Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-22 / 94. szám

22 Csütörtök, 1987. április 23. Támogatjuk a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket! Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavaiból. Díszvacsora a magyar vendégek tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) részt vevő államok megtart­sák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumának határoza­tait. Mi Svédországban tovább­ra is aktívan és konstruktív módon részt akarunk venni az összeurópai folyamatban. Tudjuk, hogy Magyarország­nak is szándékában és mód jában van az egész Európá­ra kiterjedő elmélyült és széles körű együttműködés­hez való hozzájárulás. Jó példa erre a Budapesten 1985-ben rendezett kulturá­lis fórum, amely örvendete­sen elősegítette, hogy meg­szűnjék az a bizalmatlanság, amely megnehezítette — és sajnos még mindig nagymér­tékben akadályozza — föld­részünkön az együttműkö­dést. A helsinki folyamaton be­lül jelenleg Bécsben folyó találkozón Svédországnak az a célja, hogy hozzájáruljon a tényleges haladáshoz mind a biztonsági kérdésekben, mind pedig a gazdasági együttműködés, a környezet­védelem és az emberi kap csolatok terén. Bécsben ja­vasoltuk: a stockholmi kon­ferencia mandátumát úgy terjesszék ki, hogy hatáskö­rébe tartozzanak a bizalom és biztonság megteremtésé­re irányuló további intéz­kedések, valamint a leszere­lés kérdései is. Az e téren elért eredmények Európd valamennyi országát befo­lyásolni fogják. Ezért termé­szetesnek tartjuk, hogy az erre vonatkozó tanácskozá­sokon az összeurópai folya­matban részes államok egyenrangú félként vegye­nek részt. A svéd kormányfő a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy Magyarország az össz­európai folyamat keretén kí­vül is ismertté tette nevét, mint a béke és az enyhülés szószólója. Önök mindig fá­radhatatlanul mutattak rá a kis és középnagyságú álla­moknak arra a lehetőségére — és kötelességére —, hogy a tömbhatárok fölött folyta­tandó párbeszéd megvalósí­tásán és egy jobb politikai légkör megteremtésén mun­kálkodjanak. Ebben az állás­pontjukban Svédország tel­jes mértékben szövetsége­sük. Az atomfegyver mind­nyájunkat veszélyeztet. Svédországnak, mint min­den más atomfegyvermentes országnak, jogos érdeke, hogy az atomfegyverkezési versenyre vonatkozó nézetét kifejtse. Mindnyájunknak részt kell vennünk abban a munkában, amely biztosítja, hogy atomháborúra soha ne kerüljön sor. Ez a kiinduló­pontja a delhi hatok által kezdeményezett munkának. Ezek az államok legközeleb­bi ülésüket a tervek szerint Svédországban tartják. Jól tudom, hogy ön és Olof Palme beható megbe­széléseket tartott az említeti kérdésekről, amikor ő, mint a svéd kormány elnöke, 1985 júniusában Budapestre lá­togatott. Azt is tudom, remélte, hogy lesz alkalma folytatni önnel az akkor megkezdett mélyreható esz­mecserét. Erre nem kerülhe­tett sor, de ön most itt van közöttünk, svédek között. Mai tárgyalásainkon a leg­nagyobb figyelemmel hall­gattuk mindazt, amit ön mondott. Habár országaink társadalmi rendszere külön­böző, történelmi, földrajzi és anyagi viszonyaink egymás­tól eltérőek, kétségkívül so­kat tanulhatunk egymástól Gondolok 'többek között a kutatás és a tudomány, az oktatás, az új technika és a környezetvédelem kérdései­re, egyéb társadalmi problé­mákra. E kérdések kapcsán meg kívánom említeni azt az élénk érdeklődést, ame­lyet a Magyarországon fo­lyó gazdasági reformmunka keltett országunkban, és minden bizonnyal a világ sok más részén is. A korunkra oly jellemző