Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

2 Csütörtök, 1987. április 23. Éljen a magyar-szovjet barátság! Az MSZMP Központi Bizottságának ipájus elsejei jelszavaiból. Az SZKP KB titkára beszédet mondott a SZIM-ben Délután a SZIM Buda­pesti Szerszámgépgyárába látogatott az SZKP Köz­ponti Bizottságának titká­ra, akit az üzem bejáratá­nál Németh Károly foga­dott. A magas rangú Ven­dég a X. kerület és a vál­lalat vezetőinek kalauzo­lásával ismerkedett a nagy­üzem tevékenységével, ered­ményeivel. Jakab Mátyás vezérigazgató elmondta egyebek között, hogy ma már kizárólag számítógéppel vezérelt esztergákat szállíta­nak szovjet partnereiknek, eddig ötszázat értékesítettek. Tavaly egy nagy megmun­kálóközpontot is vásárolt tő­lük a moszkvai ZIL-autó­gyár, s az idén tíz hasonló berendezést adnak át más szovjet megrendelőknek. A SZIM Szovjetunióba irányu­ló exportja az idén új opti­kai köszörűgépekkel is bő­vült, összesen 35-40 millió rubelért szállítanak szer­számgépeket a szovjet fel­dolgozóiparnak. A vezérigazgató azt is el­mondta: a szovjet autóipar­ral most folynak az egyez­tető tárgyalások arról, hogy miként vehetne részt a ma­gyar szerszámgépgyártás az autógyári rekonstrukciókban. Az elképzelés szerint a SZIM autóipari célgépek gyártásá­hoz szállítana korszerű be­rendezéseket — tárgyalnak magyar licencek átvételéről is —, ellentételként pedig nemcsak gépipari terméke­ket, hanem esetleg személy­gépkocsikat is kapna a ma­gyar partner. Tervbe vették egy vegyes vállalat létreho­zását is. A tájékoztató után gyár­látogatás következett, majd Jegor Ligacsov találkozott a gyár munkásaival. Feke­te Istvánnak, a vállalati pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Né­meth Dezső gépszerelő, a Zalka Máté szocialista bri­gád vezetője a vállalat há­romszáz brigádja és csak­nem négyezer brigádtagja nevében köszöntötte a ven­déget. Szólt arról, hogy ha­zánkban mindenütt nagy várakozással, rokonszenv­vel figyelik a Szovjetunió külpolitikai javaslatait, kez­deményezéseit, valamint a szovjet vezetők törekvéseit a társadalmj és a gazdasá­gi folyamatok átalakítására, a fejlődés meggyorsítására. Ái átalakítás nagy eréllyel folyik Kormányszóvivői tájékoztató Ezt követően Jegor Liga­csov mondott beszédet. Utalva Németh Dezső sza­vaira, elmondta: azt tapasz­talja, hogy Magyarországon őszinte érdeklődést kelt mindaz, ami most a Szov­jetunióban történik. — Az ország új fejlődési szakaszba lépett. Az átala­kulás szóles fronton folyik, a gazdaságban, a politikai és a szellemi életben, az erkölcs területén egyaránt. E változások lényege nem minden korábbi tapasztalat tagadása, hanem az alkotás, a fejlődő szocializmus tö­kéletesítése, a nagy október ügyének folytatása — hang­súlyozta. — Mi szovjet kommunisták, büszkék va­gyunk országunk eredmé­nyeire, megbecsüljük a szovjet történelem minden évét. De tudjuk, hogy utunk során hibákat js elkövet­tünk, és kudarcok is értek minket. A pártnak volt bá­torsága ahhoz, hogy el­mondja ezt a népnek, ta­lált erőt, hogy felszámolja a tévedéseket és a tévely­géseket. És a munkásosz­tály, az ország dolgozói so­ha nem vonták kétségbe, hogy helyes volt a szocia­lizmust választani. — Mindaz, amit a szov­jet emberek nemzedékei létrehoztak, biztos alapot nyújt az SZKP XXVII. kongresszusán meghatáro­zott tervek teljesítéséhez. Éppen erre az alapra, a szocializmus hatalmas lehe­tőségeire — amelyeknek teljes kihasználását még meg kell tanulnunk — tá­maszkodnak a