Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

Pintek. 1987. április 3. 3 Maruti gépkocsik magyar műszerekért A Ladák, a Polski FIATok és a Zastavák után ezentúl a japán Suzuki licenc alapján, Indiában előállított JVlaruti márkájú kiskocsikhoz is gyárt műszerfalakat az MMG Automatika Müvek. A kooperációs megállapodást, amelynek alapján a magyar reszegységekert kész gépkocsikat kapunk a következő öt évben, a napokban irták alá az indiai fővárosban. A tervek szerint évente 80 ezer komplett műszerfalat állítanak elő a gyárban az indiai partner megrendelésére. Az MMG-ben az új műszerfalak gyártásával jelentős generációváltásra kerül sor ebben a termékcsaládban. Ez a típus ugyanis már a kilencvenes evek követeimenyeinek is megfelel, míg a jelenlegiek a hetvenes evekben kidolgozott előírások -alapján készülnek. Ily módon lehetőség nyílik arra is. hogy a későbbiekben ilyen új tipusú műszerfalakat szállítsanak a szocialista országokba, és esetleg más tőkés cégeknek is. A műszerfalakért — a szerződés szerint — valószínűleg mór az idén ötszáz Maruti, 800 köbcentiméteres kiskocsi érkezik Magyarországra. Q bányászok biztonságáért Jelentős munkavédelmi fejlesztésekkel növelik a bányászok biztonságát az Oroszlányi Szénbányáknál. Márkushegyen, a legtöbb szenet adó hazai mélyművelésű bányában az év végéig áttérnek az úgynevezett fúvószellőztetésről a szivószellőztetésre. Ez az átállás számottevően csökkenti a sújtólégrobbanás veszélyét. Ha ugyanis a szívószellőztetés bármilyen okból leállna, a metán csak 40— 45 perc alatt szaporodik fel veszélyes mennyiségben, míg ugyanez az időtartam fúvószellőztetésnél mindössze 5— 10 perc. Filagória és párnaszék Ritkán szoktuk ezeken a hasábokon azzal marasztalni az olvasó figyelmét, hogy mindjárt az első mondatba belefűzzük: „ezt !átns kell". Most mégis ezt tesszük, mert meggyőződésünk: kellemes délutáni, vagy het végi programot kínálunk azoknak, akiket érdekel, hogyan dolgozik egy kosárfonó népművész, mi minden alakitható fűzfavesszőből, milyen barátságos lehet egy fonott bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett ház. amelynek Lakói nyitott ajtóval és jó szívvel fogadják a vendeget. Kiszner Józsefnek és feleségének klárafalvi otthona ilyen . .. Ezt persze még akkor nem sejti az ember, amikor a község központjában észreveszi a táblát a 43-as út mellett: Kosárfonó bemutatóterem. Az elnevezés ugyanis Ipállításszerüséget sejtet, ahol — íg'y szokta meg a magyar — belépődíj ellenében megtekintheti a tárgyakat, illő távolságból, netán védőkorlát mögül. Hogy mi mire való, miként készült, s miből, azt legfeljebb a kiállítás katalógusa mondja cl. jobb esetben a beszédes kedvű teremőr. Mondom, igy vélné az ember, de nem így van. Először is: Kisznerék a házukat tartják bemutatóteremnek, azaz azokat a helyiségeket, amelyekben élik a maguk hétköznapjait, nem zárják el a látogatók elöl. Másodszor: az üvegezett veranda ülőgarnitúráját itt nem 'lakat mögött tartják, a térelválasztónak neveben a valós funkciója, a könyvespolcon könyvek vannak, a konyhai füszertartóban fűszerek, a lábas tálcán virág. cserépben, a kenyereskosárban kenyér. Talán csak a falon függeszkedve sorjázó tucatnyi füles kosárnak van kizárólag bemutató funkciója. Még mielőtt esztétikai értelemben finnyás izlésü olvasóink elszörnyülködnének azon, hogy lehet ennyiféle fonott tárgy között kényelmesen, otthonosan élni, gyorsan megnyugtatom a kételkedőket: láthatóan egész kellemesen. E sorok írója történetesen a kora délelőtti órákban, s előzetes bejelentés nélkül toppant be Kisznerékhez, s érzékelhetően nem zavarta meg különösebben a háziak szokott életvitelét. A mester visszavonult a fűzfavesszői közé a műhelybe, a mesterség