Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

Kedd. 1!)S7. április 21. 3 Gyorsított tempóban A Tisza Menti Vegyiművekben, amely az ország legnagyobb szuperfoszfatműtrágya-termelöje, a tavaszi munkák nekilendülésével gyorsított tempóban gyártják a talajerőpótlót a mezőgazdaságnak. Az első félévre tervezett 2ti0 ezer tonna granulált szuperfoszfátból eddig 172 ezer tonnát szállítottak ki. A tavaszi növények alá használatos nitrogénoldatbői az éves termelési program négyezer tonna — a tavalyi mennyiség négyszerese —, s ebből 1700 tonna már kikerült a gazdaságokba. A folyékony műtrágya fő szezonja ősszel van, így ez most kisebb mennyiségben készül. A vegyiművek körzetében erre az évre szélesebb lett azoknak a gazdaságoknak a köre. amelyek felkészültek a folyékony műtrágya alkalmazására, s ebből a múlt évi 40 ezer tonnával szemben az idén 55 ezer tonnát kap Szolnokról a mezőgazdaság. Szuperfoszfát granulátumból éves viszonylatban 35 ezer tonnával gyártanak többet, mint tavaly. Hazaérkezett a KISZ küldöttsége Szombaton a késő esti órákban hazaérkezett Moszkvából a KISZ Központi Bizottságának küldöttsége, amely Hámori Csaba első titkár vezetésével részt vett az össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség XX. kongresszusán. A küldöttség fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Szegedi Munkás Áfész Egy nap — egy millió... Az lí)80-as évek elején a dorozsmai áfész vágóhídján olyan sártenger fogadta a „látogatót", hogy gumicsizma nélkül még az irodáig sem jutott el. A „műhelymunka" pedig elszomorító körülmények között folyt. Amikor az év végi „elszámoláskor" kiderült, hogy 2,2 millió forintos deficittel zártak, felmerült a lkérdés, hogyan tovább? Két lehetőség között választhattak az áfész vezetői, mégpedig: vagy felszámolják a vágóhidat, vagy megfelelő és értő szakemberekkel megpróbálják gyümölcsözővé tenm a vágóhídi szakcsoportot. 1983-ban aztán megalakult a Szegedi Munkás Afész és az új vezetők a második megoldás mellett döntöttek. Sikerült két olyan megszállott szakembert „igazolniuk" Farkas József elnök és Mátrai György helyettes személyében, akik olyan „csapatot" toboroztak maguk mellé, hogy 1986-bah már 4 milliQ forint tiszta nyereséget .,termetteli" az áfész kasszájába. Az indulásról Ács ó. Lajos, a Szegedi Munkás Afesz elnöke így nyilatkozott: — Az üzem nagy felújításra, rekonstrukcióra szorult. A gondok tömege szakadt ránk az induláskor, hiszen egy „lepusztult" ipari szakcsoportot kellett rövid idő alatt felfejleszteni. Az áfész elvárása az volt, hogy gazditságos és hatékony munkával a vágóhíd minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a szövetkezet eredményeihez. Most, három év távlatából elmondhatom, hogy a vágóhíd mindennek megfelelt. Látjuk azonban azt is, hogy még sokká! több lehetőség van benne, amit ki kell aknáznunk. A szakcsoport egyik megszállottja Farkas József elnök. A hentes szakmát még édesapjától tanulta, a Farkasok ugyanis „hentesdinasztiu". — Néhány évvel ezelőtt ez a vágóhíd háromnegyed év utáni 2,2 milliós veszteseget „produkált". Aztán fogtuk magunkat és Mátrai Gyurival belevágtunk, hiszen mindkettőnk régi álma volt, hogy igazi, minőségi vágóhidat csináljunk. Büszkék vagyunk arra, hogy 1986-ban már 90 vagon hentesáru hagyta el a dorozsmai vágóhíd kapuját, csaknem íoo millió forint értékben! 4 milliós tiszta nyereséget tudtunk adni az elmúlt évben a Munkás A tesznek. Most 1987. április 8-án a kollektíva rekordot ért el, hiszen egy nap alatt 1 mülió forint értékű árut szállítottak el tőlünk. A másik megszállott Mátrai György elnökhelyettes, gyártásvezető, akit egyazei üen „titokmesternek" hívnak. — Romhalmaz fogadott bennünket három évvel ezelőtt. Farkas Jóskával azonban elhatároztuk, ha beleszakadunk is, de minőségi vágóhidat esinálunk. Ma már nem kell szégyenkeznünk, termékeinket megszerették, városszerte igénylik. — Mi rejlik a „titokmesterség mögött? — Olyan specialitásaink is vannak, melyeket