társadalmi­gazdasági fejlődés meggyor­sításának, az átalakításnak az eszméi. — Az országunkban ki­bontakozó változásokat for­radalminak nevezzük. Első­sorban azért, mert a társa dalmi élet minden terüle­tének valóban a lényeges oldalait érintik, miközben a párt nem tér ki egyetlen nehéz kérdés megoldása elől sem. De forradalminak nevezzük azért is, mert az átalakítás nagy eréllyel fo­lyik, a szót mindjárt köve­ti a tett, a távlati cél ösz­szekapcsolódik a napi teen­dőkkel. Jegor Ligacsov ezután a szovjet gazdasági élet új je­gyeiről szólt. Elmondta, hogy 1500 vállalatnál bevezették a termékek állami minőség-el­lenőrzését, létrehozták a fel­tételeket a termelési-gazdál­kodó szövetkezetek és a ma­gánmunka-tevékenység fej­lesztésére. A minisztériumok mellett több tucat nagyvál­lalat és egyesülés jogot ka­pott az önálló külpiaci fel­lépésre, lehetővé vált az is. hogy más országok cégeivel közös vállalatokat hozzanak létre. — Napirenden van a gaz!­daság irányításának átalakí­tása. A demokratikus cent­ralizmus lenini elvei tovább­ra is megingathatatlanok. De az irányítás jellege megvál­tozik: utasítgatás helyett — lenini szóhasználattal élve — vezénylő jellegű lesz. A tervezés tökéletesítése, az anyagi-műszaki ellátás és az árképzés rendszerének, a pénzügyi mechanizmusnak az átalakítása, az állami terv­bizottság, a minisztériumok, a bankok — és így tovább, egészen a Szovjetunió Mi­nisztertanácsáig — munká­jának átalakítasa — mindezt tartalmazza az irányítás re­formja. — Az átalakítás politikai lényege a társadalmi élet valamennyi területének de­mokratizálása. Bizonyos po­litikai formák nálunk el­maradtak a nép megnövel­kedett politikai kultúrájától, a szocialista társadalom fej­lődésének szükségleteitől. El­sődleges jelentőséget tulaj­donítunk a demokrácia fej­lesztésének a termelésben. Ezért országos vitára bocsá­tottuk az állami vállalatról szóló törvény tervezetét, amely a dolgozók önigazga­tásának,' új formáit hívja életre. Áttérünk arra, hogy választhatók legyenek az egyesülések, az üzemek és a gyárak, a részlegek vezetői, sőt a brllgádvezetők és a művezetők is. Gyakorlattá válik valamennyi — válasz­tott vagy kinevezett — tisz­ségviselő beszámolása a dol­gozó kollektíváknak és a lakosságnak. Megkezdődött a választási rendszer tökélete­sítésével kapcsolatos mun­ka, s e téren figyelembevet­tük a testvéri szocialista orr szágok, köztük Magyaror­szág tapasztalatait. — A közvélemény sokjszor irányítja rá a figyelmet a bürokratizmus zsákutcáira, segítséget nyújt a hozzá nem értés, a visszaélések lelep­lezéséhez. A jövőben bővül­nek annak lehetőségei, hogy a közvélemény befolyásolja az országban végbemenő fo­lyamatokat. — Az átalakítás — amely a társadalom épületének va­lamennyi szintjére kiterjed — megteremti visszafordít­hatatlanságának garanciáit. Ezek a garanciák: a párt és a nép erősödő akarat- és akcióegysége; magának a pártnak az egészséges fejlő­dése. A gazdaságirányítás reformja során a demokra­tikus folyamat kibontakozta­tásában a párt vezető szere­pe nem gyengül. — Az útnak még csak a kezdetén vagyunlc — hang­súlyozta Jegor Ligacsov. — A párt azonban úgy véli, hogy a legfontosabb politi­kai és erkölcsi célt már el­értük. Az országban olyan egészséges légkör jött létre, amelyben az átalakítás esz­méje, a társadalmi-gazdasá­gi fejlesztés gyorsításának, stratégiai irányelve határoz­za meg a szocialista építés valamennyi területén végre­hajtandó, mélyre ható át­alakítás fő irányát A