Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

5 Péntek, 1987. április 17. Szentandrási szőnyegek Százéves Hagyományos módon, kézi szövéssel, kézi csomózással ké­szítik a szőnyeget a 70 éves múltra visszatekintő Békés­szentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben. Szá­mos nemzetközi kiállításra vitték már el termékeiket és szereztek piacot szőnyegeiknek. Napjainkban olasz, fran­cia. NSZK-beli és angol piacokra szállítanak. Az idén bő­vítik tevékenységüket, megkezdik az igen magas szakmai tudást igénylő szőnyegrestaurálást a magyar mentésügy A magyar mentésügy kö­zelgő centenáriuma alkalmá­ból csütörtökön sajtótájékoz­tatón elevenítették fel a szol­gálat százéves fejlődését, bemutatták a mentők mai munkáját, s ismertették a jubileumi megemlékezés ese­ményeit az Országos Mentő­szolgálat Főigazgatóságának budapesti székházában. Bencze Béla főigazgató elöljáróban Kresz Gézának, a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület létrehozójának munkásságát méltatta, majd emlékeztetett a méntésügy fejlődésének főbb állomásai­ra. A II. világháború után 1948-ban alakult meg az Or­szágos Mentőszolgálat, amely már összefogta az ország va­lamennyi mentő- és beteg­szállító intézményét. Az első­segélynyújtás rangjának el­ismerését jelentette, hogy 1975 óta a mentőtiszteket az egészségügyi főiskolán képe­zik, s négy évvel ezelőtt kö­telezően bevezették az orvos­tudományi egyetemek általá­nos karán az oxyológia okta­tását. Nyolc év óta van a mentésügynek tudományos szervezete. Iskolatanács némi tanácstalanság A Magyar Pedagógiai Tár­saság Csongrád megyei és szegedi tagozata ankétot ren­dezett Az oktatási törvény­ből adódó feladatok a köz­oktatásban címmel. A ta­nácskozás középpontjában az új oktatási törvény nyomán kialakítandó helyi működé­si szabályzatok és az iskola­tanács kérdései álltak. Előb­biről: irttink korábban (Tör­vény után — szabályzat), az iskolatanácsról Veszprémi Lászlóval, a főiskola t. szá­mú gyakorlójának igazgató­jával beszélgettünk. — Ügy tudom, nem fogad­ta osztatlan öröm az iskola­tanács létrehozásának gondo­latát. — £n magam sem értettem először, hogy miért van rá szükség. Nem tudtam ugyanis rájönni, hogy mi az, amit igazgatóként nem tudok meg­valósítani, ám egy laikusok­ból álló testület képes meg­tenni. Aztán eszembe jutott egy angol példa: ötven, egye­temet végzett, nem szakem­ber értelmiségit gyűjtött ösz­sze egy technológiai problé­mákkal küzdő textilgyár ve­zetősége. A kívülállók né­hány óra ismerkedés, közös gondolkozás után nagyszerű, használható ötletekkel álllak elő. A mi iskolatanácsunk el­ső összejövetelén is sok jó gondolat hangzott el. — Meg tudná mondani, hogy miért ez a nagy ellen­kezés . az iskolatanáccsal szemben? — A központi akarattól és a politikától való erőteljes coníiV"" függés miatt a magyar köz­oktatási rendszer hagyomá­nyai nem kedveznek az is­kolatanács jellegű intézmé­nyek kialakulásának. A ne­velök nagv része mindig von­zóbbnak érezte az előrehala­dást, a korszerűséget felvál­laló irányítási apparátus tö­rekvéseit, mint a közvetlen társadalmi környezettől való függést. Már az Eötvös Jó­zsef által előterjesztett 1868­as törvény is fölállítani szán­dékozott az iskolaszéket, a református iskolákban is irányítói szerephez juthat­tak a presbiterek, ám ez