Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

Szerda, 1987. április 15. 91 Színes tasakokban Akármilyen későn is. de megjön majd az igazi tavasz, a növények pedig — ha késve is — kihajtanak, kizöldülnek. Az ősszel ültetett virághagymák már kibújtak a földből — több fajta is virágzik —, a fagyerzekenyeket pedig a közeljövőben kell elültetni. A Szöregi Virág-Dísznövény Áfész „Béke" szocialista brigádjának tagjai ezekben a napokban csomagolják színes tasakokba a nyári virágok hagymáit, és folyamatosan szállítják az ország minden tájára Lengyel napok Budapesten Hétfőn délután az MTESZ székházában megnyílt a lengyel gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozata. A magyar, illetve a lengyel külkereskedelmi kamara és az MTESZ szervezésében az elkövetkező három napon lengyel szakemberek ismertetik az elektronikában, a járműgyártásban, a gépiparban, a vegyiparban, valamint a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban elért legújabb eredményeiket. A megnyitó ünnepség résztvevőit Tóth János, az MTESZ főtitkára üdvözölte. A megnyitón részt vett és félszólalt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Józef Koziol miniszterelnök-helyettes, aki a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 23. ülésszakára érkezett Budapestre. (MTI) így nem megy Műszaki fejlesztés piacismeret nélkül ? A férgese se hulljon Az 1984-ben elkezdett kísérlet sikeréről a saját sze- mellett is van még hely a memmel győződhettem meg. Ha megbolygattuk a „giliszta- terjeszkedésre. Ha ezek után . , , , .1 a kelletenel jobban elszafarm" taptalajat. hemzsegtek benne az apróbb-nagyobb porodnának a gU,szták, sor gyürüsférgek. Itt-ott kis tojásokat is felfedeztem. S ez a kerülhet a következő haszlegbiztnsabb kontroll, ha jól érzik magukat, sebesen sza- nosítási formára is. Az álporodnak. Egy évben hússzorosára gyarapodhat az álló- lattenyésktó telepeken femány. S hogy mi a hasznuk, azt Rákos Zoltán ágazatvezető, a Szegedi Felszabadulás Tsz algyői út melletti lóistóliójának és környékének gazdája tudja a legjobban. hérjetakarmányként kiválóan alkalmazható. A szövetkezet nevét egy kuvaiti bank is felfedezte valamelyik szakkatalógusban. Nem biztos, hogy üzlet lesz belőle, de elküldték ajánlatukat. Múoázist szeretnének a sivatagban, s ott bizony a víz mellett a humusz is hiányzik. A talajba (Lefektetett dréncsöveket töltenék meg ezzel a rendkívül tömény tápanyaggal. A giliszták mindezekről ságuk teljesen leköti minAgrárféjlesztő den bejüket. Ha megkapják a mindennapi betevő falatjukat, a bevétellel, haszonnal nem törődnek. Elég, ha a vállalkozó szellemű ember él a lehetőséggé]), s kihasználja „szorgalmukat". Tóth Szeles István A tartalékok egyike A tsz-ben régóta foglal- A közelmúltban a félegyhákoznak fuvarozással, s bi- zi és a dorozsmai gazdazony, az ittfciHóban „mellék- boltba +s szállítottak..azegytermék" is keletkezik. Az vagonnyi mennyiséget egy„indulótöke" 85 ló trágyája bői elkapkodták, és félmillió vásárolt kalifor- -Hazánkban több nagyniai vörös trágyagiliszta üzemben foglalkoznak huvott Most már, hogy har- muszkészítéssel. Szaktamincmi'llrónn vannak, a nácsadásra. a kutatások birkatrágyát is felhasznál- egyeztetésére, az értékesíté- .. , . .... ják. Vásárhelyről furfurol- si lánc kialakítására húsz falaí)* korpát is hoztak, de a nagy szövetkezettel megalakult a ecetsavtartalom miatt nem Biohumusz vette be az érzékeny álla- Betéti Társaság. A kör ezlok „gyomra". Most már után is bővülhet. A Gsongarra is rászoktak. No nem a rád-bokrosi Kossuth Tsz meggyőzés, hanem egy fel- már tavaly vásáréit törzsteismerés segített. A hatéves- nyés'zctet a szegediektől, s nél régebbi korpában már azóta újabb érdeklődök is lebomlik a sav, s ezután feltűntek. Az itteni lóistálló ideális gilisztacsemege. Az újabb íápanyagforrások felkutatására a „kiscso|x>rtns" kísérletek a legmegbízhatóbbak. 