Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-22 / 94. szám
22 Csütörtök, 1987. április 23. Támogatjuk a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket! Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból. Díszvacsora a magyar vendégek tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) részt vevő államok megtartsák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumának határozatait. Mi Svédországban továbbra is aktívan és konstruktív módon részt akarunk venni az összeurópai folyamatban. Tudjuk, hogy Magyarországnak is szándékában és mód jában van az egész Európára kiterjedő elmélyült és széles körű együttműködéshez való hozzájárulás. Jó példa erre a Budapesten 1985-ben rendezett kulturális fórum, amely örvendetesen elősegítette, hogy megszűnjék az a bizalmatlanság, amely megnehezítette — és sajnos még mindig nagymértékben akadályozza — földrészünkön az együttműködést. A helsinki folyamaton belül jelenleg Bécsben folyó találkozón Svédországnak az a célja, hogy hozzájáruljon a tényleges haladáshoz mind a biztonsági kérdésekben, mind pedig a gazdasági együttműködés, a környezetvédelem és az emberi kap csolatok terén. Bécsben javasoltuk: a stockholmi konferencia mandátumát úgy terjesszék ki, hogy hatáskörébe tartozzanak a bizalom és biztonság megteremtésére irányuló további intézkedések, valamint a leszerelés kérdései is. Az e téren elért eredmények Európd valamennyi országát befolyásolni fogják. Ezért természetesnek tartjuk, hogy az erre vonatkozó tanácskozásokon az összeurópai folyamatban részes államok egyenrangú félként vegyenek részt. A svéd kormányfő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Magyarország az összeurópai folyamat keretén kívül is ismertté tette nevét, mint a béke és az enyhülés szószólója. Önök mindig fáradhatatlanul mutattak rá a kis és középnagyságú államoknak arra a lehetőségére — és kötelességére —, hogy a tömbhatárok fölött folytatandó párbeszéd megvalósításán és egy jobb politikai légkör megteremtésén munkálkodjanak. Ebben az álláspontjukban Svédország teljes mértékben szövetségesük. Az atomfegyver mindnyájunkat veszélyeztet. Svédországnak, mint minden más atomfegyvermentes országnak, jogos érdeke, hogy az atomfegyverkezési versenyre vonatkozó nézetét kifejtse. Mindnyájunknak részt kell vennünk abban a munkában, amely biztosítja, hogy atomháborúra soha ne kerüljön sor. Ez a kiindulópontja a delhi hatok által kezdeményezett munkának. Ezek az államok legközelebbi ülésüket a tervek szerint Svédországban tartják. Jól tudom, hogy ön és Olof Palme beható megbeszéléseket tartott az említeti kérdésekről, amikor ő, mint a svéd kormány elnöke, 1985 júniusában Budapestre látogatott. Azt is tudom, remélte, hogy lesz alkalma folytatni önnel az akkor megkezdett mélyreható eszmecserét. Erre nem kerülhetett sor, de ön most itt van közöttünk, svédek között. Mai tárgyalásainkon a legnagyobb figyelemmel hallgattuk mindazt, amit ön mondott. Habár országaink társadalmi rendszere különböző, történelmi, földrajzi és anyagi viszonyaink egymástól eltérőek, kétségkívül sokat tanulhatunk egymástól Gondolok 'többek között a kutatás és a tudomány, az oktatás, az új technika és a környezetvédelem kérdéseire, egyéb társadalmi problémákra. E kérdések kapcsán meg kívánom említeni azt az élénk érdeklődést, amelyet a Magyarországon folyó gazdasági reformmunka keltett országunkban, és minden bizonnyal a világ sok más részén is. A korunkra oly jellemző állandóan gyorsuló technikai és gazdasági fejlődés szüntelenül új megoldásokat, rugalmasságot, elfogulatlanságot, nyíltságot és új gondolkodásmódot követel — mutatott rá Ingvar Carlsson. — Ez vonatkozik az iparszervezésre, a közlekedésre — a szó legtágabb értelmében —, az energiaellátásra, a külkereskedelemre, valamint arra, hogy miként használjuk fel legjobban a korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló anyagi, személyi és szellemi javainkat. Jellemző módon a Svédország és Magyarország közötti kapcsolatok éppen ezeken a területeken voltak a leggyakoribbak, és itt került sor legtöbbször kölcsönös látogatásokra és a tapasztalatok kicserélésére. Ennek során kormányom több tagjának volt alkalma Magyarországot felkeresni. Ez mindig rendkívül hasznosnak és. kellemesnek bizonyult. Országaink