máshol nem talál meg a vevő IlyeIlácz Gábor most szúrás helyett combot csontoz nek a rakottcsülök, a dorozsmai csípős vastag, a különleges pácolású sonkák, fehérpecsenyék, angolszalonnák ... A titokmesterség pedig abban rejlik, hogy nem árulom el, milyen fűszerekkel, milyen páccal és hogyan készítjük ezeket a ikü1 on legességek et. — Mire a legbüszkébb? — A vágóhidunkra, és arra a „csapatra", akik ha keli éjszaka is vállaljak a munkát. Sorolhatnám mind a 34-et. de most csak kettőt emelek ki, mégpedig Czigány Ferencnét és Ráéz Gábori. Czigány Ferencné Éva, törékeny, szerény asszony. „Gsillagsaemünek" hívják a munkatársak. Találó rá a becenév. Amilyen törékeny, olyannyira SZÍVÓS, a férfiakat is megszégyenítő akaraterejű ember. Ha kell 24 órat Czigányné a kolbászt tölti kilométerszám.., is (képes megfeszített tempóban dolgozni. — Nagyon szeretem ezt a munkahelyet, hiszen kitűnő kollektívában dolgozhatok. Egy nagy család vagyunk. Anyagilag megbecsülnek, Specialitásom a kolbász-, szalámitöltés, -páruzás, -kötés -, Rácz Gáborról külön legendák terjedtek el. Neki mindegy melyik kezére jön a sertés, jobbal és ballal is egyformán szúr, Ráadásul csak egyet! — A flzúrásteehnikát Szohoszlai Sándortól és Tajti Sándortól tanultam — mondja, majd így folytatja: — Ragyogó kollektívában dolgozok, elégedett embernek vallom magam, hiszen vannak emberek, akik azt tesznek, amit szeretnek, én viszont amit teszek, azt szeretem ! L. B. Három nap — öt város Befejeződött a nagyvárosi első titkárok szegedi találkozója Mint arról már pénteki lapszámunkban beszámoltunk, Szegedre látogatott hazánk négy megyei városának, Miskolcnak, Debrecennek, Pécsnek és Győrnek pártbizottsági első titkára, liogy folytatva a többéves hagyományt, megbeszélje az öt vidéki nagyváros közös gondjait, a partéiét aktuális kérdéseit, s megismerkedjen Csongrád megye székhelyének napi életével. A látogatás befejező napján, szombaton Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkárát kértük meg arra, összegezze a három nap tapasztalatait, s szóljon arról, milyen jelentőséget tulajdonít az évente kétszer ismétlődő találkozóknak? -— Az 1975 óta megtartott valamennyi találkozónak volt valami sajátos témaköre. Így például most Szegeden elsősorban a pártszervezetek ideológiai munkájáról folytattunk részletesebb megbeszéléseket. De természetesen a három pap alatt szóba került napi életünk szinte minden fontosabb kérdése is. Emellett megismerkedhettünk a legkülönbözőbb üzemek, szolgáltató egységek kulturális intézmények életével is. A felsoroltakból adódik a találkozók jelentősége számos tapasztalattal gazdagodva utazhatunk haza, megtudjuk, hogy az otthon folytatott munkánk módszerei helyesek-e, illetve igyekszünk az újat otthon beépíteni napi tevékenységünkbe. A most befejeződött találkozóra gazdag programot állítottak össze a szegedi házigazdák. Nagyon tanulságosnak tartom azt a megbeszélést, amelyet Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával folytattunk, s amelyen részletesebben is értékelte Szeged, mint megyeszékhely szerepét Csongrád megye életében. Sok érdekeset láttunk az üzemlátogatások 6orán Is, de amiről külön ii,s szólnék — a két impozáns szegedi kulturális létesítményben, a könyvtárban és a színházban tett látogatásunk!, Ügy érzem, ezek az intézmények jól szimbolizálják a megye és a vános vezetőinek, szeged lakóinak azt a szemléletét, hogy a kultúra kincseinek közvetítése, hozzáférhetősége semmivel sem pótolható. Különösen ma — amikor az ország, megyéink és városaink nehéz gazdasági helyzetben vannak — nélkülözhetetlen a kultúra embert formáló, a gazdasági munkára is visszaható szerepe. Mint már említettem, e találkozó kiemelt témája volt a pártszervezetek ideológiai munkája. Megbeszéléseink során világossá vált — ma már senki nem tagadja a gondokat, s azt is kölcsönösen valljuk, hogy sok kérdésben e területen erősebb centralizmusra lenne szükség. De ennek csak akkor van értelme, ha megfelelő helyi