nem vált általánossá. Az első Vi­lágháborút követően újra a központi akarat lett a döntő az iskolaügyben is". Hóman Bálint például azt vallotta, hogy egy adott napon az or­szág minden iskolájában ugyanazt a tananyagot ve­gyék a diákok. A felszabadu­lást követő átmeneti demok­ratizálódást újra a fokozott centralizmus követte, és még az 1961-es oktatási törvény sem vészi figyelembe a szü­lői érdekképviseletet. Csak a nyolcvanas években tapasz­talható jelentős változás e téren: ez az állami oktatás­politika ideje. -— Végül is mik a feladatai az iskolatanácsnak? — Feladata, hogy tevé­kenységével, véleményével, elemző munkájával javítsa az iskola nevelő-oktató mun­kájának hatékonyságát, se­gítse a tanulók egészséges te]nies életmódjának formálását, és hangolja össze a társadalom és iiz iskola érdekelt. Az is­kolatanács nincs alárendelve sem az Iskola vezetőjének, sem a felettes szerveknek. Ugyanakkor az általa gyako­rolt jogkörök nem korlátoz­zák és nem helyettesítik az igazgató személyes vezetői felelősségét vagy az iskola szakmai önállóságát. — Tehát ez egy társadalmi tanácsadó testülethez ha­zik, hogy egy tanuló is ott ül a testületben. — Azt az egy tanulót és a többi tagot is az igazgató, il­letve a tantestület választja ki, tehát a kijelölést a cé­lokhoz lehet igazítani. Ná­lunk egyébként az a nyolca­dikos kisláfty — Gyurkovics Dóra —, akit a tanácsba je­löltünk, az első összejövete­len az egyik legjobb hozzá­szólással segítette a mun­kánkat. — Tehát a gyakorlat — jó előkészítés esetén — eltün­tetheti a tanácstalanságokat. — Így van. A mi iskolánk­ból a többség gimnáziumba megy tovább. Közelünkbeh felsőoktatási intézményeit működnek. Efííhez kellett alakítani az iskolatanácsot. nktivizalodasanak Van közöttuk orvoSj opera_ énekes, űjságíró. A testület nem az anyagi előnyszerzés I szolgálja, én nem akarok kol­duló rendet. Jó ötleteket vá­runk, az oktató- és nevelő­munkát segítő javaslatokat. Az iskolatanácsok alakításá­ra úgy tekintek, mint egy ér­hasznos lépésre, amely az Oktatásról alkototl szép elképzeléseinkhez vezet­het. Sajnos, a pedagógushi­vutás társadalmi presztízse oly alacsony, hogy vágyaink­hoz ilyen kicsi, de megbecsü­lendő lépésekkel juthatunk csak el. Dlusztus Imre Operaévad a nagyszínházban „mozihatásokkar Több szempontból különleges szezont zár hamarosan vonalas, a műfaj történeté­a szegedi operatársulat. Az újjáépült nagyszínházban az ben is számottevő elöadáso­elsőt, mely nem egyszerűen a nagyobb, egészségesebb lé- kat produkálni, melyekhez legzetvétel lehetőségét, s kiszabadulást jelent a szűk mozi- kétségtelenül elmélyült mű­színházi közegből, hanem a fölfokozott várakozásoknak helymunka szükséges, akkor való megfelelés kötöttségét-felelősségét is. A vége felé ez kárpótolja a művészeket; tartó évad tapasztalatairól-tanulságairól, a jövő tervekről bárha kevés a pénzük, ebből Oberfrank Géza főzeneigazgatóval a nemzetközi megmé- a légkörből nem kívánkoz­retkezés (nyugat-európai turné) után, s az országos össze- nak el. Nos, a rideg ténye­hasonlítás (operafesztivál) előtt beszélgetünk. magyar nyel­ket nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. Harmad-, né­gyedasztályú német és oszt­rák színházakban is a sok­szorosát lehet keresni an­nak, mint itthon a legnívó­— ... azzal a különbség­gel, hogy