között több együttműködési szerződés jött létre. Ezek közül a legutóbbi a beruházások védelméről szóló megállapodás csak néhány órával ezelőtt került aláírásra. Amikor 15 hónappal ezelőtt bevezettük a vízummentességet országaink között, újabb lehetőségeket teremtettünk az idegenforgalom fejlesztésére. Leszögezhetjük, hogy együttműködésünk szilárd alapokon nyugszik. Sok tennivalónk van még, és még sok lehetőség vár kiaknázásra együttműködésünk és kapcsolataink terén. A magunk részéről mindent el fogunk követni, hogy együtt folytassuk ezt a munkát országaink javára — hangsúlyozta a svéd kormányfő. Végezetül Ingvar Carlsson ismét üdvözölte Kádár Jánost Svédországban, s az MSZMP főtitkárának egészségére, Magyarország népére, és a Svédország és Magyarország között fennálló baráti kapcsolatokra emelte poharát. Kádár János pohárköszöntője Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Bevezetőként szívből jövő köszönetet mondott a meghívásért, a baráti fogadtatásért, a gazdag programért, valamint azokért a megtisztelő szavakért, amelyekkel vendéglátója Magyarországot és a magyar népet illette. Majd így folytatta: — A meghívásnak szívesen tettem eleget, hiszen Svédországnak hazánkban is méltán van jó híre, nagy tekintélye. A magyar nép körében elismerés övezi az Önök országának szerepét az európai civilizáció fejlődésében és munkálkodását a népek közötti jó viszonyért, a békéért és biztonságért. Az Ingvar Carlsonnal folytatott megbeszélésekről szólva kijelentette: azok a legteljesebb mértékben igazolták várakozásainkat. Nyílt, őszinte és igen tartalmas véleménycserét folytattunk, melynek során a legfontosabb nemzetközi kérdéseket hasonlóan, vagy egymáshoz nagyon közelálló módon ítéltük meg. Megállapítottuk: közös érdekünk az emberiség, ezen belül Európa népeinek biztonságát, sőt, létét fenyegető. veszélyek csökkentése, az enyhülési folyamat továbbvitele. A Magyar Népköztársaság fejlődése, Svédországéhoz hasonlóan, nagymértékben függ a nemzetközi feltételek alakulásától. Akárcsak a svéd nép. a magyar is abban érdekelt, hogy megfékezzük az értelmetlen fegyverkezési versenyt. A magyar külpolitika ezért aktív részese a szocialista országok fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseinek, a közös javaslatok kimunkálásának. Országunk adottságainál és meggyőződésünknél fogva érdekeltek vagyunk a nemzetközi kapcsolatok bővítésében, a korlátozásoktól és hátrányos megkülönböztetéstől mentes gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos együttműködésben, a kulturális értékek cseréjében, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésében E céloktól vezettetve veszünk részt az európai biztonsági és együttműködési folyamatban, s törekszünk annak előmozdítására, hogy minél teljesebben valósuljanak meg a helsinki záróokmányban foglalt elvek és ajánlások — hangsúlyozta Kádár János. — Hazánk képviselői — Svédország küldötteihez hasonlóan — a most folyó bécsi utótalálkozón is azért tevékenykednek, hogy a közös európai érdekeknek megfelelő, valamennyi európai nép javát szolgáló megállapodások szülessenek. — Megítélésünk szerint a ne/nzetközi helyzetben érzékelhetők bizonyos kedvező változások. Ismét folyamatossá vált a szovjet—amerikai párbeszéd, a legutóbbi szovjet javaslat nyomán reális lehetőség nyílott az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták eltávolítására. Bécsben megkezdődtek a megbeszélések a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között az európai hagyományos haderők és fegyverzetek jelentős csökkentését célzó tárgyalások beindításáról. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javaslatai lehetőséget adnak egy kedvező fordulat elérésére a nemzetközi helyzetben. E kezdeményezések új és meghatározó eleme a kölcsönös biztonság szem előtt tartása, valamennyi érintett fél érdekeinek figyelembevétele, a fegyverzet egyidejű és ellenőrzött csökkentése. Ezt az irányzatot erősítik a nyugati világ realista, felelős módon gondolkodó körei is. Magyarország és Svédország kapcsolatait méltatva az MSZMP főtitkára emlékeztetett arra, hogy azok évszázados múltra tekinthetnek vissza. Népünk számon tartja, hogy az 1848—49-es magyar szabadságharcban svéd önkéntesek is részt vettek, Stockholmban ünnepséget rendeztek a szabadságharc vezére, Kossuth