Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

4 Csütörtök, 1987. április 2. A gőzgép versenytársa A műszaki-tudományos haladás jelentős állomása­ként a villamos energia hasz­nát a 19. szádadban tanulta meg az ember. Már koráb­ban is ismerték az elektro­mosságot. kísérleteztek is ve­le, de az első elektromos ele­met csak 1800-ban készítette az olasz Volta, majd har­minc évvel később a nagy angol tudós Faraday kísér­letei teremtették meg az áramfejlesztő gép és a vil­lanymotor alapjait. A dán Oersted 1820-ban vette észre, hogy a vezeték alatt vagy fölött, azzal pár­huzamosan elhelyezkedő mágnestű elmozdul, ha a vezetéken áramot bocsátott át. Tulajdonképpen ez a fel­fedezos, amely azt bizonyítja, hogy valamilyen összefüggés van az elektromosság és a mágnesség között, keltette fel Faraday érdeklődését. Kí­sérletei nyomán 1831-ben felfedezte az elektromágne­ses indukció jelenségét. Fel­fedezésével azt bizonyította, hogy a vezeték, amelyben elektromos áram folyik, a mágneshez hasonló tulajdon­ságokkal rendelkezik. Azt is megállapította, hogy a veze­tékben áram keletkezik, ha mágnest közelitett hozzá, vagy elhúzta tőle a mágnest. Tulajdonképpen Faraday e két felfedezése lett az áram­fejlesztő gép és a villanymo­tor alapja. Ezután sokan fog­lalkoztak a kérdés megoldá­sával. Schweigger, Arago, Sturgon, akinek tulajdon­képpen sikerült az első elektromágnest előállítania. De hogyan lehetett itt to­vábblépni? Erre a világon elsőként 1828-ban a magyar Jedlik Ányos jött rá, ami­kor elkészítette az első dina­mót, ahogy akkor nevezték, a „villámdelejes forgonyt". Sajnos a világ erről nem szerzett tudomást. Az első működőképes vil­lanymotor megalkotása (1831) az amerikai Hcnrynek sikerült. A további kísérlete­zők között ott találjuk az olasz Negrot, az angol lel­készt, Ritchiet, az orosz Ja­kobit. Az amerikai Daven­port is nekiállt, hogy saját tervezésű motort készítsen, és ez 1834-re sikerült is ne­ki. Motorja percenként 30 fordulatot produkált. Tovább kísérletezett Davenport, a gyakorlatias kovácsmester, aki előbb 1835-ben, majd két évre ismét benyújtotta sza­badalmi kérelmét villany­motorjára. A szabadalmi hi­vatal gyorsan járt el, és Thomas Davenport 1837. február 25-én — 150 éve — megkapta a világon elsőként az US 132. sz. szabadalmát villanymotorjára. Így született meg a hatal­mas és csillogó gőzgép ár­nyékában a szerény és köny­nyen kezelhető villanymotor. Az amerikai feltaláló négy elektromágneses tekercset alkalmazott, kereszt alakban elhelyezve. A vízszintes ro­tor közé két, félkörívben hajlított mágnespatkót he­lyezett, így az egybefonódó gyúrú vonzó és taszító erő­vonalainak játékát jó hatás­fokkal tudta hasznosítani. Csúszóérintkezőket alkalma­zott két félköríves fémko­rong alakjában. Davenport tovább kísérletezett, és a következő évben Londonban nagy feltűnést keltett vil­lanymotor jávaf, amely már 35 kg tömeget mozgatott, óránként öt kilométeres se­bességgel. Davenport egyik első villanymotorját egy nyomdagépre szerelte, és ez­zel már elérte a 720 wattos teljesítményt (kb. 1 lóerő). A magányos kísérletező, Davenport mintegy száz da­rab villanymotort készített. A villanymotor ezután egy időre magára maradt, mert amíg ezeket galvántelepei; egyenárama táplálta, addig nem is születhetett meg a gőzgép igazi versenytársa. Ehhez előbb fel kellett ta­lálni a dinamót. Szerte a világban a vil­lanymotorok milliói és mil­liói szolgálják az embert, és mindegyik Faraday által fel­ismert egyszerű alapelv sze­rint működik. Bátyai Jenő Meteorit­katalógus A harkovi Rádióelektroni­kai Intézet munkatársai el készítették a meteoritok ka­talógusát. A katalógusban a különböző nagyságú