fogásainak meghonosítására szakcsoportba osszetoborzott asszonyok is épp csak hogy felnéztek munkájukból, csupán a ház aszszonya — akinek egyébként, ha épp nem üzletaszszonyoskodik, ugyancsak megvan a maea fonnivalója —, nos. egyedül ő volt az, aki e sajátságos „bemutatóteremben" kalauzságra vállalkozott. A véletlen játszotta a legnagyobb szerepet közös éleTársalgósarok, tűkben, ö maga — algyői család lánya lévén — gyerekkorában ismerte meg a fonás alapfogásait: „egy tálcáig jutottam el". Mármint, hogy annál bonyolultabb tárgyak készítésére nem volt alkalma és szükségé. Tizenhet évig nem is látott csírázott fehér vesszőt, meg barna fözöttet. Es amikor a szegedi Dankó-szobornál először randevúzott mostani férjével, róla sem tudta, hogy egy kisteleki kaskótőmester tíz gyerekének egyike, s hogy apró korában, csak amit a nagyobbaktól ellesett, az alapján tanult meg vesszőt fonni. Az ismeretségből házasság lett, a két kosárfonógyerekből kosárfonó párás. A mun-camegosztásuk figyelemre méltó: a férj fantáziál, kitalálja, mit hogyan lehetne vesszőből fonatolni, a mintadarabokról meg szabályszerű műleírást is készit. A feleség pedig az eladásra szánt szatyrok fonásával dolgozik a keze alá, viszi az üzletet, rendben tartja a házat, szervez, s ha meg marad ideje — és marad! —, akkor fest, meg verseket ir. Azaz: ö a hátvéd, hogy a népművészeti ág mestere még tovább gyarapithassa zsűrizett tárgyainak, bútorainak kollekcióját. (Eddig 107 termekük kapta meg a népi iparművészeti tanácstól a pecsétet.) Mostanában hintaszékről, filagóriáról, pávaszékről gondolkodnak, ágyvége is hiányzik még a tfiszner-bútorok listájáról. A ház udvarában, kertjében ott vannak már a hozSomogyl KArolynó felvétele fűzfavesszőből závalók, a vesszők. „Ha ingyen adnák, akkor sem mondanunk le arról, hogy a vesszőt magunk hajtassuk. irányítsuk a növekedését, hiszen csak mi tudjuk, milyen hajtásból mit lehet majd .megfontolni'. Mulasson nekem még egy mesterséget, ahol a folyamatot az alapanyagtól a késztermékig ugyanaz csinálja végig! Talán már csak a kosárfonóé ilyen. Ezért is szeretnénk, ha átadhatnánk ezt a tudást másoknak. Amit úgy is értsen: piacra mi csak annyit fonunk, amiből meg tuduni- élni " Pálfy Katalin Tanulmányozzuk, fontolgatjuk I

rtózom a gondolattól is. hogy félreérthetek valamit. Sokan megtették már. hogy kicsíptek egy-egy mondatot valahonnan, erőnek erejével másként értették, és utána kivont karddal rohantak neki az illetőnek. Akiről mai példabeszédem szól, lehet nagyszerű ember, és felelős posztján is lehet kiváló, de egyetlen mondatával bogarat ültetett a fülembe. Hosszú évek kemény gyakorlata szerint biztosan neki van igaza, legföljebb a legújabb változások szele szerint csak a kérdezőnek. Az ö igazsága tehát kipróbált igazság, a kérdezőé egyelőre csak kezdeménye annak. Es mi mégis a változások mellett szavazunk! * Nem sokat rágódtam eddig rajta, jó-e nekünk, hogy panelövezetúnk egyetlen megmaradt, és ennélfogva helyet jelölő fogalommá változott diófája — a Diófa! — mellett éjszaka is lehet venni kenyeret, tejet vagy akármit. Hazafelé jövet mindig megvesszük, amire éppen bukszánk engedelmével vágyakozunk, ennélfogva könnyen meglehet, éjszakai bevételét egyetlen fillérrel se gyarapítjuk a boltnak. De odafigyeltünk mégis a hirre: van ilyen lehetőségünk! Biztosan kuncsaft is van. különben bezárnák az ajtót, és úgy töltögetnék föl éjszaka a polcokat. Rádiós kolléganőm riportjából ugyanis az derül ki, azért volt egyszerű a dolog, mert éjszaka is dolgoznak. Azt is elmondja a bolt vezetője a riportban, szorítja őket a kis boltok szaporodása. Ha nem akarják, hogy a vevők serege elhagyja őket, éjnek évadján is be kell ereszteniük. Egyelőre nem