továbbiakban nemzet­közi kérdésekről szólva ki­emelte, hogy a béke megőr­zése ma csak akkor lehetsé­ges, ha normává válik az az új politikai gondolkodás, amely szerint a biztonság csak. egyenlő, kölcsönös, mindenre kiterjedő, tehát nemzetközi lehet. Ez a gon­dolkodásmód hatja át a Szovjetunió, a szocialista or­szágok valamennyi kezdemé­nyezését, amelyek az egész világon nagy visszhangra és a legszélesebb körű támoga­tásra leltek. Jegor Ligacsov végezetül magyarországi látogatásáról, a magyar—szovjet együtt­működés további lehetősé­geiről szólt. — Magyarországon sok minden felkelti figyelmün­ket. A mezőgazdaság ered­ményei, a piac magas fo­kú telítettsége fogyasztási cikkekkel, az iparcikkek széles választéka, verseny­képessége. Ma kezdtük el tárgyalásainkat a magyar vezetőkkel. Baráti és mély­reható megbeszélést foly­tattunk Németh Károly elv­társsal. A tárgyalásokon in­formációt cserélünk az or­szágainkban folyó munka tapasztalatairól, s nyíltan szólunk a nehézségekről. Nagy figyelmet szentelünk a magyar—szovjet együtt­működés elemzésének, hi­szen ez mindkét ország fej­lődése szempontjából nagy jelentőségű. Külön szeret­ném aláhúzni, hogy Mihail Gorbacsov és Kádár János megállapodásának megfele­lően már nem kevés intéz­kedés megvalósult kapcso­lataink elmélyítésére, új minőséggel való felruhá­zására. Az árucsere-forgalom te­kintélyes bővítése, az ag­rár-, ipari együttműködés élénkítése, az alapvető fon­tosságú magyarországi nyers­anyagok kitermelő beruhá­zásaiban való szovjet rész­vétel — mind-mind újabb lehetőség a legfelső szintű találkozón meghatározott feladatok teljesítésére. A Mikromed első magyar— szovjet vegyes vállalat lét­rehozása után a napokban született megegyezés mikro­elektronikai, illetőleg cso­magolóanyag-gyártó közös vállalatok megalapításáról. * Az SZKP Központi Bi­zottságának titkára este megtekintette a Bartók Bé­la-emlékházat. (MTI) A kormányszóvivői érte­kezleten Bányász Rezső be­vezetőben külön szólt a me­zőgazdasági munkák helyze­téről. A kormány elé került jelentést ismertetve a többi között elmondotta, hogy az őszi kalászosok állapota a március végi felmérés sze­rint gyengébb volt mint az 1980-as években bármikor. A hűvös, csapadékos időjá­rás hatására a vetések álla­pota kedvezően változott; a Dunántúlon jó, de az Alföl­dön és másutt gyengébb a növények fejlettsége. Külö­nösen mintegy 300 ezer hek­tár búza állapota okoz gon­dot. Emellett április 21-ig 06 ezer hektáron pusztult ki az őszi vetésű kalászos gabona, ez 40 ezer hektárral több, mint az előző évek átlaga. Az erőfeszítések ellenére még mindig 2—3 hetes a le­maradás az időszerű mun­kákban. A két legnagyobb területű tavaszi növény, a kukorica és a napraforgó ve­tése azonban még az opti­málishoz közeli időben be­fejezhető. Mindezek és a ké­sei tavaszodás miatt kismér­tékben módosították a vetés­területi előirányzatokat. Csökkent a kora tavaszi ve­tésű növények, így a tavaszi árpa, s növekszik a kukori­ca, a pillangósok és a szója vetésterülete. A gyümölcstermesztésben elsősorban az őszi- és a kaj­szibarack termőrügyei Ká­rosodlak, a szőlő termőterü­letének pedig 40 százalékán észleltek súlyos rügypusztu­lást. Megkéstek a zöldség­termesztés időszerű munkái is. Az állattenyésztésben to­vább tart a tavaly kezdődött kedvező folyamat: erőtelje­sen nő a baromfiak és a ser­tések száma, mérséklődött — a megtett intézkedések hatására — a juh- és a szarvasmarha-állomány csökkentése. Az idei első negyedévi