koz mikus részecskék millióit írták le. A szovjet tudósok a meteoritok jelenségét a légkörben az utánuk húzó­dó ionizált gáz segítségével figyelték meg. A több évti­zedes megfigyelés alatt fel­halmozódott anyag késztette a tudósokat arra, hogy lét­rehozzák a világ eddigi leg­teljesebb katalógusát. A katalógus alapján alkot­ták meg a meteoritok elter­jedésének modelljét a Föl­det körülvevő térségben. A kozmikus részecskék ugya­nis nem egyenletes eloszlá­súak — nem egyenként le­begnek, hanem rajokban. Szeretem a szélzúgást... ... és a nosztalgikus han­gulatú, Kórósok vizével pántlikázott, megmaradt ta­nyavilággat, pipaccsal hím­zett búzamezők „Békés" vi­dékét. Réthy Zsigmond Kö­rösök vidéke című könyve ,,Emléktöredékek a Körös­vidék múltjáról'' alcímet vi­seli. Bemutatja, hogyan ala­kult a táj ősmúltja, amikor még ember sem élt a Körö­sök vidékén. A ködbe vesző múlt mamutcsordáit, a Kö­rös-kultúra embereit és a népvándorlás hullámait már a múzeumok polcain lapuló, ásatag töredékekből rekonst­ruálja. A honfoglalás két nagy várispánságának —Bi­har és Békés vármegyéknek — őstörténetét a vízzel való örökös harc és békés törő­dés alakította. Megismerhet­jük, hogyan jelentett a ma­gyarságnak utat, éleLmet, társat és védelmet a Körö­sök—Maros—Berettyó vad­vizeinek mocsaras vidéke. A folyószabályozások, gátépí­tések kényszere után alakult ki a táj mai arculata, amely már megszólal az emlékezet és hagyományok nyelvén, öreg halászok, vadászok, madarászok visszaemléke­zéseiben átalakul az Erdély Erdőháttal határos hatalmas erdők pagonya, eltűnnek mind a végeláthatatlan vad­vizek. Kibontakozik a mai másodlagos táj, a régi élő­világ utolsó szigetein élő, utolsó monikánjaival. A Kbrös-kóz étövilágának evolúciós bemutatása a far­kas- és borzvadászatok em­lékétől a Körösvölgyi Ter­mészetvedelmi Teruiet meg­alakulásáig, jelenünkig szól. A halak, vadak és vízima­darak megszámlálhatatlan seregeinek íelemlegetése mind egykori levél- és kró­nikaírók jóvoltából maradt fenn. Ez az élővilág a ma­gyarság megélhetési forrása volt. Ezt bizonyítják a könyv adatai, sőt az ősfoglalkozá­sok megtartó ereje átsugár­zott a későbbi korok gaz­dálkodásába is. Igaz, ekkor „A gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek..." És a mában, a környezet-, természetpuszti­tás korában hogyan is van? Réthy Zsigmond könyve igazolja, hogy a természet, az élővilág és a néphagyo­mány. a történelem, az „élet" a valóságban együtt jelentkezik! Egy táj, jelen esetben a Békés megyei vi­dék fejlődése a benne élő nép szokásaitól, a természeti környezettől vagy a legújabb kori gazdálkodás, életszín­vonal, közérzet és szemlélet változásaitól sem szigetelhe­tök el. Szükségszerű tehát, hogy egy-egy táj (megye) a természeti múltjával is fog­lalkozzon, foglalkozhasson (bár tehetnénk így, mi, Csongrádban is!). Egy ilyen könyv lapjain múlt es jelen ölelkezik, hozzásegít a tel­jesség helyes ismeretéhez. Ehhez tartozik a repülő hó­fehér kiskócsag az ártérben, a súlymos holtágak nyugodt vize, odvas füzek és öreg ta­núfák rajzolta mai táj. A Körösök halfodrozta vize (reméljük, a mostanában gyakori szennyeződési hullá­mok után is ilyen lesz), a végeláthatatlan kukoricatáb­lák közt kanyargó poros dú­lőutak, a pusztai kutyauga­tás hangja ... harangszó . . . szeretem a szélzúgást. . . Ezért ajánlom Réthy Zsig­mond könyvét mindazon ol­vasóknak, akik megértik a gondolatot, a szándékot; amely szerint a természet védelme, egy táj jelene és jövője rajtunk múlik ... százezernyi lakoson, akik itt élünk e tájban. Akik értjük és becsüljük a táj természeti múltját, akik magunk is megpróbáljuk megőrizni, visszaszerezni a természet eredeti funkcióit. A szépség és élővilág változtatva meg­őrzésének gondolata min­denkié, ma is, amikor egye­sek éppen ezt becsülik alá. A szép kivitelű könyv szí­nes fotókkal, érdekes grafi­kai anyaggal Békéscsabán jelent "íeS (sajnos, csak hat­ezer példányban), és a Kner Nyomda monkáiát dicséri. Csizmazia György Nyitott ablak, a párká­nyon neszez valami. A lég­áram leröplti az asztalra. Nem mozdul, tájékozódik, körbeles. No, ez olyan, mint a poloska — kezdek ujjon­gani a jövevény láttán. Másfél centis, szürkés-vörö­ses hátú. Akár egy parányi koporsó lefelé fordítva. Mintha nem is élne. Nem tudom miért, de örülök a vendégemnek. A csótányok után valóságos felüdülés, amelyek nemcsak a konyhát lepik el, hanem már bemerészkednek a háló­szobába is. Arra ébred az ember, mászik a karján va­lami. Egyébként nem aján­latos éjszaka nyiss-nyussolni a lakásban, mert a gyen­gébb lelkületűek szeméből azonnal kimegy az álom, ha meglátják a razziázó boga­rakat. Mint a higany gurul­nak szét a linóleumon, az etetőn, a spájznak aligha nevezhető szekrényes polco­kon Étkezések után nagyí­tóval keressük a földön a morzsákat, nehogy a bébi­csótányoknak kedve támad­jon egy kis lakmározásra. Cukrot már hónapok óta nem veszünk, ezzel is meg­akadályozandó a násztán­cuk. (Néhány hetes megfi­gyelés után rájöttünk ugyanis, hogy párosával nyalogatják az édességeket.) Jelenlétünk cseppet sem za­varja őket. Éjszaka biz' isten nem merek kimenni lakásunk legkisebb helyiségébe, ugyanis roppant utálattal A poloska tölt el, ha a lábam alatt re­csegnek a csótányhátak. A csempét, a kagylót is imád­ják, iszkolnak rajtuk, mint kotorékok a zsákmány után. A fénylő felületen talán még gyönyörködnek is ma­gukban. Azt mondják a nagytestúek a nőstények, az apró fürgék pedig a terem­tés koronái — csótányéknál. Időnként befészkelik magu­kat a szemetesvödörbe, a befőttes üvegek mögé. Tes­tük akár a siklóké, alig le­het az életüket ontani. A hozzájuk közelítő szivacsról, papírlapról lepörögnek. Próbálkoztunk már bór­savval, amit a patikákban mérnek. Siralmas volt az eredmény, pedig a lakás minden zugát teleraktuk ap­ró edényekkel, benne a fe­hér por, ami az értők sze­rint méreg. A tapasztalat alapján inkább valami kis exkluzív csemege. Szóval ütjük-verjük-irtjuk ezeket az apró szörnyetegeket, még­is virulnak. Utánuk a hozzánk tévedt szerény kis poloska udva­rias vendég, előzékeny lá­togató. Lassan kúszik az íróasztalon. Lábai alatt ser­ceg a papírlap. Előveszem a lupét. így nagyító alatt már-már szépség ez a szür­kés-szörös bogár. Türelme­sek vagyunk mindketten. A Majakovszkij-kötetekre fel­pillantok A harmadikban rejtőzik a Poloska, azaz a vitriolos dráma. Nem cso­dálnám, ha a lapok közül előbújna, mint ahogy Pri­szipkin gallérján megjelent. Vele együtt örülünk neked édes poloska, kicsi polos­kácska. Végre megszűnt a csótányok abszolút egyed­uralma. Elég volt az ön­kényből! Éljen a „poloskusz normálisz"! Pedig élősdi, tudom meg az Uránia-sorozatból. Sőt a vérszívó ágyi poloska egye­nesen szipoly. Utálni kelle­ne ezt az eminenciás urat. Kiderül, ez a mostani szo­lidabb változat, bencepolos­kának hívják. Pajzsa ke­mény, minden veszély nél­kül akár a hetedikről le is bukfencezhetne. Bár mi így megtanulnánk zuhanni. A poloskácska szemmel láthatóan nem érzi jól ma­gát a sárgás asztallapon. Biztosan száraz a levegő — kapok a fejemhez, és be­kapcsolom a párásítót. Lég­frissíteni is kellene, hátha büdöst érez idebent. Körbe­fújok a szobában. Reakció semmi. Üjra nézem nagyí­tóval. Szép, megtermett pél­dány. Ha maradna ... Hangyákat, bárhogy sze­metelünk, itt nem látunk a betonelemek hátán, a hete­diken. Világbajnok hegymá­szónak bei I lene az a