úgy,, mint nappal. hogy itt a kosár, bogarászd össze magadnak, amit venni akarsz, és vidd a pénztárhoz, mert annyi emberük nincsen, csak az előtérbe mehet be a vevő. Kinyilik előtte egy ablakocska, mint az éjjel is szolgáló patikában, megmondja, mit kér. a boltos szedi össze neki, és kiadja. Patikabolttá változik tehát éjjelente az ABC. Kétezer Jpjdult elő eddig, hogy lengyel turisták is venni akartak valamit. Hiába mondogatták az ablaknál, mit kérnének. senki nem értette őket, de a turista egyébként se úgy szokott menni a boltba, hogy e|őre tudja, mivel jön majd kifelé. Neki az a jó, ami nappal nekünk is: megnézni mindent, és ha szemrevaló valami, megveszi. Telefon a főnökért mind a kétszer; engedjétek be őket! Ekkora lehetőséget nem szabad elszalasztani. Reformgondolatok ringatójává lépett elő tehát a Diófa boltia. Telhetetlen népség azonban az újságíró, gondol egyet a pesti riporter is. fogja a mikrofont, és odatartja két pesti üzlethálózat vezetője orra elé is. Ha Szegeden lehet, miért nem lehet a fővárosban is? Amikor, ráadásul ott már volt egy, a régebbi időkben, de időközben átalakult az az egy is csak nappalivá. Olyan a riporter néha, mint derült égből a villám. Az egyik szék lakója nem azt mondja, hogy várjon egy kicsit, megkérdezem telefonon a Jóskát, megérné-e nekik is nyitva maradniuk, mert komoly és hatalmas vállalat ilyesmit nem hamarkodhat el, hanem azt, hogy tanulmányozzuk a kérdést. Hogy mióta tanulmányozzák, és meddig, azt nem teszi hozzá, de beavatott mellébeszélésből mindenki kiérzi, ebben az évben biztosan nem lesz már belőle semmi, és az is lehet, hogy jövőre se. Régenvolt katonakorom jut eszembe ilyenkor. Kiállt a sereg az alakulótérre, és arra a nagyon egyszerű mozdulatra, hogy fordítsuk fejünket jobbra, vezénylő apparátusra volt szükség. A hétköznapi ember naponta kismilliószor megteszi ezt, de minél nagyobb a szervezet, annál nehezebb. És ráadásul mindig akadt valaki, aki nem jobbra, hanem balra fordította a fejét. Volt rá eset, hogy rekkenő hőségben fél napig kellett gyakorolnunk ugyanazt. Azt hiszem, ilyenféle tömegtehetetlenség vesz erőt a hatalmas cégeken is. (A tehetetlenség fizikai fogalom, semmi sértés nincsen tehát szavaim mögött!) A kicsi bolt viszont úgy forgatja a fejét, mint a gyerek az anyja ölében. Minden vevőt észrevesz, és mindnek adni akar valamit. Elmegy a mikrofon a másik nagy szék lakójának orra elé is. Jó helyre ment, a hajdani éjjel-nappal nyitva tartó boltnak volt valamikor a vezetője. Aprókat se vakaródzik közben, azonnal kimondja, ezt a lépést nekik is meg kell tenniük. Egy szóval se mondja, hogy tanulmányozzuk, hogy majd megfontoljuk, jól megrágjuk előtte a falatot, nehogy a torkunkon akadjon, csak azt, hogy nekik is lépniük kell. Gyorsan járó eszében biztosan benne van, hogy a dolgozóknak szociális jogai is vannak, és azt erőszakkal megnyirbálni nem lehet, hogy a különmunkát külonpénzzel kell megfizetniük, meg az is, hogy éjjelente talán többen akarnának fizetés nélkül távozni, de hát arra teremtődött többek között az emberi ész, hogy korszakokat is át tudjon ugrani. Erősen fölgyorsult reformpártiságunkban az egyik igazgató szimpatikus lett, a másik nem. Lehet, hogy semmi közünk hozzájuk, mert Pestre se megyünk csak azért, hogy éjjelente nyitogathassuk ajtajukat — bár ottani csavargásaink közben hamarabb adódhat alkalom rá —, de kemény súlyokat teszünk azonnal az egyik mellé a serpenyőbe, és parancsszó nélkül ingatjuk a fejünket a másiknál. Az egyikre azt mondjuk, ilyen emberből kellene sok. a másikra nem mondunk semmit. Ezért lett rokonszenves bolt előttünk a Diófa is. És az a taxivállalkozás is, amelyik pillanatok alatt csatlakozott hozzá. Akárki fölhívhatja őket telefonon, azonnal mennek a boltba, megveszik, amit kérnek, és futnak vele a telefonálóhoz. ök se képesek fontolva, tanulmányozva haladni, azonnal váltanak, amikor rés nyílik számukra valahol. Nagv lett ez a város már, ha csak a házibulik fogyó készleteire gondolunk, akkor is megéri nekik. S