4-5 ezres giliszta népesség a fő kóstoló. A felkínált menü sokféle, kezdve a vágóhídi iszaptól a sertéstrágyáig, vagy a „jóféle" szemétig. Nálunk ez utóbbi „hiánycikk", ugyanis ehhez meg keLlene oldani az elkülönített gyűjtést. Az üres üvegből, a tejeszacskóból, törmelékből sosem lesz humusz. Hollandiában más a szemlélet, ott hasznosítják az így kidobott szerves anyagokat. A szakirodalom zöme is ebből az országból származik. A giliszták által átdolgozott biohumusz és a műtrágya alkalmazását vizsgálták különféle növényeknél. Például a paradicsom esetében a többletköltséget a jobb hozam ellensúlyozta. Emellett hat nappal korábban értek a bogyók, s ez primőröknél nagy árkülönbséggel járhat. Előnye még, hogy feleslegessé vált az állati kártevők elleni vegyszeres védekezés. A számítás szerint a humusz alkalmazása 35 százalék többlethaszonnal járt. Ezt a morzsalékos, szagtalan humuszt nálunk is egyre többen használják. A tsz-ben az idén 13 vagonnyit szánnak eladásra, emellett a saját kertészelük is alkalmazza. Amióta beindult az üzlet, itt helyben tetszetős füles zacskóba töltik a tömény tápanyagot Néhány problematikus műszaki fejlesztésre példa igazolja a mondást, hogy a szegény embert még az ág is húzza. Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár 1985-ben az elozö évnez képest 290 millió forinttal növelte árbevételét és 110 millió forinttal nyereségét az új, licenc alapján gyártott gépjárműakkumulátor gyártasávul. A licencadó USA-beli céget azonban csak 4-5 éves lemaradással képes a magyar gyár követni. Jellemző, hogy a licencátadás időpontjában az akkumulátor-ólomlemczek vastagsága 1,8 milliméter volt, amit időközben, az USA-ban 1 milliméterre csökkentettek. Az akkumulátorgyár ennyi idő alatt csupán 0,4 millimétert tudott falvastagságból lefaragni. Döntően azért, mivel a nagy tisztaságú, egyenletes minőségű ólomhoz, illetve a korszerű gépekhez nem, vagy csak késve juthat hozzá. Nem pénzhiány: érdektelenség A Salgótarjáni Kohászati Üzemek százmillió forintos fejlesztéssel félmeleg-alakító technológia alkalmazására tért át 1984-ben. A létrejött korszerű kapacitások azóta is kihasználatlanok és veszteségesek. Részben szerszámozási és alapanyag-ellátási hiányosságok miaü. A döntő azonban a piaci érdektelenség. A fejlesztést ugyanis nem előzte meg körültekintő közgazdasági elemzés és marketingmunka. A Csavaripari Vállalat kifejlesztette a nagy szilárdságú csavarok gyártását — tőkés import pótlása céljából. A bruházáshoz azonban a nagy teljesítményű nyugati gépek helyett deviza hiányában a szocialista országokból importáltak 25-30 százalékkal kisebb teljesítményű gépeket. A beszerzési gondok miatt már eleve egy esztendőt késett a nagy szilárdságú csavarok gyártásának megkezdése. További probléma, hogy a Lenin Kohászati Müvek csak 1987-től vállalja a szükséges alapanyagok A Medosz-napok keretében a közelmúltban Szegeden lórumot rendeztek, melyen a munkaverseny-mozgalomról esett szó. Három megye — Csongrád, BácsKiskun és Békés — képviselői mondták el véleményüket. Nem sokan emelkedtek szólásra, de akik szót kértek, kozmetikázás nélkül beszéltek a gondokról. i ' - * Temetjük a munkaversenyt, vagy újjáélesztjük? Híve természetesen mindkettőnek akad. Békéscsabán például van olyan üzem, ahol felszámolták a szocialista brigádokat. helyettük szocialista műszakok alakultak. Eredmonyeik ellenére sem sikerült elismertetni munkájukat, az országos munkaverseny-struktúrából kiestek, besorolhatatlanok lettek. Borús az ég a munkaverseny-mozgalom felett? Kevés idő és energia jut az önzetlenül végzett többletmunkára, egzisztenciális gondok nehezítik a brigádtagok életét. (Természetesen nemcsak az övékét.) Ösztönzőnek vajon elég-e az, hogy belátjuk, közösségi társadalomban dolgozunk, és képletesen szólva, száz nádszálat, bármily erős is valaki képtelen kettétörni Vita a versenymozgalomról Egyébként ezzel a hasonlattal az egyik hozzászóló élt. Ugyancsak ő mondta el, hogy hiába nevezzük el bárminek a munkaversenyt, megújíthatjuk tetőtől talpig, a brigádmozgalom az marad, ami. Meglehetősen visszás helyzetet teremt, hogy míg egyegy szocialista brigád két évig küzd egy fokozatért, ami körülbelül ötszáz forint jutalommal jár, az illető brigádtag gmk-ban 6-7 óra alatt megkeresi ezt a pénzt. Nem csoda, megszapor<<itak a mozgalom ellendrukkerei. A vállalatok többsége tehát nem tudja igazán érdekeltté tenni a munkaverseny résztvevőit. Jelenleg az országban másfél millió brigádtag dolgozik. Munkájuk nélkül termelési eredményeink kisebbek volnának. (Ez nem hipotézis, számokkal bizonyítható.) Az erőfeszítésekről ritkán szoktunk beszélni A termelést segítő tevékenységük mögött nemigen látjuk az áldozatokat. Ugyanakkor sok helyen nem is ők rendelkeznek például a •kommunista műszakokból befolyt összegekkel A munkaverseny-mozgalom hármas jelszava közül többen megkérdőjelezték a „tanulni" és az „élni" tartalmát. Néhány évtizeddel ezelőtt ezek a fogalmak mást jelentettek, mint manapság. A szervezők például vért izzadnak azért, hogy egy 5 ezer főt foglalkoztató gyárban összeszedjenek néhány embert a Tiszta szívvel vers- és prózamondó versenyre. Meddig lehet egyáltalán erőlködni? A brigádfokozatok automatikus ugrása szintén nem kedvez a mozgalomnak. Egyesek ülnek a babérjaikon — az arany fokozatokon — és nem tesznek semmit. A visszaminősítés ugyanis elképzelhetetlen. Hogyan tovább? A tanácskozáson többen megfogalmazták, szükség lenne egy eszmei útra, amit 'Lehet követni. A vállalások kétoldalú kötelezettséget jelentsenek, a vállalat éppúgy érezzen felelősséget, mint a brigád. A versenymozgalom pedig váljék valamennyi munkahely szívügyévé, annak reményében, hogy tartalékaink egyikéről van szó B. E. egy részének (80-85 százalékának) legyártását. Hazánk és a fejlett tőkés országok között meglévő technológiai rés az utóbbi években nem csökkent, hanem növekedett — állapították meg az MSZMP Központi Bizottsága tavaly decemberi ülésén. A feladatok sürgetőek, hiszen az intenzív gazdasági fejlődés ütemét a technikai haladás mértéke határozza meg. És nem a beruházási összegek nagysága. Persze a felhalmozás bizonyos szintje nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés által feltárt potenciális lehetőségek hasznosításához. A műszaki-gazdasági fejlődés meghatározó tényezője, legnagyobb tartaléka maga az emberi tudás, felkészültség, a szakmai tapasztalat. Az emberi tényező növekvő szerepéről sok szó esett az MSZMP KB 1986. decemberi ülésén, s a kiaknázatlan lehetőségek sorát tárta fel a legutóbb a népi ellenőrzés. A fővárosi, a Nógrád, a Csongrád, a Fejér, a Veszprém, a Zala megyei népi ellenőrzési bizottságok 1986. évi központilag koordinált vizsgálata szerint a pénzügyi forrás a vállalatok többségénél elegendő, sőt helyenként fel sem tudják használni azt. A kutatás-fejlesztés-igényes vállalatok pedig a szükséges mértékben központi műszaki-fejlesztési alapjuttatásban részesülnek. Sok beszéd — kevés tetf Az ellenőrzött 13 fővárosi gépipari vállalatnál 1981 és 1985 között 20-40 százalékkal csökkent a fejlesztésben dolgozók létszáma. De nem jobb a helyzet vidéken sem. A meglevő fejlesztőerők nagy részét is a napi termelési-gazdálkodási feladatok megoldása, illetve a közvetlen gazdasági hasznot nem hozó K+F (kutatás + fejlesztés) köti le. A gazdasági eredményekre irányuló vállalati fejlesztések pedig a meglevő termékválaszték bővítését, korszerűsítését célozzák és nem a szerkezet átalakítását. Bár sokat beszélnek erről az átalakításról — a valóságban kevés a tett. Főként szubjektív, emberi tényezők rontják a vállalati K f F hatásfokát. A témaválasztásnál kizárólagosak például a műszaki motivációk, gazdasági, piaci elemzések, felmérések nem előzik meg azt. Így azután az új termék olykor eladhatatlanná, máskor pedig veszteségessé válik. A vállalatok jelentős része még mindig nem a várható piaci kereslethez, hanem valamiféle „központi elváráshoz" igazodik. Hiányosak a fejlesztők műszaki, piaci ismeretei is. Ebben szerepet játszik, hogy kevés (minden tizedik) fejlesztő olvas valamilyen idegen nyelven. A magyar tudományos és műszaki szakemberek jó hírnevét külföldön a hazánkból elszármazott, ismert tanárok, kutatók, fejlesztők alapozták meg. A honi társadalmi-gazdasági viszonyok hiányosságaira utal Viszont, hogy az alkotó szellemi energiák idehaza gyakran nem elég termékenyek, vagy kiaknázatlanok. Némelykor azért, mert szétforgácsolódnak. A Metripondnál például tavaly 16 fejlesztési témát véglegesen, 20-at átmenetileg leállítottak, hogy a megmaradt U-et gyorsan befejezhessék. Az is gond, hogy a fejlesztés sikeres lezárását gyakran késve, 2-3 év múlva követi a gyakorlati hasznosítás. Mire egy-egy beruházás elkészül, az újdonság elveszíti értékét. Személyes haszon Gazdasági-piaci eredményeket elsősorban ott tudnak felmutatni, ahol a kutatók-fejlesztők, sőt a termelőüzemek maguk is érdekeltek az új megoldások gyakorlati alkalmazásában. Néhány helyen a fejlesztők viszonylag önálló vállalkozói rendszerben dolgoznak, s közvetlenül részesednek az elért tényleges eredményekből. Sajnos még csak néhány vállalatnál alkalmazzák bátran a teljesítménynyel arányos határozott jövedelemdifferenciálódást. A következetesen érvényesített nyereségérdekeltség és vállalkozás elősegítheti az élenjáró külföldi licencek szélesebb körű alkalmazását is mindenütt, ahol ezek a saját fejlesztéseknél kevesebb ráfordítást igényelnek és gyorsabban, nagyobb hasznot hoznak. Érvényesüljön a tehetség, és kiemelt anyagi, erkölcsi elismerésben rész.esüljön az arra érdemes műszaki teljesítmény. Ez a műszakigazdasági előrehaladás meggyorsításának egyik kulcsa. Ugyancsak fontos, hogy az eredményesen és a rossz hatásfokkal működő vállalatok teljesítményeikkel arányosan fejlődjenek vagy viszszafejlődjenek. Tehát szűnjön meg a jövedelmek igazságtalan átcsoportosítása, nivellálása, hogy felgyorsulhasson az életképes vállalatok fejlődése. Kovács József Befejeződön a Duna Bizottság 45. ülésszaka Hétfőn Budapesten plenáris üléssel véget ért a Duna Bizottság 45. ülésszaka, amelyen hét tagország küldöttsége és több nemzetközi szervezet képviselője vett részt. Az egyhetes ülésszakon munkabizottságokban tárgyalták meg a korábbi szakértői értekezletek előterjesztéseit, ajánlásait és számos fontos hajózási, vízépítési. hidrometeorológiai és statisztikai okmányt fogadtak el, amelyek hozzájárulnak a dunai közlekedés fejlesztéséhez, biztonságához, a környezetvédelemhez. Elismeréssel fogadták a bizottság új kiadványait, köztük a Duna magyar, 1433—1656 kilométeres szakaszának hajózási térképét, amelyet úgy állítottak össze, hogy a további módosításokat egyszerűen átvezethes sék majd. Miután a dunai hajózási térképek jó két évtizedesek, s azóta sok változás történt, várhatóan még az idén kiadják a jugoszláv szakasz, jövőre pedig az osztrák szakasz térképét, a hajóskapitányok hasznos segédeszközét. Ugyancsak elkészült a Duna Bizottság statisztikai adatgyűjteménye, amely 35 éves időszak adatait foglalja öszsze. Az ülésszakon információt hallgattak meg a dunai hajóút fenntartásáról, a Duna, a Rajna és a Majna áruforgalmáról. Elfogadták Djordje Lalosevicnek, a Duna Bizottság igazgatójának beszámolóját az egy év alatt végzett eredményes munkáról, valamint a bizottság munkatervét és költségvetését