állandóan gyorsuló technikai és gazdasági fejlődés szün­telenül új megoldásokat, ru­galmasságot, elfogulatlansá­got, nyíltságot és új gondol­kodásmódot követel — mu­tatott rá Ingvar Carlsson. — Ez vonatkozik az iparszer­vezésre, a közlekedésre — a szó legtágabb értelmében —, az energiaellátásra, a külke­reskedelemre, valamint arra, hogy miként használjuk fel legjobban a korlátozott mennyiségben rendelkezé­sünkre álló anyagi, szemé­lyi és szellemi javainkat. Jellemző módon a Svéd­ország és Magyarország kö­zötti kapcsolatok éppen eze­ken a területeken voltak a leggyakoribbak, és itt került sor legtöbbször kölcsönös lá­togatásokra és a tapasztala­tok kicserélésére. Ennek so­rán kormányom több tagjá­nak volt alkalma Magyaror­szágot felkeresni. Ez min­dig rendkívül hasznosnak és. kellemesnek bizonyult. Or­szágaink között több együtt­működési szerződés jött lét­re. Ezek közül a legutóbbi a beruházások védelméről szóló megállapodás csak né­hány órával ezelőtt került aláírásra. Amikor 15 hónap­pal ezelőtt bevezettük a ví­zummentességet országaink között, újabb lehetőségeket teremtettünk az idegenfor­galom fejlesztésére. Leszögezhetjük, hogy együttműködésünk szilárd alapokon nyugszik. Sok ten­nivalónk van még, és még sok lehetőség vár kiaknázás­ra együttműködésünk és kapcsolataink terén. A ma­gunk részéről mindent el fogunk követni, hogy együtt folytassuk ezt a munkát or­szágaink javára — hangsú­lyozta a svéd kormányfő. Végezetül Ingvar Carlsson ismét üdvözölte Kádár Já­nost Svédországban, s az MSZMP főtitkárának egész­ségére, Magyarország népére, és a Svédország és Magyar­ország között fennálló bará­ti kapcsolatokra emelte po­harát. Kádár János pohárköszöntője Ezt követően Kádár János emelkedett szólásra. Beve­zetőként szívből jövő kö­szönetet mondott a meghí­vásért, a baráti fogadtatá­sért, a gazdag programért, valamint azokért a megtisz­telő szavakért, amelyekkel vendéglátója Magyarorszá­got és a magyar népet il­lette. Majd így folytatta: — A meghívásnak szíve­sen tettem eleget, hiszen Svédországnak hazánkban is méltán van jó híre, nagy te­kintélye. A magyar nép kö­rében elismerés övezi az Önök országának szerepét az európai civilizáció fejlődé­sében és munkálkodását a népek közötti jó viszonyért, a békéért és biztonságért. Az Ingvar Carlsonnal foly­tatott megbeszélésekről szól­va kijelentette: azok a leg­teljesebb mértékben igazol­ták várakozásainkat. Nyílt, őszinte és igen tartalmas vé­leménycserét folytattunk, melynek során a legfonto­sabb nemzetközi kérdéseket hasonlóan, vagy egymáshoz nagyon közelálló módon ítéltük meg. Megállapítot­tuk: közös érdekünk az em­beriség, ezen belül Európa népeinek biztonságát, sőt, lé­tét fenyegető. veszélyek csökkentése, az enyhülési folyamat továbbvitele. A Magyar Népköztársaság fejlődése, Svédországéhoz hasonlóan, nagymértékben függ a nemzetközi feltételek alakulásától. Akárcsak a svéd nép. a magyar is ab­ban érdekelt, hogy megfé­kezzük az értelmetlen fegy­verkezési versenyt. A ma­gyar külpolitika ezért ak­tív részese a szocialista or­szágok fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseinek, a kö­zös javaslatok kimunkálásá­nak. Országunk adottságai­nál és meggyőződésünknél fogva érdekeltek vagyunk a nemzetközi kapcsolatok bő­vítésében, a korlátozásoktól és hátrányos megkülönböz­tetéstől mentes gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudo­mányos együttműködésben, a kulturális értékek cseréjé­ben, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésében E céloktól vezettetve ve­szünk