hár­tyásszárnyú, amelyik lift nélkül feljön hozzánk Mi­nek is igyekeznének? A tücskök sem gondolják más­ként. Mennyit kellene ug­rálniuk a semmiért? Felénk már a ciripelésüket sem le­het hallani. Kicsi a zöld, azt is letapossuk. Nyáresté­ken pedig hogy el lehet an­dalodni ettől a muzsikától! Szitakötők, drága arany­szárnyúak, időnként ti is tévedjetek be hozzánk! Messze elkerültök bennün­ket? Gyűlölitek az egeket ostromló körengetegeket? Szabad élet kell nektek? Virágok, fű? Azzal nemigen szolgálhatunk. Gondolom, ezért mellőznek a lepkék is. Ezen a vidéken nem ta­nyáznak. A méhek sem dünnyögnek mézelve a fü­lünkbe. Katicabogarak, ho­vá lettetek? Poloska őfelsége közben a padlószőnyeggel ismerkedik. Reménykedem, tetszik neki a mi kis otthonunk. Alig gondolom ezt végig, felröp­pen az ablakpárkányra. Ne hagyj itt, rajtunk kívül csak a csótányok tudnak itt lé­tezni? Te is igényeled a la­kályosságot, az illatokat, a tágasságot? Innen még a poloska is megszökik? Pedig, ha jól tudom, mi vagyunk a homo sapiens. A könyvespolcról Majakovszkij úr rábólint, ö legalább is­merte a poloskát. ígv is, úgy is. Megingok. Tényleg egy poloska járt nálunk? Biztos, ami biztos, beugrom a könyvtárba, hátha sikerül azonosítani... Bodzsár Erzsébet Mi? Hol? Mikor? 1987. ÁPRILIS 2„ CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: ARON A Nap kel 8 Ura 23 perckor,tg nyugszik 19 Ura 14 perekor. A Hold kel 7 óra 47 perekor, és nyugszik (l óra 14 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 298 cm (áradó). NYOLCVANÉVES Pártos Erzsi (sz. pint) színésznő, érdemes művész, a Vígszínház, az operettszínház, Madách Színház, végül a Nemzeti Szín­ház tagja 19fi7-lg. Eleinte komi­ka. később karakterszerepet alakít. A tévében, filmekben ma is lathatluk. HATVANÉVES Puskás Ferenc (sz. 1927) („Pus­kás öcsi"), a népszerű és nagy­szerű haidanl labdarugó. NAGV SZÍNHÁZ Délután ti órakor: Csárdáski­rálynő (bcrletszunet). KISSZ1NHAZ Este 7 orakor: Egy pohár víz (József Attila bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A sánta Dervis (színes magvar—szovjet film). Fáklya: háromnegyed 3, ne­gyed (i és fél 8 órakor: Edcnak­ció (színes szovjet film). Szabadság: fél 4. háromne­gyed 6 ós 1 órakor: Becéző sza­vak (színes, m. b. amerikai film. II. helyár!). Filmtéka (Szabadság mozi emeleti klubtermében), fél C és háromnegyed 8 órakor: Halálos szerelem. Kiskörössy halászcsárda (vi­deomozi). délután 4 es este 8 órakor: A királyné birodalma (színes hongkongi film). Éva presszó: este 8 órakor: Istenek a fejükre estek (színes botswanai filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 , óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. kór­ház tart, ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged, Hunyadi János sgt. 1. szám alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8 órától déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégé­szeti ügyelet az ÜJszegedl Gyer­mekkórházban van (Szeged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22­655. Egyéb napokon a FUl-Orr­Gége Klinika tart Ugyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Tele­fon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14­420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 19.10: Rajzfilm 18.30: Tv-napló 20.00: Panoráma 20.55: Kiválasztott pillanat 21.05: Ártatlan szentek — spanyol játékfilm 22.43: Tv-napló 23.05: Műhold 23.35: 11 írek ÚJVIDÉK 16.45: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Újvidéki képeslapok 18.30: Az. önigazgatás folyamatai ín.oo: Ma 19.30: Híradó magyarul 20.00: Panoráma 21.05: Ártatlan szentek — játékfilm 22.35: llirado szerbhorvátul Rádió 8.20: 8.30: 9.00: 