felismerésekkel, célmeghatározásokkal párosul. szegeden azt tapasztalhattuk, hogy a helyben kialakítható feladatokat nemcsak meg akarják, hanem meg is tudják oldani. Számunkra ez azért is tanulságos, mert a város tanácselnökével folytatott megbeszélésen nyilvánvalóvá vált — Pécs és Szeged hasonló gondokkal küzd a város üzemeltetése során éppúgy, mint a városfejlesztés területén. Végül szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik részt vettek a találkozó előkészítésében, és segítettek megismertetni Szegedet. Biztosra veszem, hogy valamennyien érezték — ez a három nap, a gondok, tervek kölcsönös feltárása mind az öt város érdekeit szolgálta. B. Z. Vetélkedő Vetélkedőt rendez a német nemzetiségi fiataloknak a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége és a KISZ Központi Bizottsága. A résztvevők a magyarországi németek történelméről, mai életéről, néprajzáról, zenei és tánckultúrájáról, irodalmáról, képző- és népművészetéről,' országunk nemzetiségi politikájáról szerzett ismereteikről adnak majd számot. A 14—30 éves fiatalok jelentkezését május 3l-ig várják a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségében (1396. Budapest, Ff. 485. Mottó: „Jugendwettbewerb"), A német és magyar nyelven rendezendő vetélkedő ez év októberében kezdődik és — a résztvevők számától függően —• várhatóan több fordulót tartanak. A mérgezések megelőzésére A növényvédő szerek helytelen használata miatt a .mezőgazdasági nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban évente több mint száz esetben fordul elő olyan súlyos mérgezés, ami halállal is végződhet. Az Országos Munka- és Üzemegészségügy! Intézet tájékoztatása szerint ezeket a baleseteket túlnyomórészt a toxikus anyagok gondatlan tárolása idézi elő, A baj többnyire nem permetezéskor vagy gyomirtáskor következik be. Gyakori ugyanis, hogy a munkavégzők a mezőgazdasági üzemek raktáraiban, a háztájiba szánt vegyszert a gyári csomagolású tartályokból boros-, konyakos- vagy üdítőitalos üvegekbe porcTózzák ki. Később előfordulhat •— Ü em tudom, szokták-e a malacokat — ha nem esznek — a zsákos emberrel ijesztgetni. A nagyszombati dorozsmai állatvásárban szabadon járhattak-kelhettok, s nem mu. musként. Ha a gyanútlan jószágok feje fölött megköttetett az üzlet, a malac a bekötött szájú zsákban már hiába visítozott. Hogy drágán vagy olcsón cseréltek gazdát, ki tudja? A vevő szerint méregdrága minden, a malac is, alkalomadtán a kész hízó is, s a hentes sem szívbajos, ha a karajt méri- Hátha így mégis jobban kijön vele. Ha igen, jövőre újra Itt. Ahogy befut az utánfutós Lada, máris a kiadással kezdi. Kilenc malae az annyi mint 110 forint helypénz. Ha túlságosan kitartja, itt tultheti a délelőttöt. Várakozás közben hamar megéhezik az ember, irány a kolbászsütő, azok se ingyen adják az íncsiklandozó falatokat. Aztán nekilendül a piac, a vevők (túljutnak az első puhatolódzó tiszteletkörön, ha sikerült kinézni, olyat ami tetszik, kezdődhet az alku. — Négy hónapos ezerhétszázért. Kicsit mangalicás, de húsjellegű. Megeszi a kevertet, de a piacról kimaradt almából is szeltem neki. ff Ui" a vásárban nagyszerű... A vevőjelölt csak megy tovább, inkább kisebbeket keres, ugyanannyi pénzért többet akar venni. Majd megnőnek azok is mire kell, ennivaló még akad a ház körül. Pótlásnak ugyan venni kell tápot is, de mértékkel, hogy kisebb legyen a költség- Hathetesek kilencszázért — úgy dönt ez megfelelő. Egyik utánfutóról a másikra költöznek a malackák. Mórahalomról Deszkre kerültek. Vigye a csuda a honvágyat, csak enni rendesen adjanak — valami ilyen járhat az „érintettek" fejében. —- Tavaly kettőt vettünk, most hármat. Hat „nagy" személy van a háznál Az idén még lakodalomféle is kinézhet, ennyiből hátha futja arra is. Algyőn a kertes portán jól meglesznek. Ha valakinek nagy köteg ezres lapul a zsebében, s nem akarja elaprózni, lovat vegyen! Volt itt almásderes, tiszta fehér, sárga, feketébe hajló, öreg is, meg fiatal is. Amit 43 ezerért tartott a gazdája, úgy mondta harmadikéves és szelíd, mint a bárány. A másik a tizedikbe fordul, harmincezret várt érte. Ha elkelnek, a kocsi se kell már, tízezerért azt is vihetik. A kalapos, bőrkabátos ötven körüli férfi valószínű, kjön még egykét vásárra, kevés az érdeklődő. A pénz meg kellene. Két lánya ment férjhez 2 év alatt. A faluban az egyikkel építkezésbe fogtak, az alapot már lerakták. A tér másik felén borjúból is, tehénből is népes seregletet látni. A vásárhelyi gépkocsivezető három szép, 2 hónapos bocit kínál. Tíz és fél darabja. Három anyakocát tart ott" hon, meg három tehenet a kjáró gulyában. A feláldozott szabadidőért most kellene a vevőnek hozni a pénzt, de elég nehéz kivárni- Közben diskurzus hallatszik. Na mit szól az árakhoz, Makón olcsóbb volt. — Akkor oda kell menni. Nem marad senki a szónak «dósa. A sándorfalvi ember egy madzagba kapaszkodik, a másik végén egy 5 éves hasas tehén. Huszonkettőért kérték, 2 ezer hibádzott, hogy egymás tenyerébe csapjanak. Szépen sütött a nap, nemcsak a füvet szárította. A zsebből elő-előkerült a kétdecis keverte» üveg. . Pár lépésre a szubjektív tejminősítésbei tart bemutatót ogy férfi. Vevőnek mondja magát, Tenyerébe spricceli a tejet, megszagolja, nézegeti, s annyit mond: 3,3 zsírfokos, gyenge. Tovább másikkal próbálkozik. Aki kecskét, birkát vagy fajtiszta kutyát akart vásárolni, nem kellett üres kézzel hazamennie. Belőjük 1» akadt mutatóba egy pár. A bazárosok, az „ócskavas" árusok közül egy páran kipakoltak most is. Az elmúlt heti esős vasárnapot valamikor illett bepótolni. A műszaki cikkek kínálatában azért akad nagyobb értékű portéka is. Az alkalomhoz illően „lópótló" járgányokat mustrálgattak a benzingőz *zerelmesei. Az ötvenezerért kínált „Skoda-szekeret" többen kipróbálták. Valamennyivel kevesebbért bizonyára elkelt. Szép idő. Sok ember, szebbnél szebb jószágok. A zsebben lapuló bankók sűrűn előkerültek. Ki-ki mikor hazaért, a családtagoktól várhatta a dicséretet, vagy letolást: „Jó vásárt csináltál" vagy ha nem, „Mindig tudtam, hogy élhetetlen vagy." Tóth Szeles István sajnos példák igazolják —, hogy valamelyik munkatárs vagy családtag, esetleg az átöntésről megfeledkezett dolgozó megissza a mérget. Évente több alkalommal idéz elő halálesetet az, hogy a permetezni szándékozók a borosüvegben levő veszélyes mérgekkel, például Gramoxon gyomirtóval koccintanak. Számos baleset éri azokat i«, akik permetezés vagy gyomirtás közben nem használják az előírt védőfelszerelést, s kezük beszennyeződik. A vegyszerek többsége a bőrön át felszívódik, s növeli a mérgezés esélyét, ha valaki permetezés közben cigarettázik, vagy eszik. Szinte minden esztendőben kezelnek olyan gyermekeket vegyszermérgezéssel, akik a számukra is elérhető helyen tárolt veszélyes folyadékokat megisszák. A vegyszermérgezések megelőzésére az érdekelt minisztériumok és intézetek tőbb intézkedést tettek. A közelmúltban megjelent kormányrendelet alapján az Egészségügyi Minisztériumban most készítik elő a toxikus anyagok minősítési besorolásáról és a vegyszerek tárolásáról szóló utasítást. Az utóbbi években forgalomba került mérgező anyagokat veszélyességi fokuk szerint minősítik, s ennek alapján határozzák meg a kezelésükhöz kötelezően előírt védőfelszereléseketMegváltoztatják egyes permetező- ós vegyszerek csomagolását, s a jelenleginél" még feltűnőbben jelzik, hogy ezek mérgezüek. Ezzel egyidejűleg az Országos Munkaés Üzemegeszségügyi Intézet, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi intézettel, valamint az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen a MEM-nek és az Egészségügyi Minisztériumnak. javasolta: engedélyezzék, hogy több, eddig csak a mezőgazdasági nagyüzemeknek szállított vegyszert, kisebb csomagolásban forgalmazhassák. A háztáji gazdaságok művelői így hozzájutnának a gyárilag megfelelően csomagolt vegyszerekhez, s azokat nem kellene a nagyüzemek raktáraiból italosüvegekben hazavinni. (MTI)