Lajos tiszteletére. A második világháború sötét éveiben a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbizottja, Waldemar Langlet, Raoul Wallenberggel együttműködve üldözöttek ezreinek életét mentette meg. Budapesten Langlet emlékét egy iskola, Wallenbergét egy utca neve őrzi, s a közeljövőben felállítanak egy Wallenbergemlékművet is. Mai megbeszéléseinken miniszterelnök úrral egyetértően állapítottuk meg, hogy országaink kapcsolatai az utóbbi években lendületesen fejlődtek, és az életnek úgyszólván minden fontos területére kiterjednek. — Kölcsönös előnyökkel járna a gazdasági kapcsolatok bővítése, a korszerű együttműködési formák, mindenekelőtt a .termelési kooperációk, a közös tulajdonú vállalatok létrehozásának szorgalmazása. Magyar részről igyekszünk ennék feltételeit javítani — állapította meg a párt főtitkára, s reményét fejezte ki, hogy másik fél is támogatja a magyar áruknak svédországi piacra kerülését a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett. — Készek vagyunk a korunkban kiemelkedően fontos tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és a kulturális kapcsolatok bővítésére is. őszintén hiszünk abban, hogy a megértés és a bizalom erősítésének egyik legfontosabb tényezője az emberek közötti személyes kapcsolat. Ezért is tartjuk jelentősnek és példamutatónak, hogy országaink egymás között megszüntették a vízumkötelezettséget, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az államok e téren inkább szigorító intézkedéseket hoztak. Mai tárgyalásaink vezérfonala az volt, hogy kapcsolataink erősítése a Magyar Népköztársaságnak éppúgy nemzeti érdeke, mint Svédországnak, s ezért erre irányuló tevékenységünk népeink széles körű egyetértésével találkozik. Még nincs két éve, hogy 1P85 júniusában Budapesten találkoztam Olof. Palméval. A magyar nép úgy ismerte és becsülte őt, mint aki nagyon sokat tett a világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért. Nekem személy szerint is igen emlékezetes marad a vele való találkozás. Annak idején megállapodtunk a két ország közötti együttműködés folytatásában. Ügy érzem, hogy mai megbeszélésünkkel e megállapodásnak is eleget tettünk. Úgy vélem, hogy n.ostani határozott állásfoglalásunk kétoldalú kapcsolataink bővítése mellett és közös eltökéltségünk, hogy tőlünk telhetően hozzájárulunk a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, teljes mértékben megfelel népeink érdekeinek és óhajának — mondotta végezetül Kádár János, s e gondolatok jegyében XVI. Károly Gusztáv, Svédország királya, Ingvar Carlsson miniszterelnök, valamennyi jelenlevő egészségére, a svéd nép boldogulására, a magyar —svéd kapcsolatok további erősödésére, a békére emelte poharát. Magyar—svécf megállapodás A magyar—svéd tárgyalások befejeztével Várkonyi Péter és Anita Gradin aláírta Magyarország és Svédország beruházásvédelmi megállapodását. Az aláírásnál jelen volt Kádár János és Ingvar Carlsson, s ott voltak a két tárgyaló küldöttség tagjai is. Az egyezmény célja a két ország vállalatai közötti gazdasági együttműködés elmélyítése, az egymás területén megvalósított beruházások kölcsjjnös védelme. A dokumentum mindkét ország vállalatai számára előnyös feltételeket biztosít a tőkebefektetésből származó jövedelmek hazatelepítését, a beruházási viták rendezésének módját, s így megteremti a beruházások biztonságát. Pártpropagandisták kitüntetése Vlagyimir Iljics Lenin születésének 117. évfordulója alkalmából agitátorokat és propagandistákat tüntettek ki kedden, az MSZMP Központi Bizottságának székházában. A kitüntetési ünnepség elnökségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Lakatos Ernőnek, a Központi Bizottság agitációs és' propagandaosztálya vezetőjének megnyitó szavai után Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben felidézte: pártunkban jó hagyománnyá vált, hogy Lenin születésének napján emlékezünk meg a szocialista eszmék, a marxista elmélet terjesztőinek, propagandistáinak, a kommunista mozgalom sok ezer szellemi fáklyavivőjének fáradságos munkájáról. Hozzátette: — A mostani emlékezés nevezetes időben történik, idén ünnepeljük Lenin nagy történelmi tettének, az általa vezetett, első győztes szocialista forradalomnak a 70. évfordulóját. Immár két emberöltő távlatából tekintve a lenini