részt az európai biz­tonsági és együttműködési folyamatban, s törekszünk annak előmozdítására, hogy minél teljesebben valósulja­nak meg a helsinki záróok­mányban foglalt elvek és ajánlások — hangsúlyozta Kádár János. — Hazánk képviselői — Svédország küldötteihez ha­sonlóan — a most folyó bé­csi utótalálkozón is azért tevékenykednek, hogy a kö­zös európai érdekeknek megfelelő, valamennyi euró­pai nép javát szolgáló meg­állapodások szülessenek. — Megítélésünk szerint a ne/nzetközi helyzetben ér­zékelhetők bizonyos kedvező változások. Ismét folyama­tossá vált a szovjet—ameri­kai párbeszéd, a legutóbbi szovjet javaslat nyomán reá­lis lehetőség nyílott az Eu­rópában telepített közepes hatótávolságú rakéták el­távolítására. Bécsben meg­kezdődtek a megbeszélések a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között az európai hagyományos haderők és fegyverzetek jelentős csök­kentését célzó tárgyalások beindításáról. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés új javasla­tai lehetőséget adnak egy kedvező fordulat elérésére a nemzetközi helyzetben. E kezdeményezések új és meg­határozó eleme a kölcsönös biztonság szem előtt tartá­sa, valamennyi érintett fél érdekeinek figyelembevétele, a fegyverzet egyidejű és el­lenőrzött csökkentése. Ezt az irányzatot erősítik a nyugati világ realista, fele­lős módon gondolkodó körei is. Magyarország és Svédor­szág kapcsolatait méltatva az MSZMP főtitkára emlékez­tetett arra, hogy azok év­százados múltra tekinthet­nek vissza. Népünk számon tartja, hogy az 1848—49-es magyar szabadságharcban svéd önkéntesek is részt vettek, Stockholmban ün­nepséget rendeztek a sza­badságharc vezére, Kossuth Lajos tiszteletére. A máso­dik világháború sötét évei­ben a Svéd Vöröskereszt bu­dapesti főmegbizottja, Wal­demar Langlet, Raoul Wal­lenberggel együttműködve üldözöttek ezreinek életét mentette meg. Budapesten Langlet emlékét egy iskola, Wallenbergét egy utca ne­ve őrzi, s a közeljövőben fel­állítanak egy Wallenberg­emlékművet is. Mai megbeszéléseinken miniszterelnök úrral egyet­értően állapítottuk meg, hogy országaink kapcsolatai az utóbbi években lendüle­tesen fejlődtek, és az élet­nek úgyszólván minden fon­tos területére kiterjednek. — Kölcsönös előnyökkel járna a gazdasági kapcso­latok bővítése, a korszerű együttműködési formák, min­denekelőtt a .termelési ko­operációk, a közös tulajdo­nú vállalatok létrehozásának szorgalmazása. Magyar rész­ről igyekszünk ennék felté­teleit javítani — állapította meg a párt főtitkára, s re­ményét fejezte ki, hogy má­sik fél is támogatja a ma­gyar áruknak svédországi piacra kerülését a jelenlegi­nél kedvezőbb feltételek mellett. — Készek vagyunk a ko­runkban kiemelkedően fon­tos tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésére és a kulturális kapcsolatok bővítésére is. őszintén hi­szünk abban, hogy a meg­értés és a bizalom erősíté­sének egyik legfontosabb tényezője az emberek kö­zötti személyes kapcsolat. Ezért is tartjuk jelentősnek és példamutatónak, hogy országaink egymás között megszüntették a vízumköte­lezettséget, mégpedig egy olyan időszakban, amikor az államok e téren inkább szi­gorító intézkedéseket hoz­tak. Mai tárgyalásaink vezér­fonala az volt, hogy kap­csolataink erősítése a Ma­gyar Népköztársaságnak éppúgy nemzeti érdeke, mint Svédországnak, s ezért erre irányuló tevékenysé­günk népeink széles körű egyetértésével találkozik. Még nincs két éve, hogy 1P85 júniusában Budapesten találkoztam Olof. Palméval. A magyar nép úgy ismerte és becsülte őt, mint aki nagyon sokat tett a világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért. Nekem személy szerint is igen em­lékezetes marad a vele való találkozás. Annak idején megállapodtunk a két ország közötti együttműködés foly­tatásában. Ügy érzem, hogy mai megbeszélésünkkel e megállapodásnak is eleget tettünk. Úgy vélem, hogy n.ostani határozott állásfog­lalásunk kétoldalú kapcso­lataink bővítése mellett és közös eltökéltségünk, hogy tőlünk telhetően hozzájáru­lunk a béke, a nemzetközi biztonság és együttműködés ügyéhez, teljes mértékben megfelel népeink érdekeinek és óhajának — mondotta végezetül Kádár János, s e gondolatok jegyében XVI. Károly Gusztáv, Svédország királya, Ingvar Carlsson mi­niszterelnök, valamennyi je­lenlevő egészségére, a svéd nép boldogulására, a magyar —svéd kapcsolatok további erősödésére, a békére emel­te poharát. Magyar—svécf megállapodás A magyar—svéd tárgyalá­sok befejeztével Várkonyi Péter és Anita Gradin alá­írta Magyarország és Svéd­ország beruházásvédelmi megállapodását. Az aláírás­nál jelen volt Kádár János és Ingvar Carlsson, s ott voltak a két tárgyaló kül­döttség tagjai is. Az egyezmény célja a két ország vállalatai közötti gaz­dasági együttműködés elmé­lyítése, az egymás területén megvalósított beruházások kölcsjjnös védelme. A doku­mentum mindkét ország vál­lalatai számára előnyös fel­tételeket biztosít a tőkebe­fektetésből származó jöve­delmek hazatelepítését, a beruházási viták rendezésé­nek módját, s így megterem­ti a beruházások biztonságát. Pártpropagandisták kitüntetése Vlagyimir Iljics Lenin születésének 117. évfordu­lója alkalmából agitátoro­kat és propagandistákat tüntettek ki kedden, az MSZMP Központi Bizott­ságának székházában. A kitüntetési ünnepség elnök­ségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja is. Lakatos Ernőnek, a Köz­ponti Bizottság agitációs és' propagandaosztálya vezető­jének megnyitó szavai után Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Bevezetőben felidézte: pártunkban jó hagyománnyá vált, hogy Lenin születésé­nek napján emlékezünk meg a szocialista eszmék, a mar­xista elmélet terjesztőinek, propagandistáinak, a kom­munista mozgalom sok ezer szellemi fáklyavivőjének fá­radságos munkájáról. Hoz­zátette: — A mostani emlé­kezés nevezetes időben tör­ténik, idén ünnepeljük Le­nin nagy történelmi tetté­nek, az általa vezetett, első győztes szocialista forrada­lomnak a 70. évfordulóját. Immár két emberöltő távla­tából tekintve a lenini élet­műre, mégsem csupán a tel­jesítménynek adózunk, s nemcsak mint hagyatékot becsüljük, hanem követen­dőnek, élőnek és nem utol­sósorban időszerűnek érez­zük a lenini tanítást, gazdál­kodásunk, társadalmi fejlő­désünk mai problémáinak megoldásában is. A soron levő teendőkről szólva — egyebek között — hangsúlyozta: — Ma a gazdaságépítés újabb és nehéz feladatai előtt állunk, amelyeknek megoldása új megközelíté­seket, a korábbi beidegző­désektől gyakran gyökeresen eltérő lépéseket igényel. Ezek megtétele során sem szabad megfeledkeznünk Lenin útmutatásáról, aki miközben felhívta a figyel­met az újító megközelítések szükségességére, rámutatott arra is, hogy az új gondola­tok felvetése, az új módsze­rek bevezetése nem megy könnyen, számolni kell ne­hézségekkel is. Most olyan helyzetben vagyunk, amikor a gazdaság átformálásához időre, türelemre és nem utolsósorban határozott el­kötelezettségre, sok-sok energiára van szükség. Ma nem a szocializmus fennmaradásáról, hanem to­vábbi fejlődéséről, a szocia­lista gazdálkodásban rejlő