élelmiszer-ipari nyersanyag-felvásárlás szin­te valamennyi húsféléből és tejből meghaladja a tavalyi hasonló időszakét. összességében úgy ítélhe­tő meg, hogy az őszi veté­sű növények termésénél várható kiesést — átlagos időjárás esetén — ellensú­lyozhatja a tavaszi vetésű növények termése, valamint a növekvő állatitermék-elő­állítás és az élelmiszeripar teljesítménye. Így a hazai el­látás az elmúlt évek szín­vonalán maradhat — mon­dotta a szóvivő. Egyre több pénzt emészt fel az egészségügy, miközben a társadalomban mind na­gyobb az elégedetlenség a működésével kapcsolatban. Mi erről a szóvivő vélemé­nye? — kérdezte az MTI tu­dósítója. Bányász Rezső vá­laszában úgy ítélte meg, hogy a kérdésben jelzett el­lentmondás helytálló. Ez is indokolja azt, hogy a kor­mányzat nagy körültekintés­sel foglalkozik az egészség­ügy kérdéseivel. Bejelentet­te, hogy a Minisztertanács mostani ülésén felhatalmaz­ta az egészségügyi minisz­tert: az egészségügyi törvény módosítására készített ja­vaslatot terjessze az Ország­gyűlés illetékes bizottsága elé. s ha annak legfőbb el­képzeléseivel a testület egyetért, akkor a kormány nevében az Elnöki Tanács elé terjesztheti, hogy az törvényerejű rendelettel mó­dosítsa a korábbi egészség­ügyi törvényt. A témát kommentálva rá­mutatott, hogy a törvény át­fogó felülvizsgálatáról nincs szó; változatlanok az alap­elvek: az ingyenesség, a té­rítés rendszere, változatla­nok a gyógyítómunka felté­telei, az állami egészségügyi szolgálat felépítésének, mű­ködésének keretei. Bizonyos, az elmúlt években felvető­dött kérdésekre azonban a szabályozásnak is reagálnia kell — folytatta, utalva a szerv-, a szövet- és a csont­velő-átültetésekre, az újabb orvosbiológiai kutatásokra, a gyógyszernek nem minősülő, ám gyógyhatású anyagok -használatára, kipróbálására. Emellett a jelenlegi törvény szinte kizárólag állami fel­adatként kezeli az egész­ségügyet, s nemigen szól az egyének és a közösségek fe­lelősségéről. Az is gondot okoz, hogy miközben a nép­gazdaság csaknem vala­mennyi területén új típusú szervezetek alakultak, a tör­vény értelmében az orvosok, az egészségügyben dolgozó kutatók, gyógyszerészek nem hozhattak létre ilyen társu­lásokat. Lényegében e prob­lémák miatt került napi­rendre a törvény korszerű­sítése. Egy kérdés kapcsán kitért arra, hogy észlelhetők már kezdeti részeredmények a dohányzás visszaszorításá­ban. A statisztika szerint az egy főre jutó dohányfogyasz­tás 1980-ban még 2,4, 1985­ben 2,1, s tavaly már csak 2 kilogramm volt. Persze ez a „csak" is évi 27 milliárd szál cigarettát jelent, továb­bi társadalmi összefogás szükséges tehát ahhoz, hogy mind többeket ráébresszünk a dohányzás kockázatára. A közlekedés fejlesztésé­nek elképzeléseiről szólva elmondotta, hogy a kor­mány most azt vizsgálta meg: hol tart a koncepció kidolgozása, és újabb ösz­tönzést adott a munka foly­tatáséra. Ennek alapjául elfogadta a Közlekedési Mi­nisztérium jelentését, és fel­adatul szabta, hogy a jövő év első negyedében immár egy részletesebben kimun­kált koncepciót terjesszen a kormány elé. Szólt arról, hogy a koráb­bi — 1968-ban elfogadott — koncepció alapjaiban he­lyesnek bizonyult, megvaló­sításában jelentős eredmé­nyek születtek, így például az áru- és a személyszállí­tás teljesítménye két évti­zed alatt 90 százalékkal nőtt, elkezdődött a közlekedési hálózat rekonstrukciója, folytatódott a vasútvillamo­sítás, s emelkedett a tömeg­közlekedés színvonala is. Bányász Rezső foglalko­zott a munkaerő-átcsoporto­sítással járó konfliktusokkal is. Megállapította, hogy egyes körzetekben és szak­mákban valóban nehezebbé vált a pályakezdők helyzete. Bizonyos vállalatoknál az is előfordult, hogy nem vet­ték figyelembe az elbocsátá­sokkal kapcsolatos szabályo­kat és a jogi normákkal s a szocialista humanizmussal ellentétes magatartást tanú­sítottak. Ez megengedhetet­len, ellene határozottan fel­lép a kormányzat — hangoz­tatta. Hozzáfűzte: a prob­léma horderejének megítélé­séhez azt is tudni kell, hogy a szerkezetváltás következ­tében tavaly mindössze 10 ezer dolgozónak kellett ál­lást keresnie, s az érintet­tek többsége az adott ága­zaton belül kapott új mun­kahelyet. Várható viszont, hogy a szabályozás további szigorodása a vállalatokat körültekintőbb munkaerő­gazdálkodásra készteti, s ne­hezebbé válik majd az elhe­lyezkedés. Ezért még az idén átfogó program készül a követKező időszak munka­erőmozgásának állami irá­nyítására. Elterjedtek olyan híreszte­lések — mondta a Magyar Hírlap kérdésére —, hogy a rendőrség „besegít" a mun­kafegyelem megszilárdításá­ba: napközben ellenőrzi a városban, hogy ki van távol a munkahelyétől. A Belügy­minisztérium vezetői vizs­gálatot folytattak ez ügyben, s kiderült, hogy mindebből egy szó sem igaz — hangsú­lyozta, hozzátéve, hogy ez nem is lenne megengedhető. A munkafegyelem erősítése nem rendőrségi ügy, hanem a vállalatok, intézmények vezetőinek a dolga. Azt azonban annál inkább üdvö­zölni kell, hogy az utóbbi időben a rendőrség mind határozottabban lép fel az élősdi, rendbontó, garázda, munka nélkül tengő-lengő elemekkel szemben. A költségvetési gondok megoldásának útja immár a folyamatos hatósági áreme­lés lesz? — kérdezte a Va­sárnapi Hírek munkatársa. Semmiképpen sem — hang­zott a válasz —, a kormány legutóbb sem szívesen nyúlt az áremelés eszközéhez. En­nek kapcsán szóvá tette, hogy egyes vállalatok gaz­dálkodási gondjaik megoldá­sára csak két módot ismer­nek: vagy az állami költség­vetéstől kérnek további tá­mogatást, vagy . áremelési szándékkal kopogtatnak az illetékes hatóságnál. S az a legtöbbnek eszébe sem jut, hogy elsősorban az anyag­és energiaköltség, a vállala­ti rezsi csökkentésénél kell kezdeni a vizsgálódást, meg­próbálva egyensúlyba hozni a gazdálkodásukat — hang­súlyozta Bányász Rezső. (MTI) Rádiótelex ELUTAZOTT ALEKSZEJ ANTONOV Csütörtökön elutazott ha zánkból Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-he­lyettes, a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Kormányközi Bizottság szovjet tagozatának elnöke, aki a bizottság 36. ülésszaka alkalmából tartózkodott ha­zánkban. TÁRGYALÁSOK GENFBEN Az illetékes szovjet és amerikai tárgyalócsoportok vezetőinek megbeszélésével Genfben csütörtökön meg­kezdődött a közép-hatótá­volságú rakétákkal foglal­kozó szovjet—amerikai ta­nácskozások újabb fordu­lója. LOGINOV LATOGATASA Április 21—23. között Bu­dapesten tartózkodott Va­gyim Loginov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, akit fogadott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. A vendéggel Horn Gyula külügyminiszté­riumi államtitkár folytatott hivatalos megbeszéléseket. KOIVISTO PRÁGÁBAN Mauno Koivisto finn köz­társasági elnök Gustáv Hu­sák csehszlovák köztársasá­gi elnök meghívására csü­törtökön hivatalos látogatás­ra Prágába érkezett. BRIT BOMBAZÖ BALESETE Tengerbe zuhant szerdán este a brit légierő egyik „Buccaneer" típusú bom­bázója Skócia partjainál.

Next

/
Thumbnails
Contents