életműre, mégsem csupán a teljesítménynek adózunk, s nemcsak mint hagyatékot becsüljük, hanem követendőnek, élőnek és nem utolsósorban időszerűnek érezzük a lenini tanítást, gazdálkodásunk, társadalmi fejlődésünk mai problémáinak megoldásában is. A soron levő teendőkről szólva — egyebek között — hangsúlyozta: — Ma a gazdaságépítés újabb és nehéz feladatai előtt állunk, amelyeknek megoldása új megközelítéseket, a korábbi beidegződésektől gyakran gyökeresen eltérő lépéseket igényel. Ezek megtétele során sem szabad megfeledkeznünk Lenin útmutatásáról, aki miközben felhívta a figyelmet az újító megközelítések szükségességére, rámutatott arra is, hogy az új gondolatok felvetése, az új módszerek bevezetése nem megy könnyen, számolni kell nehézségekkel is. Most olyan helyzetben vagyunk, amikor a gazdaság átformálásához időre, türelemre és nem utolsósorban határozott elkötelezettségre, sok-sok energiára van szükség. Ma nem a szocializmus fennmaradásáról, hanem további fejlődéséről, a szocialista gazdálkodásban rejlő összes erőforrások kihasználásáról, mozgósításáról és — ezzel szoros kölcsönhatásban — társadalmi rendszerünk további demokratizálódásáról van szó. Ennek útjátmódját keresik ma a legtöbb szocialista országban. Nekünk, magyar kommunistáknak, ha visszatekintünk az elmúlt évtizedek küzdelmeire — mutatott rá a Központi Bizottság titkára —, nincs sok szégyenkeznivalónk a tekintetben, hogy mennyire igyekeztünk meríteni a lenini gondolatok kincsestárából vagy mennyire alkotó módon igyekeztünk hasznosítani azokat, önelégültségre azonban nincs okunk. Nem voltunk eléggé következetesek és eltökéltek abban, hogy végigmenjünk a magunk választotta úton. Tudjuk: sűrűsödő gondjainkból csak lenini módon, a korábban síkeres, de ma már elégtelen módszereink, stratégiánk, társadalmi intézményeink kritikus felülvizsgálatával, határozott elvi politikával és — főleg — gyors cselekvéssel vághatjuk ki magunkat. Jóleső érzés, hogy ebben ismét a Lenin alapította párttal haladhatunk egy sorban — hangsúlyozta befejezésül Havasi Ferenc. Ezután Berecz János, a Központi Bizottság titkára kitüntetéseket nyújtott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Géczi Imre, a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárának nyugalmazott igazgatója; Izsák Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense; Kéner Jolán, az MSZMP Zala Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezetője; Péter László alezredes; Szabó György, az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanszékvezetője; Vereb Mátyás határőr ezredes. Tizen részesültek a Munka Érdemrend ezüst, nyolcan bronz fokozatú kitüntetésében. A Központi Bizottság Lenin Emlékplakettjét száznyolcvanan vehették át. Az ünnepség fogadással zárult. Rádiótelex JARUZELSKI MOSZKVÁBAN Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden, a moszkvai Kremlben megbeszélést tartott Wojcíech Jaruzelskível. A LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke, több más lengyel vezető személyiséggel együtt az SZKP Központi Bizottságának meghívására rövid baráti látogatásra érkezett a szovjet fővárosba. RIZSKOV FOGADTA POOST A szövetséges szocialista országok a katonai szembenállás színtjének szakaszos csökkentéséért szállnak síkra Európában, az erőegyensúly folyamatos, mind alacsonyabb szinten való fenntartása mellett —hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kormányfője kedden fogadta Jacques Poos luxemburgi miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására hétfőn érkezett Moszkvába hivatalos látogatásra. LINNASZ ÉSZTORSZÁGBAN Szovjet Észtország fővárosába, Tallinnba érkezett kedden Kari Linnasz náci háborús bűnös, akit egy Prágába induló repülőgépen vittek el még hétfőn New Yorkból, miután kiadták őt a Szovjetuniónak. Linnaszt ezután egy szovjet repülőgép szállította a csehszlovák fővárosból Tallinnba. ÁTTELEPÍTÉS Nicaragua délkeleti részén hatezer, az ellenforradalmárok betörései által veszélyeztetett parasztot telepítenek át a jelenlegi lakóhelyüktől, Nueva Guinea körzetétől északra fekvő területekre. Ez a lépés meggátolja azt, hogy az ellenforradalmárok megszilárdítsák helyzetüket az országnak ebben a részében — jelentette ki Augustin Lara, a sandinista kormányt képviselő helyi közigazgatási testület vezetője.