zegedi kolléganőm riportja nyomán még csak fontolgatja az egyik pesti főnök, hogyan lehetne célirányosan bővíteni minden boltnak a nyitva tartását, pedig meglehet, úgy járna vele, ahogy a teljes apparátussal megnyújtott hivatali idővel jártak tanácsaink, a másik viszont azt veszi kiindulónak, hogy a vasárnapi nyitva tartás is százmilliós forgalomnövekedést hozott egy év alatt, pedig az is szokatlan lépés volt. Az egyik tehát sajnálkozva mondja, idén biztosan nem nyithatnak ki éjjel, még éjfélig se, a másik erősen bizakodik: ebben a szezonban már éjjel is megnyílik a boltjuk. Mintha az egvik még mindig nem venné figyelembe, hogy régóta vérre megy a játék. Ha csak ő lenne egyedül! Talán nem értettem félre az idők mostani szavát. Horváth Oezső fl tudományos élet hírei Eddig is szerepeltek persze ezeken a hasábokon a tudományos élet hírei, csak nem így, összegyűjtve, némileg válogatva-rendszerezve. Hanem meglehetős esetlegességgel; amiről értesítést kaptunk, amit „kibogarásztunk", vagy éppen véletlenül jutott tudomásunkra, s amikor és ahol éppen elfértek.. Azzal a szándékkal indítjuk most összeállításunkat, hogy jobb tájékozódási lehetőségeket biztosítsunk a tudományos élet történései, kisebb-nagyobb eseményei iránt érdeklődő olvasóinknak. Havonta visszatekintünk, a szegedi tudományos élet képviselőinek munkájából a „látható" eredményeket, történéseket vesszük szemügyre — különválasztva az egyetemek-főiskolák „háza táját" a kutatóintézetekétől (egyszerűen azért, mert együtt túl terjedelmes lenne a havonkénti beszámoló). Márciusban többen jártak külföldi konferencián, kongresszuson avagy tanácskozáson. Csákány Í3éla, a József Attila Tudományegyetem rektora a Szovjetunióban részt vett a szocialista országok tudományegyetemi rektorainak második tanácskozásán. A téma: az egyetemek szerepe a társadalmi és gazdasági élet meggyorsításában. Anderle Adam történész a hollandiai Leidenben a latin-amerikai nemzettudattal foglalkozó európai konferencia résztvevője volt. O lesz a szeptemberben Szegeden megrendezendő, LatinAmerika történetével foglalkozó konferencia szervezője. Jakócs Dániel, az összehasonlító irodalomtudományi tanszék docense a szófiai Kiiment Orhidszki Egyetem meghívásának eleget téve irodalomtörténeti előadásokat tart Bulgáriában Szekeres László egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének igazgatója háromhetes előadói körutat tett Japánban. Szilárd János egyetemi tanár, a SZOTE rektora Münchenbe utazott, ahol előadást tartott a Dinamikus Pszichiátriai Világszövetség kongresszusán. Szintén a bajor fővárosban járt Karácsonyi Sándor, a sebészeti klinika igazgatója, aki meghívott előadóként tartott előadást uz ottani sebészeti klinikai továbbképző tanfolyamán Négyévente tartják a nemzetközi matematikaoktatási kongresszust. A jövő év júliusában Budapest ad otthont ennek a rendezvénynek. A szervezőbizottság elnöke Szendrei János főiskolai tanár, a szegedi tanárképző főigazgatója. A 2500 résztvevőt mozgósitó kongresszus szervezői az elmúlt héten a fővárosban tartottak megbeszélést. Ezen a tanácskozáson vitatták meg a világ matematikaoktatással foglalkozó szakembereinek elküldendő tájékoztató anyagát. A tanárképző főiskola tanszékvezető tanára. Lengyel Zsolt január közepe óta négyhónapos ösztöndíj keretében a helsinki állami egyetem vendége. A főiskolai oktató előadásokat is tart az összehasonlító gyermeknyelvvizsgálaí témájából.