9.44: 10.05: 10.35: 10.50: 11.30: 12.30: 12.45: 13.00: 13.40: 14.10: 14.24 : 15.01: Éji Tévé 16.05: 17.00: 17.50: 19.15: 19.25: 20.15: 21.15: 21.40: 22.20: 22.30: 22.50: 23.00: 0.10: 0.15: 4.20: 8.05: 8.20: 8.50: 9.05: 12.00: 12.10: 12.25: 12.30: 13.05: 14.00: 15.05: l3.io: L5.45: 16.00: 17.03: 17.30: 18.30: 19.05: 19.15: 20.05: 21.05: 9.00: 9.05: 9.15 9.45 10.40 12.00 16.40 16.45: 17.10 17.30 18.00 18.05 18.15 18.45 19.05 19.15 19.31) 20.05 21.15 22.15 23.05 18.45 18.50 18.00 19.00 19.05 19.20 20.05 20.20 21.10 22.10: 18.45: 17.1(1 17.30 18.00 18.40: 19 00 BUDAPEST I, Tv-torna Teledoktor Szia. Mami! Juanila — 3. — (ism.) Az öreg tekintetes — (ism.) Képújság Hírek Naszrcddin Hodzsa országában — 1. — dok.-sorozat Sorstársak Tájkép Képújság Tv-börze Telesport A rózsaszín párduc — 5. Esti mese Lottósorsolás Híradó 1. Telefere Panoráma A lélek dalai Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Egy színház száz éve — Torténetek, élmények a Szegedi Nemzeti Színházban — (ism.) — a szegedi körzeti stúdió műsora Pannon Krónika Tv-torna Tv-tükör Néha a tenger a győztes — holland dok,-film Száz híres festmény — Kosárlabda HEK-döntő — Tracer-Milan— Maeeabi Tel-Aviv Kb. Híradó 2. Kb. Képújság RELGRAD 1, Magyar nyelvű tv-napló Krónika Gyerekeknek Es ebben az évben Vetélkedő Tv-kalendárium 22.01: 22.35: 23.20: 0.14: 0.15: 4.20: 8.12: 9.00: 9.15: 10.30: 11.00: 11.20: 11.25: 11.49: 13.05: 13.35: 14.32: 15.00: 15.54: 18.20: 17.0«: 17.30: 18.09: 18.30: 19.05: 20.10 20.36: 21.40: 22.31 22.39: KOSSUTH Jegyzet Most érkezeit Johann strauss operettjeiből Sz.all a madár ágról­ágra — (ism.) Diákfélóra — (ism.) Éneklő ifjúság Századunk zenéjéből Százszázalékos nő — Vladimír Páral regénye Ki nyer ma? Magyarok között Szlovákiában Durkó Zsolt: Halotti beszéd Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót A magyar széppróza századai — (Ism.) Népdalok, néptáncok Rádiószínház. — Nö arcképe háttérrel — Szakonyl Károly hangjátéka Révkalauz Etűdök hangszalagra — mai szovjet irodalom Nóták Lottósorsolás! UJ szénesata Mi a tilka? Madrigálok Nem betegség — hanem állapot Tiz pere külpolitika Rácz Aladár cimbalmozik Tízszer tíz perc a torizmusról — 5. Operaest Himnusz Éjfél után... PF.TÖFI Tárogató muzsika A Szabó család — (ism.) Tíz pere külpolitika Napközben llirek németül, oroszul és angolul Zenés játékokból Útikalauz üdülőknek A népművészet mesterei Nosztalgiahullám — Johny llullyday Lelátó — Sportmagazin Nehany perc tudomány operaslágerck — (Ism.) Torvénykönyv — (ism.) Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből Finn dzsessz­felvételek hói SeRithelünk Slágerlista Sport Operett kedvelőknek A l'optarisznya dalaiból A Magyar Rádió Karinthy Színpada — A szerelmes ágyfestö — Gelléri Andor Endre derűs történetei Gyulai Gaal Ferenc szerzeményeiből Népdalkörok pódiuma A Talking Hcads együttes nagylemezei — 5. Éjfél után 3. MŰSOR Cid — részletek a Massenet-operából Magvaran szólva — (ism.) Zenekari muzsika Rockpodium Nepdalkörusok Pillanatkép Miroslav Cangalovic operaáriákat énekel Mahler: V. szimfónia Prizma — (ism.) Kamarazene Felejthetetlen arcok az Opcrahazból Pophullám Magyar zeneszerzők fuvósmúveiböl Zenetórteneti értéktár Mesterségünk címere Goldmark-művek sorsa — 5. Csengery Adrienne operaáriakat énekel In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokrol Zenekari muzsika A remény 100 éve Kortárs magyar szerzők népdal­feldolgozásaiból Vj lemezeinkből — Friedrieh Gulda zongorázik es a Bécsi Filharmonikusok fúvósegyuiü'se játszik Puccini: Requiem Verd) emlékére Napjaink zenéje — a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hangversenye

Next

/
Thumbnails
Contents