tagjai között ott van az igazgató, a szülőt munkaközösség vezetője és összekötője, a szakszervezeti főbizalmi és egy tanuló is. Döntő különbség, hogy az is­kolatanács akkor formálódik, amikor az iskolák önállósága jelentősen megnövekedett. — Az iskolatanáccsal szemben állók azt is sérelme­Emlékbizottság alakult ismét jelentős évforduló- lését előkészítendő, emlékbi­hoz érkezik a magyar kultu- Zottság alakult, amelynek rális-művészeti élet: augusz- tagjai a Művelődési Minisz­tusban lesz 150 esztendeje, téríum, a Magyar Tudomá­hogy megnyílt a Nemzeti nyos Akadémia Színháztudo­Szinház. 1837-től számítja a mányi Bizottsága, a Magyar magyar színháztörtéhet a fo- Színházi Intézet, a Magyar lyamatos magyar nyelvű Színházművészeti Szövetség színjátszás kezdetét is. Az és a Nemzeti Színház képvi­évforduló méltó megünnep- selői este tömve a Dugonics mozi. A csendben, de ¡kiegyen­súlyozott sikerret működő filmklub félévente, idén már ihuszonkettedszer hir­detett műsort. Mindig is va­lamilyen tematika ikoné cso­portosították a programot. — Az első nagyszínházi jövőre megy, évadban annak is ki kellett ven. derülnie, eredményes volt-e — Itt jönnek a problé­a „mozi korszak" sok erőfe- mák. A Bolygó hollandi be­szítése a művészek együtt- mutatását terveztük még, de sabb operatársulatokban. A tartása, a társulatépítés és technikailag lehetetlen. Ha- pesti operai és a szegedi fi­-fejlesztés tekintetében. Ho- lasztódott a Don Carlos, a zetések között sem százasok­gyan látja? Csárdáskirálynő, nincs már ban mérhető a különbség. — Ügy látom, igen. Ha idő. Így majd csak szeptem- Az énekesek kiáramlása az idejön egy vendégrendező, ben 12-én lesz a premier, országból fékezhetetlennek: nyitott és igényes munkára Viszont helyette kell valami Játszik. Innen is — a Pestre képes társulatot talál. Más a bérlöknek, ezért döntőt- áramlás. kérdés, hogy a műfaj régi tünk végül: adjuk, az olasz — Nincs megoldás? rajongói személy sze- nyelvű Aidát. Nem vagyok _ Lenne, ha pénz lenne, rint mennyire bóldogok ettől elragadtatva, mert meg- Es biztató az Operaház je­kinekf-kinek a hangjával, győződésem, hogy csak szűk ienlegi vezetésének együtt­tcljesítményével. Az adott- réteg örül az idegen nyelvű működési hajlama. Mivel a Ságokon nem sokat tudunk előadásnak. Minél távolabb tervezőmunkájuk minden változtatni, de nem hiszem, kerülünk időben a bemuta- eddiginél távlatosabb és hogy lenne az országban tótól, annál kevesebben van- részletesebb, okkal remélem, olyan operatársulat, még a nak* a nézőtéren az operaér- hogy az énekescseréket meg minknél jóval nagyobb lét- tők, s annál inkább érezni a tudjuk oldani, tehát nem­számú sem, mely az éneke- közönség tartózkodását. Iga- csak a mieink mennek Pest­sekkel szemben támasztható zat adok a nézőknek. re, hanem onnan is jönnek komplex igényeknek mara- — Talán elfogadható, hogy jde Az kellene, hogy a ven|­déktalanul meg tudna felel- az úgynevezett nagyoperák dégjátékok tervezhetők le­ni. Azt mondhatom, hogy a nem jöhettek létre a mozi- gyének. Egy-egy művész a tagok túlnyomó többsége, ban; de a felújítások üteme próbáktól részt venne az sőt: alighanem mindenki, ki- lassúnak tetszik. előadásban; és nem mint vétel nélkül, a saját lehető- — Egy-két évig még ér- most, beugrik, a produkció ségeinek maximumát kihasz- zödni fog a „mozihatás". A megmentése vagy felfrissíté­nálja. Talán érezte ezt az felújításokkal kapcsolatos se végett. Ha tudniillik, jó itthoni közönség, és a külföl- gondjainkban is. Tudniillik, a rendezés, a vendégjáték ­di is. Egyfajta színvonalmu- minden korábbi előadást nak egyenesen föllazító, ár­tató, hogy Gregor József más dimenzióból kell át talmas hatása lehet, még ak­után mások is egyre gyak- emelni, a régi díszletek ál- kor is, ha kimagaslóan nagy rabban szerepelnek Pesten, talábán nem felelnek meg a művész a vendég, az Operaházban, például Né- nagyszínházban, a játékot át — A jövő évi előadásokat meth József, Juhász József, kell szervezni, a nagyobb tér végül is a jelenlegi helyzet — Ha megengedi, a ven- kihasználása végett. Csak- számba vételével kell ter­dékszereplésekre később visjz- hogy minderre egészségtele- vezni: a pénz nem lesz több, szatérünk, de előbb kérek nül kevés az időnk. a megtartó erőt nagyobb fi­egy vázlatos szezonértéke- — A teljes évadra szét- zetésekkel nem lehet fokoz­lést, természetesen, a szemé- húzva, három bemutató van. ni, sem további „kimagasló­lyes véleményét. Ha úgy tet- Illetve — kettő volt... an nagy művészeket" meg­szik, a már ismert szakmai- — A színháznyitói elhúzó- szerezni. kritikai és a közönségvéle- dása miatt, és mert a mű- — Itt vannak a kiváló mények után — belső érté- szak képtelen lépést tartani; énekesék az Igor herceg ve­kelést. nem tudjuk a harmadik be- zető szerepeire. Ezért tervez­— Az évad eredménye: a mutatót megtartani. Próba- zük ezt bemutatni, és mert színház. Ügy készültünk, színpad nincs, a nagyszín- évtizedek óta nincs műso hogy reprezentatív, magasan pad állandóan foglalt. Mn ron Magyarországon. Esmért értékelhető szezont produ- már nem lehet két hét alatt 50 éve volt a magyarorSzá­káljurik. A Vérnász bemutó- kihozni egy előadást, a fel- gi premierje. Végül: a tánc­tójáról maga a szerző mond- újításokhoz is legalább 6 he- kar foglalkoztatása miatt, tó. hogy számára ez az e'ő- tes munka kell. Pontosab- ugyanis, hu Szegeden balet­adás Valósított meg a leg- ban: lehet, két hét alatt is, tet akarunk fejleszteni, ak­többet a műből. Ha meg- a szereplők nem fognak ősz- kor megfelelő feladat is kell gondoljuk, hogy a miénk «zeütköznl a színpadon, az a táncosoknak. Verdi Otelló­volt a 15. bemutató, valódi előadás lemegy. De mihek? ját tervezzük még, „elöbe­dicséretként fogadhatjuk. — Az ön komplex előadás- mutatóként" a Hoffmann Még akkor is, ha nem úgy eszménye, igényessége, mi- meséit, és az ideinél tóbb sikerült minden, ahogy sze- nöségelvűsége, apró részié- felújítást. rettem volna. Mert első tekre is figyelő precizitása — végül zenekarvezetői, bemutató volt az új szín- közismert. Úgy tetszik, a tár- karmesteri ambícióiról, ter­házban. nem jutott elég idő sulat el is fogadta ezt a veiről szeretnék kérdezni. a próbákra -kidolgozásra, az munkastílust, a kemény kö- Hírlik, hogy bizonyos új úi technika Sem volt a bír- vetelményeket. Mégis, must, szervezeti konstrukció révén tokunkban. Az Aida az ed- a szerződéskötések idején, digi legsikeresebb külföldi több vezető énekes még nem előadásunk volt, ez nyilván döntött, marad vagy megy? Verdi érdeme elsősorban, bár _ Mindenkor azokra szá­láttam már unalmas Aida- m(tok, akik Itt vannak. Sze­előada.st is. rencsére, nem