összes erőforrások kihaszná­lásáról, mozgósításáról és — ezzel szoros kölcsönhatásban — társadalmi rendszerünk további demokratizálódásá­ról van szó. Ennek útját­módját keresik ma a leg­több szocialista országban. Nekünk, magyar kommu­nistáknak, ha visszatekin­tünk az elmúlt évtizedek küzdelmeire — mutatott rá a Központi Bizottság titká­ra —, nincs sok szégyenkez­nivalónk a tekintetben, hogy mennyire igyekeztünk merí­teni a lenini gondolatok kin­csestárából vagy mennyire alkotó módon igyekeztünk hasznosítani azokat, önelé­gültségre azonban nincs okunk. Nem voltunk eléggé következetesek és eltökél­tek abban, hogy végigmen­jünk a magunk választotta úton. Tudjuk: sűrűsödő gondjainkból csak lenini módon, a korábban síkeres, de ma már elégtelen mód­szereink, stratégiánk, társa­dalmi intézményeink kriti­kus felülvizsgálatával, hatá­rozott elvi politikával és — főleg — gyors cselekvéssel vághatjuk ki magunkat. Jól­eső érzés, hogy ebben ismét a Lenin alapította párttal haladhatunk egy sorban — hangsúlyozta befejezésül Havasi Ferenc. Ezután Berecz János, a Központi Bizottság titkára kitüntetéseket nyújtott át. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsától a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Géczi Imre, a Ma­gyar Kábelművek balassa­gyarmati gyárának nyugal­mazott igazgatója; Izsák La­jos, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Bölcsészettu­dományi Karának docense; Kéner Jolán, az MSZMP Zala Megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságának tan­székvezetője; Péter László alezredes; Szabó György, az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságának tanszékvezetője; Vereb Mátyás határőr ezre­des. Tizen részesültek a Munka Érdemrend ezüst, nyolcan bronz fokozatú ki­tüntetésében. A Központi Bizottság Lenin Emlékpla­kettjét száznyolcvanan ve­hették át. Az ünnepség fogadással zárult. Rádiótelex JARUZELSKI MOSZKVÁBAN Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden, a moszkvai Kremlben meg­beszélést tartott Wojcíech Jaruzelskível. A LEMP KB első titkára, a lengyel ál­lamtanács elnöke, több más lengyel vezető személyiség­gel együtt az SZKP Köz­ponti Bizottságának meg­hívására rövid baráti láto­gatásra érkezett a szovjet fővárosba. RIZSKOV FOGADTA POOST A szövetséges szocialista országok a katonai szem­benállás színtjének szaka­szos csökkentéséért szállnak síkra Európában, az erő­egyensúly folyamatos, mind alacsonyabb szinten való fenntartása mellett —hang­súlyozta Nyikolaj Rizskov. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió kormányfője kedden fogadta Jacques Poos luxemburgi miniszter­elnök-helyettest, külügymi­nisztert, aki a szovjet kor­mány meghívására hétfőn érkezett Moszkvába hiva­talos látogatásra. LINNASZ ÉSZTORSZÁGBAN Szovjet Észtország főváro­sába, Tallinnba érkezett kedden Kari Linnasz náci háborús bűnös, akit egy Prágába induló repülőgé­pen vittek el még hétfőn New Yorkból, miután ki­adták őt a Szovjetuniónak. Linnaszt ezután egy szovjet repülőgép szállította a cseh­szlovák fővárosból Tallinn­ba. ÁTTELEPÍTÉS Nicaragua délkeleti ré­szén hatezer, az ellenforra­dalmárok betörései által ve­szélyeztetett parasztot te­lepítenek át a jelenlegi la­kóhelyüktől, Nueva Guinea körzetétől északra fekvő te­rületekre. Ez a lépés meg­gátolja azt, hogy az el­lenforradalmárok megszilár­dítsák helyzetüket az or­szágnak ebben a részében — jelentette ki Augustin Lara, a sandinista kormányt kép­viselő helyi közigazgatási testület vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents