését a Komócsin Zoltán téri székházban, Oláh Miklósnak, a pb titkárának elnökletével. A testület a következő napirend szerint végezte munkáját: Jelentés az ideológiai élet, a tudatformáló munka tapasztalatairól, és javaslat fejlesztésének feladataira — előadó: Schmidt József, a pártbizottság titkára; Tájékoztató az idegenforgalom helyzetéről, a fejlesztés feladatairól — előadó: Papp Gyula, Szeged Megyei Város Tanácsának elnöke; Tájékoztató az előző pártbizottsági ülés óta végzett munkáról — előadó: Székely Sándor, a pártbizottság első titkára. A bizottság ülésén részt vett Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. A pártbizottság a napirendre tűzött jelentést és tájékoztatókat megvitatta és elfogadta. Az eszmei-politikai egység erősítése A testület elé terjesztett jelentés megállapította, hogy az elmúlt évtizedben a város párttestületei fontos feladatuknak tekintették, az egyes társadalmi osztályok és rétegek, kisebb közösségek ideológiai arculatának, politikai aktivitásának elemzését. Folyamatos figyelmet fordítottak az újonnan fölvetődő kérdések megfelelő magyarázatara, de a tudatformálás hatásfokát gyengítette, hogy a döntések előkészítésének folyamatában nem sikerült mindig kellő gyorsasággal és megfelelő mélységben megvilágítani a gazdasági folyamatok társadalmi, politikai és ideológiai következményeit, jóllehet, a politikai munka gyakorlatában a távlati és a sürgető, napi feladatok megoldásához elengedhetetlen a felmerült kérdések megvitatása, tisztázása, az eszmei-ideológiai egység folyamatos megteremtése és erősítése. Elemezte a jelentés a nemzetközi helyzet, a külpolitika fő kérdései körül kialakult nézeteket; a gazdasági, társadalmi és politikai élet változásainak hatását a közgondolkodásra; a szocialista hazafiság, a magyarságtudat és a nemzetköziség ma; tartalmát; a különböző közösségek — a család, az ifjúság — szerepét a politikai tudat alakításában; az oktatás, a nevelés, a művészeti élet jellemzőit; a párttagság eszmei, politikai felkészültségét és vitakészségét, a pártszervezetek tudatformáló tevékenységét. A feladatokat állásfoglalásban rögzítette a pártbizottság. Kimondta egyebek között, hogy társadalmi feladataink! megoldásához, a marxizmus hegemón szerepének biztosításához elengedhetetlenül szükséges ideológiai munkánk, tudatformáló tevékenységünk fejlesztése, a szocializmus építése során jelentkező új kérdések megválaszolása, az ellentmondások feloldását szolgálók viták felvállalása, a felmerülő kérdések! párton belüli tisztázása, a párttagok nyílt, következetes kiállásának, a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítése, A testület az irányítása alá tartozó pártszorvek,nok és -szervezeteknek feladatul szabta, hogy dolgozzanak következetesen a XIII. pártkongresszus, a megyei és a városi pártértekezlet elfogadott határozatainak megvalósításán; segítsék a nemzetközi élet iránti nagyfokú érdeklődés kielégítését; politikai meggyőzömunkával segítsék a szocializmus iránti elkötelezettség növekedését, a párt vezető szerepének érvényesítését, a párttagok és pártonkivüliek közötti bizalom erősítését; foglalkozzanak rendszeresen a pártoktatás tartalmi és módszertani elemzésével; bízzanak meg jól felkészült, vitaképes, az új iránt fogékony fiatal párttagokat propagandistafeladatokkal; javítsák információs munkájukat; állítsanak nagyobb követelményeket tagjaik elé; követeljék meg a párttagoktól a példamutató munkát, életmódot, közösségi magatartást, lépjenek fel határozottabban a párt normáit megsértőkkel szemben. A pártbizottság fontosnak tartja, hogy az ideológiai nevelőmunkában továbbra is megkülönböztetett figyelemmel legyünk az ifjúság szocialista szellemű nevelésére. A városi pártszervek kísérjék figyelemmel az egyes társadalmi osztályok éa rétegek helyzetének alakulását. Reagáljanak gyorsabban és rugalmasabban a párttagságot és a szélesebb közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. A városi Irányítású tömegtájékoztatási eszközök figyelmét a következőkre hívta fel a pártbizottság; munkájukkal segitsék az ideológiai kérdések megválaszolását, a politikai tudatiformálást. Hiteles, gyors, pontos és elkötelezett tájékoztatással járuljanak hozzá a párt iránti bizalom erősítéséhez, a párt politikájának megértetéséhez és megvalósításához. Az előterjesztést eleven vita követte. Kristó Gyula elmondta; Túlzottan sommás az a megítélés, hogy a szocializmus eszméjével a lakosság döntő többsége rokonszenvez, azonosul. Történelmi úton valóban, de az eszmei viszonyt motiválják hétköznapi mozzanatok is. A közösségért való áldozatvállalás, a humánum dolgában kedvezőtlen tapasztalataink is vannak. Vagy a sokoldalúan fejlett, műveli embereszmény hogyan felel erre a megállapításunkra? Gyakorlatilag ezek az összefüggések igen fontosak. A társadalom némely rétege komoly gondokkal küszködik, s e gondoknak világnézeti motiváló szerepe is van. Anyagi munkánk gyöngeséget is „visszaköszönnek" a társadalmi tudatban. A szocializmus gyorsan fejlődő természetéhez képest a tudományos kutatás elmaradt; a tájékoztatásban a nyitottság mind reálisabb elvórás. Egyes értelmiségi pályák presztízse csökkent — állapítja meg a jelentés. A műszakiakat és a pedagógusokat feltétlenül ide sorolhatjuk — mondotta Szániel Imre. A gyors társadalmi változások megértése és elfogadás az idősebb generációnak nehezebb — mondogatjuk. De nehezítjük is talán, amikor a történelmi érdemekről ma már kevés szó esik, s ezzel küzdelmes múltjukat mintha kevésbé is becsülnénk. Többen értetlenül állnak a mai gazdasági gondok sűrűje előtt, mert úgy gondolkoznak: ha ők helytállnak a gépeknél, rajtuk nem múlik a gazdasági szerkezet átalakítása, a piacképesség megteremtése. Beszélt a szocialista demokrácia mai különböző értelmezéseiről is, és úgy foglalt állást: a közösségi demokJrácia az egyik legnagyobb társadalmi mozgósító erő. Somogyi Andrea véleménye szerint a társadalmi gondolkjodás ma jórészt a gazdasági kérdésekre koncentrálódik. Az emberek úgy érzik, a vonatkozó határozatok végrehajtása késedelmes és hiányos. De mindenki felelősséggel gondol az országra. Generációs korszakváltás idejét éljük — fejtegette Faragó Vilmos. — Egy nagy generáció áll nyugdíj előtt. A fiatalabbak a gazdasági létre koncentrálnak. Annak, hogy az anyagi természetű dolgokkal ma többet foglalkozik a társadalom, természetes oka van: a bizonytalanságtól való félelem, aggodalom. De fontos, hogy az idősebb nemzedékek is megértsék a mai döntések szükségszerűségét. Az elmélet és a gyakorlat összefüggéseit és eltéréseit elemezte Tóth Tamás, felhíva a figyelmet arra, hogy olykor ellentétes vélemények kerülnek' forgalomba ugyanazon fórum egyes képviselői részéről is. Bizonyos igazságokról már elég régen beszélünk, a megoldás halasztódik — az ilyen magatartás oda vezethet, hogy maga az igazság válik komolytalanná. A valóság maga is számos ellentmondást hordoz — fogalmazta meg Dobóczky Károlyné —, s az erről való vélemények is természetesen sokfélék. Csak a vállalati géemká körül mennyi nézet sokasodik, vagy mennyi bírálat éri újabban a szabadságkiadás új rendjét! Az érdekek kezelése és egyezteté.sa sem történik konfliktusok nélkül. A társadalmi demokrácia kérdéséről szólva elmondta: a demokratizmus fontos tartalma a hozzáértés is. Koncz János elmondotta: A városi pártbizottság hagyományos érzékenységgel kezeli az ideológiai kérdéseket, s ez megnyilvánul a gazdag, tartalmas jelentésben és az eleven vitában is. (Folytatás a 2. oldalon.) Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 28-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről, a Központi Bizottság 1986 novemberi határozata végrehajtásának és az év indításának tapasztalatairól, valamint a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról, az új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer elveiről szóló előterjesztést (MTI) Spanyol vendégek Szegeden Bunol város vezetői (képiink bal oldalán) a városi pártszékházban megbeszélést folytatlak Szabó Sándorral és Székely Sándorral Mint arról már beszámoltunk, a Radnóti gimnázium meghívására 65 tagű diákzenekar érkezett a múlt héten Szegedre a spanyolországi Bunol városából. A szegedi középiskola testvérintézményének tanulói bemutatkoztak műsorukkal Makón, Vásárhelyen és a Szegedi Ifjúsági Házban, míg tegnap, hétfőn délután Szeged központjában teremtettek fesztiválhangulatot. A fúvószenekar végigvonult a város főterén, majd a Kárász utcán — nagy sikert aratva a tavaszi napnak örülő szegediek körében. A diákcsoport látogatásához kapcsolódva Szegedre érkeztek Bunol város vezetői is. A küldöttség — amelyet Joaquin Masmano Pal' mer, Bunol polgármestere vezet — tegnap délelőtt a Komócsin Zoltán téri pártszékházban megbeszélést folytatott Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával és Székely Sándorral, az MSZMP Szeged Városi Bizottságának első titkárával. A találkozón részt vett Bánfalvi József, a Radnóti gimnázium igazgatója is. Szeged múltjáról, a város mai életéről, a pártszervezetek munkájáról Székely Sándor tájékoztatta a vendégeket, majd az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Mint elhangzott: Bunol felnőtt művészei szívesen követnék a diákok példáját, műsorukkal szeretnének bekapcsolódni a Tisza-parti nyári fesztiválok rendezvénysorozatába. Természetesen viszonzásul fellépési lehetőséget biztositanúnak a most átadás előtt álló szabadtéri színpadjukon, amelyet szeretnének Európa-hírü zenei központtá tenni. Tovább erősítik a középiskolák közti kapcsolatokat, és spanyolországi látogatásra invitálták Szeged spanyolul tanuló diákjait. Szerepel a tervek között egy Valencia tartományban megrendezendő Csongrád megyei gasztronómiai hét, míg Csongrád megyében spanyol konyhaművészek mutatnák be tudományukat. A megbeszélésen Joaquin Masmano Palmer szólt városáról is. Mivel e település egyelőre elég ismeretlen a mi vidékünkön, írásunkba hadd kerüljön egy rövid „útleírás". Bunol Valencia tartomány tízezer lakosú kisvárosa, amely erős iparral rendelkezik. Ennek köszönhetően meghatározók munkásmozgalmi hagyományai, s az sem meglepő, hogy többségében kommunista vezetés áll a város élén. A napi gondokról szólva, elhangzott: a politikai életet most a választási előkészületek szabályozzák, mig a váras polgárait leginkább a munkanélküliség csökkentésének lehetőségei foglalkoztatják. A városi pártszékházban tett látogatást követően a spanyol küldöttség tagjait a városházán fogadták a városi tanács vezetői is, majd ezt követően került sor a délutáni zenés felvonulásra. A spanyol vendégek Csongrád megyei látogatása ezzel be is fejeződött mától országjáró körúton vesznek részt Bátyi Zoltán § "' 1» ... ,,Í vsa • : * ? ' A spanyol diákzenekar feszt iválhangulatat teremtett szeged Belvárosában 4 s