kevesen olya­— Most „kijátsszák" az nok, akikre lehet és érdemes gok. Sok töprengés után azt Aidát, pedig az eredeti el- építeni. Sokáig azt hittem, gondoltóm, ha valaha, akkor képzelés az volt, hogy itthon ha sikerül mintaszerű, szín- most van esélye Szegednek arra, hogy nemzetközileg is versenyképes zenei együtte­sek jöjjenek létre. Viszony­lag kevés pénzért. Megint az anyagiaknál tartunk, de hiába, a szép szavak, a lel­kesedés, meg a szakértelem: kevés. Mai lehetőségeink mellett a maximumig ju­tottunk, azt hiszem, tovább nem lehet megértést kérni a művészektől: a követelmé­nyek folyvást nőnek, a hang és a test karbantartósának ára van, a többletteljesít­ményt erkölcsileg is — a szakmai-kritikai értékelés­ben —, és anyagilag is job­ban el kellene ismerni. Né­ha úgy érzem, rajtam kívül ezzel senki sem törődik. Ha a szimfonikus zenekar lét­számát nem tudjuk bővíteni, sohasem tudunk kilépni a „vidéki" kategóriából, már­pedig Szeged zenei kultúrá­jának hagyományai arra köteleznek, hogy európai színvonalú zenekarunk, szín­házi és oratóriumkórusunk legyen. 11a most is — akkor még hosszú időre le kell mondanunk erről. alakuló, profi szegedi ének­kart is fog vezetni. A szim­fonikus zenekar létszámának bővítését pedig halaszthatat­lannak tartja. — Ezek kialakulatlan dol­Filmklub a Volánnál Már az év elején felhívta geden itt debütált az István, terveikhez tartozik, hogy magára a figyelmet a rep- a király Koltay Gábor videóklubot is társítanának rezentatív lista, a Tiszái Vo- filmje, Mészáros Mártától a a mozihoz. Komoly érdeklő­Ián filmklub ajánlató erre a Napló gyermekeimnek vagy dés mutatkozik az irodalmi bérleti szezonra. A kereslet Idén Spielberg Párbaja. Nem alkotások filmváltozatai c.s a kínálat örvendetesen hiányoznak a sztárfilmek iránt, ezért ebből is szeret­tólálkozott: minden hétfőn sem, mint a Légyfogó vagy nének bemutatni egy eso­a legközelebb látható Asz- korra valót. Csakúgy, ¡mint faltdzsungel, Marilyn Moii- azokból az alkotásokból, roe-val a főszerepben. A vetítések színhelyéül a Dugonics mozit bérelték ki. A 260 férőhelyes terem gyakran szűk, jóllehet csak eleinte rendezői sorozatokat bérletesek látogathatják, — Jancsó, Hitchcock —, ne- akiknek egyharmada törzs- igazi klubbá szerveződni, ves főszereplőkkel fémjelzett közönségnek számít, több- melynek foglaLkozásai nem alkotásokat — Latinovits, nyire az idősebb és az merülnek ki a passzív film­Mastroianni — mutattak be. egé&ztn fiatal korosztályból, nézésben, a szigorúan vett Filmekkel követték végig a valamint természetesen a vetítésben, hanem utána kö­krimi fejlődését a harmincas Tisza Volán dolgozóiból. Az tétlen beszélgetés formájá­évektől napjainkig, hangos sem akadály, ha valaki ban élményeiket megoszt­párt kerestek a régi néma gyermekestől érkezik, a hatják egymással a részt­filmekhez. Ciklusonként 12 szomszédban óvónő vigyáz vevők. Ehhez csupán alkal­alkotást vetítenek, köztük a kicsikre, amíg a vetítés mas helyiség szüksége] le t­legalább egy újdonságot, tart. Mint Neparáczki Ferenc nók .,. Talán kevesen tudják, Sze- klubvezető elmondta, közeli V. E. melyeknek központi témája a munkások élete. Itt tart hát pillanatnyilag a Tisza Volán filmklub. Pillanatnyilag, hiszen ért­hető törekvésük ¡minél előbb Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents